Új Nógrád, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-10 / 160. szám

1991. JÚLIUS 10., SZERDA innmuu 5 f RETSAG ES KORNYÉKÉ D Eltűnt a csodaforrás Jó néhány éve már, hogy Rétság és Tolmács között, a két község szomszédjában lévő lejtős részen, titokzatos víz csordogálására figyeltek fel a környéken lakók. Akad, aki meg is örült az új vízle­lőhelynek, s már-már abban reménykedtek, itt új vízforrás készülődik a föld alól... A szakértői vizsgálat lehangolta a lelkes forrás-felfedezőket. Mindössze egy régi vízveze­tékrendszer hibásodott meg, s amint annak a repedését kija­vították, volt: mára eltűnt a csodaforrás. Hja, Szent Lászlónak köny- nyebb volt vizet fakasztani, de legalábbis jóval olcsóbban tette azt a varázsvesszővel, mint ma, amikor már a víz- használat sem olcsó, sem a vezeték kiépítése... PECÁZÓ DipSJENO. Nógrád megvei és váci, budapesti horgászok keresik fel rendszeresen a jó halállománnyal rendelkező diósjenői tavat, hogy jó fogás reményében töltsenek órákat a stégeken. Véradók köszöntése Rétság. Egyre kevesebben vannak az önzetlenül másokért mozdulók. Ez talán nem is vethető túlságosan az emberek szemére: sok gond felhőzi mindennapjaikat. Nemcsak kényelemszeretetből ala­kult ez így. Akadnak, akik még ma sem hiszik el, hogy az a művelet sér­tetlen, ép tűkkel — a használat után azonnal eldobottakkal történik, vagyis a fertőzés veszélye kizárt. Mindezt azért bocsátottuk előre, mert köszönetét szeretnénk eljuttatni 109 kiskatonának. Bíró Zoltán alezre­des és az akció támogatója a helyi Vöröskereszt szervező munkája előzte meg azt a június végi napot, amikor Rétságon, a Hunyadi János gépesített lövészdandár ifjú sorkatonái, szemé­lyenként négy deci vérüktől válnak meg. Cselekedetük súlyával összevetve a jutalmat: ezt bizony megérdemlik, hogy jóféle hazaival megtöltekezve, pótolják gyorsan az elvesztett vér­mennyiséget. Az ifjú szervezet gyor­san regenerálódik, és mégis: köszönet a 109 önzetlen kiskatonának! —mi— Otthon a kastélyban A felsőpetényi kastély az Almássy grófoké volt hajdanán. Ma gyermekek élnek benne—ta­lán boldogabban, mint az egykori grófok. Az épület 1984-ben szé­les korhatárú, koedukált neve­lőotthonná szerveződött át. Elér­ték — akik ezért munkálkodtak —, hogy ne kelljen túlságosan is gyorsan saját lábára állni az álla­mi gondozásra szoruló gyerme­keknek, és úgy növekedhessenek — talán még előnyösebb körül­mények közt —, akár a saját családban. Azoknak a kicsiknek, akik olyan szerencsések, hogy itt talál­tak otthonukra, nem kell a fejlő­désükkel párhuzamosan más ott­honba kerülniük. A lehetőségek szerint a testvéreikkel is együtt maradhatnak. Kocsári Bertalanná gazdasági vezető, Kárándi Erzsébet igazgató, Lórik Józsefné igazga­tóhelyettes, és még néhány lelkes pedagógus kíséretében ismerke­dünk a kastély-otthonnal. Negyvennyolc nevelő munkál­kodik a csemetékért. Közülük tizennégyen óvónők. A kicsik alsó tagozatos iskolába, a faluba járnak, a nagyobbak Nőtincsen tanulnak. Sok gyereket patronál­nak a helybéliek a községben, ami annyit jelent, hogy egy-egy család választott magának egy pótgyereket. Őket ünnepnapon meghívják, ruhákkal, ajándékok­kal lepik meg. Igyekeznek pótol­ni számukra a valódi szülői sze- retetet. Nagyon nehéz helyzetben vannak! Ha megszeretik, s akár örökbe is fogadnák a kérdéses gyereket erre nincs mód: az ő szüleik élnek, s nem mondanak le róluk. Ha máskor nem, évenként egyszer biztos elutaznak az ott­honba, „bizonyítandó” szülői ragaszkodásukat. Egyébként megpróbálják a kastélyban minden szülő számára kellemes élménnyé tenni a láto­gatást. így történt meg, hogy egyik apuka közös rendezvényü­kre toppant be, s nyomban megfogadták: muzsikálni... Nagyszerű ötlet, ahogyan ru­házzák