Új Nógrád, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-16 / 165. szám

8 LíEFTZnU SPORTTÜKÖR 1991. JÚLIUS 16., KEDD A Síküvegé a kupa Salgótarján. Befejeződött a Salgglas-kupa tavaszi teke-csa­patbajnoksága, amelyen amatőr — nem igazolt versenyzők vehet­tek részt. A csoportmérkőzések végered­ménye: A csoport: 1. Síküveg­gyár 7 mérk. 14 pont, 2. Üveggya­pot I. 10 p., 3. Síküveg női 8 p., 4. Karancsalja 8 p., 5. Áfész 8 p., 6. Palócker 6 p., 7. Sportcsarnok 2 p., 8. Hőszolgáltató II. 0 p. B csoport: 1. Sedan Nafa Kft. 14 p., 2. Tekeszövetség 12 p., 3. Karancshús 10 p., 4. Megyeháza 7 p., 5. Rendőr-főkapitányság 7 p., 6. OTP 3 p., 7. Hőszolgáltató I. 2 p., 8. Üveggyapot II. 1 p. Rájátszás. A csoportok azonos helyezettjei játszottak egymással. Hőszolgáltató II—Üveggyapot II. 4—2, Hőszolgáltató I.— Sportcsarnok 4—2, OTP—Palóc­ker 5—1, Áfész—Rendőr-főka­pitányság 0—6, Karancsalja— Megyeháza 3—3, Karancshús— Síküveg női 4—2, Üveggyapot I.—Tekeszövetség 4—2, Sík­üveggyár—Sedan Nafa 5—1. A bajnoki címet a Síküveg csapata nyerte meg. A tizenkettek egyéni döntőjé­nek végeredménye (120 vegyes gurítás után): 1. Kotroczó Sándor 521 fa, 2. Stark József 519 fa, 3. Fancsik István 506 fa, 4. ifj. Dávid Imre 504 fa, 5. Bozó Gábor 488 fa, 6. id. Dávid Imre 479 fa, 7. Szabó Bertalan 475 fa, 8. Molnár János 467 fa, 9. Sándor Ferenc 457 fa, 10. Szabó Eszter 440 fa, 11. Havaj István 423 fa, 12. Lóczi Sándor 415 fa. Pásztori nem adnak pénzt az egyesületnek Horváth Gyula nem kesereg Ne bánjuk a füstbe ment fúziót Rövid, forró nyári szünetet hagyott maga mögött a megyeszék­hely labdarúgása. Oly tüzesen sütött le az ég tetejéről a nyári nap sugára, hogy a levegőn túlmenően az idegek is áttüzesedtek. Miután a csapatok pénztárcájából még a hűvös tavasz idején elpárologtak az anyagiak, megkondultak a vészharangok. Az SKSE-St. Síküveg fúzió elmaradt, így maradt a két csapat, bár a feltételek mindenütt nehe­zedtek. Ezúttal a Kohász házatáján néztünk szét, Horváth Gyula edzőt faggattuk. — Milyen a közérzete a „füstbe ment terv” után? — Egyáltalán nem rossz. Bár én a vitákban nem vettem közvet­lenül részt, hiszen érzékenyen érintettek a fejlemények. Tulaj­donképpen még örülök is; mert nem is kell oly messze vissza­menni a múltba, hogy megnéz­zük, mit is okoz a város életében egy efféle egyesülés. Bár két dologban eltér a véleményem a Salgglass—Salgótarján edzőjé­től, Dávid Róberttól. — Mi ez a két dolog? — Az a vád ellenünk, hogy mi, a kicsik akartunk diktálni min­denféle feltételeket. Hát nem ők jöttek hozzánk, hogy végveszély­be kerültek? Nem ők foglalkoz­tak a visszalépés gondolatával? A másik dolog az a bizonyos szabad kéz. Kérdezem én: milyen edző az, aki — ha rábíznak egy csapa­tot, és eredményt várnak tőle — nem kér szabad kezet a szakmai munkában? Ha az illető másokat hagy beleszólni a munkájába, saját életét teheti pokollá. Meg a csapatáét... Ismételten oda lyuka­dunk ki, hogy (ha szerencsétle­nebb viszonyok között is) Salgó­tarjánnak minden csapata meg­maradt. Van másod- és harmad- osztályú, nagyjából ütőképes gárdája. Ha nem ragaszkodtunk volna bizonyos feltételekhez, félő, hogy — edzőkollégám hasonlatával élve — a Kohász lett volna a farka annak a bizonyos macskának. Mely, ugye, sohasem csóválja a macskát... — Mi a helyzet a felkészülés­sel? — A munkát már megkezdtük, a csapat örömmel dolgozik hi­szen