Új Nógrád, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-05 / 182. szám

1991. AUGUSZTUS 5., HÉTFŐ BÁ TONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKE írn-mm s Szabadságra Mátranovák. A mai naptól sza­badságra ment a Ganz Acélszerke­zeti Vállalat helybeli gyárának munkáskollektívája. Kényszerin­tézkedésről van szó, ennek ellenére dr. Máté László igazgató mégsem látszott elkeseredettnek beszélgeté­sünkkor. — Eredetileg azért döntöttünk a leállás mellett, mert csak július végéig volt megrendelésünk. Ám az utóbbi három hétben sikerült olyan üzleteket kötnünk, amelyek további fél évre, tehát jövő januárig bizto­sítják a gyár folyamatos termelését. Ettől függetlenül tartjuk magunkat az eredeti elképzelésünkhöz, hiszen bizonyos munkák csak álló üzem­ben végezhetők el. Közbevetőleg érdemes megje­gyezni: a gyár vezetésében még a kritikus helyzetben sem merült fel emberek elbocsátásának gondolata, holott ezt a lehetőséget is választ­hatta volna. A szabadságolás humánus meggondolásból történt, nem utolsó sorban takarékossági okokból. Az üzemeltetési költségek ugyanis olyannyira megnöveked­tek, hogy kizárólag a gyártókapaci­Hol nyaral, polgármester úr? Vajon van-e uborkaszezon az önkormányzatoknál? Hol és hogyan pihennek a képviselő- testületek „karmesterei”, a pol­gármesterek? Erről szól alábbi összeállításunk. Oláh Sándor (Mátraverebély) szerint neki nincs módja hosszas nyaralásra: —: Még a tavalyi szabadságo­mat sem vettem ki teljes egészé­ben. Ha minden jól megy, talán három-négy napot pihenek majd otthon az unokámmal. De a hiva­talba valószínűleg akkor is be kell .jönni, a fontos ügyeket intézni. — Én már túl vagyok az üdülésen — közölte Molnár Gábor (Mátramindszent). — Családommal egy hetet Hevesen töltöttünk. Most sok a munkám, a faluban folynak a beruházások. Úgy tervezem, ősszel veszek ki pár nap szabadságot, akkor majd az otthoni teendőimet is elvég­zem. Táborita Sándor (Nemti) rend­kívüli teherbírású lehet, hiszen már három éve alig volt távol a hivatalától. — Sajnos az idén sem leszek — jegyezte meg. — Egyszerűen nincs rá időm. A múlt évben is csak néhány napot töltöttem ott­hon, azt is munkával. Lehetősé­gem lenne ugyan kikapcsolódni, de időm sajnos, nincs rá. Ugya­nis most határidős munkák van­nak folyamatban, s úgy érzem, ilyenkor itt a helyem a hivatal­ban. — Úgy tűnik, augusztus köze­pén lesz lehetőségem pár napot pihenései tölteni — felelte Batta József (Szuha). — A nyári hóna­pokra esik tennivalónk nagy része,— intézmények felújítása, karbantartása —, s próbáljuk úgy beosztani a feladatokat, hogy a munkatársaimnak legyen lega­lább egy-egy hetük kikapcsoló­dásra. Balya Andrásnak (Nagybár- kány) kemény éve az idei: — Egyáltalán nincs időm a pihenés­re. Az elvégzendők nem fémek be a napi nyolc órába, még a hétvégeken is dolgozom. Olyan­kor végezzük például a társadal­mi munkákat a faluban. Azt hiszem, csak jövőre tudom majd kivenni a szabadságomat. Nagy Mihály (Bátonyterenye) a következőket újságolta: — A szabad hetem úgy kezdő­dött, hogy mindjárt az elején be kellett jönnöm a hivatalba. De szerencsére jutott azért időm Viviára, Krisztinára és B—3— 67-re, a paradicsomjaimra is, mert kertészkedni nagyon szere­tek. (Sz. Á.) ( ment a Ganz Körömvirág balzsam és svédcsepp tás teljes kihasználása esetén nye­reséges a termelés. — A mintegy 620 dolgozó ki­lenctizedé augusztus végéig lesz évi rendes szabadságon — mondta az igazgató. — Azok, akiknek elfogy a szabadságuk, alapbérük 80 száza­lékát kapják az állásidőre. Hozzáve­tőlegesen hatvanan két héten át megtisztítják a gyártócsarnok tető­téri ablakrendszerét, illetve kicseré­lik egyes elemeit, rendbeteszik és kijavítják a darukat, darupályákat. Továbbá számítógépes szakembe­reink ajánlati munkákat végeznek a német megrendelőnek, illetőleg felkészülünk annak a háromszáz tonnás hídszerkezetnek a legyártá­sára, melyre a szaúd-arábiai part­nertól kaptunk megbízást. A vállalat 25 millió forintos nyereséggel zárta az első fél eszten­dőt, s ennek nagyjából a fele a mátranováki gyárnak köszönhető. A rentabilitás, a fizetőképesség megőrzése a feladat a második hat hónapra