Új Nógrád, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-16 / 192. szám

4 unFmu LÁTÓHATÁR 1991. AUGUSZTUS 16., PÉNTEK Budai Ilona vallomása Népdalokban a haza és a szülőföld Budai Ilona egyik legnépszerűbb,/ népdalénekesünk. Bizonyáfa sokan hallgatják szombatonként a Kossuth rádióban az Énekeljünk együtt soro­zatműsorát. Nem ismeretlen Palócföl­dön sem. Az utóbbi években többször látogatott el megyénkbe. Most is egy nógrádi faluban, a szurdokpüspöki népművészeti táborban beszélget­tünk vele. — Mi volt az első énekes élménye? — Négy-öt esztendős koromban sokat énekeltem. Saját magam költöt­tem a szövegeket és a dallamokat. A legtöbb szöveg édesanyámról szólt, és a játékbabáról, amelyet ringatgat- tam. Esténként jártam tejért, és hogy ne féljek a sötétben, olyanokat dalol­tam hazafelé, mint: — Anya, édesa­nya, hallod, hogy jövök, és nagyon félek. — Szülei jó énekesek voltak? — Jó hangomat apámtól örököl­tem, aki Győrben a vagongyárban dolgozott. Anyám meg esténként énekelge­tett, amikor apámat várta haza a munkából. Az ölébe vett engem meg a testvéremet, úgy énekelt nekünk. — Ki fedezte fel az ön tehetségét? — Ménfőcsanakon a középiskolá­ban Asbóth Márta, magyar—orosz szakos tanárnőm. A második osztály­ban Csokonait tanította, amikor vál­laltam, hogy eléneklem a Tihanyi Echohoz című verset. Szereplésem után csak ennyit mondott Márta néni: — Nem lenne kedved népdalokat énekelni? Persze, hogy rábólintot­tam. A tanárnőmnek erdélyi rokonai voltak, éts gyönyörű díszítésű erdélyi dallamokat énekelt nekem, aztán Bartók Béláról, Kós Károlyról és Tamási Áronról mesélt. Egészen új világot tárt elém, amit addig nem ismertem. Varázslatos hangulat csa­pott meg, melynek hatása alól azóta sem szabadultam. Aztán Márta néni irányításával nagy sikerrel szerepeltem a kulturális seregszemléken, a diáknapokon, majd 1968-ban a Ki mit tud közép­döntőjébe is bejutottam. A teljes sikert az 1970-es Röpülj páva hozta meg számomra. — 1978-ban jelent meg első nagylemeze. Azóta nem találkoztunk másikkal. Vajon miért? — Készítettem három lemezterve­zetet is az évek folyamán: az első csupa új stílusú dalokból állt; a másik vallásos énekeket tartalmazott, a katolikus ünnepkör anyagát ölelte fel a Moldvától egészen a Szigetközig; a harmadik anyaga pedig világhábo­rús dalokat idézett föl, melyeket jórészt nagyapámtól tanultam. Hiába kerestem föl a fylagyar Hanglemez- gyártó Vállalatot, mert alaposan le­hűtöttek: Nincs rá keret. — mond­ZSEBNAPTÁR Füleki vigasságok Fülek-Filákovó városa jó né­hány társsal — CSEMADOK-kal például — ezekben a napokban ismét megrendezi a Palóc Napokat. Régi hagyomány ez, tavaly is meg­rendezték, azelőtt is. Lehetnek ese­mények, hagyományok, amelyeket nem változtat el (nagyon) az idő. De talán mintha több lenne a palóc súgtál „idegen” elem a mostaniban, mint néhány évvel ezelőtt. A fesztivál amúgy e hó 12—18. között zajlik ugyancsak hagyományos helyszíneken. A fel­tehetően sok új szerzeményt (jó néhány magyar értelmiségi, régi „kultúros” foglalkozik mostaná­ban éppen ezzel!) felsorakoztató néprajzi kiállítást mindenképpen érdemes megnézni a régi Vigadó épületében a rendezvénysorozat ideje alatt! Túl vagyunk már a helybeli, éppen tíz éves (vagy más el is múlt?) Zsákszínház amatőr együt­tes sikeres bemutatóján, M. Camo- letti: Leszállás Párizsban című komédiáját nem először játsszák a fülekiek, s itt érdemes megragadni az alkalmat — szívesen jönnének „ideátra” is az előadással, mind- öszsze alkalmas színpad és az úti­költség térítése a feltétel. S persze az érdeklődés részünkről. Szórakoztató filmelőadásokat tartottak a rendezvény ideje alatt egészen máig, tíz koronás belépő­vel (gyerekek féláron!) a