Új Nógrád, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-12 / 162. szám
Problémás közkút Bereden A Nyírjesi tó évek óta a balassagyarmatiak egyetlen fürdőhelye, így a hét végeken szinte megközelíteni sem lehet a fürdőzők és napimádók népes táborától a festői szépségű környezetben elterülő tavat. Régi téma, de önkéntelenül felvetődik bennünk: vajon nem kellene már komolyan foglalkozni az illetékeseknek a Nyírjes helyzetével? Vajon mikor lépnek már az illetékesek? Sajnos, ma még túl sok a kérdés. Addig is emberek százai szórakoznak a tó partján. És csakúgy, mint mi, nem értik ezt az egész helyzetet... fotó: Rigó Tarthatatlan állapot, hogy Bérceiben a Baross u. 13—15. szám között levő közkút körülbelül egy éve folyik. Az ott levő lakások vízben és mocsárban állnak, s emellett is erősen lágyas ez a terület. Ugyanitt a korábbi csőtörést a bátonyterenyei ká- posztási vízműtelep elhárította azzal, hogy az jelenleg is szivárog. Az útszegély a patka mentén megsüllyedt, ami egyúttal közlekedésben is balesetveszélyt jelent. A polgármesteri hivatal többször kérte a vízmüvet a hiányosságok megszüntetésére, de ebből csak az ígéret maradt: a vízmű alkatrészhiányra hivatkozott. A még újnak számító lakásokban a nedvességtől sziváros a salétrom. A lakók véleménye szerint ez nem csak alkatrészprobléma: szervezés kérdése is aminek megoldásával a község arculata változna meg. Megoldást pedig a közkút lezárása jelentene. Gazdátlan reptér Balassagyarmat határában van egy eléggé elhanyagolt terület. Valaha jobb napokat látott. Repülőgépek landoltak nyírott füvén. Ma gyom, gaz borítja. És mégis repülőtér. De hogy milyen, és ki gondozza, az már keményebb kérdés. Nincs könnyű helyzetben a krónikás, ha utána szeretne járni ennek a témának. A mentősök használják, csakúgy, mint a határőrök, akik helikoptereikkel itt szállnak le. A rendőrség illetékese készséggel szolgált felvilágosítással a reptér alkalmi használatáról. A mentők viszont nem adhattak semmiféle információt. Eközben a repülőtér — ha szükség van rá — üzemel, noha biztonsági berendezést nem látni területén. A legelemibb dolog, a szélzsák is megszűnt létezni, csak a rúdja, illetve a hajdani zsáktartó keret árválkodik a reptér szélén. Avatatlan, vagy inkább „szakavatott” kezek szétszerelték a bejárati sorompót is, így tulajdonképpen a repülőtérnek csak annyi „repülőtéri” jellege van, amennyit a pilóták tudnak róla. Pedig akár életmentésnél, akár határsértők elfogásánál a szerepe óriási. Több törődést is megérdemelne. Hosszas utánjárással sem sikerült megtudnunk, hogy tulajdonképpen van-e karbantartója ennek a balassagyarmati minire- pülőtémek, illetve, ha van, ugyan ki ő? Egy tippünk van. Közismert, hogy a birkák, ha nem is repülőgépbarátok, de a füvet, gyomot imádják. Nem kellene kiadni a repülőteret egy birkatartónak legeltetési hasznosításra? — sólymos — 1991. JULIUS 12., PENTEK Nincs miért szégyenkeznünk... Szövetkezeti szakember a farmergazdaságról BALASSAGYARMAT ÉS KÖRNYÉKÉ innTnnu 5 Gyimesi János, az érsekvadkerti termelőszövetkezet elnök- helyettese tagja volt annak a negyvenkét főből álló mezőgazdasági szakembergárdának, akik' nemrég Svájcban, Zürich mellett, egy negyven hektáros farmergazdasággal ismerkedtek, és szót váltottak a szakemberképzésről is. — Három alapvető gondolat köré csoportosíthatom tapasztalataimat. Az első: a kormány olyan feltételt teremt a mezőgazdaságban dolgozóknak, amely biztonságot ad az ágazatban előállított termékek értékesítéséhez. Ennek megfelelően beszabályozza az előállítható termékek mennyiségét, a minőségi követelmények betartása mellett. Az a farmer, aki ennél többet termel, feleslegét csak alacsonyabb áron tudja értékesíteni. A kvótában megszabott mennyiség viszont beépül