Új Nógrád, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-28 / 201. szám

1991. AUGUSZTUS 28., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP imnnnu 3 Vidám mérleg a tarjáni vásárról (Folytatás az 1. oldatról) — Társak! Könnyen kerültek? — Az emberekben él a tennia- karás. Az új helyzet kissé meg- zarvarta őket, és még él az is, hogy valakitől, valahonnan vár­ják, hogy szólítsák őket. Valaki mondja meg, hogy mit kéne csinálni. Ez jó-e vagy rossz! Egyenlőre érthető. De később már nem lesz elegendő. Minden­kinek szabadabban kell gondol­kodni, cselekedni, helyettünk nem lépnek már „felül-’ valahol. Cselekedtem, cselekedtünk, a felelősség viszont nem nyomasz­tott. Olyan társak jöttek, akik profi módon álltak helyt mindvé­gig. Újak és „régiek". Mindenki örömmel csinálta. Mindenki, aki segítette ezt a háromnapos ese­ményt, a tudása legjavát adta. Takács Tamás szervezésben, mindenben, Répási László a sportszövetségek elnöke, a Stur- mann házaspár. Patakiné Kerner Edit, aki levezette, a háromnapos programot. Bodor Ferenc, Zsidai Zoltán sportrendezők-szervezők, Horváth Péter a „sírolleres", László József az ötletember... A NODISZ-osok sokan voltak. Az Új Nógrád is. — Sokan menetközben ,,ké­re dzked te k” be a programba. — Ennek nagyon örült min­denki. Örömmel vettük, hogy a városi önkormányzat vezetője, Tolmácsi Ferenc polgármester is részt vett húszadikán a vásár programjában és megemlékezett — kenyérszegéssel — nemzeti ünnepünkről. A Nógrád Tánce­gyüttes ugyanígy, mindannyiunk örömére szerepelt nagyon nagy sikerrel. — Mindenki honorárium nél­kül szerepelt? — Sajnos nem. A többség még ma is ott tart, hogy azonnal a pénzt nézi. Később ez úgy fordít­ható, hogy értsék — ez a városért, önmagunkért történik és nekik maguknak is jó befektetés, ez azonban későbbi ügy. — Lesz folytatás? — Ausztriába utazom, szeret­nék egy ezer személyes sátrat szerezni, jövőre egyhetes sör­fesztivált rendezünk. De máris van újabb terv. Elszármazott salgótarjániak kezdeményezték, hogy a jövő hónap végefelé lejön a Rock Színház egy bemutatóval a Sportcsarnokba, előtte színész­újságíró válogatott játszik a régi SBTC öregfiúkkal. De a tervek egyre sűrűsödnek, elszármazott művészek, tudósok, híres orvo­sok, tarjániak estjét is megren­dezzük. A mostani alkotó-rende­ző-, szervező gárda együtt marad, havonta összejön egy kis beszél­getésre, hozza magával az új gondolatokat, megoldásokat. Érdemes folytatni, érdemes a városnak is élni, nem csak önmagunknak — ezt egyre töb­ben elhiszik ma már. —Pénzt hozott vagy inkább vitt a rendezvény az alapítványból? — Háromszázezerbe került a három nap, de az alapítvány éppen ezért van, ám támogatás, bevétel is kellene. Körlevelet küldünk ki minden gazdálkodó­nak — reméljük megértik, hogy közös városi, környéki ügyről van itt szó. Az alapítvány célja a nevében: Egészséges Salgótarjánért!. Ez nem csak a fizikális egészségről, a teljes emberről szól. De máris látszik olyan „egészségtelen gyakorlat," hogy minél több pénzt szerezzen az, aki részt vállal benne. Ebben ellentmondást látunk, ezen vál­toztatni kell már most az elején. A másik oldalon ott a derűs tapasztalat azoktól, akik önzetle­nül vállalták a munkát. Ők is sokan vannak. Az alapítvány a Vidám Vásár­ral letette a névjegyét. Későbbi rendezvényeivel be­vételeket is megcéloz, ami érthe­tő, hiszen csak így működhet a közös érdek alapján is. Kakuk ,,Patyo” és társai ezer személyes sátorról, hetes rendez­vényről álmodnak, ahol minden­ki jól érzi magát, ahol a vendég­látást is ők végzik