legújabb amerikai! és magyar filmekből, mint hírlik, nagy sikerrel. Tegnap közkedvelt operett melódiák anda­lították el a nézőket, a füleki közönséget a szomszédvár Lo­sonc—Lucenec CSEMADOK szer­Amerikai tudósok kimutatták, hogy napi két csésze kávé javítja az emberek általános közérzetét, ezenkívül meggyorsítja a szerve­zetben a zsír feldolgozását. Még a sportteljesítmények is jobbak egy-egy kávé után. A kávéban levő koffein növeli a szervezet inzulintermelését, ezáltal a cu­korszintet alacsonyan tartja. vezete művészeti csoportjának előadásában. Ma érdekes párosítást produkál a program, a Vigadó nagytermében délután öt órai kez­dettel, ingyenes belépéssel karate­bemutató lesz, míg a Bástya presz- szóban irodalmi kávéház nyílik néhány órára fél hétkor. A kiadók (hazaiak és odaátiak), irodalmárok, szerkesztők találkozóján jónéhá- nyan részt vesznek Salgótarjánból s talán Balassagyarmatról is. Csupáncsak ez az egy rendez­vény is megérdemelné a nagyobb figyelmet mindazok részéről, akik fontosnak tartják a magyar irodal­mat, az élő szó művészi megfogal­mazását vagy pláne a két együttélő nép közös gondjainak kifejezését, s talán éppen ebben az egy rendez­vényben mutatkozik meg mégis a legteljesebben, legszabadabban a változó idő. Alig néhány éve elkép­zelhetetlen lett volna ez a rendez­vény azzal a liberális megközelítés­sel, amely ezt az egyet ma jellemzi. Sandaság, politikai ficamérzés persze ma sem ismeretlen sem itt sem ott, de a találkozó ténye min­denképpen a teljesebb megértést és kölcsönös megismerést, együttmun- kálkodást feltételezi. S már ez is eredmény. m Kiemelkedik még a Tőként part­talan szórakoztató programból (Tiszta röhej című rádiós humo­risták Budapestről, Bikini szuper­koncert stb.) a vasárnapi ünnepi mise. Körmenet előzi meg a misét, s közben a templomban Szvorák Kati ad koncertet. Akiből látható szomszédjaink, barátaink hagyo­mányosan finom figyelmessége. Mindenkire gondoltak. (T. Pataki) Több mint 60 növény tartalmaz koffeint például a tealevél és a cola is. Gyomorfekélyesek, szív­betegek csak módjával -— az orvos utasítása szerint — fo­gyasszanak kávét. Gyermekeknek, terhes és szoptató anyáknak a kávé fo­gyasztása nem ajánlott. ták. Én aztán nem jártam a nyakukra, nem az a típus vagyok, akit az ajtón kiküldenek és az ablakon jön be. — Tudom, hogy az évek során többször járt megyénkben. Milyen élményekkel távozott tőlünk egy-egy útja után? — Megyei művelődési központjuk és a megyei könyvtáruk rendhagyó énekórákat tartott számos kis falu általános iskolájában. Ezekre elhívtak engem. Mintegy húsz falut megjártam. Nem tudom mennyi népdalszeretetet kaphattak a nógrádi fiatalok otthon vagy a tágabb környezetükben, de bizonyára nem keveset. Mindig nyi­tott, csodálkozó szemekkel néztek, s ha közösen kellett énekelni, nem bújtak a pad alá, hanem gyönyörű hangon rázendítettek a tanult dalra, s együtt szárnyaltak velem. — Mit jelentenek önnek a magyar népdalok? — A népdalokban benne érzem a hazát, a szülőföldet, őseimet és jóma­gámat is. Bennük van a hazai levegő, melyet mindennap beszívok, a virá­gok színe, a vizek hűvöse, a frissen sült kenyér illata. A népdal jelenti az anyanyelvet, melynél szebben nem beszélnek sehol a világon. Jelenti a moldvai csángókat, akik már rövid idő múlva elfelejtik ezt a szép nyelvet. Nagy Zoltán s ___________________________ A leg­gazdaságo­sabb autó (FEB) A leggazdaságosabb személyautó a spanyol Seat Mar- bella, őt pedig orrhosszal lema­radva a japán Daihatsu Cuore és az olasz Fiat Panda követi. Ezt a rangsort a német benzinárakon alapuló fogyasztás figyelembe­vételével állapította meg a leg­gyakoribb 88 autótípusnál az Auto Bild szaklap. A négy évig tartó, évi 