Új Nógrád, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-08 / 158. szám
1991. JÚLIUS 8., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Pártvélemények az egyházi ingatlanok sorsáról IX. Könyvek az utcán A tulajdon maradjon a magyar népé A Liberális Polgári Szövetség álláspontja Az egyházi ingatlanok visszaadása az eddig nem igazán politizáló közvéleményt is élénken foglalkoztatja. Jóváhagyással és félelemmel egyaránt találkozni. Politikai húzás, vagy jogos kárpótlás? Ilyen megközelítésben persze az is kérdés lehet, mi a ,jogos” és mi a „kárpótlás”? Sorozatunkban a megyében működő politikai pártok véleményével ismertetjük meg olvasóinkat. A Liberális Polgári Szövetség (Vállalkozók Pártja) álláspontját Horváth József vázolta: — Mi nem voltunk hívei a reprivatizációnak sem, és az egyházi ingatlanok visszaadása gyakorlatilag ugyanezt jelentené. Ugyanis nem egységes, a társadalom minden kárvallottját kártalanító intézkedésről van szó, hanem bizonyos preferált, jelenleg a kormányban levő rétegek kedvezményezéséről. Az, hogy igazságtalanság történt, amikor íjz egyházak vagyonát elvették az tény, viszont egy újabb igazságtalansággal csak a rosszat rontjuk tovább. Azokat a szorosan az oktatáshoz, művelődéshez, hitélethez kapcsolódó épületeket, melyek sok esetben csak tulajdonilag nem az egyházé, ám használni nem használja senki, vagy más célra használják — vissza kell adni, de nem kizárólagos tulajdonba. Ugyanis én el tudom képzelni, hogy egy társadalmi tulajdont is lehet gazdaként működtetni. Használja az egyház az ingatlanokat belátása szerint, de tulajdonilag maradjon a magyar népé. Vállakozói oldalról nézve pedig egyszerűen elfogadhatatlannak tartjuk azt, hogy aki több száz holddal rendelkezett, mint egyházfi, az visszakapja tulajdonát, aki Viszont például cipész volt, az ne kapja vissza a műhelyét. Úgy érzem, tisztességes megoldás az lenne, ha a jogos tulajdonosokat kártalanítanák, ezt deklarálnák, mint elvi követelményt, ugyanis a gyakorlatban ennek nincs itt az ideje, olyan szegények vagyunk. Amikor majd lesz miből visszaadni, akkor kell ezeket az elképzeléseket megvalósítani. —Ozsvárt— SALGÓTARJÁN. A Karancs út 37. szám alatt a SZILIKÁT TRANSZ KFT. támfal építését kezdte meg, mely a területen lévő lakóépület védelmét szolgálja majd. A megrendelő az IKSZV. A 2,3 millió forintos költséggel készülő beruházás közel fél tucat család védelmét szolgálja. Szigeti Gyula művezető és csapattársai a munkálatokhoz 120 köbméter betont és 5 tonna betonvasat építenek majd be a támfalba. Jelenleg a földmunkálatok végén tartanak, mely 200 köbméter föld eltávolítására teljes egészében csak kézi erővel lehetséges. — Gyurkó felv. — Önálló körjegyzőség Karancsberény. A község a jövő év január elsejétől kiválik a karancslapujtői körjegyzőségből és külön hivatallal működik a felújított szolgálati lakás épületében. Eredeti tervek szerint ez alatt az egy év alatt a tárgyi feltélte- leket teremtik majd meg. Közepes lakótelephez Balassagyarmat. A Balassagyarmati Fémipari Kft. az idén bartellüzlet formájában — áruért —árut — tizenöt konténerben szállított Szovjetunióba, Romantik radiátort. A kiszállított meny- nyiség egy közepes lakótelep lakásainak felszereléséhez volt elegendő. Jár a világóra. Moszkvában ugyanazt az időt mutatja (radikálisan változó), mint