Új Nógrád, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-01 / 152. szám

1991. JÚLIUS 1HÉTFŐ ZZS7ZZZE/ 5 Nincs könnye, nincs mosolya Várja, hogy szabaduljon a fia c BA TONYTERENYE ES KÖRNYÉKÉ y TÉGLÁBAN LEGJOBB A LYUKAS Kisterenyén megkezdték a B—30-as sorozatgyártását A téglagyári asszonyok több tonnát megemelnek műszakonként Lucfalva. Dombra épült taka­ros ház, előtte virágos- és vete­ményeskert díszük. Már az ajtó előtt érződik az otthonosság: a kötélen száradó ruhák frissessé­ge, a fövő paprikáskrumpli illa­ta a háziasszonyt, B. Pálnét dicséri. Már benne jár a korban, de győzi a temérdek házimunkát. Az épület pincéjében — kony­hának rendezték be — egyedül tesz-vesz a nagymama, aki férjé­vel és unokáival lakik egy fedél alatt. Nemzedékek, töredékcsa­ládok élnek itt, az egyikben ti­zenegy évvel ezelőtt történt ret­tenetes tragédia terelte együvé őket. Nagymamának azóta nemcsak a tennivalója rengeteg, hanem a felejtenivalója is. Szépen halad, hisz a múló idő gyógyír lelki sebeire, de fél az emlékezéstől: mielőtt elmesélné, mi is árnyé­kolja be napjaikat, fontolgatja, hogyan is kezdje. Mert miként lehet elmondani az elmondhatatlant? íme, mégis megkísérli: — Gyuszika és Malvinka akkor került hozzám, már félár­ván... Az apjuk, Gyula fiam hozta, azzal jött aznap ide, a szülői házba, hogy vegyem magamhoz a gyerekeket, mert szörnyű dolgot követett el, s tudja mi vár rá. Elfordítja a fejét, hogy elrejtse tekintetét, úgy folytatja: — Rosszat, nagyon rosszat tett a fiam, agyonütötte a feleségét. Ki tudja, min veszekedtek akkor is? Féltékenykedtek, szó szót követett, s aztán... azt csinálta. Én, hogy megtudtam, öszeestem Sámsonhúza. A Magyar Termé­szetbarát Szövetség illetékeseinek is felkeltette a figyelmét, a június elsején megnyitott Fejérkő-vár turistaszállás, melyet szándékukban áll számítógé­pes nyilvántartásukba felvenni. A pol­gármesteri hivatalban örülnek az az udvaron, ő pedig börtönbe került, tizenöt évre. A kisfiú és a kislány még óvodáskorú volt, de — a nagy­mama úgy emlékszik — csak néha, ha látogatóba mentek kér­dezték meg az apjukat: mikor hozod már vissza onnan messzi­ről az anyut? Az élénk, s nemritkán szófoga- datlankodó unokákkal sokat baj­lódott Bacsa Pálné. Három saját szülöttjét már felnevelte, ráfért volna a nyugalmas öregség, de mit tehetett? Viselte, amit a sors rámért. Könnyeit elsírta, moso­lyát végleg letörölte s elszántan igyekezett beosztani a férje nyugdíját, mert szépen csepered­tek az apróságok, s ő a világért sem akarta, hogy bármiben elmaradjanak a többi gyerektől. — Mind a kettő tanul, jobban mondva a kislány most végzett középiskolában, a fiúnak még van hátra — sóhajt az asszony, s az ajtón át révedezve a távolba néz. Nehéz súly nyomja a vállát, nehezére esik beszélnie is erről, de erőt vesz magán: — Jaj, de messze van még, hogy önállóak legyenek! Nem is lenne baj, csak ne fogyna az erőm. Szeretném, ha jutna időm mindent elrendezni addig. Régen nem vádol ő már senkit a történtekért, sokkal inkább az foglalkoztatja: mi lesz ezután! Gondolatai a börtönévei vége felé járó gyerekénél időznek, próbálja elképzelni a jövőjét. Titkon arra vágyik: ha lepereg az a hátralévő páp esztendő, szeret­né visszasegíteni egy jobb életbe. Mihalik Júlia érdeklődésnek, kitöltötték és posta- fordultával visszaküldték a turista- szállás adottságait, az utazási lehető­ségeket, a környék nevezetességeit firtató kérdőívet, s remélik, a propa­ganda révén gyarapszik majd a ven­dégsereg. Pang a piac, egymás után áll­nak le a hazai téglagyárak. A Bá- tonyterenyei Mátra Termelőszö­vetkezet kisterenyei téglagyárát nem fenyegeti ilyen veszély, tud­niillik az ötvenfőnyi kollektíva még időben újított. — Május végén megkezdtük a B—30-as blokk sorozatgyártását — újságolta Albach Róbert, a gyár vezetője. — Naponta 