elszálltak fejünk fölül a viharfellegek. Jelentős változás nincs, az együttesből még senki nem jelentette be távozási szán­dékát a vezetőségnek. Azért mondom ezt így, mert Somodi külföldi szerződéssel kacérkodik, valamint Bódi és Bartus is részt vett próbajátékon Ausztriában. Bartus egyébként még mindig az Ajka játékosa, csak kölcsönben van itt. Abban az esetben kell erősítenünk, ha az említett embe­rek eltávoznának. Van egy jó hírem is; Bérezi „Dodi" közel egyéves kihagyás után újra ed­zésbe állt. — Beszélhetünk már kitűzött célokról? — Nem. Ez az anyagiak függ­vénye is lehet, de a dobogós helyet mindenképpen szeretnénk elérni a következő pontvadászat­ban. Ebben benne van a feljutás lehetősége is. — Feljutás...? Nem érez kiáltó ellentétet az anyagilag összehasonlíthatatlanul költsé­gesebb másodosztályú szerep­lés és a gyárból elküldött több száz dolgozó között? — Ez sehol nem az edző dolga. Nekem a szakmai munka bizto­sítása a feladatom. A válaszom tehát: passz... — Közelítsük meg másik oldalról a problémát: akar­ják-e a játékosok is a másodosz­tályt, ha netán rendelkezésre áll a pénz? — Visszakérdezek: hogy kell ezt érteni? — Hát vannak olyanok, akik azt vallják, anyagilag jövedel­mezőbb NB IH-as élcsapatban focizni. Aztán az edzésmunka is összehasonlíthatatlanul kemé­nyebb a harmadosztályban szokásosnál. Sokan az időnkén­ti formaingadozást egyenesen erre vezetik vissza... — Ez kicsit érdekes... Egy­részt: ha feljutnánk, ott egész más volna a premizálási rendszer, hiszen nyilvánvalóan először a bentmaradás volna a deklarált cél. Azt pedig kimondottan el kell utasítanom, hogy túledzettségről beszélhetnénk. Nálam ennyit kell teljesíteni. Az eredmények ön­magukért beszélnek. A gólhely­zetek kihagyásánál szerintem nem a pénz, és nem az edzés­módszer volt a bűnös. — Utolsó kérdés: Mit kíván a következő bajnokságra ön­magának és csapatának? — A kettő összefügg. Ne romoljanak drasztikusan a műkö­dési feltételeink —- és kapjunk egy kicsit több erkölcsi elisme­rést... Balázs József Sikeres edzőtábor Jelenet a gyakorlásról A selypi szakmunkásképző intézet kollégiuma adott otthont a napokban a lőrinci Elektromos Sportegyesület által szervezett edzőtábornak, ahol lőrinci, oroszlányi és budapesti klubok karatezőivel közösen három Nógrád megyei egyesület — a Rétsági Hon­véd, a Pásztói Mechanika és a Salgó­tarjáni Fenyő SE — sportolói is részt vettek. Az egyhetes program során az edzéseket Baranyai Sándor 2 dános és Lórik Csaba 1 dános mesterek vezet­ték. Az ötvenegy tagú csoport a napi két-három kemény edzést is jó hangu­latban végezte. A tábor végén huszon- ketten jelentkeztek a különböző foko­zatú vizsgákra. A nógrádi klubokból Riczler Tamás és Egry József — a Rétsági Honvéd sportolói — 4 kyura, Talpai József — a salgótarjáni Fenyő SE versenyzője — 1 kyura tett sikeres vizsgát. A mesterek vélekedése szerint az edzőtáborban kitűnő volt a karatékák hozzáállása. Amennyiben lehetőség lesz rá, ezentúl szeretnék minden évben megrendezni ezt a tábort a gyönyörű környezetű selypi kollé­giumban. Nehéz kupasorsolás A Magyar Labdarúgó Szövet­ségben elkészítették a Magyar Kupa^ijső országos fordulójának párosítását. A legjobb 128 közé bejutott Nógrád megyei csapatok nem kaptak könnyű ellenfeleket. AZ NB Il-es Salgglas Salgótar­ján az NB Ill-ban szereplő Dány- hoz látogat, NB III-as csapataink közül az SBTC