Új Nógrád, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-22 / 196. szám
MEGYEI KÖRKÉP m-r-Tj-r-'i 3 1991. AUGUSZTUS 22., CSÜTÖRTÖK A Vidám Vásáron kérdezték — mi válaszoltunk Őszinteségünk nem ismert határokat... A Salgótarjánban rendezett, három napon át tartó Vidám Vásár — szerénytelenség nélkül állítjuk — egyik legsikeresebb programja az a fórum volt, melyen lapunk munkatársainak hétfős csoportja válaszolt az érdeklődök által feltett kérdésekre. Bizony nemcsak a tűző nap izzasztott meg olykor-olykor bennünket, hanem a váratlan problémafelvetések is, ám igyekeztünk kivágni magunkat, s az alkalomhoz illően megfelelő válaszokat adni a kíváncsiskodóknak. Az alábbiakban a fórumon elhangzott kérdések-válaszok közül kötöttünk csokorba néhányat. A kérdéseket nem névre szólóan juttatták el műsorvezetőnkhöz, I’atakiné Kerner Edithez — aki egyébként igazi hangulatot varázsolt a színpadra*—, így közülünk mindig a leggyorsabb és a legbátrabb válaszolt a hirtelen érkezett kíván csiskodásra. Össztűzben az újságírók (fent). Szeli Sára, Vaskor István, Dudellai Ildikó, Sólymos László, Szilágyi Norbert, Balázs József, T. Pataki László (balról jobbra), alul pedig az érdeklődők sokasága. T. Pataki László Kérdés: — Igaz-e, hogy a salgótarjáni lengyel piac új felügyelője Demszky Gábor lesz? Válasz: — Nem, mert Demszky úr el van foglalva a székely Daciák roncstelepre szállításával Pesten. K.: — Miért akar Boglyas alja elszakadni Tarjántól? V.: — Káderfalu akar maradni. Leveszi a kezét Salgótarjánról, meglátjuk mire megy nélküle... K.: — Egyes vélemények szerint Salgótarjánban a rendszer- változás óta visszavonult az értelmiség... V.: — Nincs hova visszavonulniuk! A művelődési központban butikok nyíltak. K.: — Igaz-e, hogy a húsakció első napján Etesen ketten elvitték az egész napi készletet? V.: — Ez aljas rágalom! Egy ember vitte el. K.: — Igaz-e, hogy... V.: — Igaz. Dudellai Ildikó K.: — Mi a különbség a pápa és a párttitkár között? V.: — Hogy a pápa maga viszi a keresztet a pásztorbotján, a párttitkár pedig a néppel viteti. Ám most, hogy sok a párt — sok a párttitkár is... K.: — Mikor zárkózhat fel Nógrád Magyarország nyugati megyéihez fejlettségben? V.: — Kedvenc klasszikusomat, Murphyt idézve: akkor, ha ehhez elegendő pénz és idő áll rendelkezésre. Bár azt is tőle olvastam, hogy elegendő pénz és idő sohasem áll rendelkezésre. Sólymos László K.: — Igaz-e, hogy munkaidő alatt isznak az újságírók? V.: — Már a kérdés feltevése rossz. Mi újságírók ugyanis kötetlen munkaidőben dolgozunk. Alkoholt pedig végképp nem iszunk, kizárólag gyógyszereken élünk, nevezetesen egy olyan speciális terméket fogyasztunk, amelyet gömbölyű üvegben palackoznak. A neve? Ja, az UNI- CUM! K.: — Hihető-e, hogy nem mindennapi körülmények között ismerkedett meg rendőrfőkapitányunkkal? V.: — így igaz. Kakuk Patyo tavalyi Toyota kiállításán szóba került, hogy meg kellene szólaltatni egyszer a bankok, üzletek riasztóberendezéseit és figyelni azt, hogyan reagálnak erre a járókelők. Közbeszólt egy szimpatikus fiatalember, hogy ebben tudna segíteni. Miért? Te ki vagy? — kérdeztem amúgy félvállról. A válasz: a megyei rendőrkapitányság gazdaságvédelmi osztályát vezetem. Rafael Ká- rolynak hívnak. Mit mondjak? Csak azért nem ültem a földre