Új Nógrád, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-17 / 166. szám
1991. JÚLIUS 17., SZERDA tnn-nnu 5 c RÉTSÁG ÉS KÖRNYÉKÉ y Aratás előtt Rétságon A búza belföldre, a mustár Nyugatra Hat hónap a láthatatlan homokórán • • Önkormányzat félidőben Csatasorban a kombájnok. — A térségben élő emberek szlogenje: itt az idő, aratni kell! Ezt szeretem, és elfogadom —•, persze, ha a gabona is elég érett már —, foglalta össze ars poeticáját Pongrácz József, a Rétsági Barátság Mgtsz elnöke. Az aratásról, annak előkészületeiről a gépszemléről, a várható termés- kilátásokról beszélgettünk a szövetkezet elnökével. A Barátság Mgtsz 2500 hektárnyi területen gazdálkodik. Ebből 1600 hektár a szántó. Idén csökkentették 100 hektárral a búza vetésterületét, de így is 430 hektárnyi területen aratnak majd, ha annak eljön az ideje. Ebben az évben is, csak úgy, mint mindig, régre visszamenőleg még június végén megtartották a hagyományos gépszemlét, a kombájnok, szárítók nagy csata előtti seregszemléjét. Az anyagalkatrészellátással az idén nem volt probléma, a gondot inkább az árak egetverő emelkedése jelentette: 8—10-szeresére emelkedtek a mezőgazdasági gépek alkatrészeinek árai! Négy német kombájn és szállítóparkja várja startra készen az aratás kezdetét. A rétságiak évek óta tartó kölcsönös munkakapcsolatban állnak a Szolnok mellett lévő Héki Állami Gazdasággal. Ahogy ott beérik a termés, a rétságiak kombájnra ülnek, és legurulnak Hékre. Besegítenek az ottani kollégáknak. Ahogy Rétságon aranysárga lesz a gabona, a hékiek döcögnek föl hazánk északi csücskébe, 4—5 kombájnnal, és itt aratják a kenyérnekva- lót. A rétságiak tagjai a sörárpatár- sulásnak, és eddig annak menedzselése mellett még nem voltak értékesítési gondjaik. Termékük zömében külföldre jutott. Idén ugyan még konkrét értékesítési, szállítási szerződést nem kötöttek, — a cikk megírásának idejéig — de nem fő a fejük, hogy itt marad a sömekva- ló. Ugyanígy nincs gondjuk a mustármag-értékesítéssel sem. Ezt a terméküket egy közvetítő cégen keresztül juttatják az osztrák, a német, illetve a francia szakácsok, háziasszonyok keze ügyébe, hogy az hamisíthatatlan nógrádi ízeket varázsoljon sültjeikre. Pongrácz József a tények, a számok embere, ugyanakkor az agrárgazdálkodás szerelmese, elkötelezettje. Amikor számszerű adatokat mond, akkor is a földet, a munkást, a munkát érezni ki Száváiból. Ebben az évben öt tonnát vár hektáronként búzából, négy és felet tavaszi árpából, 1,3—1,5 tonnát mustárból. Rétságon felkészültek. Már csak jó idő, napsütés, egészséges dolgozók, továbbra is jó gépek és pótalkatrész kellenek, és elmondhatják: bort, búzát, békességet.-solymosA nyomós kút friss vizét kimosott ruhákra csorgatja a lavórban egy háziasszony. Gépkocsifolyam torlódik a rétsági főúton, útépítés, útszűkület miatt. A legkülönbözőbb típusú járművek, a legkülönbözőbb vérmérsékletű gépkocsivezetőkkel, kénytelen, kelletlen főnek a forróságban. Tombol a kánikula. A meleg miatt az élet tempója alig lassul valamelyest. A háziasszonyok most is hírül adják egymásnak a napi érdekességeket: — Siess a boltba, láttam, milyen sokféle gyümölcslekvárt hoztak! Van még csipkeíz is! A madarak is megállás nélkül csivitelnek. Érthetetlen, miért nem bágyadtabbak ebben a forróságban? Az élet a helyi önkormányzat épületében sem csordogál lassabban, az ügyfélforgalomból ítélve. Kapecska Ferencné jegyzőt éppen azért kerestük meg, mert július lévén, egy láthatatlan homokórán már lepergett az év első fele. Ez mindenképpen számvetésre készteti a városi önkormányzatot is. — Az idén milyen célkitűzésekkel láttak munkához? — A feladatkörük lényegében nem változott: ránk hárult továbbra is az intézmények működtetésének gondja például, és ezt elfogadható szinten próbáltuk tartani. Azért fogalmazok így, mert a korábbi színvonálat'Saj- nos, aligha tudjuk az év végéig tartani. Gazdálkodásunkban a legnagyobb terhet a gázmunkák kivitelezéséhez felvett hitel kamatainak a visszafizetése jelenti. — Az anyagi erőforrásaik