diszkontáru­val, -árakkal, ahol a vásározók is kiállítanak és műsor is lesz mindennap. — Úgy legyen! T. Pataki László Nem a méhek hibásak... Egy hónappal haladták túl az esztendő felét, a méhészek, de máris befejezték méztermelő te­vékenységüket. Jelenleg az érté­kesítés. a betelelés jelenti legfőbb feladatukat. Hosszú évek alapján a leggyen­gébbre sikeredett az idei. A hideg, esős tavasz, az akácot ért többszöri fagy hatásaként, egy átlagos évnek csak egynegyedét, egyötödét tudták begyűjteni a szorgos méhek. Az igazi méhész fő jellemzője a bizakodás, a remény. A „majd jövőre jobb lesz” alapján történő tevékenység. Ennek bizonyítéka, hogy 1991. szeptember 2-án, du. 16 órakor az áfész tanácstermé­ben, Salgótarjánban klubfoglal­kozáson beszélik meg a tapaszta­latokat és kialakítják a minden hónap első hétfőjére tervezett klubfoglalkozások második félé­ves és a jövő esztendő első fél évének programját. ADÓS, FIZESS! Szigorúan büntet a körültekintő hivatal Sokat hallani arról, hogy a vállalatok jelentős része nehéz anyagi helyzetben van és fizetésképtelen. Ezen úgy próbálnak segíteni, hogy nem fizetnek adót. Hogyan zajlik ez a folyamat a megyénkben? — érdeklődünk Tóth Istvántól, az APEH igazgatójától. — Nincsenek könnyű helyzet­ben megyénk vállalatai sem mondta. — Kevés az olyan cég és vállalkozó, amely folyamatosan eleget tud tenni adófizetési köte­lezettségeinek. A legtöbb válla­latnak lecsökkent a korábbi évek­hez viszonyított árbevétele, kar­csúsodon a nyeresége. Érinti őket is a láncszerű sorbanállási folya­mat. Míg a korábbi években maximum tíz volt a veszteséges cég, 1990-ben ez a szám 143-ra emelkedett. — Milyen nagyságrendű össze­get jelent ez? — A veszteségek összege meghaladja az egymilliárd forin­tot. Némiképp érthető, hogy egyszerűbb nem utalni az egy­számlán levő pénzt az adóható­ságnak, mint a gazdálkodáshoz hitelért folyamodni egy bankhoz. Bár a pénzintézetnél is meg kell fizetni a késedelmi pótlékot, ami további terhet jelent. — Vizsgálataik során tárnak-e fel adóhiányt, illetve találkoznak- e be nem vallott adóval? — Az elmúlt évben 307 válla­lati és szövetkezeti és egyéb gazdálkodó egységeknél végzett vizsgálatnál 169 millió forint adóhiányt állapítottunk meg. Ugyanez 1012 egyéni vállalkozó­nál 32,6 millió forintra rúgott. Sajnos, ezen megállapítások nagy része sem folyt be az előbbi indok miatt.. — Milyen szankciókat alkal­maznak a feltárt adóhiányok után? — Rendkívüli körültekintéssel járunk el. Mi úgy mondjuk, hogy enyhítő és súlyosbító körülmé­nyek figyelembevételével szab­juk ki a bírságot, ami a feltárt hiányoknak mintegy 35 százalé­ka volt. Mentségére szolgáljon a becsületesebb vállalkozóknak, hogy sok az érvényben levő jogszabály, főleg a kezdőknek nehéz eligazodni, de hiba lenne csak azt mondani, hogy jóhisze­mű tévedéssel találkozunk. Ilyen esetekben természetesen a sú­lyosbító körülmény magasabb mértékű, de alkalmaztuk ezenkí­vül az egyéni felelősségre vonás elvét is. —Az elmúlt hetekben az APEH elnöke bejelentette, hogy a szer­vezet ellenőrizni fogja a vállalko­zók nyugtaadási kötelezettségét. Részt vett-e ebben az akcióban a megyei igazgatóság és milyen eredményről számolhatnak be? — Igen. Valamennyi igazgató­ság és felügyelőség, így a mi apparátusunk is részt vett ebben a július közepén indított akció­ban. Az első fordulóban 116 egyéni vállalkozót kerestünk meg. Ebből 38 kiskereskedő, 22 szolgáltatást végző, 5 kisipari tevékenységet, 1 vendéglátást és I egyéb tevékenységet végző vállalkozó volt, míg a többi vendéglátó