Belgrád- ban, Vilniusban ugyanazt mint Zágrábban, Pekingben. Felbomlóban a birodalmak, szövetségek. Gorbacsov azt mondja: a jugoszláviai polgárháborús események számukra is intő jelek. Ők az egységes Jugoszlávia mellett állnak (ilyen pőrén senki nem mondja, már egyre több államfő köti ezt a békés fordulathoz kizárólag!). Jár a világóra felrúgva a régi zónaszabályokat. De maradnak-e szabályok erre az átmeneti időre is? Van-e valaki, aki figyeli azokat, aki átlátja és tárgyilagosan nézi. A legendás partizánindulók mióta szólnak hamis egységről, és a külön felharsanó nemzeti dalokban mekkora a másikat akár elpusztítani is kész indulat? „Tűz volt tűzvész nélkül” ■*— mondta a Magyar Köztársaság (Folytatás az 1. oldalról.) N.-né: — A kereslet alapján mérem fel az igényeket, de lehet egyénileg, prospektus és katalógus alapján is rendelni. Gyermekkönyveket és egyéb újdonságokat kérek elsősorban. Több budapesti kiadótól, égy káeftén keresztül rendelek. N. T.: — Igazodom a kereslethez, s főleg szerelmes és romantikus, valamint kommandós könyveket tartok. Nekem a főnököm szállít, de egyénileg nálam is lehet rendelni. — Mennyien vásárolnak naponta? B. T.: — Ez változó. Van úgy, hogy száz kötetet is eladok, ám esetenként tízet sem sikerül. Hónap elején és közepén néhány napig nagyobb a forgalom. N.-né: — Változó a forgalom. Sokkal több a nézelődő, mint a vásárló. N. T.: — Kevés a vásárló. Napi kilenc óra alatt csak 1500—2000 forintot árulok. — Mi lehet az oka a mérsékelt forgalomnak? — Drágák a könyvek, nincs rá pénzük az embereknek. A könyNagyné Lukács Erika : „Nálam nincs horror és pornó.” vek árának emelkedése nincs arányban a bérek növekedésével. N.-né: — Valóban drága az olvasnivaló. Gyakran irreálisan magas a könyvek ára. N. T.: — A legnépszerűbb könyvek 240 forint körüli áron kaphatók, s ez kicsit sok. — Milyen jövőt jósolnak a könyvpiacnak? B. T.: — Ha országunk kilábal a mostani válságos helyzetéből, akkor az emberek ismét venni fogják a könyveket. Sajnálatosnak tartom, hogy az önkormányzat ki akarja telepíttetni a könyvárusokat a városközpontból! Amennyiben ez megtörténik, úgy tovább mérséklődik a forgalom. Szerintem a manapság rohanó embereknek igényük van arra, hogy jártukban-keltükben gyorsan hozzájussanak a kiválasztott könyvhöz. N.-né: — Bízom benne, legalább a mostani marad a forgalom. Engem nem érint hátrányosan, hogy elhelyeznek innen, mert nem közterületen árusítok. N. T.: — Nagy a konkurencia, s szerintem azok fognak talpon maradni, akik sikerkönyveket értékesítenek, mindenfajta válogatás nélkül. A kultúrát és a műveltséget terjesztő könyvek árusítói kevésbé tudnak majd megélni. Szikora Ágnes Fotó: Gyurkó Péter Nagyok az állami gondozottak gondjai (Folytatás az 1. oldalról) — Természetesen. Ha talajt vesztenek és nincs hová menniük. Mostanában az egyik legnagyobb gond, hogy sorra felszámolják a munkásszállásokat, és valahová el kell helyeznünk a hajléktalanokat is. Ezért szerettünk Volna egy átmeneti krízishelyzetet kialakítani a mátranováki garzonházban. Pályázatot nyújtottunk be a Népjóléti Minisztérium válság- kezelő irodájának. Épp most érkezett meg az elutasító válasz — lobogtatja kezében a levelet az igazgató úr. — Mi volt ennek a pályázatnak a lényege? — Két üres raktárhelyiséget szerettünk volna az említett garzonházban berendezni. Itt