Új Nógrád, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-27 / 175. szám

1991. JULIUS 27., SZOMBAT MAGAZIN un-nay s niagyaróvár Eg«' Salgótarján ßybngyi>s4 Jászberény* iSzpáibátttéjy. Szekesfí jöttök: lakion fóred >Za(a«gftfSMg A minőség közel nem olyan A HUNGÁRIA WIENERBERGER téglatermékei most közelebb kerültek Önhöz, így a fuvarkölt­ségek jelentősen csökkentek. Mert bármelyik építőanyag-kereskedőnél vásárol, a téglát az Önhöz legközelebb éső bázistelepről szállíthatja el. Olyan feltételekkel, mintha közvetlen a gyártól vette volna. Az indulásnál nagy árengedmény. Balatonfüred Győr <—— Mosonmagyaróvár * Pápa <r Tapolca « Veszprém <■ Szombathely é Zalaegerszeg < Siófok <----------­C egled < Tata Eger Füzesabony < Gyöngyös <— Salgótarján <­Jászberény < Szolnok <— Kecskemét < Solt < Székesfehérvár < HUNGÁRIA WIENERBERGER Téglaipari KFT EPSEGBEN A pszichológus válaszol A testünk — saját magunk VÍZSZINTES: 1. Vajda Péter költő és pedagógus megállapítá­sának első része (zárt betűk: A, L, T, R, A). 13. Fokozatosan ki­fejleszti. 14. Ovidius ragadvány­neve. 15. Az ENSZ első főtitká­ra volt. 16. Régi falusi ház része. 17. Kiváló Wagner-énekesnő volt (hátul utóneve kezdőbetűje). 18. A bór és a szén vegyjele. 19. A tea alkaloidja. 20. Észak-ameri­kai indián törzs tagja. 21. ... Passos; amerikai író (1896— 1970). 22. ...könig; Goethe műve. 24. Páholy, ismert német szóval. 25. Messziről látszik rajta. 26. 0 .... o mores; a.m.: micsoda idők, micsoda erkölcsök! 29. Község Sátoraljaújhely mellett. 30. Sze­mélynévmás. 32. Római 52-es. 33. Alma-...; a kazah főváros. 35. A morze a betű. 36. Katonai rendfokozat. 39. Templomi hangszeren játszik. 41. Ilyen készlet is van. 42. A másikat, ford. 44. Művészet, több idegen nyelven. 45. Svéd és japán autók jelzése. 46. Petőfi Sándor anyjá­nak neve (hátul utóneve kezdőbe­tűje). 47. ... Galli-Curci; olasz operaénekesnő. 50. Idegen szóösszetételekben minden a jelentése. 51. Virágtalan növény, költői szóval és névelővel. 52. ... Roid; Tandori Dezső írói álneve. 54. Gyakorító igeképző. 55. Türk nép volt. 56. Katonai tömb. 57. Kagylódarab! 5,8. Szalonnát köveszt, tájszóval. 59. Rejtély. 60. Bibliai hajós, ford. 62. Túl­munkát végez. 63. Ide-oda rámo­ló. FÜGGŐLEGES: 2. Német város a Mosel partján. 3. Meg­foszt a játékjogától. 4. ... Conne­ry; Oszkár-díjas színész. 5. Utol­ér, egynemű betűi. 6. Air India, röviden. 7. Daltanulás ideje az iskolában. 8. Európa legnagyobb állóvize. 9. A Noszty fiú Tóth Marival (Mikszáth). 10. Pest megyei község. 11. Széken pihen. 12. Gyümölcsös kosár földöntése. 13. A megállapítás befejező része (zárt betűk: S, P, R, N). 17. St. ...; francia kikötő­város. 21. Cseh város az Elba partján. 23. Ammóniaszármazék. 25. ... hal; a gardát hívják így a halászok. 27. Más elől elfo­gyasztja. 28. ... van Aken; fla- mand író. 31. Nagyon sok, de meghatározott mennyiségű őr­lőüzem. 34. Nagy tó a Szovjet­unióban. 37. Megelégelte. 38. Nemesi-katonai kaszt a régi Japánban. 40. Búzadara. 43. Fiatal szerelmest alakító színész. 48. Itt, népies szóval. 49. ..., az olajváros; Kellermann regénye. 51. Üdülőhely a Velencei-tó partján. 53. Kukoricalisztből készült közép-amerikai ital. 55. Fafúvós hangszer. 56. A győze­lem istennője a görög mitológiá­ban. 59. Volt világbajnok szovjet sakkozó. 61. Indulatszó. 63. A Protaktinium vegyjele. 64. Mó­kás darab! Nagy Balázs Beküldendő: a vízszintes 1. és a függőleges 13. sor. Beküldési határidő: augusz­tus 2. Legutóbbi fejtörőnk helyes megfejtése: „Csak az az élet ér valamit, amiben bűbájosság és muzsika van.” Könyvjutalmat nyertek: Székely Albertné, Szécsény, Felszabadulás tér 6., Akácz Bé- láné, Mátraterenye, Kossuth u. 48.. Lukács Pál, Herencsény, Hunyadi u. 12. A könyveket postán juttatjuk el nyerteseinknek! Ki hogyan éli meg a saját testét? „Nem hajlik rendesen a lábom, néha olyan, mintha nem is az enyém lenne.” „Ezt a csúnya, dagadt, ráncos és ügyetlen kezet legszívesebben elhajítanám, ha lehetne.” „Ez a szép fiatal nő a tükörben, ez vagyok én.” „Cso­dálatos érzés, ahogy futok regge­lente, és szívom be a jó friss levegőt” — ilyen és ezekhez hasonló megjegyzések tükrözik a testünkhöz való viszonyulásun­kat. Az ember agyában kisgyer­mekkorától kezdve él és állandó­an alakul egy testkép, a saját testének belső térképe. Ez magá­ban foglalja testének kiterjedését, testhatárait, bőrfelületét; testváz­lata segítségével érzi át folyama­tosan a mozgását; jelzéseket kap belső szervei működéséről, főleg a hibás működésekről. A testkép tartalmazza egyúttal a test minő­sítését (például hogy szépnek, csúnyának, elfogadhatónak tart­juk-e magunkat) és a hozzá való viszonyulást (hogy szeretjük-e, kényeztetjük-e a testünket, vagy netán terhűnkre van.) A testkép tartalma is, előjele is folyamatosan változik az élet folyamán; a tapasztalatok, élmé­nyek és a környezet visszajelzé­sei alakítják. Például a gyors, ügyes ember gyakori testi siker­élménye elégedettségre, maga­biztosságra adhat okot. Az isme­rősök kritikái vagy érezhető lenézése nagy lökést ad az embernek testképe negatívvá sötétítéséhez. Az életszemlélet is rányomja bélyegét a testképre. Az éppen lehangolt személy hajlamos önmagát csökkentebb értékűnek érezni, mint egyébként. Amikor vidám és önfeledt az ember, nemcsak a világot, hanem önma­gát is szebb színben látja. Az életfilozófia tartósabb hatás! gyakorol a testhez való viszonyu­lásra. A reneszánsz korszakában például fontossá vált az emberi test, annak szépsége és öröme, ez tükröződik számos festmény és szobor felszabadult és vonzó férfi- és nőalakjaiban. Előfordul­nak — többnyire vallásos indít­tatású — szélsőséges nézetek, melyek elnyomni igyekszenek a test igényeit, és háttérbe szorítják a test jelentőségét a „szellem”, a „lélek” mellett. A testhez való viszonyulás két végletét az ön­imádó élveteg, illetve az aszkéti- kusan lemondó ember „testesíti meg”, köztük számtalan az átme­net. A betegségek szempontjából sem közömbös, hogyan viszo­nyulunk a testünkhöz. Testünk minden baja lelkiállapotunkra is jelentősen kihat, és megfordítva, a lelki diszharmónia a test működését is megzavarja. Pszi­chológiai megfigyelések sora igazolja, hogy azok a személyek, akiknek testképe zavart szenve­dett, hajlamosabbak másoknál pszichoszomatikus megbetege­désekre. (Ezek olyan szervi be­tegségek, melyeknek kialakulá­sában lelki hatások, környezeti ártalmak is nagy szerepet játsza­nak.) Ők kora gyermekkoruktól kezdve többnyire negatív élmé­nyek forrásaként élték meg testü­ket, és minden lelki problémájuk, belső feszültségük — olykor a tudatuk megkerülésével — meg­zavart testi működéseikben rezeg tovább. Betegségeiket, testüket sok esetben el is hanyagolják. A hipochonderek ellenkezőleg: ál­landóan aggodalmaskodva figye­lik és féltik testüket. A szexuális élete is csak annak a férfinak és nőnek lesz zavarta­lan, aki elfogadja saját testét és a partnerét is. Az optimális tehát az, ha valaki békében és barátságban él a testé­vel. így a test — a lehetőségek határain belül — inkább örömök forrása lesz számára, egyúttal képes lesz annak szabályozására is. Ehhez hozzásegíthetnek már gyermekkorban a nevelők és az anyák, ha segítenek elfogadtatni a gyermekkel a testüket annak fogyatékosságaival illetve igé­nyeivel együtt, és megmutatják a test „engedelmessé” fejlesztésé­nek lehetőségeit. A test mintegy kivitelezője az ember pszichikumának (elgondo­lásainak, érzelmeinek, akaratá­nak stb.). Nem tekinthetjük másodrendűnek, mint ahogy nem is lehet uralkodó fölötte. Ne feledjük: csakis testünk működé­se által lehetünk érző és gondol­kodó lények. Dr. Ignác/. Piroska

Next

/
Thumbnails
Contents