Új Nógrád, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-16 / 192. szám
8 Limznu SPORTTÜKÖR 1991. AUGUSZTUS 16., PÉNTEK Sportkör háromezer-négyszáz forinttal Sóshartyánban a kevés is sok A nem is oly régi, szép múlt idézésével kezdjük, amikor Kiss Tiborral, a Hártyán Tsz SE elnökével és Balázs Zoltánnal, a labdarúgócsapat mindenesével leülünk, diskurálni arról, mi is történt a napokban Sóshartyánban, hogyan támadt fél Csipkerózsika álmából a Hártyán SE? Beszélgetőpartnereim szavaiból érződik a lelkesedés, a sport szeretete. Nem is véletlen ez, hisz Kiss Tibi mellesleg testnevelő tanár, Balázs Zoli pedig a falu sportjának mindenese. A megyei II. osztály Nyugati csoportjának sorsolása 1991/92 őszi szezon Vizsgálat Pásztón A napokban Pásztó három gazdálkodó egységének vezetője invitálta a városi sportpálya klubjába a labdarúgás rajongóit, hogy az érdeklődőkkel arról beszélgessenek: miként lehetne új fociklubot alapítani a településen. Némi meglepetésre a mintegy ötven összesereglett labdarúgó hívő hiába várta az ügyben az érintett vezetőket, köztük a leendő edzőt, az önkormányzat képviselőjét. Azoknak hűlt helyét sem fedezték fel. A kósza hírek szerint egv korábbi egyeztetésen némi vita robbant ki az egyik gazdálkodó szervezet és a polgármester között a városi iparűzési adó kapcsán. Vélhetően a vélemények nem közeledtek egymáshoz, ezért a felmerült problémában megegyezni nem tudtak. Azt kevesen tudják, hogy a Pásztói SE labdarúgócsapatának megyei I. osztályban való indulása — pénzügyi fedezet hiányában — korábban megkérdőjeleződött. Még szerencse, hogy a helyi székhelyű Color— Nova Kft. segített, így megmentette a süllyedő hajót. Az már más kérdés, hogy lesz-e egyáltalán egy csapatra való játékos? Tény ellenben, hogy hamarosan hatósági vizsgálat kezdődik az SE gazdálkodásával kapcsolatban, mely elsősorban az idei esztendő első felére irányul. A sportszerető közvélemény egyre jobban aggódik Pásztó sportjáért. Nem elég, hogy a városi SE körül is bonyolódik a helyzet, a napokban bizonyossá vált, hogy a város egyik részének csaputa, a Hasznos gárdája, hazai találkozóit kénytelen a Pásztói SE pályáján játszani, mert sajátjuk nem felelt meg a megyéi 1. osztályban támasztott néhány követelményeknek. Erre mondják: a szegény embert még az ág is hüzza. (Zentai) Végefelé közeledik a felkészülési időszak a labdarúgóknál. Ezentúl csak az a kérdés, hogy mennyit is ért ez a csalóka nyár? Nem csak az időjárás volt ugyanis változó, hanem a foci körül hallható hangok is. Az elmúlt bajnokságra ugye emlékeznek még? Elhalt a foci Romhányban, a Sese , fejben ” nem tudta elérni a másodosztályt. A Stécé évek óta rangon alul szerepel, a Gyarmat sem úgy muzsikált, ahogy azt a közönsége elvárná. A Pásztó és az Öblös elcsúszott a harmadosztályú küzdelmektől: ők még pontot is igen ritkán gyűjtöttek. Három marad, kettő megy, s egy pedig jön. Mármint NB III-ban, ahol csak négy megyei csapatunk vitézkedhet. Egykét év és elfogyunk a magyar labdarúgás középmezőnyéből is: természetesen nem fölfelé, hanem lefelé süllyedünk! Az okok nagyon sokrétűek, de nálunk a pénz az oka mindennek. Igen, a pénzhiány! Az a pénzhiány, amelybe majdnem belefullad legerősebb csapatunk, a Síküveg. Hogy is volt ez? Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer * Kényszerű halál Nyomban a dolgok közepébe vágunk. Némi nosztalgiával említik a ’85—’86-os szezont, amikor is megnyerték a városkörnyéki bajnokságot, s legszebb álmaikban már a megyei másod- osztályra gondoltak. Ám az álmodozások már akkortájt sem számítottak megvalósíthatónak, s így történt, hogy működési feltételek hiányában kénytelen voltak visszalépni, mi több: megszűnt sportkörük is. Az okokat kutatva Kiss Tibi említi, hogy támogatást sehonnan sem kaptak, az akkori tanácselnök is fütyült rájuk, s inkább az etesi csapat színeiben kergette a labdát. Ám mindez a múlt, kár keseregni rajta, sokat az effajta nosztalgiázás nem segíthet. Segített inkább az a lelkesedés, az a sportszeretet, amelyet már tavasszal érezni lehetett a falu fiataljainak körében, s mely végül is eredményhez vezetett... Sóshartyánnak a Hártyán SE mellett van még egy focicsapata: a Roma SE. Ok a városkörnyéki bajnokságban rúgják a pettyest, s különösebben nem zavarta gárdájukat, hogy idén tavasszal egy helyi rivális együttes szervezésének gondolata merült fel. Balázs Zoltán nem titkolód- zik. Hangsúlyozza, hogy sok fiatalnak és néhány harmincon túl egy focicsapat. Ennek a csapatnak elfogyott a pénze. Ez a mesebeli csapat kilencedik lett a bajnokságban úgy, hogy akár a negyedik is lehetett volna. Az utolsó mérkőzés után megkondul- tak a vészharangok. A segítő kezek most nem siettek megyénk egyetlen „ nagy csapata” segítségére. Teltek, múltak a napok és úgy tűnt, hogy a harmadik vonal egyik legerősebb együttesével összenőve közösen vállalják föl a nehézségeket. Am ekkor egy gonosz mostoha egy kicsit összeveszej- tette őket, de ők nem voltak ám restek: sok-sok napon, éjjen át vitatkoztak. A vita egyszerűnek tűnt: ki legyen az úr a csárdában? Ugye ismerjük azt a mondást, amelybe az is szerepel, hogy két dudás egy csárdában... Közeledett a nevezési határidő, s a vitatkozó felek úgy gondolták, hogy külön-külön teszik meg nevezésüket. A bizonytalan pénzügyi helyzetben a Zise tizenkilencre lapot kér, s merészen belevág a másodosztályú bajnokságba. Nagy célok nélkül egy pici reménnyel, mégpedig azzal, hogy csak összejön az a fránya pénz. Szilárdítani csak a hitüket tudták, mert a csapatot csak alacsonyabb régiókból erősítették. Az idősebb játékosok még megmutathatják a járó focistának is akadtak gondjai a Roma SE-ben. Nem volt felhőtlen a viszonyuk a többiekkel, indokolatlanul mellőzték őket, pedig csupán egyet akartak: futballozni, hogy a hétvégeken egy kis mozgással vezessék le a hétköznapok sok-sok feszültségét. E jelenség is nagyban hozzájárult, hogy a lelkes hartyáni társaság újraéledt, s már nevezett is a következő városkörnyéki bajnokságra. Nem vártak sültgalambra A dolgok persze nem mentek egyszerűen. Támogatót, patró- nust kellett keresniük. Miután pedig a két lelkes szervező, beszélgetőpartnereim, nem várták meg, míg a sültgalamb a szájukba szálljon, gyorsan cselekedtek. S, lám, nem is kellett sokáig kilincselniük: gyorsan sínre jutott ügyük. Hova is mehettek volna elsőként, mint a helyi termelőszövetkezetbe, ahol az elnök maximális támogatásukról biztosította a gárdát. Ezért sem meglepő, hogy a sportkör megnevezésében ott szerepel a tsz neve is. Aztán a hartyáni polgármester sem ódzkodott a dolgoktól, s e két bázis éppen elegendő volt ahhoz, hogy az elképzeléseket tett kövesse: a hét közepén az alakuló közgyűlésen elfogadták a Hártyán Tsz SE világnak, hogy nem kopott sokat tudásuk, a fiatalabbak előtt még mindig ott a lehetőség arra, hogy jobb csapatban fussanak ki a gyepre. Egyelőre itt a vége, fuss el véle! Mondhatnánk, jó ez így. De