azokat a fiatalokat akartuk elhelyezni, akik már elkerültek, de valamilyen krízishelyzet miatt fordultak hozzánk. Azért lett volna ez nagyon fontos, mert így egy többlépcsős lakáslehetőség állt volna rendelkezésünkre: átmeneti hajlék — lakásotthon — garzonház. Fáj a szívem, hogy „nem jött össze”. — Miért utasították el a pályázatot? — Ez egy kétmilliós beruházás lett volna. A pénzügyi keretek szűkössége miatt tartották elfogadhatatlannak. Természetesen nem mondtunk le róla, hogy ezt az átmeneti hajlékot valahol kialakítsuk, addig pedig itt az intézetben próbáljuk megoldani a problémát. — A gazdasági körülmények romlása hogyan jelentkezik a gyermekvédelemben ? — A pénztelenség a megyén belül is érzékelhető. A horpácsi, és a felsőpetényi régi épület. Sokba kerül a karbantartásuk. Kisterenye viszont nincs feltöltve. Ez öröm, ám ugyanúgy üzemeltetni kell, mintha teljes létszámmal működne. Több nevelőotthonból el kellett küldeni embereket, sajnos elég jelentős létszámban. Szerencsére még egyetlen pedagógustól sem kellett megválnunk. Csoportösszevonásra már sor került. Ez is káros, hiszen differenciált ellátásra lenne szükség. Egy húszas csoporton belül például nyolc különböző iskolában járó gyerek is van. A nevelőtől sem lehet elvárni, hogy ilyen körülmények között megfelelően tudjon foglalkozni gyerekekkel. — Mi lehetne a megoldás? — A meglevő intézményeken belül nagyobb differenciálásra lenne szükség. A csoportok szelektálásának az értelmi színvonalhoz és a magatartási zavarokhoz sokkal jobban kellene igazodni. Ehhez viszont rugalmasabb intézményvezetésre, igazán gyermekvédelmi képzettségű, a szakmáén élni tudó pedagógusokra lenne szükség. — Végül egy személyes kérdést szeretnék feltenni önnek. Több éve dolgozik a szakmában és néhány hete az intézet vezetését végzi. Mit tart nehezebb dolognak? — Amikor megkaptam a megbízást, a személyes felelősség volt az, amitől a leginkább megijedtem. A döntés felelőssége nehéz dolog. Ez az érzés volt az, ami leginkább nyomasztott. —Mit gondol, hogyan lehet ezt a munkát hosszú ideig eredményesen végezni? — Elődöm, dr. Ponyi Béla szavaival élve: „Hideg fejjel, meleg szívvel! S. J. Á NÉZŐPONT Hány óránk van? elnöke olasz kollégája fogadásán Budapesten. Ez még szombati igazság. Talán túlzottan optimista. O is a népek önrendelkezési jogáról beszélt, amit jó lenne... békésen érvényesíteni. Jó lenne emlékezni: nekünk hogy’ sikerült, és hogy akkor ez már valóban múltidő? ' Európai múltidő-e már az új zónaidő vagy lehetnek órát visz- szaállító erők is? Valaki egyszer azt mondta, hogy amikor a diplomaták sűrűn járnak valahova — ott biztosan kitör a háború. így volt Irakkal is. Ezért is nézzük szorongva az órát, mennyi van még hátra, mi jön, háború vagy béke. Ultimátum, csalódottság azok oldalán, akik az ultimátumot kapták, szövetségi erők és fegyverek, érdekek azon, akik az ultimátumot kikötötték. Mi lesz, lehet a félmillió vajdasági magyarral? Hol helyezkednek el trianoni túszaink a szerbek, szlovének, horvátok, albánok egymás elleni feszülésének zónájában. Hogy lehet semlegesnek lenni, hogy lehet egyszerre magyarnak lenni és minden másnak is. Itthon és odaát. Ezt keresi a környező országok teljes diplomáciai kara. Hány óra van? Marad-e idő a tárgyalásra később is? És itt az új vád, ami arról szól, hogy külföldi