hogyan oszlanak meg? — Az intézmények működéséhez, a kommunális feladatok ellátásához 80 millió 818 ezer forint állt az idén rendelkezésünkre. Fejlesztési célokra további 49 millió 238 ezer forintot fordíthatunk. Ebből az összegből mintegy 44 milliót emészt fel az 1991-re esedékes gázzal összefüggő hitel, s kamatának törlesztése. A fennmaradó pénzből a vízérdekeltségi hozzájárulást fizetjük, és a villanyhálózat fejlesztésére fordítunk meghatározott összeget. Az utóbbi hiányában telekeladásaink megnehezednének. Az idén sikerült rendezni, a tavalyról áthúzódó, a bánki öltözőépítési számlánkat, ennek összege 1 millió 310 ezer forint volt. — A júliusban kiadott önkormányzati krónikában jelezték: a tartósan alacsony kihasználtság miatt az öregek otthonának működését 1991. augusztus elsejével megszüntetik. Mekkora összeget emésztett fel éves szinten a fenntartása, és az ebből származó megtakarítást milyen célokra fordítják a jövőben? — Mindössze 900 ezer forintról van szó, amelynek többféle helye is lehet, de nem elsősorban takarékossági célok indokolják az otthon megszüntetését. A szolgáltatásaikat általában 16— 17 ember vette igénybe, és főképpen az ebédet hordták innen az idős emberek. Erre a jövőben is lehetőség nyílik majd: tervbe vettük á házi szociális gondozás és a szociális étkezés kiszélesítését. Az öno vezetője a jövőben szociális gondozónői munkát lát el, másik dolgozójuk élelmezési vezető lett. — Milyen gondokat vethet fel a jövőben, hogy jelenleg, de előreláthatólag még 1995-ig, a gázzal kapcsolatos hiteltörlesztések nyelik el az önkormányzat fejlesztési célokra fordítható pénzét. Milyen gondokat vet fel ez a jövőben? — Reméljük, a lakosság megértette, hogy a gázbevezetést magas összegű, változó kamatozású hitelből, nem tudtuk megoldani. Az induláskor még 13,5 százalékos kamatot fizettünk, ma 23,5 százaléknál tartunk. Nem is sejtjük, hogy 1993—1994-ig, amikor sor kerül majd az utolsó kamat törlesztésére, mennyire nő a százalék? Természetes, hogy minden más fejlesztést annak a célnak kell alárendelnünk. Ez azt jelenti, hogy elmaradnak az épület-, és egyéb karbantartások. Változásokra csak minimális lehetőség van. Ennek során a tolmácsi iskola vegyes tüzelésű központi fűtését gázfűtésűre állítják át. Erre az önkormányzat egymillió 250 ezer forintot biztosított. Sajnos, tisztában vagyunk azzal, hogy ha ma nem végezzük el időben a jelenleginek megfelelő árak, feltételek mellett a karbantartási, felújítási feladatainkat, egy-két éven belül rosszabbodik a helyzet. Romlik az épületek állaga, és megdrágul a felújítás. Ma viszont, még tűzoltó munkára sem telik. Ezért törekszünk a lakosság folyamatos tájékoztatására, hogy világosan lássák a gondjainkat. Talán az őszinte szó segít, hiszen a családi háztartásokban is szűkebbre kell venni a nadrágszíjat, ha egy komolyabb beruházás miatt erre szükség van. A nagyobb célok megvalósítása magánerőknél is többéves összpontosítást, többéves takarékoskodást jelent. Moldován Ibolya Rétság és környéke Oliver a víz fölött Bánk. Lionel Bart—G. Dénes György kétrészes musiceljét, az Olivért láthatják azok, akik Bánkra autóznak, buszoznak, vonatoznak, július 19-én, pénteken. Az előadás — parádés szereposztással — este kilenckor kezdődik a víziszínpadon. A főszerepet Szabó Sándor, illetve Kriskó Ádám játssza, a darabot pedig Ménesi Gabriella koreográfiája igénybevételével Hollai Kálmán rendezi. A szereplők a kecskeméti Katona József Színház művészei. Nyári szemétszállítás Felsőpetény. A nyári hónapok ideje alatt módosul a szemétszállítás időpontja Felsőpetényben. Június l-jétől szeptember 30-ig kéthetente szállítják a kommunális szemetet, a keddi napokon. Testületi ülés Rétság. Három fő napirendi pontot tárgyalt legutóbbi ülésén Rétság Város Önkormányzat képviselő-testülete, Bánszky György polgármester vezetésével. Elsőként Kapecska Ferencné jegyző szólt a lakáscélú kölcsönök kamatának támogatásáról, majd dr. Zombori Erzsébet főmunkatárs ismertette az új állattartási rendeletet. Harmadik