12 ezer darabot állítunk elő az Építési Minőség-ellenőrző Inté­zet általjciváló hőszigetelőnek és kiváló szilárdságúnak 'minősített termékből. Az idei tervünk 150 ezer, ennyit képesek is leszünk eladni. Kisméretű téglából 3,5 milliót gyártunk. A gyárnak országszerte jó a híre, még az Alföldről is járnak ide vásárolni. Okkal, hiszen a kisméretű téglákat csak első osztályúként árulják, holott azok valójában egy fokozattal többet „tudnak”, ugyanis nagyszilárd- ságúak. Ráadásul mindössze 6 forintba kerülnek ezek a téglák, ötven százalékkal olcsóbbak, mint másutt. — Ezeket az előnyöket a B— 30-asnál is meg akarjuk tartani —jelentette ki Albach Róbert. — Eddig első osztályúnál rosszab­bat még nem gyárottunk. Jól előkészítettük a termelést, reme­kül beállt a technológia. Nem utolsósorban kitűnő az alap­anyag. Mindössze 26 forintért értékesítjük a blokk darabját, más gyáraknál 30—50 százalék­kal többet is elkérnek érte. Sze­rencsénkre közvetlenül a gyár mellől bányásszuk az agyagot, így megspóroljuk a szállítási költséget, ennek következtében olcsóbbak is lehetünk. A gyárvezető arról is szólt, hogy tárgyalnak a váci házgyár­ral, amely innen szándékozik B—30-ast vásárolni. Budapest­ről is érdeklődnek a termékeik iránt, a amennyiben hazánk megrendezi a világkiállítást, úgy az építőipari cégek évenként több milliót rendelnek a kisterenyei téglákból. Gond nincs, hiszen a termelőkapacitás olyan, hogy akár a duplájára növelhető a jelenlegi darabszám. — Tovább koszerűsítjük a termékszerkezetünket — mondta befejezésül Albach Róbert. — Még az idén megkezdjük a kis­méretű lyukas és a kisméretű üreges ikersejttéglák próbagyár­tását. Remélhetően a minősítés is megtörténik, megkapjuk az Épí­tési Minőség-ellenőrző Intézet műbizonylatát, s a jövő évben indíthatjuk az üzemszerű terme­lést. (kolaj) — (gyurkó) Számítógépben a turistaszállás Nagybárkány. Az általános iskola, a nyárra se zárta be kapuit. De tévedés ne essék, nem kell azért senkit sem sajnálni! Legke­vésbé a gyerekeket, akik az elkö­vetkezendő hetekben nem min­dennapi körülmények között, egy-egy hetet töltenek a szállás­helyekké „átvarázsolt” tanter­mekben. A nádújfalui Kotroczó Istvánná és nevelőtársa irányítá­sával, felügyeletével az angol nyelvvel ismerkednek, barátkoz­nak a helybeli, illetve a bátony- terenyei, a mátranováki, a mát- raszelei és a nádújfalui gyere­kek, játékos formában. A hasz­Szennyvíz­tisztító próbaüzemben SZENTKÚT. Megkezdte a pró­baüzemelést a napi 30 köbméter teljesítményű, új szennyvíztisztí­tó telep. A modern, zárt techno­lógiai rendszerű létesítményre nagy szükség van a településen, hiszen közismerten tömegesen keresik fel a búcsújáró helyet. A beruházó, a község fejlesztését célzó alapítvány, a ráfordítási költség 4 millió forint. Ezen túl­menően 5 millió forintba került a vezetékek kiépítése, s azoknak a telepbe való bekötése. A kivitele­ző a Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, még pontosabban: F órizs Sándor nyolctagú szenny vízépítő-brigád­ja. Képünkön: füvesítik a szenny­víztisztító területét az építők. Fotó: gyurkó nos és kellemes programokat Kotroczóné állította össze, aki négy éve szellemi szabadfoglal­kozásként oktatja az angol nyel­vet óvodásoknak, iskolásoknak, felnőtteknek. ______________ J átékos nyelvtanulás — Az angol szokások, ünne­pek megismerésétől, a közleke­dési tudnivalók elsajátításáig, nagyon széles körben mozoghat­nak a tanulók. Eljátszuk, miként zajlik le egy bevásárlás, mit kell tenni,mondani az orvosnál. Eze­ken kívül, Anglia és Amerika történetébe, földrajzába is bepil­lantunk — sorolja a fiatalasszo­ny, aki — mint mondja — megtalálta az egyéniségéhez illő elfoglaltságot. Szabad idejükben „bütyköldé- be”, a maguk építette KRESZ- parkba és felfedező útra indulnak a gyerekek. — Kolumbusz