erők, államok vétke a jugoszláv válság elmélyülése. Hova vezet ez, hol van ennek a határa? Új alapokon álló föderáció újabb vér nélkül, új föderatív államalakulat és nem kisállamok provincializmusa, föderáció, egyenjogúság ott és Európában. Közelebb kerülünk-e egymáshoz új nagyszerű békés szövetségben vagy csetnikes támadásoknak vagyunk kitéve szlovénként, horvátként, szerbként, albánként, magyarként. Van-e zónaidő érzéke ott vajon mindenkinek, vagy csak fegyvere van. Miféle kóló-körtánc lesz ma, holnap itt? Középen kialszik a közösen gyújtott tábortűz. A sötétben könnyű elvéteni e lépést. Van-e, lesz-e új fény, ki világít és miért, hova és kire, amikor ultimátumok diktálnak. ,,Ez nem polgárháború, ez államok közötti háború”, mondja egy szlovén vezető. Jaj nekünk, ha háború hitelesít csak államot. Hány óránk van még egy zónaidőben? T. Pataki László Érsek a Karancson A Karancs kápolna és kilátó helyreállító bizottsága 1991. július 13-án kápolnaszentelő és -kilátó avatóünnepséget rendez. A kápolna szentelését végzi és a szentmisét celebrálja, dr. Seregé- lyi István egri érsek, a Magyar Püspöki Kar elnöke. A felújított Karancs kilátó megnyitásán beszédet mond: dr. Várkonyi József, köztársasági megbízott, a területi hivatal vezetője. A program 11.30-kor a kilátó ünnepélyes átadása, majd 14.00 órakor kápolnaszentelés, illetve szentmise következik. A gépkocsival érkezők részére parkolási lehetőséget a volt kőbánya területén biztosítanak. / Régiségek a községházán Karancsalapujtő. A település eladott tájházából a megmaradt tárgyi emlékek nem a Palóc Múzeumba, hanem a községháza erre a célra kialakított helyiségébe kerültek. Az állandó kiállítás látogatóinak rendelkezésére állnak a lapujtői asszonykórus által összegyűjtött szobai és konyhai berendezések és eszközök. A tanév kezdése után iskolai órákat is lehet majd itt tartani. Bécsbe, Hamburgba Magyarnándor. Az állami gazdaság gyümölcstermesztési ágazatában az idén 23 hektáros cseresznyéskertből és 42 hektáros meggyültetvényről szedik le a termést. A munka döntő részének elvégzése vállalkozókra, valamint a Farmer Fruct Gyümölcs- termesztő Kft. tagjaira hárul. S cseresznyeszürettel a hét elejére végeznek, a meggyültetvény viszont augusztus elejéig ad munkát. A vállalkozók és a káefté tagjai közepes terméssel számolnak. Az ízletes, kedvelt gyümölcsöket egy külkereskedő köz- beiktatásával bécsi és hamburgi kereskedőknek adják el. Rendelés hetente kétszer Szarvasgede. A jobbágyi önkormányzattal való sikeres egyezkedés nyomán a jövőben javul az orvosi ellátás a településen: Július elsejétől hetente kétszer rendel az orvos a faluban, kedden 15-től 16 óráig, csütörtökön 10-től 11 óráig. Iskola a gyárban Salgótarján. Az országban is ritka kezdeményezés született a Salgótarjáni Öblösüveggyárban. Hosszú évek óta gond az üzemben az üveges szakemberek utánpótlása. Ezért döntött úgy a gyárvezetés, hogy a gyakorlati képzés mellett megszervezik az elméleti oktatást is. A kitűnően felszerelt üvegcsi- szoló-tanműhely mellett kialakítottak egy öt tantermes „iskolát”, amely szeptembertől nyolcvannyolc üvegesdiáknak ad majd helyet. Egyelőre üvegcsiszolóknak és üvegfúvóknak, de a jövőben lehetőség lesz üvegfestők képzésére is. A gyári szakmunkásképzőben okta- *ők a gyár szakemberei, illetve óraadó pedagógusok lesznek.
