Új Nógrád, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-06 / 157. szám

1991. JÚLIUS 6., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP HEPTEZ} 3 Pártvélemények az egyházi ingatlanok sorsáról Vili. A kisgazdák részleges kárpótlásra gondolnak Elbocsátás helyett munkásfelvétel Egy pillanatra sem lehet megállni \ szakmai tanácskozáson az ételtálca könnyített változatával kapcsolatos tennivalókat beszélik meg. A képen balról jobbra: Balta István műszaki osztályvezető, Juhász János üzemvezető és Hlavaj Sándor. Az egyházi ingatlanok visszaadása az eddig nem igazán politizáló közvéle­ményt is élénken foglalkoz­tatja. Jóváhagyással és féle­lemmel egyaránt találkozni. Politikai húzás, vagy jogos kárpótlás? Ilyen megközelí­tésben persze az is kérdés lehet, mi a ,jogos” és mi a „kárpótlás”? Sorozatunkban a megyé­ben működő politikai pár­tok véleményével ismertet­jük meg olvasóinkat. Fenes László, a Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt megyei szervezetének elnö­ke az alábbiakban fejtette ki pártja kérdésben kialakított ál­láspontját. — Ha egyházi vagyonról van szó, mi részleges kárpótlásra gondolunk. Abból indulunk ki, hogy a rendszerváltás a társadal­mi és tulajdonviszonyok rendezé­sével jár. Azonban mindenkép­pen az európai normákat kell követni e tekintetben is. — Egyház és állam különválá­sáról az eddigiek során különbö­ző pártvélemények fogalmazód­tak meg. Miként látja ezt az FKgP? — Bizonyos erők ellenzik a reprivatizációt, ugyanakkor a különválást sürgetik. Ez ellent­Országosan nincs szabályozva a színesfém-felvásárlás,, a felve­vő nem kérheti az eladó személyi igazolványát, az „ügyesebbek” élnek is a lehetőséggel. Normális körülmények között persze nem lenne probléma a névtelenség, csakhogy sokan rájöttek már. a betörés a legrövidebb út. Pásztón és környékén vala­mennyi hely sorra került már, ahol színesfém található. Legu­tóbb az áfész szeszfőzdéjét láto­gatták meg az „üzletemberek”, méghozzá másodszor, ami arra utal. hogy figyelemmel kísérik a telepet. A réztartályok, rézcsövek mond egymásnak. Az egyház önállóságának elérése lehet egy távolabbi cél, de ennek most még nincsenek meg a feltételei. — Az önök programjából kitű­nik: a szabad vallásgyakorlásnak, valamint a közérdekű vallásokta­tásnak és nevelésnek feltétlen hívei. Fontosnak tartják az egy­ház kulturális tevékenységben való részvételét, illetve karitatív szolgálatának elismerését. — Mindezekhez az állami vagyonból juttatott tulajdonnal lehet és kell megteremteni az anyagi javakat. Éhből is követke­zik, hogy volt ingatlanjaira szük­sége van az egyháznak — mondta Fenes László. — Tehát ugyanez érvényes a volt földtulajdonra is? — Nem kívánjuk az egyházi nagybirtokrendszer visszaállítá­sát. De azokat a földterületeket, melyek a működéséhez elenged­hetetlenül szükségesek — gondo­lunk itt például a nagyságrendjü­ket tekintve nem jelentős kántor­földekre — vissza kell adni az egyháznak. A megyei elnök végezetül az egyház és az önkormányzatok jó kapcsolattartásának fontosságára hívta fel a figyelmet. Hangsú­lyozta, hogy ez akkor hozhat jó eredményt, ha a közös feladato­kat helyes arányban osztják el. (Mihalik) eltulajdonításával a két akcióban közel félmilliós kárt okoztak. És ami igazán reménytelenné teszi a rendőrség helyzetét: ha a hely­színen nem kapják el a tetteseket, akkor a hálózat útján hajnalra akár Győrben is lehet az áru. Minden amellett szólna tehát, hogy a legbiztosabb módszer a megelőzés. Annál is inkább, mert egyre kevésbé hat a meglepetés erejével, ha reggelre hűlt helyét találja a színesfémnek. Szokatlan, az a viszonylagos nyugalom és kiegyensúlyozott­ság, ami pilanatnyilag jellemzi, uralja a július elsejétől Balassa­gyarmati Fémipari Kft.