15 ezer kilométeres autózást vizsgáló felmérés sze­rint utánuk a Fiat Unó és a VW Polo Fox, a Suzuki Swift, az Opel Corsa, a Ford Fiesta, valamint a Lancia Y 10 következik. Német benzinárakban mérve kedvező a nálunk egyre gyakrab­ban guruló Skoda Favorit fo­gyasztása is, amely a szakértőktől valamivel jobb osztályzatot ka­pott, mint a Szamara két fajtája. • Lapunk augusztus 16-i szá­mában a Postánkból című ro­vatban jelent meg Bálint Jó- zsefné Salgótarján-baglyasaljai lakos írása arról, milyen „ke­gyetlenül” bántak vele a Szé- csény és környéke takarékszö­vetkezetnél. Gondolataira rea­gáltak a pénzintézettől. Az alábbiakban e hozzászólást kö­zöljük. * Bálint Józsefné részére 1990. február 9-én 20 000 forint szemé­lyi kölcsönt folyósítottunk. Az első esedékes törlesztőrészlet 1990. március 1-je volt. Mivel nevezett 1990. május 23-áig az esedékes 3 havi törlesztőrészletet nem fizette be többszöri felszó­lításunk ellenére sem, május 23- án az adós részére elküldtük a letiltást. Mivel munkáltatójától — a Nyugdíjfolyósító igazgató­ságtól — visszajelzés nem érke­zett, július 3-án két kezesének is Kiszámíthatatlan relatív és szubjektív az élet. Egyesek ugyan annak a helyzetnek örülnek, ami miatt mások bosszankodnak. Ismerek olyan embereket — közöttük fiatal, többgyermekes családapákat — akiknek jól fize­tett, biztos jövőt ígérő munkahe­lyük volt, de mivel a munka nem volt ínyükre, kiprovokálták, hogy felmondjanak nekik. így jogosul­tak lettek munkanélküli-segélyre, s valamennyien meg is kapták. Sokuknak a munka eddig sem hiányzott, az életükből. Inkább a pénz! Miért is dolgoznának éppen most, ha nem muszáj?(!)... — akik talán jóval kevesebbet visznek haza a mindennapi be­csületes munkájukért, mint a- mennyit a ,,munkanélküliek” postán rendszeresen megkapnak. Úgy is össze adják a nekik járót! Vannak viszont olyanok is, akik szégyenük a munkanélküliséget, elküldtük a letiltást. Az adós időközben július 26-án befizetett egy összegben 11 764 forintot, azaz az eddig esedékes elmaradt 4 havi részletet. Augusztusban ismét törlesztett, de szeptember­ben már nem. Október, november, december hónapban befizette a részleteket, de megmaradt to­vábbra is a szeptember hónapban kimaradt törlesztőrészlete. A továbbiakban a mai napig az ügyfél nem fizetett. A kölcsön lejárati határideje 1990. december I -je volt. Ekkor az adós számláján 2360 forint állt fenn, továbbá a fent említett késedelmes fizetés, illetve levelezési költség, mely összeg 951 forintot tett ki. Az adós azon állítása, hogy december 28-án rendezni akarta tartozását, nem fedi a valóságot, mivel december 29-én volt a kirendeltségnél, igaz, pénztárzá­rás után. A dolgozók közölték vele, hogy 1991. január 2-i dá­tummal tudják elfogadni a pénzt, Hibás a számítás... v J lábukat lejárva igyekeznek saját hibájukon kívül elvesztett mun­kahelyük helyett, valami más munkalehetőséget, megélhetési lehetőséget keresni. Társadalmi felelősségükből, igazságérzetük­ből, segítő szándékkal, havonta néhány napot ,,rááldoznak” lakóhelyük szépítésére és fejlesz­tésére is. Nem szeretik a tétlen­séget, nem a kocsma az otthonuk. Sajnos, ők vannak kevesebben. A napokban tanúja voltam egy beszélgetésnek. Egy huszonöt év körüli szakmunkás fiatalember­nek munkát és havi tizenhatezer forintos keresetet kínáltak. Nem fogadta el!... Kevésnek talál­mivel az évet már akkor lezárták. Az adós oda is adta a befizetési csekket, mely 2360 forintról szólt. A dolgozók kérték a kése­delmi kamatot is, melyről kiállí­tottak egy újabb csekket. Az adós felháborodott és közölte, hogy nem hajlandó kifizetni egyik csekket sem, mivel a késedelmi kamatot a tksz vezetője elenged­te! Ez nem felel meg a valóság­nak, mivel az adós nem keresett meg és nincs is mód a késedelmi kamat elengedésére. A vita hevében az adós a kifizetetlen csekkeket elkapta és fizetés nélkül távozott. Bálint Józsefné 1991. április 15-én személyesen megkeresett Szécsényben, hogy ő befizette a tartozását és a kezestől mégis vonják a pénzt. Kértem, hogy ez ügyben keresse fel a salgótarjáni kirendeltséget, mivel az iratok ott vannak, és ott egyeztessék a befizetéseket. Ezt az ügyféllel levélben is közöltem. Bálintné ta!