vállalat, illetve áfész- egység. A vállalati és az áfész- körben általában eleget tettek a nyugtaadási kötelezettségnek, csupán egy esetben találtunk kifogásolnivalót, míg az egyéni vállalkozóknál 13 esetben nem kaptunk nyugtát. —- Büntettek is? — Igen. Alkalmaztuk a figyel­meztetést is, míg 13 esetben helyszíni bírságot szabtunk ki. A bírság mértéke két esetben 15— 15 ezer forintot tett ki, míg a többi esetben ennél kevesebb volt. — Az imént azt mondta, hogy az első fordulóban 116 ellenőr­zést végeztek. Lesz-e folytatása? —• Igen. Folyamatossá tesszük éves viszonylatban a nyugtaadás ellenőrzését. Ott természetesen megismételjük, ahol hibát talál­tunk. de fokozatosan bővítjük a kört, mivel így érhetjük el, hogy a vállalkozók a tényleges forgal­muk után adózzanak. Fekécs Edit Tolvaj szarkák Rétsági ismerősömmel beszélgetve a minap, újságolja, milyen szuperakciók folynak a térségben már hetek óta. Kíváncsian hallgatom, mi is lehet ez a szenzáció, ám barátom nyomban megnyugtat: nehogy valami örömhírre számítsak! — Tudod — mondja —, zsivány ez az egész világ! A környékbeli ribizlitermelőket szinte rettegésben tartják a mohó vandálok, akik az éjszakák leple alatt látogatják a gyü­mölcsösöket és visznek mindent, ami útjukba esik. Elsősorban a ribizlilevelet, mert mióta kiderült, hogy ez valami csodá­latos gyógynövény, pénzt is kereshetnek vele. Nagy baj nem is lenne, ha nem csupán a levelet szednék, ráadásul a célnak megfelelő régieket. Ám mivel éjszakánként zseblámpával folynak az akciók, gyakran szinte tövestül rángatják ki a bokrokat. Az eladásnál ennek ellenére nincsen gondjuk, mert az alkalmi átvevők a minőségre való tekintet nélkül megveszik azt. — No, de látni kellene a környék hársfáit is — meséli barátom. — Ezek is keresettek a térségben, s mily meglepő: szintén az „amatőr” gyógynövénygyüjtők szedik a harsai. Mint sokan beszélik, egész jó kereseti lehetőség, számos munkanélkülinek biztosít megélhetési forrást. Legalább nyáron. Meghallgatva a szuperakció tudnivalóit, elgondolkodom. Valóban: minek is az idén a már egyébként leérett ribizlin a levél? Miért ne szedjenek hársat, ha az gyógyító hatású? Miért ne keressenek némi aprópénzt a bátran vállalkozó munkanélküliek? Válaszom azonban legyőzi jóindulatomat. Méghogv vandál módon, másnak kárt okozva jussunk tisztességtelenül pénzhez? Lopásból szerezzünk aprópénzt? Nem. Ezt inkább ne! Mégha egy ideig nem használunk gyógynövényeket, akkor sem. Vaskor István Szabó István salgótarjáni nyugdíjas, már több mint tíz éve látja el a megyei bíróságon ülnöki teendőit. Ennek elismeréséért már '85-ben, a Kiváló társadalmi munkáért kitüntető jelvénnyel jutalmazták. — Ón szerint, milyen módon kell ülnököt választani? — Először is a törvény szerint kell hozzá egy ajánlás és a bün­tetlen előélet. De még fontosabb­nak tartom a felelős ajánlót, aki garanciát vállal a leendő ülnö­kért, nagyon jó emberismerő, és tisztában van az ülnök feladatai­val. — S milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie az ülnöknek? — Legfontosabbnak az életta­pasztalatot tartom. Nehéz felmér­ni. hogy az elkövető mit miért A bírósági ülnök őszinte ember tett, ezért szükséges a beleélőké­pesség is, így könnyebb megis­merni a valódi okokat. Ezen túl csak őszinte emberből lehet jó ülnök. Én sem szeretek csak úgy rábiccenteni mások véleményére. Ha ismerem a per anyagát, akkor myugodt szívvel mondok ítéletet. — Sohasem volt lelkiismeret- furdalása? — Nem, még akkor sem, ha egy döntést a három szavazatból én nem erősítettem