a piaci értékesítési hálózatba. Másodszor: a szubvencióval együtt olyan ára van a tejnek és a gabonának, amely jó nyereséget biztosít a gazdának. Harmadszor: a személyes érdekeltséget az adózás formájának megválasztásával is ösztönzik. A farmer vagy maga végzi el a könyvelést, vagy bevételei alapján bevallást készít. Mivel ez utóbbi több előnyt garantál, ezért e megoldás mellett voksolnak elsősorban. A szakembercsapat az állami támogatás nagyságának firtatásával kapcsolatos kérdéseire nem kapott választ. — Ami pedig az egy tehénre, és az egy hektár földre eső hazai hozamokat illeti, egyikünknek sem volt miért szégyenkezni — állítja határozottan Gyimesi János. — Azonosak a farmereket segítő hitelek feltételei és a kamatkondíciók, mint nálunk? — Nem! A mezőgazdasági termelési hitel igénybevételéhez hétszázalékos kamat párosul — mondja az elnökhelyettes, majd a következőkkel folytatja: — Egyértelművé vált, hogy Svájcban sem lehet kizárólag a mező- gazdasági termelésből megélni. A jövedelemszerzés formájába tartozik az ipari tevékenység, és az idegenforgalomban való részvétel. Azok a gazdaságok pedig, amelyek túlgépesítették magukat, azok meglévő gépparkjuk kihasználása érdekében bérmunkát vállalnak más farmergazdaságban. — Hazánk bizonyos köreiben a nyugati országok mezőgazdaságával kapcsolatban sokakban megalapozatlan illúzió él. Az előbbieken kívül mivel tudja még bizonyítani, hogy a piacgazdaság kegyetlenül elbánik a gyengébbekkel? — Azok a farmergazdaságok, amelyek nem bírják a kegyetlen versenyt, egyik évről a másikra megszűnnek. A talponmaradók. jövőjük megalapozása, és a tönk- remenés elkerülése céljából úgy próbálják átvészelni a nehéz éveket, hogy összefognak, bizonyos termékek előállítására szakosodnak — hangsúlyozza Gyimesi János. —ve— Uj munkahely Mohora. A községben hetek óta állandó beszédtéma a munkahelyteremtés. A napokban döntés született, amiről Fajcsik József polgármestert kérdeztük. — Lesz új munkahely Moho- rán? — Igen, s minden valószínűség szerint már a hónap végén beindul az üzem! Több céggel is tárgyalásban álltunk az elmúlt egy-két hónap alatt, s végül is egy osztrák—magyar kft.-vei, a Somordinnal egyeztünk meg. Ez a kft. természetes alapanyagokból készített egészségügyi termékek előállításával és csomagolásával foglalkozik. — Mohorán mit és hot fognak gyártani? — A Mikszáth Tsz adta bérbe egykori szolgálati lakását, ott fog dolgozni az induláskor mintegy tíz fő. Hat új terméke van a kft.- nek — szappan, dezodor, sampon, kenőcsök — ezekből kettőt itt gyártanak s csomagolnak majd. — Kik dolgoznak majd a Somordinnal? — Az önkormányzat megpályáztatja a munkahelyeket. Természetesen a munkanélküliek közül kívánjuk kiválasztani a teljes létszámot. A szakmai végzettség lesz a mérvadó. Gazdálkodó gyógyintézet A nógrádgárdonyi tüdőgyógyintézet orvos-igazgatója dr. Fe- renczi György, és gazdasági igazgatója, Chikány József az intézet önellátóvá válásának lehetőségeiről beszéltek ottjártunkkor: — Hagyományai vannak az önellátásnak, de ettől még nem válik automatikusan önállóvá az intézmény — mondta az orvosigazgató. — Korábban — TBC- s betegek gyógykezelése lévén — tulajdonképpen csak a szinten tartásra elegendő, hiszen a „karcsúsítás” következtében az a kevés pluszjövedelem már jelentéktelenné vált. így is csak a betegellátásra van pénz, a technikai felszerelések bővítésére nincs, az új műszerek árát magunknak kell kigazdálkodnunk. — Baj az is, — folytatta Chikány József — hogy a társadalombiztosítás a gazdaság semnek, akkor a kertészetet, de ha áron veszem, akkor már az élelmezést drágítom. S azt nem szabad elfelejteni, hogy a mi betegeink mindennap reggelire zöldséget kapnak, karácsonykor pedig salátát. A zöldségszükségletünket meg tudjuk