a gyerekeket. Nincs rá sok lehetőségük, hogy új ruhákat vegyenek, de ilyenkor divatos, szép holmikkal, nem uniformi­zált darabokkal lepik meg őket. Egy gyerek ruházkodására egy évben 3000 forint jut. Vajon, a jelen viszonyok közt, amikor már lassan egy cipő is csillagászati árakon kapható, hogyan telik ebből modern viseletre? Számos leleménnyel! Az érdeklődőket szívesen felvilágosítják erről a nevelők. Például csereberélnek, mint az igazi családokban. Tavasszal és télen ezeknek a kicsiknek is van egyhetes iskolai szünetük, de a nyár! Az más. Mennyi ötlet, hogy a vakáció itt, a kastély falain belül is maradan­dó élményt nyújtson! Várépíté­sek, bunkerek, együtthancúrozá- sok... A megszépült otthon áttervezője Sarlós Júlia építész. Végre van helye a gyerekeknek személyes tárgyaikat elhelyezni. Az egyik kisfiú például elsőáldo­zásra készül. Szobrocskáit, ké­peit olyan szépen elrendezte egy könyvszekrényen, hogy öröm nézni, akárcsak az egyéni alkotá­sát: a papírdobozból formált, remekbeszabott vázát. Ezek a gyerekek is „málnáz- nak”, akár a valódi családok gyermekei. Vödörrel gyűjtöget­nek, ha meghívják őket, a csalá­dok kertjébe. És a zsákmányuk­ból néha befőtt, lekvár készül számukra. Kezük munkája, az alkotásaik díszítik az otthon termeit. Krumpli-teknősbéka, festmé­nyek, agyagfigurák, mohagyűjte­mény. Réti boglárka csokorral térnek meg az iskolából. Nem is lehet nyomon követni a nevelők gondoskodásának számtalan je­lét, annyi az ötletük. Van például konyhakertjük, ahol az ügyeseb­bek kipróbálhatják szorgalmukat. A konyhakert termése is a gyerekek asztalára kerül. Télen megtörtént, hogy az egyik sza­kácsnő saját hűtőládájából hozott friss zöldséget a konyhára, mondván: hadd egyenek változa­tosabban ezek a gyerekek. A szűkösre szabott ellátási keret ugyanis a konyhai költség- vetést is érinti. De szeretettel, szívvel, leleménnyel, úgy tűnik, itt Felsőpetényben igazi családot adnak a nevelők, az itt helyet kapott — családból kipottyant emberfiókáknak. Moldován Ibolya Mintaszerű ügyintézés BURKOLATBŐVÍTÉS Huszáros ütemben Tereske. Az elmúlt évben 12,1 millió forintos költséggel bővítették több ütemben a te­reskei Huszár-kastélyban lévő általános iskolát. Az idén to­vább folytatják a munkálato­kat, és vizesblokkrendszert építettek a tornaterem mellé. E mellett elektromos hőtároló kályhákat szereltek be. A munkálatok összege 600 ezer forint. Ősszel a gyerekek már felújított új iskolában folytat­ják tanulmányaikat. > — RT—SL— Bánki kérdőjelek Döntésre várva A közelmúltban ellenőrzési bi­zottsági ülésen vizsgálták a Rét­ság- Bánk Vízműtársulat pénzü­gyi helyzetét, pénzforgalmát, pénztárkezelését. Az ellenőrzők között volt az egyik budapesti, III. kerületi OTP-fiók vezetője, aki különösen elégedett volt a pénztárkezeléssel, az ezzel össze­függő mintaszerű ügyintézéssel. A szabályosan végzett munka a banki színvonallal egyenértékű, állapították meg, s a két pénzügyi teendőkkel foglalkozó asszony­nak felajánlották: bármikor szí­vesen látnák őket a pesti bank­fiókban. Ott is akadna nekik bőven munka. Romhány. A község fejleszté­sének egyik legnagyobb vállalko­zása a gázvezetékrendszer bőví­tése mellett az ivóvízhálózat fejlesztése. Ennek felmérésére a helyi önkormányzati testület vezetői, és szakemberei a kivite­lező Észak-magyarországi Re­gionális Vízgazdálkodási Válla­lat képviselőivel helyszíni bejá­rást tartottak Romhányban. Bánkon a választásra jogosul­tak 65,1 százaléka vett részt a népszavazáson. A szavazók 96,4 százaléka (366 fő) a település- egyesítés megszüntetése, a köz­ség önállóvá válása mellett sza­vazott. A helyi népszavazás érvé­nyes. Ottjártunkkor szerettünk volna beszélni az ez ügyben illetékes képviselőkkel, de nem jártunk szerencsével. Ugyanis a falu jövendőbeli jegyzője, hiányos ismereteire hivatkozva nem tu­dott válaszolni kérdéseinkre. Az elválást szorgalmazó képviselő­nő pedig nem tartózkodott a községben. A bánki lakosok egy része félt véleményt nyilvánítani — vajon miért? —, a másik része viszont örült a kezdeményezés­nek, ám úgy érzik, mintha ma­gukra maradtak volna. Utunk ezután Rétságra veze­tett. A polgármesteri hivatalban, Kopecska Ferencné a jegyző adott felvilágosítást. Jelenleg még Rútsághoz tartozik Bánk, bár • a költségvetést már most meg­próbálják szétválasztani. Ahhoz, hogy 1992. január 1-jével Bánk önálló község legyen, októberre meg kell választani a 7 tagú képviselőtestületet, amely elő­készítené az önállósodás feltéte­leit. (A településegyesítés meg­szüntetésére Göncz Árpád köz- társasági elnök mondja ki a végső választ). Szeli—Lengyel Az Egri Közútépítő Rt. kivitelezésében új útburkolatot kap Rétságon a 2. számú főútvonal városszéli szakasza. A kivitelező a nyár végére fejezi be a megsüllyedt útszakaszokon a munkálatokat. Fotó: Rigó Vízszemle Diák­szerkesztők Szendehely. Általános isko­lás korú fiatalok is aktívan részt vesznek a Szendehelyi Hírek című újság szerkesztésében. Ni- kodém Edit, és Gál Brigitta nyolcadikos lányok a sportolás fontosságára hívják fel a figyel­met, és azért szurkolnak, hogy felépüljön régi álmuk, a torna­terem. Minden esélyük meg van erre, hiszen alapítványt hoztak létre a tornacsarnok felépíté­séért. Szente Ágnes, és Virsin- ger Mónika közös cikkében a pályaválasztásról ír, hasznos tanácsot adva ezzel jövőre végző társaiknak. Ferjancsics Gyula még csak most végezte a hatodik osztályt, de „profikat” megszégyenítő tömörséggel, és tárgyilagossággal ír az egészsé­ges élet egyik feltételéről, a rendszeres testmozgásról. Rétság és környéke Ingyenes parkolás Rétság. A város területén in­gyenesen parkolhatnak a jármű­vek. Azok, akik a lakótelepen élnek és nem rendelkeznek ga­rázzsal, az ottani közterületet ve­hetik igénybe. Személygépkocsi­tároló építésére a Zrínyi utcai területet jelölte ki az önkormány­zat. Itt a terület megvásárlása után garázssorokat alakítanak ki. Testületi támogatás Nőtincs. A helyi képviselő- testület legutóbbi ülésén rendele­tet hozott a területén lévő lakásé­pítések, felújítások, illetve ka­mattörlesztések támogatására. Úgy döntöttek, hogy háromszáz­ötven ezer forintot juttatnak a la­kásépítőknek, és a parlamenti döntés alapján segítik meghatá­rozott összegekkel a lakásukat felújítókat, illetve azokat, akik kamatterheket törlesztenek. Jegyző kerestetik Szendehely. Jegyzőt keres a helyi önkormányzat. Amint meg­felelő szakembert találnak, aki főállásban látja el ezt a feladatot, a szendehelyiek különválnak a nőtincsi körjegyzőségtől. Gondozás — otthon Rétság. A kihasználatlansága miatt augusztus 1 -jétől megszün­tetik a városban az öregek napkö­zi otthonát. A házi szociális gon­dozás, és az étkeztetés kiszélesí­tésével biztosítja az önkormány­zat a rászoruló idős emberek ellátását. Az így megüresedett épület helyiségeit fizikoterápia, és gyógytorna céljára hasznosít­ják a későbbiekben. Igazgató­választás Nőtincs. A legutóbbi közös képviselő-testületi ülésen meg­választották a körzeti általános iskola új igazgatóját, aki volta­képpen nem is új, hiszen a testület tagjainak szavazata alapján ismét a korábbi iskolavezető Laczi István nyerte el az igazgatói posztot. Öten a parkban Nagyoroszi. A Nógrád Megyei Munkaügyi Központtal kötött szerződése alapján öt munkanél­külit alkalmaz a Nagyoroszi Polgármesteri Hivatal. Augusz­tus 31-ig a közterületek karban­tartását, árkok, átereszek tisztítá­sát, takarítását, és a község park­jainak gondozását bízták rájuk. A

Next

/
Thumbnails
Contents