Új Nógrád, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-27 / 175. szám
1991. JULIUS 27., SZOMBAT MAGAZIN un-nay s niagyaróvár Eg«' Salgótarján ßybngyi>s4 Jászberény* iSzpáibátttéjy. Szekesfí jöttök: lakion fóred >Za(a«gftfSMg A minőség közel nem olyan A HUNGÁRIA WIENERBERGER téglatermékei most közelebb kerültek Önhöz, így a fuvarköltségek jelentősen csökkentek. Mert bármelyik építőanyag-kereskedőnél vásárol, a téglát az Önhöz legközelebb éső bázistelepről szállíthatja el. Olyan feltételekkel, mintha közvetlen a gyártól vette volna. Az indulásnál nagy árengedmény. Balatonfüred Győr <—— Mosonmagyaróvár * Pápa <r Tapolca « Veszprém <■ Szombathely é Zalaegerszeg < Siófok <----------C egled < Tata Eger Füzesabony < Gyöngyös <— Salgótarján <Jászberény < Szolnok <— Kecskemét < Solt < Székesfehérvár < HUNGÁRIA WIENERBERGER Téglaipari KFT EPSEGBEN A pszichológus válaszol A testünk — saját magunk VÍZSZINTES: 1. Vajda Péter költő és pedagógus megállapításának első része (zárt betűk: A, L, T, R, A). 13. Fokozatosan kifejleszti. 14. Ovidius ragadványneve. 15. Az ENSZ első főtitkára volt. 16. Régi falusi ház része. 17. Kiváló Wagner-énekesnő volt (hátul utóneve kezdőbetűje). 18. A bór és a szén vegyjele. 19. A tea alkaloidja. 20. Észak-amerikai indián törzs tagja. 21. ... Passos; amerikai író (1896— 1970). 22. ...könig; Goethe műve. 24. Páholy, ismert német szóval. 25. Messziről látszik rajta. 26. 0 .... o mores; a.m.: micsoda idők, micsoda erkölcsök! 29. Község Sátoraljaújhely mellett. 30. Személynévmás. 32. Római 52-es. 33. Alma-...; a kazah főváros. 35. A morze a betű. 36. Katonai rendfokozat. 39. Templomi hangszeren játszik. 41. Ilyen készlet is van. 42. A másikat, ford. 44. Művészet, több idegen nyelven. 45. Svéd és japán autók jelzése. 46. Petőfi Sándor anyjának neve (hátul utóneve kezdőbetűje). 47. ... Galli-Curci; olasz operaénekesnő. 50. Idegen szóösszetételekben minden a jelentése. 51. Virágtalan növény, költői szóval és névelővel. 52. ... Roid; Tandori Dezső írói álneve. 54. Gyakorító igeképző. 55. Türk nép volt. 56. Katonai tömb. 57. Kagylódarab! 5,8. Szalonnát köveszt, tájszóval. 59. Rejtély. 60. Bibliai hajós, ford. 62. Túlmunkát végez. 63. Ide-oda rámoló. FÜGGŐLEGES: 2. Német város a Mosel partján. 3. Megfoszt a játékjogától. 4. ... Connery; Oszkár-díjas színész. 5. Utolér, egynemű betűi. 6. Air India, röviden. 7. Daltanulás ideje az iskolában. 8. Európa legnagyobb állóvize. 9. A Noszty fiú Tóth Marival (Mikszáth). 10. Pest megyei község. 11. Széken pihen. 12. Gyümölcsös kosár földöntése. 13. A megállapítás befejező része (zárt betűk: S, P, R, N). 17. St. ...; francia kikötőváros. 21. Cseh város az Elba partján. 23. Ammóniaszármazék. 25. ... hal; a gardát hívják így a halászok. 27. Más elől elfogyasztja. 28. ... van Aken; fla- mand író. 31. Nagyon sok, de meghatározott mennyiségű őrlőüzem. 34. Nagy tó a Szovjetunióban. 37. Megelégelte. 38. Nemesi-katonai kaszt a régi Japánban. 40. Búzadara. 43. Fiatal szerelmest alakító színész. 48. Itt, népies szóval. 49. ..., az olajváros; Kellermann regénye. 51. Üdülőhely a Velencei-tó partján. 53. Kukoricalisztből készült közép-amerikai ital. 55. Fafúvós hangszer. 56. A győzelem istennője a görög mitológiában. 59. Volt világbajnok szovjet sakkozó. 61. Indulatszó. 63. A Protaktinium vegyjele. 64. Mókás darab! Nagy Balázs Beküldendő: a vízszintes 1. és a függőleges 13. sor. Beküldési határidő: augusztus 2. Legutóbbi fejtörőnk helyes megfejtése: „Csak az az élet ér valamit, amiben bűbájosság és muzsika van.” Könyvjutalmat nyertek: Székely Albertné, Szécsény, Felszabadulás tér 6., Akácz Bé- láné, Mátraterenye, Kossuth u. 48.. Lukács Pál, Herencsény, Hunyadi u. 12. A könyveket postán juttatjuk el nyerteseinknek! Ki hogyan éli meg a saját testét? „Nem hajlik rendesen a lábom, néha olyan, mintha nem is az enyém lenne.” „Ezt a csúnya, dagadt, ráncos és ügyetlen kezet legszívesebben elhajítanám, ha lehetne.” „Ez a szép fiatal nő a tükörben, ez vagyok én.” „Csodálatos érzés, ahogy futok reggelente, és szívom be a jó friss levegőt” — ilyen és ezekhez hasonló megjegyzések tükrözik a testünkhöz való viszonyulásunkat. Az ember agyában kisgyermekkorától kezdve él és állandóan alakul egy testkép, a saját testének belső térképe. Ez magában foglalja testének kiterjedését, testhatárait, bőrfelületét; testvázlata segítségével érzi át folyamatosan a mozgását; jelzéseket kap belső szervei működéséről, főleg a hibás működésekről. A testkép tartalmazza egyúttal a test minősítését (például hogy szépnek, csúnyának, elfogadhatónak tartjuk-e magunkat) és a hozzá való viszonyulást (hogy szeretjük-e, kényeztetjük-e a testünket, vagy netán terhűnkre van.) A testkép tartalma is, előjele is folyamatosan változik az élet folyamán; a tapasztalatok, élmények és a környezet visszajelzései alakítják. Például a gyors, ügyes ember gyakori testi sikerélménye elégedettségre, magabiztosságra adhat okot. Az ismerősök kritikái vagy érezhető lenézése nagy lökést ad az embernek testképe negatívvá sötétítéséhez. Az életszemlélet is rányomja bélyegét a testképre. Az éppen lehangolt személy hajlamos önmagát csökkentebb értékűnek érezni, mint egyébként. Amikor vidám és önfeledt az ember, nemcsak a világot, hanem önmagát is szebb színben látja. Az életfilozófia tartósabb hatás! gyakorol a testhez való viszonyulásra. A reneszánsz korszakában például fontossá vált az emberi test, annak szépsége és öröme, ez tükröződik számos festmény és szobor felszabadult és vonzó férfi- és nőalakjaiban. Előfordulnak — többnyire vallásos indíttatású — szélsőséges nézetek, melyek elnyomni igyekszenek a test igényeit, és háttérbe szorítják a test jelentőségét a „szellem”, a „lélek” mellett. A testhez való viszonyulás két végletét az önimádó élveteg, illetve az aszkéti- kusan lemondó ember „testesíti meg”, köztük számtalan az átmenet. A betegségek szempontjából sem közömbös, hogyan viszonyulunk a testünkhöz. Testünk minden baja lelkiállapotunkra is jelentősen kihat, és megfordítva, a lelki diszharmónia a test működését is megzavarja. Pszichológiai megfigyelések sora igazolja, hogy azok a személyek, akiknek testképe zavart szenvedett, hajlamosabbak másoknál pszichoszomatikus megbetegedésekre. (Ezek olyan szervi betegségek, melyeknek kialakulásában lelki hatások, környezeti ártalmak is nagy szerepet játszanak.) Ők kora gyermekkoruktól kezdve többnyire negatív élmények forrásaként élték meg testüket, és minden lelki problémájuk, belső feszültségük — olykor a tudatuk megkerülésével — megzavart testi működéseikben rezeg tovább. Betegségeiket, testüket sok esetben el is hanyagolják. A hipochonderek ellenkezőleg: állandóan aggodalmaskodva figyelik és féltik testüket. A szexuális élete is csak annak a férfinak és nőnek lesz zavartalan, aki elfogadja saját testét és a partnerét is. Az optimális tehát az, ha valaki békében és barátságban él a testével. így a test — a lehetőségek határain belül — inkább örömök forrása lesz számára, egyúttal képes lesz annak szabályozására is. Ehhez hozzásegíthetnek már gyermekkorban a nevelők és az anyák, ha segítenek elfogadtatni a gyermekkel a testüket annak fogyatékosságaival illetve igényeivel együtt, és megmutatják a test „engedelmessé” fejlesztésének lehetőségeit. A test mintegy kivitelezője az ember pszichikumának (elgondolásainak, érzelmeinek, akaratának stb.). Nem tekinthetjük másodrendűnek, mint ahogy nem is lehet uralkodó fölötte. Ne feledjük: csakis testünk működése által lehetünk érző és gondolkodó lények. Dr. Ignác/. Piroska