-ben — volt vállalat — a közhangulatot, a termelési és gazdálkodási tevé­kenységet. A halljuk a konfliktushelyzete­ket — bevezető kérdésemre Hlavay Sándor, a kft. műszaki igazgatóhelyettese kissé megüt­közve válaszol: — Ilyen nálunk nincs. Olyan gondok, amelyekkel másutt küzdenek, jelenleg nálunk ismeretlenek. Sőt, olyan a meg­rendelésünk, hogy képtelenek voltunk az igényeket kielégíteni. Hogy el ne szalasszuk a kínálko­zó lehetőségeket, 10—15 fizikai munkás felvételével gyarapítot­tuk a létszámot. — Ezek szerint, jobb pozíció­ban vannak, mint a központhoz tartozó többi társgyárak? —Amennyiben igen, hogy folyamatosan tudunk termelni. — Kérem avasson be a jelen­legi elismerésre méltó, bizonyá­ra sokak által irigyelt, viszony­lag jó piaci helyzetüket megte­remtő titkukba. — Titkaink nincsenek! A ki­váltó okok felsorolása hosszú időbe telne, ezért csak a leglénye­gesebbeket említem. Több mint fél évtizede szoktatjuk magunkat ahhoz a gondolathoz: ha élni akarunk, akkor a mindenkori piaci igényeket kell kielégíte­nünk, a jelenlegi technikai, tech­nológiai színvonalunkon. Külföl­di pozíciónk megteremtése, javí­tása, biztonsága érdekében meg­szereztük a nyugatnémet és hol­land minősítőintézetek elismerő oklevelét. Ez olyan dokumentum, mely tanúsítja, hogy a hegesztés­nél minden tekintetben megfele­lünk a nyugati szabványoknak. A vállalati minőségi tanács pedig nemcsak megfogalmazta, hanem közreműködésével, a munkások aktív támogatásával megvalósí­tottuk, azt a minőségbiztosítási rendszert, amely zöld utat bizto­sított számunkra. Sőt növelte is a külföldiek irántunk érzett bizal­mát. Amennyiben okleveleinket —, amelynek érvényessége egy évre szól — bemutatjuk a külföl­di üzletfélnek, s ha árban is meg tudunk egyezni, akkor nincs akadálya az üzletkötésnek. Az előbbiek egyúttal azt is jelentik, hogy megteremtettük az alapját az 1992-ben bevezetésre kerülő új európai standard szabványok­ból adódó követelmények teljesí­tésének. — Bár az előbbiek sejtetik, mégis megkérdem: A nyugati piacokra előnyt jelentő ajánló­levelek mögött, vajon egy telje­sen kicserélődött gyártmány­struktúra húzódik meg? — Nem. A már kialakított és folyamatosan alakuló új termé­kek mellett a régiek is helyet kapnak, csak magasabb műszaki színvonalon, korszerűbb és eszté- tikusabb kivitelben a vevő kíván­ságának megfelelően. — Mit jelent ez konkrétan? — Nyugaton fellendülőben van az építőipar. Bizonyítja, hogy az általunk előállított, számtalan elemet magába foglaló, különbö­ző méretű építőállványokból az eddigi két osztrák és egy svéd megrendelő mellé feliratkozott két újabb német cég. Az év elején azzal számoltunk, hogy a kedvelt Romantik radiátorokból az igé­nyeket két műszakos termeléssel ki tudjuk elégíteni. Jóleső érzés­sel mondhatom: előnyünkre té­vedtünk: be kellett vezetnünk a harmadik műszakot is. A Roman­tik mellett, az önök lapjában is közreadott Lidó után, az új esz­tendőben egy újabbal jelentünk meg a piacon. Reklámkeret­rendszerünk —, amelyet a saját érdekeltségű kft.-ben tömörült dolgozók állítanak elő —, széles választékával meghódította a belföldi piacot. Referenciacég­ként említem a VICO-t, a Redus- sót, a Kleider Baut, egyedi sörö­zőket, éttermeket. — A gyáron kívül is ismerik a vezetés életfilozófiáját: egy pillanatra sem lehet megállni, mindig vállalkozni és bízni kell. E felfogás és gyakorlat létjogo­sultságát milyen újabb tények­kel tudja bizonyítani? — Egy amerikai cég mintája alapján hozzákezdtünk 54 ezer darab ételtálca előállításához. Az első két, konténeres szállítmány a megrendelő kívánságának megfelelően megérkezett. Folya­matban van az előbb említett termék könnyített változata üzemszerű termelésének beindí­tása. A megrendelés egymillió darabra szól, a teljesítése hosz- szabb időre köti le a kollektíva egy részének munkáját. Ezt a megbízást a birtokunkban lévő, a holland minőség-ellenőrző inté­zet ajánló dokumentuma alapján nyertük el. — Végül érdekelne, hogy az új gazdálkodási formára való áttérés mennyiben változtatja meg jelenlegi ,jó passzban” lévő kollektíva habitusát? — Olyan külföldi tőkést kere­sünk, akinek révén, plusz piachoz és igen korszerű technikához, technológiához jutunk. Nem a ráérős hangulatunkat jelenti, amikor azt mondom: bennünket nem sürget az idő, nem kerget a tatár. Meglévő megbízásaink birtokában az év végéig ütemesen oldhatjuk meg, gyarapodásunkat szolgáló feladatainkat —, állítja határozottan Hlavaj Sándor. Venesz Károly Fotó: Szilágyi Rendeletre várnak Szécsény. A városi képviselő- testületi üléseken gyakorta vető­dik fel, hogy a várkertet a hozzá­tartozó tóval együtt jobban kelle­ne hasznosítani az idegenforga­lom fellendítésében. Már vállal­kozó is jelentkezett kitűnő ötle­tekkel, ám a megvalósítást gátol­ják a szabályozatlan tulajdonvi­szonyok. A megoldást az ország- gyűlés törvényalkotása hozza. Tűzifa a nyugdíjasoknak Bátonyterenye. A polgármes­teri hivatal negyvenhárom ala­csonyjövedelmű, idős nyugdíjas­nak juttatott tűzifát, összesen 177 ezer forint értékben. A rászorulók mindegyike 15 mázsa felaprított tüzelőt kapott, s a hivatal a házhoz szállításról is gondosko­dott. Menekülő betörők Magyarnándor. Jelentős öszszeget 500 ezer forintot köl­tött riasztóberendezések megvá­sárlására és az üzletekben történő felszerelésére, a Galgamenti Áfész. Ennek megléte előtt he­tenként kétszer-háromszor jártak hivatlan vendégek, — betörők — sikerrel a hálózat valamelyik boltjában. A riasztóberendezések hatékonyan működnek, beállítá­sukkal mérséklődött a betörésre vállalkozók száma. Három eset­ben dicstelen menekülésre kény­szerültek a hivatlan vendégek, a riasztóberendezés messzehangzó jelzése miatt. Napirenden a francia­oktatás Pásztó. A képviselő-testület július 9-én ülésezik. Napirendi pontjai között szerepel a francia tannyelvű oktatás helyzete, a városi művelődési központ munkájának értékelése, az útépí­tési rangsor meghatározása és az általános rendezési terv módosí­tása. Meg­kezdődtek a felújítások Mátranovák. Megkezdődött a település általános iskolájának és két óvodájának felújítása. A munkálatokat az önkormányzat kommunális brigádja végzi, méghozzá ingyen. Az intézmé­nyeknek csak a szükséges anya­gokat kellett beszerezni. Igazgatói pályázat Rútság. A Globus nyomda rétsági üzemének vezetői posztjára pályáza­tot írtak ki a vállalat fővárosi központ­jában. A nyertes pályázó nevét még nem hozták nyilvánosságra. Annyit megtudtunk, hogy az új gazdasági vezető július 8-tól áll munkába, és az első heteket Budapesten tölti, ahol a vállalat tevékenységével ismerkedik. Villamos hálózat bővítése Garáb. A településen megkezdő­dött a beütemezett villamoshálózat­bővítés. A nemrégiben kiépült Rákóc­zi és Szécsényi úton is bevezetik a villanyáramot. így a jövőben már az ottlakók is élvezhetik a civilizáció eme jelentős vívmányát. SZOMBATI TŰNŐDÉSEK Bódi Tóth Elemér jegyzete AHOL A PART SZAKAD A tenger alkalmas a tűnődés­re. Nem kevésbé az a fönséges magasságba nyúló hegyvidék — itt a közeli Hermon —, vagy az ember egyedülvalóságára fi­gyelmeztető szikla- s homoksi­vatag, amelynek zugaiban ko­rántsem véletlenül megszüle­tett a kozmikus egyedülvaló- ság, az egyistenhit gondolata, valamikor az idők mélyén. Ezt azóta rég a fölismerhetetlensé- gig szétcincálták a később győ­zedelmeskedő, az eredeti gon­dolatra csak hivatkozó, ám azt következetesen mellőző külön­böző egyházi fanatizmusok, amelyek összefonódva a politi­kai hatalmi türelmetlenséggel az ember árvaságát mélyítették el, az ember fölemelése helyett. Ennek következménye az, hogy az emberiség napjainkban al­ternatíva nélküli társadalmak­ban létezik, lett légyen az gazdag vagy szegény. A ké­nyelmes és álszent fogyasztó ember esti televíziós program­ként nézi nem fogyasztó em­bertársa kínjait. Lelkiismerete megnyugtatására adakozással tesz eleget a szeretet parancsá­nak. A nem fogyasztónak még csak van valamilyen