{'?)... Azzal érvelt, hogy ő most tizenkétezer ,,munkanélkülit” kap, és havi négyezer forintért ő nem kel hajnalban minden reg­gel. A többlet úgy is elmenne az utazásra, meg az adóba!... Az indoklás logikusnak tűnik, ám nagyon sokan vannak, akik mindennapi becsületes munká­jukkal a havi tízezer, sőt még a havi hatezer forintot sem keresik meg. És ők, a kiskeresetű dolgo­zók, — akiktől a munkanélküliek támogatására szintén rendszere­sen levonnak a fizetésükből, — mit szóljanak ehhez, vagy hason­lókhoz?... Vajon mi, vagy kik, és miért okozzák ezeket a társadalmilag zilált, igazságtalan, ,,visszás” helyzeteket?... Vagy nálunk már tényleg nincs értéke sem a munkának, sem a munkás­nak?!!)... Kökényesi Béla Történetek Tarjánból Váratlan fordulat Sürgős beutalóval, görcsös alhasi fájdalmakkal, hasi daganat feltétele­zésével negyvenéves nőbeteget szál­lítanak a kórházba. Egy óra múlva a szülőszobában egy háromezer gram­mos leánygyermeknek ad életet... Vannak még „csodák”. Körzeti orvos beteglátogatáson — Ejnye apuka! Magát nem zavarja, hogy ez a gyerek szeme láttára is issza a bort? Hiszen már az iskolában is tanítják a szesz károsító hatását! — De doktor úr! Nem jár ő még iskolába! Munkaszervezés — Halló... Doktor úr?! Rózsiká vagyok, az osztályos takarítónő. Van itt egy német, ramatyul néz ki. Nem értem mit mond, hogy snell, snell, meg hogy cisztoszkóp. — Jó. azonnal megyek. Mondja meg a nővérkének, hogy vetkőztesse le, fektessék a vizsgálóasztalra. — Mein herr — méltatlankodik az ügynök az orvos megérkeztén — miért kellett nekem levetkőznöm. Én nem vizsgálatot kérek, hanem cisz- toszkópot kínálok eladásra. Önérzet Önmagára sokat adó öregúr nézi a közös televíziót az osztá­lyon. Körülötte eldobott gyufa­szálak, csikkek. A nővérke rás­zól: — Hetes-ketteske! Ne szeme­teljen! — Ejnye nővérke, volt nekem gyerekszobám! — Jé, és már akkor is dohányzott? Habonyi Zoltán július 31-én kereste fel a salgó­tarjáni kirendeltséget, hogy a kezestől levont összeget fizessük vissza a kezesnek, aki szintén jelen volt. Bálintné a dolgozók elmondása szerint — minősíthe­tetlen hangnemben beszélt a dolgozókkal és szidta a vezető­ket. A dolgozók közölték, hogy a letiltott összeget visszafizetni nem tudják, mivel az még az adós számláján tartozásként szerepel, illetve a túlfizetéseként jelentkező 552 forintot a kezes­nek július 30-án visszafizették. Úgy gondoljuk, hogy „Bánás­mód takarékszövetkezeti mód­ra” minősítést azt a számtalan rendesen fizető ügyfeleink tanú­síthatják, akik kapcsolatban áll­nak velünk nap mint nap és segítőszándékukat, készségüket igazolják. Balázs Nándorné ügyvezető igazgató Szécsény és környéke takarékszövetkezet Hasznos a kávé Mit meg nem tesz egy nagyi az unokákért... Arlette Schweitzer, 42 éves amerikai asszony várakozással tekint a jövőbe 1991 augusztusában méhében iker unokáival, akik vár­hatóan novemberben születnek meg. Az unokáiért mindenre vállalkozó leendő nagymama így próbál segíteni lányán, aki nem képes magzatot kihordani. Lánya megtermékenyített petesejtjeit fél évvel ezelőtt ültették be a (nagy)mama szervezetébe. Nem fizetett és kiabált az adós

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents