Új Nógrád, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-01 / 152. szám

1991. JÚLIUS 1 HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Hálaadó ünnepség Szécsényben Pártvélemények az egyházi ingatlanok sorsáról III. „Földbirtokokról nincs szó, de a szükséges épületekről igen” Az MDF álláspontja Az egyházi ingatlanok visz- szaadása az eddig nem igazán politizáló közvéleményt is élén­ken foglalkoztatja. Jóváhagyás­sal és félelemmel egyaránt talál­kozni. Politikai húzás, vagy jogos kárpótlás? Ilyen megköze­lítésben persze az is kérdés lehet, ipi a „jogos” és mi a „kárpót­lás”? Sorozatunkban a megyében működő politikai pártok vélemé­nyével ismertetjük meg olva­sóinkat. Az egyházi ingatlanok visz- szaadásáról Bárány Menyhért, a Magyar Demokrata Fórum szé- csényi szervezetének elnöke a következőként vélekedik: — Kissé zavarosnak látom a helyzetet. Mi azt szeretnénk, ha alapvetően tisztázódnának a dol­gok. Egyelőre — mindenki mondja a magáét... Leszögez­ném, arról szó sincs, hogy vala­miféle „kötelező” vallásosság ütötte volna fel a fejét. Nem eshetünk át a ló túlsó oldalára. Amíg negyven éven keresztül titkolni volt tanácsos, ha netán valaki hívő volt, avagy templom­ba járt, most sokan attól tartanak, hogy kényszerítő erővé válik a vallásosság. Az a véleményem, hogy az igazi szabadsághoz, a demokráciához hozzátartozik a vallásszabadság is. — Közelebbről? — Józanul gondolkodva csak azt mondhatom, hogy az az ember, aki szükségét érzi, az legyen vallásos, ebben senki nem akadályozhatja. Viszont, aki más nézeteket vall, az se kerüljön emiatt hátrányba. Azt pedig a szülők joga és kötelessége eldön­teni, hogy gyermekeiket járatják - e hittanra, vagy sem. Úgy tűnik, most országosan is sok a plety­kaszintű szóbeszéd a vallással és az egyházzal kapcsolatosan. — Sokan félnek attól, hogy az egyház most visszaköveteli föld­birtokait, iskoláit, ingatlanait, nem egyszer nehéz helyzetbe hozva ezzel a mostani használó­kat. — Az egyházi földek visszaa­dását az MDF nem támogatja, erről nincs is szó. Viszont azokat az épületeket, amelyeket annak idején egyik napról a másikra elvettek az egyháztól, és a mai napig papíron tulajdonukban van, vissza kell adni. Természe­tesen azokra az ingatlanokra gondolok, amelyeket az egyház hasznosítani tud. Egy példa a szécsényi kolostor esete. Amikor annak idején a ferences szerzete­seket eltávolították, az épületbe költözött a mezőgazdasági tech­nikum és kollégium. Ez eddig rendjénvaló. Viszont amikor az iskola kiköltözött, az épület ott maradt üresen, szinte teljesen tönkrement, senki nem törődött vele. Szétfagytak a csapok, beá­zott a tető, feljött a talajvíz. A törvény még nem született ugyan meg, de a ferences szerzetesrend névlegesen visszakapta egykori tulajdonát. A helyreállításhoz már hozzáláttak, melyhez igen sok pénz szükséges. Az egyház itt a ferences noviciusképzést kívánja megvalósítani. Arról sincs szó, hogy volt papi ingat­lanokból utcára tennének iskolá­kat, szociális otthonokat, kollé­giumban lakó gyerekeket. Ez az egyháznak nem is célja. Bárány Menyhért a követke­zőkkel fejezte be mondandóját: — Az igazi lelkiismereti sza­badság azt is jelenti, hogy a saját meggyőződésünket megtartva ne akarjunk tűzzel-vízzel a másik ember véleménye ellen támadni. —cs— (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Surján László népjóléti miniszter ünnepi köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy a mai napon a harangok zúgásának kettős küldetése van: a hálaadás és a könyörgés. A szovjet csapa­tokat nem mi hívtuk be, hadvise­lésben álltunk velük. Az, hogy Európában nem a nácizmus győzött, mindenképpen meg­nyugtató volt. Az viszont nem hogy a magyar nép csöbörből vödörbe esett. A felszabadulás szónál az u betűre rácsúszott az ékezet. 1955-ben népünk abban reménykedett, hogy Ausztriához (Folytatás az I. oldalról) A jelenlévők közül egy három­fős csoport képviseli majd a ter­melőket, a felvásárlókat, és a hű­tőházakat. A Gazdaszövetség, a Szobi Áfész, a benecebaráti ter­melőszövetkezet képviselőjének az lesz a feladata, hogy segítse előkészíteni a Bogyósgyümölcs- piaci koordinációs bizottság megalakulását. Ennek a szerve­zetnek a felállása őszre várható. A meghirdetett árubörzére és terményárverésre — érdeklődés hiányában — nem került sor. A negatív licit formájában tervezett árverés sikertelenségé­ről Frisch Oszkár, a Nógrád Megyei Földfnűvelésügyi Hiva­tal vezetője elmondta, hogy a jelen lévő valamennyi egyesület tagjai már lekötötték termésüket a környéken lévő öt hűtőház valamelyikébe. A rögtönzött sajtótájékoztató­ra Bánszky György polgármester irodájában került sor, ahol Hege­dűs Ervint, a nógrádi kamarai tagok képviselőjét arról kérdez­tük, hogy miként változott meg az integrátorok szerepe az utóbbi időben a bogyóstermesztésben. — Eddig a termelőszövetkezetek és az áfészek kedvező támogatás­ban részesültek. A telepítéshez beruházási támogatást vehettek igénybe és az árbevétel után is részesedtek. Mivel ezek a támo­gatások megszűntek, így már tovább nem áll érdekükben az integráció, és ezáltal a termelők magukra maradtak. Kiss György, a Közép-ma­gyarországi Agrár Kamara ügy­hasonlóan tőlünk is kivonulnak a szovjet csapatok. A forradalom idején távoztak is, de visszahív­ták őket. Az ünnepi órákban hitet kell tennünk — folytatta a miniszter —, hogy nem engedjük meg sem a baloldali törpéknek, sem a jobboldali hordószónokoknak az ország kijátszását idegen katonai hatalmak kezébe. Tisztában vagyunk azzal, hogy most nem könnyű a helyzetünk. De tudjuk, és látjuk a célt, s nincs más választásunk, mint ebbe az irány­ba haladni. Nem szabad az elté­rítő szirének hangjára hallgat­vezető igazgatója az alábbiakat mondta a rendezvény céljáról. — Az önkormányzat helyt adott a kamara kezdeményezésé­nek, hogy egy ilyen fórumon tárjuk fel azokat a problémákat, amelyek jelenleg a termelőket, az integráló szövetkezeteket, a felvásárlókat, és a külkereskedő­ket foglalkoztatják. A piackezelő bizottságon keresztül lehetőséget kívánunk adni arra, hogy a „fronthelyzetet” kezeljük. Arra törekszünk, hogy a termelők számára lehetőség nyíljon felkí­nálni azokat az árukat, amelyre még nem szerződtek le. a felvá­sárlóknak, az exportálóknak pedig arra, hogy üzletet kösse­nek. — Mennyiben felel meg a várakozásoknak ez a konferen­cia, hiszen a termelők csalódot­tan távoztak? — Ezen a tanácskozáson kide­rült, hogy ma leginkább panasz­kodni tudnak az emberek, kon­krétan kihasználni egy ilyen lehetőséget, alkalmazkodni hoz­zá, azt már nem! Nagyon sok felvásárló és külkereskedő jelent meg tanácskozáson, szinte több, mint a termelő. A termelők valószínűleg nem hitték el, hogy itt lehet bármit is tenni. — Ennek ellenére Ön optimis­ta? A málnaprobléma nem csak a felvásárlás kérdésével azonos. A szaporítóanyag-előállítás, a fajta, a termesztéstechnológia szinte maga után vonja az érté­kesítés nehézségeit. — A mai összejövetel nem csak a kereskedelemmel foglal­kozott, hanem nagyító alá vette nunk. Meg kell tanulnunk élni a szabadságunkkal: magunknak, unokáinknak tartozunk ezzel a felelőséggel, — mondta befeje­zésül dr. Surján László. Ezt követően, a balassagyar­mati Balassi Bálint Gimnázium énekkara és a Rózsavölgyi Márk Zeneiskola tanárai adtak ünnepi műsort. A résztvevők megkoszo­rúzták II. Rákóczi Ferenc szob­rát, majd hálaadó istentiszteleten vettek részt a ferencesek templo­mában. Szentbeszédet dr. Szántó Konrád ferences atya, egyháztör­ténész mondott. Sz. F. a termesztéstechnológia, a sza­porítóanyag-előállítás kérdését is. Mindent egybevetve én opti­mista vagyok. Pontosan kell.látni a jelenlegi Nógrád megyei viszo­nyokat és szükség esetén változ­tatni kell rajtuk. A termelők és a felvásárlók egyaránt bizalmatla­nok, nincs megfelelő referencia- hely. Rosszak a pénzügyi lehető­ségek, hónapok múlva kapják meg a pénzüket a termelők. Az alkalmazott fajták és technoló­giák korszerűtlenek. El kellene vinni az itteni termelőket pl. Nagyrédére, akkor rájönnének arra, hogy az itt alkalmazott technológia nem felel meg az európai színvonalnak. Ilyen ter­mesztési körülmények között előállított termékkel csak mélyen a piaci árak alatt lehet részt venni a piacon, és garantált a veszteség. — Ebben a helyzetben mit javasol a Nógrád megyei terme­lőknek? — Ezt a málnatermesztést a gyökerektől kell rendbe tenni! Meg kell nézni, hogy reálisan mekkorák a piaci lehetőségek, ezek milyen típusú bogyós gyü­mölcsre szólnak. Szisztematiku­san ki kellene alakítani azt a szervezetet, amely szakmai ala­pon koordinálja az új típusú fejlesztését az ágazatnak. Erre sokkal nagyobb hitre lenne szük­ség az emberekben, sokkal na­gyobb bizalomra. El kell végre hinniük azt, hogy a jelenlegi viszonyokból csak előretekintve, saját összefogásukban bízva jut­hatnak ki. Srancsik Józsefné dr. Salgótarján. Korábban tizenöt tagú parképítő- és fenntartó brigád végezte a közterületek rendben tartását. Legjobb igyekezetük elle­nére sem tudtak teljes munkát vé­gezni. Újszerű kezdeményezésnek lehetünk tanúi ezekben a hetekben: a városgazdálkodási vállalat vállal­kozókkal kötött szerződést, így tartják rendben a Beszterce-, a Ke­merovo- és Gorkij-lakótelepek parkjait, a városközpont, Arany János út és a Schuyer Ferenc út környékét is. A baj a gyökereknél kezdődik NÉZŐPONT Biztos jövő Vidámak az egerek a „fehér házban” Megtépázott büszkeségében is lakókra vár a volt megyei és városi pártbizottság üresen kongó épületegyüttese Kép: Gyurkó Az elcsépelt mondás szerint, tudjuk, mi lesz. Csak azt nem tudjuk, mi lesz addig? Az emberi faj jövőjéről pél­dául már eddig is számtalan tudományos prognózis látott napvilágot, a legkülönbözőbb megközelítésből. Ezek között voltak pesszimisták és opti­misták. amelyekből a magam részéről azt az egyszerű tanul­ságot vontam le, hogy az ember sokat kibír. Persze, ahogy Nagy Lajos írta, az ele­fánt jóval többet, bár még- egyszer annyit ő se. Ez azon­ban kétségkívül leegyszerűsí­tése a dolgoknak. Mellesleg, amibe az elefánt heledöglik, az meg se kottyan az embernek. Ezért kevesebb az elefánt és több az ember. Ha viszont az elefánt lenne az ember — és nem fordítva —, akkor az ember lenne kevesebb. Érthe­tő, ugye? Már eddig is többféle ember­típus alakult ki. Ezek részletezé­sére itt nincsen mód. Ami közös bennük, az mindössze annyi, hogy a — szerintük — másik típushoz tartozót igyekeztek mind eredményesebben eltüntetni a föld színéről. Apropó, a föld színe. Vagyis a környezet. Ma már erről se mondhatni sok biztatót. Egy tudományos megállapítás sze­rint, pillanatnyilag mintegy négyezer rákkeltő anyag veszi körül az embert. Ennyi vegyszert, mifenét hozott létre önerőből. S természetesen, önérdekből. így most már egyre pontosabban tudja, mire számíthat. Ráadásul utólag mindig értesítést kap a többi között arról is, hogy pél­dául mikor úszott el radioaktív felhő fölötte az égen az obiigáit rózsafelhők helyett. A rák-, szív- és érrendszeri megbetegedések, a szaporodó titokzatos járványok azonban csak látszólag vannak kárára, valójában a javát szolgálják. Ugyanis most értünk el az új embertípus kialakításának