az NB Il-es Eger SE-t, az SKSE az ugyancsak másodosztályú Hatvant fogadja. A Balassagyarmat a megyei I. osztályú Heves otthonában igyekszik kiharcolni a továbbju­tást. A mérkőzéseket augusztus 11 - én, 16.30 órai kezdettel játsszák. A győztes csapat továbbjut a következő fordulóba. Döntetlen esetén kétszer tizenöt perces hosszabbítás, majd büntetőrúgás következik. Pásztó. A legutóbbi önkor­mányzati ülésen a képviselő-tes­tület úgy döntött, hogy a második fél évben nem támogatja a már önálló jogi személyként működő városi sportegyesületet, a Pásztói SE-t. A döntés következtében a je­lentős adóságállománnyal ren­delkező sportegyesület működése végveszélybe került. Megmenté­sére még lenne mód, ám az utóbbi hónapok torzsalkodásai miatt jelenleg úgy áll a helyzet, hogy nemcsak elnök nincs az egyesület élén, de több korábbi elnökségi tag és szimpatizáns is hátat for­dított a sportklubnak. A kevéske ember, aki még aktivizálná magát, már nem elegendő az egyesület további szervezeti működésének biztosítására. A kialakult helyzet miatt — mely elsősorban a labdarúgók számlájára írható — a másik szakosztály, az atlétika is ve­szélybe sodródott. A városi képviselő-testület mindenesetre megelőlegezi a jelentős anyagi gondokkal küsz­ködő futballcsapat számára a nevezési díjat, hogy részt tudjon venni a labdarúgó-bajnokságban. A további pénz előteremtése már az egyesület vezetőinek feladata lesz. A képviselő-testület döntött arról, hogy az új, kétcsoportos megyei bajnokságba felkerült másik városi egyesület, a Hasz­nos a korábbi támogatás mellett újabb 75 ezer forintos kiegészí­tésben részesül.- i - j ­Nagylócon az összefogás vezetett diadalra Nagylóc labdarúgócsapata korábban már nyert bajnokságot, a megyei II. osztályban. Most is ezt tette. A két bajnoki cím között viszont lényeges különbség mutatkozik. Előző alkalommal a gárda évekig készült a feljebbjutásra, most pedig egycsapásra, miután kiesett az együttes a megyei I. osztályból, felkelt a padlóról és bajnok lett. Nagylóc csapata, amely feljutott a megyei I. osztályba. Álló sor, balról jobbra: Kolosi Tibor szaktanácsadó, Fábián László, Péter Csaba, Kovács József, Balogh László gyúró, Lászlók Tibor, Péter Róbert, Szeles János sportköri elnök, Szeles Gyula, Kolosi Kolozs, Kozma László edző, Csík Ferenc, Csontos József szakosztályvezető, Streho Bertalan tudósító. Guggoló sor, balról jobbra: Makkai Gábor, Oláh Szilveszter, Nagy Tibor, Kozma Győző, Szabó László, Fiikor Róbert, Oláh Endre, Szeles Géza, Kasza Béla. Mi vezetett a diadalhoz? Nagy­lócon különösebb csodákról nem tudnak beszámolni. Annyi történt csupán, hogy sikerült összefogni a helyi erőket, mellesleg minden­ki — vezetők és játékosok egya­ránt — bizonyítani akart. No, de a puszta elképzelés és akarat önmagában még kevés lett volna ahhoz a lóciaknak, hogy újból kiharcolják a megyei I. osztályú tagságot. Kellett egy jó csapat! Fontos szerepe volt a sikerek­ben, hogy a szakvezetés a koráb­ban jobbára mellőzött fiatal te­hetségeket csatasorba állította. A régi gárdából csak azok marad­hattak meg, akik közös nyelvet beszéltek a fiatalokkal. Emellett egyénileg is jó képességű játéko­sok szerepeltek a nagylóci csa­patban. Kevesen mondhatják el magukról a megyében is, hogy olyan kiváló kapusuk van, mint Nagy Tibor, vagy olyan söpröge- tője, mint Oláh Endre. Kivette a részét a győzelmekből a