termelni, s ha piacra dolgoznánk, akkor valóban gazdaságossá válnánk. Elgondolkoztató tény: valós probléma, hogy az egészségügyi Chikány József: „Nálunk reggelire paprikát esznek a betegek”. terápiás munkavégzésre szakmatanulási lehetőségre volt mód. Ma már a daganatos tüdőmegbetegedés növekedése miatt nehezebb a munkaterápiát folytatni, bár akadnak néhányan, akik most is szívesen segítenek. Az intézethez tartozó négyholdas földterületen, a rajta levő fóliasátrak és a sertéshizlalda a 26 anyakocával kisegítő része az élelmiszer-ellátásnak. Ez a kisegítő kereset működési költségeit nem fedezi, mivel ennek működtetése nem tartozik a gyógyintézet szorosan vett profiljába. De azt már nem veszi figyelembe, hogy a kertészetben dolgozók az intézmény parkját is rendben tartják. A gazdálkodást nevezhetem a 22-es csapdájának is — veszi vissza a szót dr. Frenczi György. — Ha a megtermelt terméket olcsón adom el, a saját élelmezészínvonal emelése helyett a gazdasági próbálkozások fejlesztésével kell foglalkozni. Ennek ellenére nem csökken- a betegek ellátásának színvonala, de megtartására, újabb rpűsíéíek beszerzésére külső anyagi források igénybevételével szükséges. Dicséretes a többirányú fejlődés, mégis az egészségügy területén a gyógyítás a legfőbb feladat... Dobozy Csilla Balassagyarmat és környéke Eladó a horgásztanya Balassagyarmat. A Mikszáth Kálmán Horgászegyesület, az Ipolyparti úton bérbe kívánja adni hat szobából álló épületét. Több jelentkező van, a versenytárgyalás azonban a közeljövőben dől el. Alakuló önvédelmisek Hugyag. Szombaton a művelődési házban kerül sor a helyi önvédelmi csoport megalakításával kapcsolatos megbeszélésre. Az önkormányzat tagjain kívül negyven főt hívtak meg az alakuló ülésre. Uborka Nyugatra Magvarnándor. A Galga- menti Afész az idén harminc vagon uborka felvásárlását tervezi, amelyet nyersáruként egy külkereskedelmi cég közreműködésével a nyugati piacokon értékesítenek. Felújítás Mohora. Megkezdődött az iskolában a nyári felújítás. Kifestik a tantermeket az önkormányzat karbantartói, majd a jövő hónapban az óvodát varázsolják újjá. Segítség Orhalom. Az önkormányzat a napokban harmincezer forintot és a tűzoltószertár melletti, mintegy húsz négyzetméteres helyiséget adott a vagyon-, és az önvédelmi egyesületnek. Nyírjesi nyár Orgonaépítő alapítvány Mint ismeretes Balassagyarmaton a század elejétől napjainkig kiemelt zenei élet volt a plébánia templomban. Ez a kitűnő orgonának is köszönthető, de az orgona már elavult és a mostani igényeknek nem tud eleget tenni. Átépítésre szórni, aminek munkálatai már elkezdődtek. Karácsonyra így megépülhet az ország egyik legmodernebb orgonája, ezáltal folytatható az eddigi országos hírű koncertek sorozata. 1974 óta 64 kiemelkedő kategóriájú orgonahangversenyt tartottak a templomban. Kitűnő orgonistákkal, úgy mint Gergely Ferenc, Lehotka Gábor és a filharmónia más élvonalbeli művészei. Olyan operaénekesekkel, mint Simándy, Sass Szilvia, Pitti Kati és az Operaház gyermekkórusával ismerkedhettek a városban. Az orgonát Lehotka Gábor professzor, a Zeneakadémia művész-tanára tervezte és az ő irányításával Bánnfy Béla aúszt- ráliai orgonagyáros építette meg. Az orgona a jelenlegi legmodernebb csúcstechnológiával készült, s új regisztereivel a legrégibb és a legmodernebb orgonaművek megszólaltatására lesz alkamas. A kiadások fedezésére alapítványt hoztak létre, „Orgonaépítő Alapítvány” néven a Római Katolikus Pélbániahivatal (Balassagyarmat, Rákóczi út 22.) csekkszámlaszáma: 371-10622. Ezt a számlát a Budapest Bankban tartják nyilván. Kérik, ha segíteni kívánnak, úgy a fenti számlán helyezzék el adományaikat, vagy közvetlenül a plébániahivatalba küldjék. A felajánlott összeg azt adóalapból levonható.