igazi feladatához, amit a rákkeltő anyagok birtokában most már végre ideológia- mentesen el is végezhetünk. Új evolúciós ugrás előtt áll tehát az emberiség, amelynek végterméke a rákrezisztens ember lesz. E perspektíva birtokában viszont a növekvő halálozási rátából sem szükséges ügyet csinálni. Mindössze arról van szó, hogy az új emberpéldány kialakítása megkezdődött és jó ütemben folyik. Vigyázó szemünket vessük a jövőre. Ha ez távolinak lát­szik, a patkányok is megteszik. Állítólag alkalmazkodóképes­ségük már ma is olyan, mint egykor az új embertípusé lesz. Egy atomcsapást is vidáman átvészelnek. Nem lenne jobb már most átmenni patkányba? (bte) (Folytatás az 1. oldalról) kapott a népjóléti miniszter és Speidl Zoltán képviselő úr is. A miniszterelnök titkársága április 15-i válaszában jelezte, hogy intézkedett; a népjóléti miniszter mielőbb fejtse ki álláspontját az ügyben. Surján László miniszter úr május 3-i levelében arról értesíti a polgármestert, hogy az épüle­tek hasznosításának módozataira vonatkozó vizsgálat folyamatban van és azok sorsára vonatkozó álláspontját előreláthatólag má­jusban közli az önkormányzattal. Két hónap már eltelt, és azóta is várjuk a miniszter úr vá!us,.au —szgys— uErnznu 3 Profilt vált a Petőfi Salgótarján. Petőfi Sándor Általá­nos Iskola helyett: Petőfi Sándor Isko­la néven működik tovább a Mali- novszkij úti általános iskola. A végső döntést ez ügyben az önkormányzati testület ma mondja ki. Az iskola egy 12 évfolyamos általános és szakkép­ző iskolatípus modellváltására pályá­zatot nyújtott be, s a program már idén szeptembertől indul. A fejlesztési munkába bekapcsolódó iskolák fej­lesztő társulást hoztak létre, melyben az intézmény megőrzi, illetve tovább­fejleszti saját profilját. Ezt a feladatot a Petőfi iskola a salgótarjáni 211. Sz. ISZI-vel közös kooperációban kíván­ja végrehajtani, hiszen törekvéseik ta­lálkoznak a 12 évfolyamos képzés alapelveiben. Az intézmény oktatási profiljának változása teszi indokolttá a tervezett névváltoztatást. Alapítvány Salgó­tarjánért A város nehéz pénzügyi hely­zete, a középületek, iskolák és közterületek romló állaga a meg­oldáskeresés különböző útjait indították el a polgármesteri hi­vatalban. Ezek közé sorolható, hogy a város működtetését, fej­lesztését segítő alapítványt hoz­nak létre. Előzetes felmérések szerint, a kezdeményezést —, amelyről várhatóan ma dönt az önkormányzati testület — a vállalkozók és az érdekképvise­leti szervek is támogatják. A Salgótarján város fejlesztéséért nevű alapítvány félmilliós va­gyonnal kezdené működését. A pénz kezelése a polgármester feladata lesz. Tevékenységét a nyilvánosság ellenőrzésével vég­zi. Útjavítás a huszon­egyesen Salgótarján. Mintegy 100 méteren újították fel csütörtökön az aszfaltszőnyeget Zagyvapál- falván a 21-es út városba vezető szakaszán. A munkálatokat az Egri Útépítő Rt. szakemberei végezték. kép: R. Tóth A lakosság szolgálatában Orhalom. A körjegyzőség új szolgáltatással áll a lakosok rendelkezésére. Bárki megren­delheti a tűzifát, az emésztők szippantását, valamint az állator­vosok házhoz hívását. A hivatal közvetíti kérésüket. Közlekedési baleset Inászó. Súlyos baleset történt szombaton hajnalban az elágazó­ban. B. V. salgótarjáni lakos Mátraszele irányába haladva, egy enyhén jobbra ívelő kanyar­ban áttért a menetirány szerinti bal oldalra. Az irányváltoztatás következtében összeütközött a szabályosan közlekedő Sz. P. bámai lakos vezette személygép­kocsival. A baleset következté­ben Sz. P. súlyos, míg B. V. és utasa könnyebb sérülést szenve­dett. A két autóban mintegy százezer forint értékű kár kelet­kezett. Parkfenntartás vállalkozásban

Next

/
Thumbnails
Contents