is, s ehhez adottak a felté­telek. Ezért nincs elkeseredve dr. Máté László az egy hónapos leállás ellenére sem. (K. L.) Centenáriumi ünnepség Sámsomháza. Száz éve ebben a faluban született Ludovit Han, a szlovákság néprajzkutatója, aki papként Békéscsabán tevékenyke­dett. Az évforduló alkalmából augusztus 11-én emléktáblát he­lyeznek el a békéscsabaiak a sám- sonházi parókia falára, kis ünnep­ség keretében. Szemvizsgálat Dorogháza. Ma 10-től 18-ig, holnap 9-től 17 óráig a község hősök terén parkoló ambulanciás kocsiban ingyenes szemvizsgálatot végeznek. A rászorulók fél órán belül a szemüveget is megkaphat­ják, melyért azonban már fizetni kell. —nwijiüia n.it llBvla : Vásár Bátonyterenye. A Petőfi Sándor Művelődési Ház (Nagybátony) augusztus 6-án és 7-én vásárt ren­dez, ahol műanyag termékekből és bálás ruhafélékből válogathatnak az érdeklődők. Az árusítás mindkét napon 17 óráig tart. A gyógyírek tárházában Gál Attiláné: „A svédcseppet ajánlom" Bátonyterenye. Tetszenek tudni mi a fitotéka? Nos, azoknak, akik­nek fogalmuk sincs róla, eláruljuk: gyógynövénytárat jelent. Még akkor is találó a kifejezés, ha mindössze néhány négyzetméter alapterületű az üzlet, mint ami a Bányavárosban, a Lovász József út 13. szám alatt, az első tízemeletes ház földszintjén található. Ottjár- tunkkor nyolcvanhat-féle gyógynö­vény sorakozott a polcokon, s meg­lehet, számuk azóta már szaporo­dott. A fiatal tulajdonosnőnek ugyanis ez a törekvése. — Csodálatosak a gyógynövé­nyek — mondta meggyőzően Gál Attiláné, aki: eredeti szakmája szá­rint fogtechnikus, de később a ter- mészetgyógyász-tanfolyamot is elvégezte. — A mesterséges úton előállított antibiotikumoknál ugyan lassabban hatnak, de nincs mellék­hatásuk. Jómagam már gyerekfejjel érdeklődni kezdtem a gyógynövé­nyek iránt, szedtem és szedem is őket, s hiszek a gyógyítóképessé­gükben. A szó igazi értelmében patika­tisztaságú a gyógynövények tára. Még a padlót is csempék borítják, úgyhogy az ember szinte restellke- dett az út porával szennyezett cipő­jével rájuk lépni. Gálné kedvesen és közvetlenül viselkedett, megnyerő modorban, szívesen és tárgyszerűen válaszolt kérdéseinkre. Ám tévedés volna azt hinni, hogy csak gyógynövényeket árulnak a parányi boltban. Az üzletasszony szerint, legalább félszáz készít­ményt tart, hűen szlogenjükhöz, mely így hangzik: „Minden beteg­ségre ' gyógyír!” ' Mármirtf, hogy kapható náluk. Fellelhetők ezek sorában a gyógyteák, a természetes szörpök, a bio- és á reformkonyha ételei, a babakészítmények, a bal­zsamok, miként svédcsepp és has­hajtó lekvár is vásárolható. — Mostanában a televízióban agyonreklámozott Fogyi, a fogyó­kúrás tabletta és a Kilo Nit, a ter­mészetes alapú fogyasztócsepp iránt a legnagyobb az érdeklődés — árulta el vendéglátónk, majd hozzá­tette: — Természetesen a nők ré­széről, akik fogyni szándékoznak. Itt tartottunk, a diskurzusban, amikor vevő érkezett. Répás Elemérné arról érdeklődött, mit kaphatna a begyulladt ínyére? — A svédcseppet ajánlom — válaszolta Gál Attiláné. — Azzal kell öblögetni. A kliens köszönte szépen a javal­latot, s hazament a pénzes bukszá­jáért. Jómagam pedig, akinek a megcsípése óta a fullánkos jószá­gok puszta látványára borsódzni kezd a háta, feltettem az utolsó kérdést! mit'Tcaphatflék tlarázscsí- pésre? — A csípés helyét körömvirág­balzsammal kell bekenni, majd svédcseppel borogatni — hangzott a felelet. Mire e sorok írója meg azt gondolta: legjobb a fránya darazsát csípés előtt agyoncsapni! (kolaj)—(gyurkó) MÁRKHÁZA. A falu büszkesége az 1979-ben elkészült ka­tolikus templom, mely különleges formájának és annak kö­szönheti hírességét, hogy részben a lakosság kétkezi mun­kájával, részben országos adományok felhasználásával épült fel. Fotó: gyurkó Nem vágyik vissza a katedrára Pedagógusból — tehenesgazda Pihen a pásztor a sámsonházi domboldalon. Elszunnyadt, el­nyomta a párás, virágillattól terhes levegő, s biztosan elcsigázta a ko­ránkelés, a reggeli munka. Illetlen­ség felébreszteni, de erre nem is kerülhet sor: a közelben legelésző tehenek neszezésére elillan az álma Bukrán Pálnak. Két fájós lábú tehenét kellett ma kihajtania a mezőre, a többi ment a csordával. Jószágainak, úgy látszik, megtelt a bendője, mert sántikálva megin­dulnak hazafelé Mackó kutya kísé­retében. A gazda nem próbálja visszatartani őket, a nyomukba ered. Nehézkesen haladnak. Rövid az út hazáig, sebesen haladó, türel­metlen autósok késztetik gyorsabb menetelésre a felsebzett lábú állato- . kát. Bukrán Pál a falujáról mesél. Igazi tudora a szlovák ajkú telepü­lés múltjának: — Sámsonháza sok hányattatást viselt el: kolera, tűzvész tizedelte, egy földbirtokos pedig, hogy lako­sait mentse, leköltöztette az egész falut a délvidékre. Negyven aratást értek ott meg, azután visszatelepül­tek a mai helyükre. Hogyan élnek azóta? Sokan úgy, mint ez a húszas évei közepén járó fiatalember. Állatokkal foglalkoz­nak, gazdálkodnak, hűen a hagyo­mányhoz. Mert a tehenészet nagy múltra tekint itt vissza. Pál is szüleitől, nagyszüleitől örökölte az állatszeretetet, aminek kedvéért otthagyta a katedrát. — Egy évig tanítottam Lucfal- ván, de nem sírom vissza azt az időt. Amit most csinálok, százszor, ezerszer jobb. Nem, egyáltalán nem tudtam elfogadni a merevséget, amit a tanterv diktált. Talán másként alakultak volna a dolgok, ha ez nincs, de ismétlem: szeretem a munkámat, azt, hogy a magam ura vagyok. Ha reggel később ébredek, akkor este tovább dolgozom. — A kép messze nem idilli. Bukrán Pál azt vallja: — A hasznáért senki ne fogjon- ilyen vállalkozásba. A tejet például 13,20 forintért veszi át a pásztói tejüzem, ami most is tartozik vagy száznegyvenezerrel. Két hónapja nem kaptunk pénzt, s már nem először fordul elő, hogy késve fizetnek. Megkeseríti az ilyesmi a szája ízét családja valamennyi tagjának. Feleségével ugyanis a szülőkkel közös fedelet választották, s a fia­talember apja, anyja segít az állatok gondozásában, és ha kell, vigyáz a hat hónapos kislányukra. így az ifjabb párnak jut ideje a DALRA, TÁNCRA IS: a férj a helyi hagyo­mányőrző együttes vezetője, s a feleség is tagja annak. —Mihalik— Fellendülőben a vállalkozás Mátramindszent. Szaporodik a magánvállalkozók száma a községben. Nemrégiben nyílt meg az Ezer Tulipán nevet viselő bolt és az olcsó áruk kereskedé­se, de maszek zöldséges- és vi­rágüzletet is létesítettek a közel­múltban. A vállakózások sora büfé és újabb virágbolt kialakítá­sával folytatódik. Megtekinthetők a dokumentu­mok Nemti. Mivel az egykori Gyula II. külfejtés területére tervezett kommunális szeméttelep kialakí­tása több helybeli lakos ellenér­zését kiváltotta, ezért a községi önkormányzat fényképfelvétele­ket készített a szóban forgó hely­ről. Az érdeklődők a polgármes­teri hivatal előterében tekinthe­tik meg a szeméttelep létesítésé­vel kapcsolatos dokumentumo­kat. Új frontfejtés Ménkes. Száz méter homlok­szélességű, teljesen gépesített front kezdte meg a termelést ma a bánya keleti mezejében. Mint­egy hét hétbe tellett a gépi beren­dezéseknek a régi munkahelyről való ki- és az új fejtésre történő beszerelése, tudniillik hat kilo­métert kellett azokat „utaztatni”. Az új front előreláthatóan öt hónapig üzemel majd, s várható napi termelése ezer tonna lesz. Önkormányzat a fiatalokért Mátraterenye. Fiatal házasok lakásépítésének, illetve vásárlá­sának támogatására háromszáze­zer forintot költ idén a helyi önkormányzat. A támogatás módja: tízéves lejáratú kamat­mentes kölcsön folyósítása, mértékét többek közt az igénylő házaspár családjában az egy főre jutó jövedelem alapján állapítják meg. A falu egykéje Kisbárkány. Bizony ráférne már egy kis frissítés a község kereskedelmi ellátására. Ugyanis egyetlen, korszerűnek nem mondható élelmiszerbolt áll a lakosok rendelkezésére. Ide jár­nak a közeli Bedepuszta lakói is, amennyiben a hetente egyszer odalátogató mozgóbolt nem elé­gíti ki az igényeiket. Fogadónapok Bátonyterenye. Vilcsek Sándor (SZDSZ) képviselő ma 17-től 19 óráig a kisterenyei mozgalmi házban várja az érdeklődőket. Nagy Mihály pol­gármester augusztus 7-én 9-től 11 óráig a városházán, 13-tól 15 óráig a kisterenyei ügyfélszolgá­lati irodán tart fogadónapot. Bátonyterenye és környéke Különleges és híres Jr

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents