Új Nógrád, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-03 / 154. szám

1991. JULIUS 3., SZERDA RÉTSÁG ÉS KÖRNYÉKE unnumj 5 A Glóbusból Répcelakra A gépsor mellől piacképes csomagolóanyagok kerülnek a megrendelők asztalára Jelenleg mintegy százötvenen dolgoznak két műszakban a Globus nyomda rétsági gyáregy­ségében. Termékeik zömét kom­mersz dobozok, díszdobozok, élelmiszer-ipari csomagolóanya­gok jelentik. Legnagyobb meg­rendelőjük a répcelaki szénsav­gyár, illetve az ottani tejipari vállalat. Ki gondolná, ha bemegy egy ábécébe, s látja a szifonpatro­nokat, a sajtokat, a különféle tejtermékeket és még felsorolni is sok azoknak az élelmiszeripari áruknak a számát, amelyeket a Rétságon gyártott csomagoló­anyagokba burkoltak. A gyáregységben — ahol zömében helybéliek dolgoznak létszámleépítés még nem volt, és nem is tervezik, — mint megtud­tuk a termelésirányítóktól. Nin­csenek gondban az utánpótlás­ellátás terén sem, hiszen a buda­pesti nyomdaipari szakmunkás- képzőből kerülnek ide fiatal szakemberek, de Rétságról is rendszeresen nyernek felvételt a nyomdaipari szakma iránt érdek­lődő fiatalok. Rigó — Sólymos Önkormányzati bérmunka Nagyoroszi. A polgármesteri hivatalban lévő fénymásoló be­rendezés optimálisabb kihaszná­lása, és természetesen a tisztes bevétel érdekében A/6, illetve A/3 méretek közötti nagyításo­kat, és kicsinyítéseket végeznek ötforintos egységáron. A lakosok kérését azonnal, és a helyszínen teljesítik az önkor­mányzat munkatársai. Szociális segély Rétság. Három személy része­sült szociális segélyben Rétságon az egészségügyi és szociális bizottság legutóbbi döntése alap­ján. A 3—3—2 ezer forintot tüzelő beszerzésére, villany- számla összegének pótlására, illetve egy jövedelemmel nem rendelkező férfi segélyezésére utalták ki. Egy lakosnak május 1-től rendszeres részösszegű szociális segélyt folyósítanak a bizottság döntése alapján. c ) Tiszta vizet a hálózatba Egészséges ivóvíz. Volt idő, amikor sajnos nélkülözni kénysze­rült a létfontosságú tiszta vizet jó néhány ember Rétságon és környékén. Előfordult, hogy a fertőzött víztől megbetegedtek a la­kosok, és a vízellátás szüneteltetése, az új kutak fúrása csak időszakos megoldást jelenthetett. Talán éppen ezért vált minden­nél fontosabbá, hogy a fúrt kuta­kat vezetékes vízhálózat váltsa fel. Mennyi munkába került meg­győzni az embereket arról, hogy érdemes a zsebükbe nyúlni, ha jobb körülmények között szeret­nének élni, erről ma senki nem szól. De a változás, amit a tiszta víz hozott, szembetűnő. Sipos Jánossal, a Rétság—Bánk ivóvíz­társulat tiszteletdíjas elnökével az indulásról beszélgetünk. — A társulatunk 1983-ban alakult. Az akkor érvényes jog­szabályok szerint elegendő volt a társulat megalakulásához az 51 százalékos többség. Tavaly ez változott: ha közös szándékkal kívánnak egy társulatot megala­kítani, már kétharmados több­ségre van szükség. — Kik alkotják a társulatot? — A lakosság elsősorban, de hozzánk tartoznak a különböző intézmények, gazdaságok, hiva­talok, a területen vízellátásban érdekelt jogi személyek is. — Az új vízműhöz hányán csatlakoztak, s mibe került a létesítmény? — A vízfogyasztásban érde­keltek többsége a tagságot is vállalta, de a kisebbség számára már a többség akarata volt a döntő. További három község: Tereske, Tolmács, Szátok csatla­koztak még a társuláshoz. A teljes beruházási költség 62 millió forint volt. ennek a döntő részét a tagok, s az ide tartozó intézmények állták. Kaptunk ugyan hétmillió forint vízügyi alaptámogatást, s 1,9 milliót az akkori tanácsi költségvetésből, de a vízmű építéséhez mégiscsak nélkülözhetetlen volt 42,4 millió forint OTP-hitel felvétele is. Ez mégis a lakosságnak jelentett megterhelést. Egy ingatlanra át­lagosan 18 ezer forint hárult, tíz év alatt megfizetendő, egyenlő részletben. Kivétel: Szátok, — az inflálódás miatt itt már húszezer a kötelezettség —, Bánk, ahol az üdülők egységenként és az intéz­mények is 25—26 ezer forintot fizetnek. Mert üdülőterület nem részesülhetett az állami támoga­tásból. — A lakosság véleményfor­málásában kik jártak élen? — A régi tanácsi apparátusra, ma pedig az önkormányzatokra hárul az emberek meggyőzése, hogy a társulat létrehozása lét- fontosságú dolog volt. Az embe­reknek érteniük kell a változás lényegét, és azt, hogy a mai szűkös anyagi viszonyok között csakis összefogással, saját anyagi erőforrással valósítható meg egy közmű, legyen az ivóvízvezeték, vagy szennyvízelvezető csatorna. Az, hogy a vízmű ma 5—6 ezer embernek biztosít egészséges ivóvizet, s megváltoztatja az életkörülményeket, a tisztálkodá­si szokásokat, rendkívül fontos. Nagy gond, hogy mindezzel párhuzamosan nem haladt a csatornázás. A vezetékes ivóví­zellátással megsokszorozódott a vízfogyasztás a háztartásokban. A fürdőszobák, a meleg vizes mospg^ó^,, vízöbbtéses mel­lékhelyiségek sok vizet használ­nak. A.szennyvíz elvezetése már nem ilyen egyértelmű. Félő, hogy a talaj lassan elszennyeződik, és nemcsak a lakossági szennyvíz okozza ezt, hanem az ipari üze­mek elhasznált vízmennyisége, valamint a mezőgazdasági talaj- szennyezés is. — A megoldás? — Rétságnak a városon kívül van egy biomodul gyűjtője, ezt kellene a korszerűségnek megfe­lelően tovább bővíteni. Tanul­mányterv készítése folyik a csa­tornázásra két változatban, ha­gyományos és modern megoldás­sal, s ennek nyomán lesz eldönt­ve, mely műszaki megoldás kerül megépítésre. A szennyvíz elhe­lyezése, illetve kezelése sürgető gonddá vált napjainkban. A működési kör bővítésében dön­tött a küldöttgyűlésünk, ami pedig arra kötelez bennünket, hogy munkálkodjunk a csatorná­zás feltételeinek megteremtésén. Következő lépés Rétság után Bánk, de a bánki önkormányzat kialakulása miatt késnek a tár­gyalás lehetőségei. — Hogyan gazdálkodtak a társulatra bízott összeggel? — Mi a tervezettnél jóval többet valósítottunk meg a ren­delkezésünkre álló pénzeszkö­zökből, s ez, az inflációt is figye­lembe véve, előnynek mondható. Elismerést érdemel a kivitelező partnerek munkája is: szervezet­ten, a lakosság közérzetét a leg­csekélyebb mértékben sem za­varva, összehangoltan végezték a munkájukat. Elkezdték egy-egy utcában a csőfektetést, és alig egy hét alatt már helyre is állították az eredeti álllapotokat. — Milyen a vízellátás? — Az elmúlt években kielégítő volt. Az elmúlt évben sor került vízkorlátozásra, aminek az volt az oka, hogy a dejtári víznyerő helyek terheltté váltak és ezt tetőzte az aszály. A jövőben megbízható vízellátással számo­lunk, mivel állami forrásból megépült a Dunai-ág, melynél fogva a községeink vízrendszere két oldalról lesz táplálva. M. I. Napozni lehet, fürödni továbbra sem Bánk. A strand területén — amely a híresztelésekkel ellentét­ben nyitva tart — plédeken heverő, csónakázó, vízibicikliző napozókat látni, vízben legfel­jebb a környező stégek környé­kén lehet észlelni a lubickolókat. Berecz Ferenc családi vállalko­zásban ennek ellenére úgy dön­tött. hogy bérbe veszi a bánki strandot. Jókora tábla figyelmez­teti a belépőt, hogy a strand területén máipedig a fürdés tilos. Mint a helyszínen megtudtuk a bérlőtől, a Köjál szerint fertőzés veszélye nem áll fenn, az tény viszont, hogy a tó algatartalma kétszerese a megengedettnek, és magasabb a szervesanyag-tarta- ma is. Aki akar, saját felelőssé­gére fürödhet, hiszen nem lehet minden lubickoló mellé egy-egy rendőrt, vagy hatósági személyt állítani. Sokan be sem mennek a strandra, meglátva a fürdést tiltó táblát. Vannak azonban, akik figgyet hánynak erre, komótosan átbal­lagnak a víziszínpad felőli részre, levetkőznek, és jóízűen lubickol­nak, mondván, ide járnak már tíz éve, és még soha semmi bajuk nem volt a víztől. Nekik legyen mondva... — sólymos — Rétsági hangulat Kanyargós út vezet a főváros­ból Rétságra. Az út mentén sár­gálló repcetáblák. A népdal sorai jutnak eszembe: „Sárgát virágzik a repce, rajtam van a világ nyel­ve...” A város első látásra is nagyon vonzó képet nyújt. Mennyi fa, sövény, virág! Mennyi szép új ház, mennyi érdekes viseletű asszony. Bárkit is szóllítsak meg, barátságos, kedves emberek él­nek itt. Az idegent készséggel tájékoztatják. Lehet, hogy az itt élők meg­szokták már, de az országúton átkelni a község szívében valósá­gos életveszély. Nem látok gya­logátkelőhely-jelzést, vagyis zebrát. A forgalom viszont nagy, átosonni csak hosszas várakozás után lehet az egyik oldalról a másikra. A táblák. Nos, akad egy óriási, amely autójavítási lehetőséget kínál. Ez nyomban szembeötlik. Nincs viszont sehol kiírás, ho­gyan is közelíthető meg legprak­tikusabban az orvosi rendelő? Ez már az élet rendjéhez tartozó ellentmondás lenne? Aki megbe­Diósjenő. Június 17-én délelőtt mindenféle különösebb ceremó­nia nélkül megnyitotta kapuit a diósjenői strandfürdő. Mivel a versenytárgyaláson vállalkozó nem akadt, így továbbra is a Nógrád Megyei Vízmű és Csator­názási Vállalat, illetve annak munkatársai üzemeltetik a festői tegszik az kényszerül megtalálni a rendelőt, aki pedig a kocsiját akarja gyógyíttatni, nos az tudja egyből, hová kell mennie. Az étterem. Szeretik a község­ben. Akad itt játéklehetőség is a gyerekeknek, tehát afféle klub­funkciót is betölt. De nem mai épület! Oszlopain a festés meg­kopott, a mennyezet tapétájáról különböző drótok, kampók, zsi­nórok csüngenek, régi szöghe­lyek éktelenkednek. A vaslábú székek csikorognak, a térítők morzsáit nincs ki eltüntesse, legalábbis az előfizetéses menüt kínáló étterem részén. Az abro­szokat cigarettaégések nyomai csúfítják! A kiszolgálás és a koszt ugya­nis első osztályú a Börzsöny étteremben! Összehasonlítva néhány fővárosi vendéglátó egy­séggel is — győztes maradhatna. Kár, hogy elfelejtik az asztalra tenni az udvarias, gyors pincérek, de lehet hogy keserű tapasztala­taik vannak, mert korábban lába kelt néhánynak? környezetben lévő feszített víz­tükrű medencéjű strandot. Jelenleg a hétközbeni napokon főleg iskolás kirándulócsoportok látogatják a medencét, a nógrádi, váci, budapesti kirándulók szom­baton és vasárnap lepik el a strand területét. — nioldován — Szezonnyitás Nyelvi labor Szendehely. A helyi általános iskola tatarozásának első lépcső­jében három tantermet és kiszol­gálóhelyiséget, valamint a tető­térben nyelvi labort, könyvtárat technikai termet és igazgatói szobát alakítanak ki. Parkgondozók, járdaépítők Horpács—Nőtincs. Horpá­cson két helybeli munaknélkülit foglalkoztat az önkormányzati testület, a Nógrád Megyei Mun­kaügyi Központtal kötött szerző­dése alapján. Parkgondozás, illet­ve közterület-rendezés a felada­tuk. Nőtincsen négyen dolgoznak közhasznú munkán, szeptember 30-ig, ők vízelvezető árkot, illet­ve kővel felszórt és döngölt járdát készítenek. Hangosbemondó Szente. A helyi önkormányzati testület 150 ezer forintot kapott korszerűsítésre. Az összegnek eddig csak egy részét használták fel. Ebből pedig a községi han­gosbemondó rendszert moderni­zálták, hogy állandóan friss infor­mációval lássák el a lakosokat. Gázvezeték Nőtincs. A község szélén húzódik a Romhányi Kerámia­gyárba energiát juttató gázveze­tékrendszer. A nőtincsi és kör­nyékbeli lakosság kérése a gáz bevezetése lakásaikba. így a kör­jegyzőség tanulmánytervezete­ket kért, amelynek alapján kivá­lasztják a legmegfelelőbbet, majd lakossági fórum keretében vitatják meg a gázbevezetés fel­tételeit, illetve azok anyagi von- zatát. «S­Szeméttelep épül Nagyoroszi. A polgármesteri hivatal pályázatot hirdetett meg egy szeméttelep, illetve szenny­víztisztító-hálózat kiépítésére, kivitelezési terve elkészítésére. Eddig ugyanis a nagyorosziak a drégelypalánkiakkal közösen használtak egy szeméttelepet, de most a szomszédok kijelentették a különválási szándékukat. Az önkormányzat felkérésére a Pa­lóc Mérnökiroda Kft. készíti el a szeméttelep tervét, míg a szenny­vízhálózat műszaki dokumentá­cióját a Nógrádi Agroterv Mér­nökiroda Kft. munkatársai készí­tették el. Rétság és környéke Ez már a múlt és vajon mit hoz a jövő?

Next

/
Thumbnails
Contents