nincs jól, mert évek óta nincs egy jó NB l-es csapatunk, — igaz — sajnos, egy rossz se. Ahol pedig jelen vagyunk, onnan a pénzhiány parancsol el. Félre azonban a keserű gondolatokkal, kezdődik egy új, egy szebb(?), egy jobb(?) bajnokság. Örüljünk, hogy vége a felkészülésnek, de kérdések azért maradtak még. Lesz-e pénz a focira? Lesz- e elegendő focista? Lesz-e több vagy legalább ugyanannyi néző? Lesznek-e előretörő fiatalok? Lesznek-e még bizonyítani vágyó öregek? Lesznek-e jobb játékvezetők? Lesznek-e a megyei focit segítő, támogató illetékesek? És végül: lesz-e labdarúgás? Mert foci nélkül nem világ a világ. Kell a gyerekeknek, a fiataloknak, a korosabbaknak, a szurkolóknak. Mert vitatkozni lehet a labdarúgásról, egy azonban cáfolhatatlan: ez a legcsodálatosabb játék. Susán Ferenc alapszabályát, vezetőséget választottak és neveztek is a bajnokságra. Hogyan lesz tovább? Elegendő lesz-e a két támogató által nyújtott pénz? Egyáltalán miből élnek meg, miből utaznak? A lényeg: élnek A kérdések nem lepik meg a két hartyáni sportembert. Mindenre jó előre gondoltak, ezért a mai szűkös lehetőségek között sem tartanak a közeli jövőtől. Egy szerelésük van, s ha minden kötél szakad, akár a saját zsebükbe nyúlva, de vesznek még egyet. Az utazás sem jelent problémát, mert ebben az utolsó lehetséges alternatíva, hogy saját gépkocsikkal furikáznak el a bajnoki találkozókra. Egybehangzóan állítják, hogy hosszú ideig nem szeretnének a sóshartyáni pályán játszani, bár most erre kényszerülnek. Főhadiszállásukat át kívánják helyezni a jelenleg libalegelőként funkcionáló kishartyáni pályára, mert a sóshartyáni olyan, hogy eső után bizony ezen inkább vízilabdázni lehet... Tóth és Balázs mintegy summázatként még elmondja: jól indultak. Az alakuló közgyűlésen a játékosok és a pártoló tagok által — éves tagdíjként — befizetett összegből 3400 forint indulótőkéjük lett. Hogy ez nem sok? Kit érdekel a Hártyán Tsz SE-nél? A lényeg az, hogy élnek, léteznek, s ami ennél is fontosabb: futballozni fognak! Vaskor István Tét nélkül Nyugodtan szerepelhet a Notting- hamben augusztus 22-ig tartó Európa- bajnokságon a magyar ülőröplabdaválogatott —- amely egyben válogató a jövő évi barcelonai Paraolimpiára — mert a csapat a tavalyi világbajnoki negyedik helyezésével már kivívta az ötkarikás versenyen való indulás jogát. 1 .forduló, aug. 25. 16.30: Nóg- rádsipek—Szanda, Cserhátsurá- ny—Nagyoroszi, Nógrádi Honvéd—Diósjenő, Szendehely— Magyamándor, BFC ’90—Var- sány, Becske—Patak, Hugyag szabad. 2. forduló, szept. 1. 15.30 óra: Patak—BFC ’90, Varsány— Szendehely, Magyamándor— Nógrádi Honvéd, Diósjenő— Cserhátsurány, Nagyoroszi— Nógrádsipek, Szanda—Hugyag, Becske szabad. 3. forduló, szept. 8. 15.30 óra: Hugyag—Nagyoroszi, Nógrádsipek—Diósjenő, Cserhátsurány— Magyamándor, Nógrádi H.— Varsány, Szendehely—Patak, BFC ’90—Becske, Szanda szabad. 4. forduló, szept. 15. 15.30 óra: Becske—Szendehely, Patak— Nógrádi H., Varsány—Cserhátsurány, Magyamándor—Nógrádsipek, Diósjenő—Hugyag, Nagyoroszi—Szanda, BFC ’90 szabad. 5. forduló, szept. 22. 15.00 óra: Hugyag—Magyamándor, Nógrádsipek—Varsány, Cserhátsurány—Patak, Nógrádi H.—Becske, Szendehely—BFC ’90, Szanda—Diósjenő, Nagyoroszi szabad. 6. forduló, szept. 29. 15.00 óra: BFC ’90—Nógrádi H., Becske— Cserhátsurány, Patak—Nógrádsipek, Varsány—Hugyag, Magyamándor—Szanda, Diósjenő—Nagyoroszi, Szendehely szabad. 7. forduló, okt. 6. 