napirendi pontként a lakásvásárlási kérelmek elbírálásáról, annak kérdéseiről tartott tájékoztatót ugyancsak dr. Zombori Erzsébet. Sebességváltás Romhányban A csapatmunka híve a polgármester Akad-e Nógrád megyében, aki nem foglalkozik málnatermesztéssel? Bizonyára. Mint ahogy az is elképzelhető, hogy a termelők többségben vannak a nem termelőkkel szemben. így óhatatlan a kérdés: van-e málnása Hajzsel Ferencnek, Romhány polgármesterének? — Már nincs. Foglalkoztam málnázással, de reggel, este szedni kellett, már nem győztem idővel. így abbahagytam. Faluról falura — Az államigazgatási munkának melyik területe áll legköze- lébb önhöz? — Nem tudnék választani. Másik oldala a dolognak, hogy volt időm, és módom végigpróbálni szinte mindet. 1957-től, 17 esztendőn át Kisecseten voltam vb-titkár. 1961-től 70-ig Szé- csénkében dolgoztam, majd kilenc évet Nógrádkövesden. Ide, Romhányba 1971. július 1-jén jöttem vb-titkámak, majd az elmúlt évben, október 1-jén megválasztottak polgármesternek. — Milyen volt Romhány, amikor idekerült? — Nem akarok senkit megbántani, de borzalmas rendetlenséget találtam. El is akartam menni Romhányból! De mégis maradtam... — Mi változtatta meg elhatározását? — Először csak elkeseredtem, azután dühös lettem. A hetvenes évek pangása miatt nem város még ma sem Romhány. Ki kellett volna használni az iparosítás adta lehetőségeket. Régi igazság, de örökérvényű: ha az új rendszerekben a régi törvényeket alkalmazzák, nehéz az átállás. Én szívós embernek tartom magam, elképzeléseimet, akaratomat igyekszem végig is vinni. Kaptam is elég orrba verést emiatt, de mindig megvédtem az igazamat. Takarítással kezdődött — Amikor Romhányba került menni akart, majd maradt. Bizonyára kialakult elképzelése volt a jövőről. — Megpróbáltam a jó gazda szemével nézni a dolgokat. Ki kellett szabadítani a községet a szemétből, a piszokból. Azzal kezdtük, hogy lomtalanítottuk a rengeteg gazdátlan területet. Kialakítottuk a mai Romhány képét. — És most? Jöhet a pihenő? — Szó sem lehet róla. Most kettős feladatunk van. Egyrészt meg kell őriznünk eddig elért eredményeinket, értékeinket, és lépünk tovább. Romhányban háromezren élnek, és nyolcszá- zan járnak ide naponta dolgozni a környező településekről. Biztosítani kell a kommunális szolgáltatást, az ellátást. — Könnyen meggyőzhetők az itteni emberek? — Amikor elkezdtük a víz, gáz bevezetését, a szennyvíz elvezetését, bizony keményen kellett agitálni. De már látják a romhá- nyiak, hogy jó lóra tettek, amikor elhitték, hogy az ő érdekükben tesszük azt, amit vállaltunk. Megállás nélkül — Mit akar még elérni Romhányban? — Mindent! Folytatjuk, mégpedig megállás nélkül, amit elkezdtünk. Útépítések, vízvezetékek, gázbekötések. Sorban egymás után. Sok dolgunk van még. De egyszerre nem megy minden. Időre, türelemre van szükség ahhoz, hogy látványos, és hasznos legyen a munkánk. Én a csapatmunka híve vagyok. Sólymos László Fotó: Rigó Tibor Segélyek erre-arra Nézsa. Eddig mintegy hétszázezer forint szétosztását szavazta meg a helyi önkormányzati testület azok között, akik nevelési rendszeres, illetve eseti szociális támogatási segélyt kértek, vagy lakásépítési kamatadó hozzájárulásért folyamodtak. Azok, akik a községben szeretnének letelepedni 30 ezer forintos egyszeri segélyt kaphatnak, lakásvásárlás, vagy új lakás építésének segítésére. Visszatetszést keltett a lakosok körében, hogy többen kértek — és kaptak — 30—50 ezer forintos támogatást lakásépítésre és annak idején ugyan már felépítették házukat, de mivel most költöztek az újba, igényelték az összeget. NEM ELADÓ KESZEG. Több — magyar és külföldi — jelentkező érdeklődött a Keszegen található Huszár—Purgli kastély megvásárlási, hasznosítási lehetőségeiről. Az önkormányzat szívesen az érdeklődők rendelkezésére bocsátaná a mintegy tizenegymillió forintra értékelt müemlékjellegü épületet, ám az értékesítést nehezíti az a tény, hogy a kastélyban található a helyi általános iskola és az óvoda is. így a Huszár-kastély most nem eladó.