a meglepetéstől, mert esett az eső. Vaskor István K.: — Igaz-e, hogy az újságíróknak sok helyütt protekciójuk van? V.: — Igen. Hétfőnként például ingyen látogathatjuk a múzeumokat, s a tarjáni vásárcsarnokban sem kell újságíróigazolványunkat felmutatni, hogy akadálytalanul beléphessünk. K.: — Miért nem tudósítanak nagyobb terjedelemben a Salg- glas Salgótarján NB ll-es labdarúgócsapatának mérkőzéseiről? V.: — El kell jönni olykor egy- egy mérkőzésre, s a produkció láttán biztosan megváltozik a kérdező véleménye. Azon csodálkozik majd, hogy arról a semmiről miként lehet oly sokat írni. K.: — Igaz-e, hogy nyugati típusú autókban közlekednek az Uj Nógrád újságírói? V.: — Igen. Wartburgokban, Trabantokban, de ha autóstoppal utazunk, gyakran ülünk Toyotákban és Volkswagenekben is. Balázs József K.:—Kell-e Salgótarjánnak az utcanevek és az intézménynevek megváltoztatása ? V.: — Részben. Nem tudom, ildomos lenne-e a Gagarin iskolát Lajka kutyáról elnevezni. Vagy itt a Lenin tér esete, ami felőlem maradhat, ugyanis soha nem volt személyes konfliktusom Vlagyimir Iljiccsel... K.:—Mit szól a nyugati városrész állapotához? V.: — Súlyos felelőtlenség volt odaköltözni, pláne két és fél millióért. Mindenki tudja, az Alkotmány út névadója maga is toldott, foldott jogszabály. A Felszabadulás úti állapotok pedig alátámasztják azt a régi viccet, miszerint a magyarság életében három jelentős dúlás volt; a tat- árdúlás, a törökdúlás, és a felsza- badúlás... K.: — Örül-e, hogy mostantól új kenyér kapható a boltokban? V.: — Helyesbítek: újszülött kenyér. Az újszülött kor — ha jól tudom — kéthetes korig tart... Szeli Sára K.: — A nemrég lezajlott húsakció mintájára milyen vásárt rendezne? V.: — Valutavásárt, ugyanis az ország valutakészlete, csak fél napra lenne elegendő, s ezzel bekerülne a Rekordok könyvébe is. K.: — Miért jött Szegedről Salgótarjánba, ide a „világ végére” ? V.: — Azt hittem, hogy külföldön van, de egyelőre még útlevelet nem kértek tőlem. K.: Mi tartja itt városunkban? V.: — A piaci árak. Szétnéztem és megállapítottam, hogy mire az utazáshoz való élelmet megvásárolnám, akkora útiköltségre nem maradna pénzem. Szilágyi Norbert K.: — Kinek a bőrébe bújna a legszívesebben? V.: — Csipkerózsikáéba. Bár ehhez le kellene adnom néhány kilót — ami éppen folyamatban van -—, de ez a legjobb, amit választhatok. Tudniillik százéves álmomból felébredve olyan világban találnám magam itt, Nógrád megyében is, amiről ma még csak álmodunk. Nem kétséges: az Új Nógrád Hamburg és Berlin egyik legkeresettebb sajtóterméke lesz. Persze, csak ha akkor még itt dolgozom... K.: — Mi volt az elmúlt évek legnagyobb értéktorzulása? V.: — Nem kétséges: a tarjáni labdarúgásban ment végbe. A hetvenes években az emberek kis pénzért nagy focit láttak, most pedig három-négy mérkőzés után — ami már nem kis pénzbe kerül — mondhatják el: végre láttam egy kis focit. Az Uj Nógrád rejtvénypályázatának nyertesei Befejeződött a lapunk hasábjain zajló városismereti és kirakat- verseny rejtvénypályázata. Olvasóink nyolc napon keresztül figyelemmel kísérhették a versenyt, illetve kapcsolódhattak be játékunkba. Az értékelésre és eredményhirdetésre a Vidám Vásár rendezvénysorozat keretén belül került sor. A városismereti verseny szerencsés