Kristóf „nyom­dokain” haladva, biztosan meg­találjuk a falu környékének leg­szebb kirándulóhelyeit — biza­kodik a tanító néni. — De a ki mit tud sem marad ki a játékok­ból. — mihalik — A gyermekekért Bátonyterenye. A családsegítő központ elnyerte azt a pályázatot, amelyet a szakmai programok tá­mogatása céljából nyújtott be a Nemzeti Gyermek és Ifjúságvé­delmi, valamint a Nógrád Ifjúsá­gért Alapítványokhoz. A kapott 42 ezer forint támogatást a hátrá­nyos helyzetű gyermekek tábo­roztatására, valamint a tanulási zavarral küzdő 6-7 éves gyerme­kek értelmi képességét fejlesztő foglalkozásokra kívánják fel­használni. Olvasónk kérdezte Nemleges válasz telefonügyben Felkereste szerkesztő­ségünket Vincié Sándor, Kisterenye, Bajcsy-Zsilinszky út 11. szám alatti lakos és el­panaszolta: — Hét éve várok telefonra, ez idáig mindhiába. Holott nagy szükségem volna rá, hiszen sírkő- és műkőkészítő kisiparos vagyok, s hamarosan temetkezési vállalkozásba kezdek. Éjjel-nappali ügyele­tet kell majd tartanom, s ehhez úgyszólván nélkülözhetetlen a telefon. Néhány hónappal eze­lőtt Bátonyterenyét bekap­csolták a nemzetközi távhívó rendszerbe, de Kisterenyére nem jutott a crossbarból. Sze­retném tudni: mi mikor kapunk telefont? Majoros Sándor, a bátony- terenyei polgármesteri hivatal városfejlesztési- és műszaki osztályának vezetője a követ­kezőket felelte a bejelentésre: — Sajnos, semmi jóval nem tudom biztatni az érdeklődőt. Ahhoz, hogy a Bajcsy-Zsi­linszky utcába is beköthessük a telefont, fejlesztésre volna szükség. Ehhez pedig pénz kellene, de abból van a legke­vesebb. A Nógrád Megyei Távközlési Üzemmel történt egyeztetés alapján azt mond­hatom: az idén szó sem lehet fejlesztésről. Megértést kérek Vincze Sándortól és telefonra váró lakótársaitól! Folytatódnak a beruházások Mátraverebély. A Szentkútért Alapítvány kuratóriuma tartotta ülését az elmúlt hét végén a község polgármesteri hivatalá­ban. A résztvevők a kegyhely fejlesztéséért megkezdett beru­házások folytatásáról -— a WC- blokk megépítéséről, illetve annak anyagi fedezetéről — tár­gyaltak. Hasznos javaslatok Bátonyterenye. Befejeződött a képviselő-testület négyéves programtervezetének társadalmi vitája. A több helyszínen megtar­tott várospolitikai fórumokat ugyan szerény érdeklődés kísér­te, a jelenlévők viszont sok hasznos javaslattal járultak hoz­zá a program végleges kialakítá­sához. Elsősorban a kommunális témákban hangzottak el lakossá­gi észrevételek. Üdülés az iskolában Szuha. Nyári üdültetésre ren­dezte be az. önkormányzat az általános iskola tantermeit, ahol elsőként — a Bajnai Alkotóház Egyesülés szervezésében — szá­mítógépes és német nyelvi tábo­rozáson résztvevő gyerekek kaptak szállást. A következő csoport a napokban Tiszavasvár- ról érkezik. Táborozás a Tátrában Lucfalva. A helybeli általános iskolából 13 lány és fiú vett részt azon az egyhetes, színes progra­mú alacsony-tátrai táborozáson, melyre megyénk tíz nemzetiségi alsófokú oktatási intézményéből 98 gyerek kapott lehetőséget. A Nemzeti Etnikai Kisebbségi Hivatal és a Nógrád Ifjúságáért Alapítvány jelentős anyagi segít­séget nyújtott a költségek fedezé­séhez. Iskolabővítés Mátramindszent. Az önkor­mányzat idei nagy vállalkozása az iskolaépület bővítése két tan­teremmel. Ennek munkálatai a napokban megkezdődtek, s a tervek szerint ebben az évben be is fejeződnek. A beruházás költ­sége mintegy 2,5 millió forint, ennek egy részét céltámogatás­ból kívánják fedezni. Fogadónapok Bátonyterenye. Vilcsek Sán­dor SZDSZ-es képviselő ma, hétfőn 17-től 19 óráig a kistere­nyei mozgalmi házban várja az érdeklődőket. Nagy Mihály pol­gármester július 3-án, 8-tól 12 óráig a városházán, 12.30-tól 16.30-ig a kisterenyei ügyfél- szolgálati irodán tart fogadó­napot. Bátonyterenye és környéke

Next

/
Thumbnails
Contents