fegyel­mezett beállós Kozma Győző, a sérülésekkel is bajlódó Fábián István, a nagy güriző Szeles Gyula. Nem is beszélve az egyen­letes teljesítménnyel kirukkoló Szabó Lászlóról és Bakos Tibor­ról, s az egyaránt két-két tüdővel rendelkező Szeles Gézáról és Oláh Szilveszterről. A csapat ügyeletes góllövőjé­nek Kolosi Zsolt bizonyult. Amellett, hogy ő lett a házi gólkirály, egymaga döntötte el három mérkőzésnek is a sorsát. A szélvészgyors Makkai Gábort tartani sem lehetett. Kasza Béla gyilkos erejű lövései bombaként csapódtak a hálóba. Nem szabad megfeledkezni az egész pályát bejátszó Kovács Józsefről, s az erőszakos Csík Ferencről. No, és ott voltak a tehetséges fiatalok: Fábián II., a Péter-fiúk és Fiikor Róbert megmutatták oroszlán- körmeiket. A bajnoki címből a vezetők is kivették részüket. A szakosztály­vezetés, Csontos József irányítá­sával, társadalmi munkában annyit dolgozott, hogy másutt talán státusban sem szoktak töb­bet. A hűséges közönség Buttkai László és Kovács János vezérle­tével nagyszerű partnernek bizo­nyult. Nagylócon az edzői munka eltért az általánostól. A megyei II. osztály helyzete kevésbé követeli meg a szakvezetőtől a teljes értékű speciális edzői munkát. Nálunk is így volt. A labda játszotta a főszerepet. Mindezeken túl Kozma László edző óriási munkát végzett a csapat összetartása érdekében. A lóci játékosok szinte valamennyi mérkőzésükre úgy álltak ki, mintha azon múlott volna a baj­nokság. Egy olyan maratoni küzdelemsorozatban, ahol tizen­nyolc csapat vett részt, nem mindenkinek sikerült csapatát rendre teljes intenzitásra késztet­ni. A csapat a megyei bajnokság­ban sem szorult különösebb erősítésre. Anyagi gondjai sin­csenek az egyesületnek, hiszen a helyi önkormányzat szívén viseli a község sportjának sorsát. Gyeb- nár Sándor körjegyző többször is hangoztatta, hogy a községben azokat a területeket támogatják, amelyek a lakosság nagy többsé­gét foglalkoztatják. Nos, Nagyló­con a sport, a labdarúgás ezek közé tartozik! Kolosi Tibor umzzD Megyei napilap. Főszerkesztő: SULYOK LÁSZLÓ. Főszerkesztő-helyettes: KELEMEN GÁBOR. Kiadjaraz Axel Springer—Magyarország Kft. Nógrád Megyei Irodája. Felelős kiadó: KULCSÁR JÓZSEF irodavezető. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Palócz Imre tér 4. Postafiók: 96. Telefon: 32/16-455. Telefax: 32/12-542. Telex: 22 9109. Főszerkesztő: 32/10-589. Sportrovat: 32/14-596. Esti nyomdai szerkesztő) ügyelet: 10-869. Irodavezető: 32/12-542. Hirdetési osztály: 11-504. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: bármely hírlapkézbesltő postahivatalnál, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR)—Budapest XIII., Lehel út 10/a. 1900 — közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR Postabank Rt. 219—98636 021—02799 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 199 forint, negyedévre 597 forint, egy évre 2388 forint. Előállítja a Nógrád Megyei Nyomdaipari Vállalat, 3101 Salgótarján, Palócz Imre tér 4. Telefon: 32/17-177, 10-379, 10-233. Felelős vezető: KELEMEN GÁBOR igazgató, HU ISSN 0865—9095. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza! KÖVETKEZŐ SZÁMUNKBAN: Közegészségügy helyett népegészségügy A Köjál helyébe az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat lé­pett. Mit takar az új névtábla? Erre válaszol dr. Dömsödv Péter megyei tiszti főorvos.

Next

/
Thumbnails
Contents