primér célja, a fogyasztás. De miféle cél a fogyasztóé? A korábbi szá­zadok vallási fanatizmusait rövid történelmi idő óta a tiszta észbe, a rációba, a haladásba való biza­kodás váltotta föl. Azonban már ez a hit is átcsapott önmaga el­lentétébe, szintén vakhitté vált, amelynek pusztító következmé­nyeit mostanában kezdi sejteni a gondolkodó ember, ha egyáltalán sejti. Ráadásul, a kiürült régi hitek is megpróbálják ismét nagy vehemenciával kitölteni az új kiábrándultság a csalódottság és a tehetetlenség nyomán növekvő űrt. Erre ugyan nincs történelmi esélyük, de átmenetileg újra ata- visztikus türelmetlenségeket lobbanthatnak föl, újabb szenve­déseket okozhatnak elsősorban a nem szekularizált, lemaradó tár­sadalmakban, miként az mosta­nában látszik például a Közel- Keleten vagy éppen Kelet-Euró- pában. Ahol a hatalomért lobbiz­nak, ott nem az emberért lobbiz­nak. Ahol a jövőt árulják, ott illúziót árulnak. Ez egyelőre vál­tozatlanul jó üzletnek látszik. Ezért hagyják félbe az Öböl­háborút, ezért nőnek ki a Balkán széleinek búzamezőiből a harc­kocsik, pipacsok helyett, ezért szenved a modernizációs verse­nyt elveszítő világ, és ezért zavarodott, sőt, aggódó a verseny nyertese. Lassan oda érkezünk, ahol szakad a part. Az élet védel­mének megszervezése hovato­vább végképp nem mellőzhető. Mostanában mind gyakrabban gondolok arra, hogy ismét ott vagyok, ahol a part szakad, Rosh Ha ‘Nikrában, az izraeli—libano­ni határállomásnál. Itt az élet védelmét bölcs előrelátással sohase bízták a világ gondjára, még kevésbé az UN jelzésit dzsipeken furikázókra. Régóta nyilvánvaló, hogy a világ együtt­érzése nem az élettel konvertibi­lis. Legtöbbször még a halállal sem. Itt szakadnak szinte merőlege­sen a kéklő Földközi-tengerbe azok a mészfehér sziklák, ame­lyek üregeiben soha nincsen csönd. Mindent betölt a hegy lábánál levő barlangba bezúduló tenger dübörgése, midőn csapdá­ba esett óriás élőlényként hány­kolódik, hogy aztán kiutat lelve újra csak rettentő ürességet és csillámló tajtékot hagyjon maga után. Ilyenkor úgy érzi az ember, mintha a lelke szakadt volna ki, s maga is csak önnön törvényei­nek engedelmeskedő, általuk meghatározott vízáradat lenne, és többé el sem engedné ez a bar­lang, a lenyűgöző pillanat. Ké­sőbb mégis kikászálódik valaho­gyan a sziklák üregeiből. Lentről drótkötélpálya visz a teraszra, ahonnan szép kilátás nyílik Izrael országának tengerpartjára, ame­lyet gyorsnaszádok védenek. Szemben két sziget látszik, körül- folyja a kéklő sivatag. Az ember fölött sivít a szél, megtépi. Nem hagyja magára. A hegytetőn áll­va, fehér pontok villognak a szeme előtt, mintha a szélből sza­kadnának ki, hogy majd megint a szikrázó kékségbe olvadjanak. Ezek a tengeri sirályok, a parti sáv párás levegőben fürdő szép sóhajai. Nincsen mondanivaló-- juk, nem akarnak kifejezni sem­mit. A sirály sem többet, sem kevesebbet nem mond annál, mint azt, hogy sirály. Ezt sem mondja, csak létezik. Létező­ként nem vár tapsot vagy fiity- työt. Ezt csak az ember várja, aki él. Ezért a sirály a létezés célszerű teremtményei közé tar­tozik, ami az emberről nem mondható el. Olyan mintha szélből és tengerből lenne, vagy a szél és a tenger lenne belőle. A tenger, amely tényleg alkalmas a tűnődésre, csakúgy, mint a magas hegyvidék, vagy az érdes fény átjárta sivatag, a köves pusztaság. Mint minden tájék az ég alatt. A tűnődő tenger talán sirályokat küld, vagy sivító szeleket, a hegység kozmikus csöndöt, a pusztaság a léghevességet küldi errefelé.- Mindegyik azt, ami a lényege. Nem láttam még olyan tájat, amelyben bármi lényegtelen lett volna. Nem lényegtelen a Hermon csúcsán a hó, Rosh Ha ‘Nikrában a vízbe szakadó part, a sivatagban az Úr hangja, amint szélként árad. Az embernek kellene alkal­mas lenni a tűnődésre. Alkal­mas lehet-e még erre egyálta­lán? Színesfém félmillióért

Next

/
Thumbnails
Contents