14.00 óra: Hugyag—Patak, Nógrádsipek— Becske, Cserhátsurány—BFC ’90, Nógrádi H.—Szendehely, Nagyoroszi—Magyamándor, Szanda—Varsány, Diósjenő szabad. 8. forduló, okt. 13. 14.00 óra: Szendehely—Cserhátsurány, BFC ’90—Nógrádsipek, Becske—Hugyag, Patak—Szanda, Varsány—Nagyoroszi, Magyar- nándor—Diósjenő, Nógrádi H. szabad. 9. forduló, okt. 20. 13.30 óra: Hugyag—BFC ’90, Nógrádsipek—Szendehely, Cserhátsurány—Nógrádi H., Diósjenő— Varsány, Nagyoroszi—Patak, Szanda—Becske, Magyamándor szabad. 10. forduló, okt. 27. 13.30 óra: Nógrádi H.—Nógrádsipek, Szendehely—Hugyag, BFC ’90— Szanda, Becske—Nagyoroszi, Patak—Diósjenő, Varsány— Magyamándor, Cserhátsurány szabad. 11. forduló, nov. 3. 13.00 óra: Hugyag—Nógrádi H., Nógrádsipek—Cserhátsurány, Magyar- nándor—Patak, Diósjenő— Becske, Nagyoroszi—BFC ’90, Szanda— Szendehely, Varsány szabad. 12. forduló: nov. 10. 13.00 óra: Cserhátsurány—Hugyag, Nógrádi H.—Szanda, Szendehely— Nagyoroszi, BFC ’90—Diósjenő, Becske—Magyamándor, Patak—Varsány, Nógrádsipek szabad. 13. forduló, nov. 17. 13.00 óra: Hugyag—Nógrádsipek, Varsány—Becske, Magyamándor— BFC ’90, Diósjenő—Szendehely, Nagyoroszi—Nógrádi H., Szanda—Cserhátsurány, Patak szabad. Magyar aranyásók(?) Texasban Talán még sohasem előzte meg akkora érdeklődés Magyarországon a világ legjobb férfi öttusázóinak vetélkedését, mint az idén. A fokozott figyelem oka egyrészt, hogy Horváth László szövetségi kapitány Madaras Ádám személyében újoncot avat San Antonióban, másrészt, hogy a csapatnak sikerül-e visszaszerezni az 1987-ben megszerzett, de tavaly elvesztett trónt. — Tudjuk, elvárás a győzelem. Nyugodt lelkiismerettel utazunk el, mert mindent megtettünk. A fiúk nagyon akarják a sikert, be akarják bizonyítani, hogy a tavalyi szerény szereplés, a 4. hely csak kisiklás volt. A hozzáállásuk, más, mint Lahtiban volt, amikor azt hitték, a dicsőséghez elég csak megjelenniük. Bízom benne, a rengeteg gyakorlás és az elszántság meghozza eredményét — mondta az elutazás előtt Horváth László szövetségi kapitány. Barlangászok bravúrjai A napokban tartotta nyári barlangi mentőgyakorlatát a Különleges Mentőszolgálat és Alpintechnikai Társaság a Bakonyban. Felvételeink a felszínen végzett magasból mentő akciókat idézik. Fotó: Buda László MENNYIT ÉRT A CSALÓKA NYÁR? Megyei napilap. Főszerkesztő: SULYOK LÁSZLÓ. Főszerkesztő-helyettes: KELEMEN GÁBOR. Kiadja: az Axel Springer—Magyarország Kft. Nógrád Megyei Irodája. Felelős kiadó: KULCSÁR JÓZSEF irodavezető. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Palócz Imre tér 4. Postafiók: 96. Telefon: 32/16-455. Telefax: 32/12-542. Telex: 22 9109. Főszerkesztő: 32/10-589. Sportrovat: 32/14-596. Esti nyomdai szerkesztői ügyelet: 10-869. Irodavezető: 32/12-542. Hirdetési osztály: 11-504. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELÍR)—Budapest XIII., Lehel út 10/a. 1900 — közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR Postabank Rt. 219—98636 021—02799 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 199 forint, negyedévre 597 forint, egy évre 2388 forint. Előállítja a Nógrád Megyei Nyomdaipari Vállalat, 3101 Salgótarján, Palócz Imre tér 4. Telefon: 32/17-177, 10-379, 10-233. Felelős vezető: KELEMEN GÁBOR igazgató, HU ISSN 0865—9095. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza! Alig beszélnek szlovákul a nemzetiségi gyerekek Szlovákiában, Látky-Poliankyban volt jűlius végén, augusztus elején Nógrád és Komárom megye szlovák nemzetiségi gyermekeinek olvasótábora.