nyertesei: I. díj: 10 ezer forint (a COLOR Mozaik Kft. díja) — nyerte: Tóth László Salgótarján, Pécskő út 5. II. díj: 5 ezer forint (Salgótarján önkormányzatának felajánlása) — nyerte: Krizs Tamás Salgótarján, Kistarján út 2. III. díj: egyéves Új Nógrád előfizetés (1991. szeptember 1- től érvényes) — nyerte: Andó István Salgótarján, Úttörők útja 9. A kirakatverseny díjai és nyertesei: I. díj: 6 ezer forintos vásárlási utalvány. (A Gála Lakberendezési Kisáruház felajánlása) — nyerte: Varga Magdolna Ka- rancsberény, Rákóczi út 62. II. díj: 4 ezer forintos vásárlási utalvány. (A Gála Lakberendezési Kisáruház felajánlása) — nyerte: Palotási László Salgótarján, Ybl M. út 53. III. díj: egyéves Új Nógrád előfizetés (1991. szeptember 1- től érvényes) — nyerte: Varga Istvánná Karancslapujtő, Petőfi út 92. Új formák a TIT-nél Középfokú vámügyi és nemzetközi szállítmányozói tanfolyamot indít szeptemberben a TIT salgótarjáni szervezete és a külkereskedelmi főiskola. A résztvevők vámkezelő, vámügyi előadó, illetve külkereskedelmi lebonyolító munkakör betöltésére szerezhetnek szakképesítést. Szintén szeptemberben kezdődik az új számviteli törvény oktatása a TIT keretén belül. A későbbiekben pedig a Kecskeméti Kertészeti és Élelmiszeripari Főiskolával vi- rágkötészeket fognak képezni. További toborzó akciókkal lehetne folytatni a kezdeményezések sorát, melyek azt jelzik: a klasszikus ismeretterjesztés folytatása érdekében a TIT többnyire jól igazodik a helyzet kényszeréhez, sikeresen vállalkozik és jó kapcsolatokat épít. Lényeges változás történt a nyelvoktatásban is: az elmúlt évtől az Idegennyelvi Továbbképző Központtal kötött megállapodás értelmében helyben lehet nyelvvizsgát tenni. Az állást keresők és a munkahelyek dolgát átképzésekkel igyekeznek megkönnyíteni. Ebben a tevékenységben partnerük volt idén a közgazdasági szakközépiskola, a bátonyterenyei és a salgótarjáni ipari szakmunkásképző. (m- j.) Elet, vagy halál vize Az alkoholt régebben gyógyszerként használták. Évezredekkel ezelőtt rájöttek arra, hogy miként lehet a gabonamagvak, illetve a gumós növények keményítőjét cukorrá átalakítani, majd élesztővel alkohollá erjeszteni. Az i. e. 1550-ből származó Ebers-papirusz tanúsága szerint több sörfajtát ismertek és használtak a gyógyításban. A tömény szesz lepárlása az araboktól ered. Főleg borpárlatot készítettek, konyakot. Kubában melaszból a rumot. Európában a XV. században honosodott meg a pálinkafőzés. Ebből az időből származik a ma is használatos gyógyszertári elnevezés a „spiritus vini”; ami szó szerint a bor lelkét jelenti. A pestisjárványok ideje alatt, ,Aqua vitae" -nek, vagyis az élet vizének keresztelték. Azt hitték, megvédi őket a járványoktól, innen maradt fenn máig is a ,,kalapkúra” hagyománya. A XVIII—XIX. században az iparosodás fellendülésével indult igazán, romboló útjára az alkohol. A civilizáció fejlődésével egyre nőtt az alkohol fogyasztása. A kis mennyiségben elfogyasztott ital elősegíti a jó hangulat kialakulását, kisebb gátlásokat is feloldhat, étvágygerjesztő hatása is lehet. Addig nincs baj, amíg a társadalmi és egyéni korlátok érintetlenek. Mivel az alkohol a központi idegrendszerre hat, mint ezt Krepelin már 1895-ban bebizonyította, a túlzott fogyasztásnál romlik a fizikai és szellemi cselekvőképesség. Minél sűrűbben és nagyobb mennyiségben iszunk belőle, annál többet kíván a szervezetünk. Eljutunk egészen az alkoholizmusig, amikor már nincs megállás, előbb-utóbb kialakulnak az alkoholos elmebetegségek, amit nagyon nehéz gyógyítani, sőt nem is lehet. Az alkoholos betegek elvonókúrájának, a sikerre alig van esélye, ugyanis a kóros szenvedély kialakulása mögött szociális és társadalmi összefüggések lappangónak. * Nem véletlen, hogy Salgótarjánban és környékén ezerkettőszáz beteget tartanak nyilván. Nógrád megye egész területén, s az országban katasztrofális a helyzet e kérdésben is. A szociális és társadalmi problémák csökkenésével, talán ez a szám, sem emelkedne, vagy legalábbis stagnálna. Mivel az ember lelki szükséglete alapvetően az örömteli állapot! Szeli Sára Szeptembertől négy osztály Hollókő. A falu általános iskolája valószínűleg a megye legdrágább alsófokú oktatási intézménye lesz. Mert bár az eddigi három helyett szeptembertől négy osztály tanulhat helyben, a tanulók létszáma nem lesz több tizennnyolcnál. Az új tanévet korszerűbb körülmények között kezdhetik: készül az iskolai vizesblokk, amit a szolgálati lakásból alakítanak ki. A későbbiek folyamán a tervek szerint további bővítésekre is sor kerül. Vállalkozói nap Salgótarján. Az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara vállalkozói napot rendez augusztus 22-én, csütörtökön tíz órától Salgótarjánban, az ipartestület székházában. A résztvevők a Start-hitel és a garancia- alap működéséről hallgathatnak előadásokat, s konzultációra is lehetőség nyílik. A meghívott vendégek között ott lesznek a bankok képviselői, Vass György, a Vállalkozásfejlesztési Alap ügyvezető igazgatója és dr. Baranyai György jogtanácsos. Továbbképzés Augusztus 21—-22-én továbbképzést tartanak a Somosi fogadóban a tizenkét évfolyamos iskolamodellről. A kétnapos programon e koncepcióban részt vevő tiszafüredi, szolnoki és a salgótarjáni Petőfi Sándor Általános Iskola pedagógusai vesznek részt. A felkészítést Lóránd Ferenc, az OPI képviselője és Krafcsik Istvánná pedagógus segíti. A továbbképzésen az iskolamodell kezdő szakaszának részletes- megbeszélésére kerül sor. Többek között e témában megvitatják a tantervi munkálatokat, tisztázzák a metodikai alapelveket és a differenciálási alapelveket. Német vendégek Szécsény. A mezőgazdasági szakközépiskola 1989-ben létesített kapcsolatot a németországi Straubing-Bógen ifjúsági szervezettel. A szakközépiskola és a városi önkormányzat meghívására augusztus 19—25. között tizenhat német fiatal vendégeskedik a városban. A küldöttség többek között ellátogat Ipolytarnócra, Hollókőbe, Egerbe és Budapestre is. Tetten ért tolvajok A salgótarjáni rendőrkapitányság bűnügyi osztályának nyomozói a Salgótarjáni Öblös- üveggyárban lopás közben tetten érték és elfogták K. Pál, N. Szabolcs és F. Gyula salgótarjáni lakosokat, akik kartonba csomagolt üvegárukat próbáltak eltulajdonítani a kerítésen keresztül. Az üvegtárgyak értéke nyolcezer forint. H. János salgótarjáni és O. Ferenc endrefalvai lakosok több rekesz sört (7600 Ft értékben) tulajdonítottak el a Karancs Sör GT-től. A szolgálatot teljesítő nyomozó elfogta őket. Mindkét bűncselekmény — fiatalkorú — elkövetői ellen eljárás indult.