meg. —-Értékbe támadások a munká­ja miatt? — A bírók közül csak néhá- nyan voltak, akiknek nem tetszett az aktív szereplésem, de a több­ségnek éppen ez imponált. Az alperesek részéről is csak egy esetben ért atrocitás, és az sem volt jelentős. De már az is előfor­dult, hogy az ítélet után többük kezet rázott velem. Ha tekintélyt kiérdemlő munkát folytatunk, akkor nincs ok félelemre. — Hogyan ítéli meg az igaz­ságszolgáltatás és a társadalom viszonyát? — A lakosság az utóbbi időben nem támogatja a bűnüldözéssel foglalkozó rendőrség munkáját. Az elfásultság jellemző, a polgár inkább riasztóberendezéssel sze­reli fel lakását, mintsem össze­fogva, rendőrellenes helyett a bűnellenes társadalom létrejöttét szorgalmazná. Ezért van renge­teg befejezetlen bűnügy a rendőr­ségen és a bíróságon. — Miképp javítható a bírósá­gok eredményessége?-— A frissen választott ülnökök tanfolyamot végeztek, ahol a jogról, törvénykönyvről hallgat­hattak előadásokat. Mi régiek szívesen adnánk át élettapaszta­latainkat, de ehhez az szükséges, hogy egy-egy ügyhöz, legyen beosztva az újonnan választott, és a már több éve itt dolgozó ülnök, így, együttműködve sikeresebb és összehangoltabb munka várha­tó. —dobozy— Megyei közgyűlés Salgótarján. Augusztus 29-én, délelőtt 10 órára összehívták Nógrád megye közgyűlését a me­gyeháza nagytermébe. A testület megvitatja a munkanélküliség megyei helyzetét, majd tájékoz­tató hangzik el a Nógrád megyei önkormányzat gazdálkodásának idei első félévi helyzetéről, a költségvetési előirányzatok ala­kulásáról és a megyei fejlesztási koncepció kidolgozásáról. To­vábbi napirendekként terítékre kerül a megyi közgyűlés tagjai­nak, a bizottságok nem közgyű­lési tagjainak tiszteletdíjáról és költségtérítéséről szóló rendelet módosítása. Jogsegély­szolgálat Herencsény. A polgármesteri hivatal kéthónapi próbaidőre megbízott egy jogtanácsosi, ügy­védi munkaközösséget a jogse­gélyszolgálati feladatok ellátásá­val. Ennek keretében minden csü­törtökön 7 óra 30-tól a polgár­mesteri hivatalban dr. Mátyus István ügyvéd áll jogi tanácsaival a lakosság rendelkezésére. Gazdátlan kulcs Salgótarjánban a Lakberende­zési Áruház előtt, augusztus 26- án egy kulcscsomót találtak. Gazdája átveheti ezt szerkesztő­ségünk portáján. Indul az ötödik osztály Hont. Elfogadták a szülők kérelmét, s így ötödik osztály is indul a falu iskolájában. A tíz fővel induló osztály leválik a dré- gelypalánki iskoláról, s önállóan működik majd. Fogadó­napok Salgótarján. A Városháza tisztségviselői szeptemberben az alábbi időpontokban tartják foga­dónapjaikat: Tolmácsi Ferenc polgármester 4-én. Detre Jenő alpolgármester 11 -én, dr. Ora- vecz Péter jegyző 18-án. Vala­mennyien délelőtt 8 és 12 óra között, illetve 14-től 16 óráig. Klub a kastélyban Ságújfalu. A volt Kubinyi— Prónay-kastély a tervek szerint még az idén új szerepet kap: az épületnek azt a részét, ahol nemrégiben kocsma volt, idősek klubjává alakították át. Helyi kisiparos végzi a munkálatokat, amelyek közül jelenleg a vizes­blokk építése van soron. Német diákvendégek SZÉCSÉNY. Az önkormányzat és a helyi mezőgazdasági szakkö­zépiskola meghívására 16 német fiatal vendégeskedett az elmúlt napokban Szécsényben. A német fiatalok, a szécsénviek elmúlt évi németországbeli látogatását viszonozták. A német fiatalok megis­merkedtek megyénk nevezetességeivel, ellátogattak Egerbe és Budapestre. Hollókőre — felvételünkön — szécsényi fiatalok is elkísérték a vendégeket. Fotó: Faluhelyi László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents