Új Nógrád, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-14 / 138. szám
4 annunu LÁTÓHATÁR 1991. JÚNIUS 14., PÉNTEK Az ország legjobbjai között Komoly verseny, „komolytalan” körülmények között A salgótarjáni Jurij Gagarin Általános Iskola hangulatos igazgatói szobájában beszélgetünk. Körülöttem öt csacsogó boldog kislány. Valamennyien bejutottak angol nyelvből az országos tanulmányi verseny döntőjébe, ahol hazánk legjobb huszonöt tanulója mérte össze tudását. Mindannyian hetedikes, illetve nyolcadikos tanulók. Fekete Andrea az előkelő második helyezést érte el. — Mit érezték amikor megtudtad az eredményt? — Azt, hogy hú, de jó! Tényleg nagyon boldog voltam. Rögtön felhívtam Éva nénit, az angol tanáromat. Mikor megmondtam az eredményt, szinte belesikított örömében a telefonkagylóba. — Gondolom, nagyon sok munka, alapos felkészülés van a szép eredmény mögött. — Hát igen. Heti négy angol óránk van az iskolában, ahol leginkább a nyelvtannal foglalkozunk. Nagyon sókat segített az is, hogy iskolánkban tanít egy Béke Szolgálatos tanár, Heather O’ Neal. Vele anyanyelvi szinten gyakorolhatjuk a nyelvet. Nagyon sok segítséget kapok apukámtól is, aki szintén sokat foglalkozik velem. — Nekem a tanáraim mellett egy Angliában élő ismerősöm segített a legtöbbet — mondja Bánhegyi Zsófi, aki az ország negyedik legjobbja lett a versenyen. Sajnos ő már hazautazott, így az élő beszédet kevesebbet gyakorolhatom, de rendszeresen nézem a televízió külföldi adásait, ez is segít. Nagyon sokat gyarapodott a szókincsem, — Nálunk a családban apukám beszél angolul — veszi át a szót A1 Ghaoni Hesna. — Igaz, csak tizedik lettem, de a szüleim így is nagyon meg voltak elégedve velem. Én nagyon el voltam keseredve, mert szerettem volna jobb eredményt elérni. Nagyon izgultam, és nem tudtam olyan felszabadult lenni, mint a többiek, mint például Zsófi. Azon kívül az írásbeli végén is elszúrtam a dolgot. Sajnos kicsit elbíztam magam. — Melyik volt a legnehezebb feladat? — Nekem a magnóról megérteni a szöveget, és kapásból fordítani —- válaszolja Oláh Györgyi. — Számomra az írásbeli jelentette a nagyobb gondot — kapcsolódik a beszélgetésbe Király Rita, aki a legcsendesebb valamennyiük között. — Ha jövőre is be akarok jutni a döntőbe, sokkal többet kell a nyelvtannal foglalkoznom. Zsófi és Andi könnyen megbirkózott a feladatokkal. — Úgy tudom Csillebércen volt a verseny. — Igen, — veszi át a szót Andi. — Csillebérc valóban gyönyörű hely, méltó egy ilyen versenyhez. A mi körülményeink azonban nagyon rosszak voltak. Hideg, koszos épületben helyeztek el bennünket. Nem volt melegvíz. Állandóan pokrócba burkolódzva ■jártunk, sokat fagyoskodtunk. — Úgy is mondhatnánk: komoly verseny volt, komolytalan körülmények között — vélekedik Andrea. — Ez azonban nem vette el a kedvünket — folytatja. — Ez ugye azt jelenti, hogy jövőre is szeretnétek indulni ezen a versenyen? — Igen — mondja Hesna. — Mindannyian szeretnénk jövőre is legalább a döntőig eljutni. Aztán, majd meglátjuk. — Nagyon sok sikert kívánok nektek ehhez, no és kellemes pihenést a nyári szünidőre. Susán Judit Pénz, szex, szerelem Gábor Zsazsa „Tízparancsolata” (Femczy—EUROPRESS.) Túl van-e már a 70. életévén, vagy még mindig az „édes” 60-as éveit tapossa — pontosan senki sem tudja. Az idei magyar Ki kicsoda? mindenesetre azt állítja, hogy 1917-ben született. Egyetlenegy biztos dátum ismert csak az életében: 1934-ben őt választották meg Magyarország Szépének. Férjeinek számát is tudjuk, a nyolcadik egy német pezsgőkereskedő. Az ötvenes évek óta nem annyira filmszerepeiről, mint inkább válásairól és botrányos viszonyairól beszélnek. Készülő könyve kapcsán megint a világsajtó pletykarovatainak hőse. A könyv címe mindent elárul: „Egy élet nem elég”. Visszaemlékezése tulajdonképpen nem más, mint egy nemzetközi almanach — az ágyban. Sean Conneryt éppoly jól ismerte, mint az argentin playboyt, Porfirio Rubirosát. Richard Burton, 1000 szál rózsát küldött neki. Jean Paul Getty, a világ leggazdagabb embere zsugori volt vele. A brit Fülör herceg romantikus leveleket írt hozzá. Frank Sinatra igazi maffiózóhoz méltóan bizonyította be szerelmét: elzárta garázsának kijáratát. íme. mit tanácsol Gábor Zsazsa az okos asszonyoknak: 1. Soha ne utáld meg annyira a szeretőidet, hogy a tőle kapott ékszereket a fejükhöz vágd. 2. Ne várj el gyöngédséget és megértést a férjedtől — ez túl sok egy milliomos számára! 3. Igazán csak akkor ismered meg a férjedet, amikor elválsz tőle. 4. Ne ess pánikba, hogy vénlány maradsz, mert így kénytelen leszel túl korán férjhez menni — akár egy unalmas pasashoz is! 5. Akkor csodálatos a felebaráti szeretet — ha már melletted fekszik. 6. Légy példás házvezetőnő — ha elhagysz egy férfit, tartsd meg a házát! 7. Légy ódivatú a szerelemben: mielőtt ágyba bújsz egy férfival, húzass vele gyűrűt az ujjadra! 8. Mindig te hozakodj elő a házassági szerződéssel — egy férfinak ez eszébe sem jut. 9. Soha ne házasodj szerelemből! 10. Ne várj a válással addig, amíg meggyűlölöd őt. Piros Christa Hangulatkeltés helyett önkritikára lenne szükség Az Új Nógrád június 8-i számában interjút közölt Tolmácsi Ferenccel, Salgótarján polgár- mesterével. Az olvasók reális tájékoztatása érdekében egy pár gondolattal szeretném kiegészíteni a polgármester állításait. A parlament elfogadta az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkofmányzatok kiegészítő állami támogatásáról szóló törvény- javaslatot, amely döntés értelmében Salgótarján nem kapott kiegészítő állami támogatást. A polgármester úr szerint: „Ravaszul állították össze az igénylési szisztémát”. Természetesen felvetődik a kérdés, hogy a többi nógrádi település pályázatai miért voltak sikeresebbek, mint a salgótarjáni önkormányzaté. Lehet, hogy Salgótarján pénzügyi helyzete nem olyan kilátástalan? Netán a polgármesteri hivatal pályázata nem érte el a megfelelő szakmai színvonalat? „Mivel nem lehetett forráshiányos költségvetést készíteni, 187 milliós bankhitel szerepel a költségvetésünkben. Ehhez még hozzátartozik, hogy már a 187 milliós hiány is úgy állt össze, hogy az intézmények a tavalyi költségvetésüknek csak a felét kapták meg, ami egyenlő azzal, hogy nem tudnak működni” — folytatta az interjúban polgár- mesterünk. Most szeretnék idézni Salgótarján város önkormányzata 1991. évi gazdasági programja, terv- és költségvetési rendeletéből, amit 1991. február 25-én tizenöt szavazattal fogadott el a huszonhét tagú képviselő-testület: „Bankhitel 45 millió, fedezet- hiány 144 millió 129 ezer forint.” Mivel nem lehetett forráshiányos költségvetést készíteni, a minisztérium nem fogadta el a város költségvetését. A következő testületi ülésen módosítani kellett, mégpedig úgy, hogy 189 millió 129 ezer forint bankhitelt állítottak be a költségvetésbe. „Az egészségügyi és szociális gondnoksághoz tartozó feladatok kiadásainak meghatározásánál 20 százalékos bér- és 10 százalékos dologi automatizmus került számbavételre. Az alapfokú oktatásnál 20 százalékos, bér és 10 százalékos dologi automatizmus. Az egyéb önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények kiadási szerkezetében 20 százalékos bér és 10 százalékos dologi automatizmus lett figyelembe véve” — olvasható az önkormányzati rendeletben. A fentiek alapján nem értem a polgármestert, hogyan állíthatja, hogy az intézmények a tavalyi költségvfetésüknek csak a felét kapták meg. Úgy gondolom, a város első számú vezetőjétől megenged- hetetlenek az ilyen nagymérvű csúsztatások. A város polgárainak tudatos félretájékoztatása már nem hiba, hanem bűn! „Nézze, ebbe vagy belebukik a kormány, vagy megkapják az ön- kormányzatok a pénzt. Egy várost nem lehet bezárni!" — folytatódik Tolmácsi Ferenc vagdalkozása. Úgy gondolom, nem tisztességes, hogy az ilyen közelítésmódokkal leplezzék az ötlettelenséget és a tehetségtelenséget. Annál is inkább, mert ősszel hasonló támogatások várhatók a parlamenttől, amire már most szakmailag megalapozott munkával kellene a polgármester úrnak felkészülnie. Az ország mai gazdasági helyzetében a gazdálkodás szigorú pénzügyi feltételei érvényesülnek. Jobb lenne tehát a föld felé mutogatás és felelősségáthárítás helyett hiteles szakmaisággal képviselni a város érdekeit, még olyan súlyos ellenérdekeltségű kérdésben is, mint egy város költségvetése és az eladósodott állam- háztartás vitája. Úgy gondolom, hogy a polgár- mestertől több önkritika, realitásérzék szükségeltetik. Az EXPO egész problémájának e kérdés kapcsán való felvetése, tipikus jele az átgondolatlanságnak, a pártszempontú politikai vagdalkozás- nak. Alkalmas ugyan hangulatkeltésre, de akik a dolgok mélyére néznek, azok számára egyenlő az önkormányzati vezetés hitelvesztésével és lelepleződésével. Eötvös Mihály önkormányzati képviselő Az elmúlt esztendőben közel 36 millió személyautó készült a világon (egy évtizeddel korábban „csak” mintegy 29 millió). A legtöbb személyautót — 10 millió 105 ezer darabot — Japánban állították elő, őt követi az Egyesült Államok 6 millió 68 ezerrel, majd Németország 4 millió 643 ezer kocsival. Az autógyári konszernek közül első a General Motors (5 millió 248 ezer), második a Ford (3 millió 979 ezer), harmadik a Toyota (3 millió 774 ezer), negyedik a Volkswagen (2 millió 884 ezer), míg a Fiat a 2 millió 729 ezres termelésével a 6. heA világ négy keréken lyen, a Renault pedig (1 millió 729 ezer) a 8. helyen áll. A személyautók természetes elhasználódásával, selejteződé- sével egy időben nő a világ útjain futó kocsik száma is. 1990-ben földtekénken 419 millió személyautó rendelkezett rendszámmal, amiből 170,3 millió jut Európára (s míg az Egyesült Államokban 1000 lakosra 573, addig a Szovjetunióban 45 személyautó jut). A „nagyok” mellett világszerte egyre több ország válik maga is gyártójává vagy összeszerelőjévé a személygépkocsiknak. (Közéjük fog tartozni hazánk is, a Suzuki autók jövőre kezdődő összeszerelésével.) Köztük sok önálló autógyár is található (Angliában például 25 ilyen van), de többnyire a nagy konszernek egyes típusait előállító kisebb gyárakról van szó. Ez utóbbira jó példa Törökország, amely a legutóbbi időkig nem tartozott az autógyártó országok közé. Most viszont már előállít Fiat licenc alapján személygépkocsikat. Krúdy Gyula A kéz könyve Tenyér jóslás Szimfonikusok záróhangversenye A nadrágszíj nem szorulhat tovább 5. rész A kéz árbocai, az ujjak, néha feltűnő hegyben végződnek. Ezek a hegyes végű ujjak általában a finom lelkűiét jelvényei. Költők ujjai természetszerűleg hegyesek. Kivétel Jókai, akinek tompa végű ujjai voltak. Művészek, rajongók, idealisták ujjai a hegyes végűek. De jelzik a hazug embert is. Ha fantáziás ember ujja hegyes: lelki csapongást, hiszékenységet, naivságot, ábrándosságot, az élet nem ismerését feltételezhetjük. Míg másnál a hegyes ujj óvatosságra int. Akiknek ujjhegye hátrahajlik: nemcsak foglalkoznak bűnös gondolatokkal, de gyakran véghezvi- szik is azokat. Nőknél feltétlen veszélyt jelent a hegyes ujj. Lángszerű és rögeszmés emberek hegyes ujján a bölcsességi dudorodás azt példázza: mily közel van az Olimp az őrültek házához. Hideg kezek ujjai laposvégűek. Ezek az ujjak nem mutatnak hevülékenységet, sőt érzékiséget sem. Szakkönyvekben a józan értelem ujjai gyanánt emlegetik a lapos végű ujjakat. Az emberek akiknek ily ujjuk van: hosszú nyugodt életkort élnek. Szerelem miatt semmi körülmények között nem keresik a halált. A nők nem bírnak velük, a kacérság megtörik jellemükön. Holott ezeknek a férfiaknak szerencséjük van a szerelemben. Lapos ujjú férfiak után tengerkönnyet sírnak a nők. Lónyainé szerint: híres diplomatáknak lapos ujjuk van. Hideg, megfontolt elmék a lapos ujjúak. A nagy zenészeknek szintpn lapos az ujjuk. A nőknél különféle jelzése van a lapos ujjnak. Egyik megfigyelés szerint ők a jó háziasszonyok, takarékosak. Más megfigyelők: a hosszú, lapos végű ujjak állandó szerelmi bánkódást, kielégíthetetlen vágyat, forró szívet jelentenek. A kertészek ujjai szegletes végűek. A kiromantia nem tulajdonít nagy jelentőséget a szegletes végű ujjaknak. Ok az ujjak között a mostohagyermekek. Iparosok, kézművesek, napszámosok ujjai szegletes végűek. Holott e sorok írójának tapsztalata szerint a bátor, önfeláldozó, nemeslelkű emberek ujjai is szegletesek. Nagy katonák, hímeves jellemű férfiak, kitűnő hazafiak ujjai ilyenek. A hazaszeretet, a faj és család rajongása, a férfias bátorság: a szegletes ujjúaké. Nőknél: tisztességes gondolkodás, hűség, jóság, házsártos- ság, szorgalom, jószív jele. Jelent még: egyetlen örökké tartó szerelmet is. Feltűnő formájú ujjakról különféle megfigyelések vannak. Ezek az ujjak, amelyek szinte a nyomorékság látszatát jelzik, így osztályozhatók: Túlságosan hosszú ujjak a vallási rajongásban elmerültek ujjai. Apácák, szent életű szüzek, hervadt nők jelvényei. A regényesek, elérhetetlenségekért rajongók, az álmodozók, a babonások, az önfeláldozók s az öngyilkosok ujjai. Nőknél feltétlenül lelki tusakodás, testi gyötrelem jelei. A túl hosszú ujjak boldogtalanságot is mutatnak. A reménytelen szerelem, a hiábavaló epekedés, a halálig tartó szerelmi gyötrelem: hosszú ujjakkal jár. A feltűnően lapos ujjúakról zsarnokokat, erőszakos jellemeket, vad, kegyetlen lelkeket ismer fel a kiromantia. Az ujjakról, amelyek feltűnő szegletekben végződnek, boldogtalanság van írva. Egy régi francia könyv szerint: a hölgyek akiknek ilyen ujjuk van, örökös elégedetlenségben töltik életüket. Minden örömüknek vége, ha pillantásuk kezükre téved. Nem tudják elhinni, hogy valaki őszintén szeresse őket. Szabadságos szelleműek, hajlanak a forradalomra, gyűlölik nemüket, és szeretnék magaviseletükkel elterelni a figyelmet szépséghibájukról. Mindig nyugtalanok és hitetlenek. A túlságosan rövid ujjak, amelyek a zongora oktávját félig sem érik el: olyan nőké, akik természettől fogva sem hajlanak az élet finomságai felé, az életmódjuk pedig végképpen eldurvítja lelkűket. Ezek a nők nem riadnak meg a verekedéstől sem. A kikötővárosok mulatóhelyein ülnek tétlenül, végképpen ellustulva ezek a nagyon rövid ujjú nők. Öreg koldusasszonyok kezén is megfigyelhetők ez ujjak. Utolsó koncerjére készül az évadban a salgótarjáni szimfonikus zenekar. A Négy évszak irodalmi-zenés sorozat utolsó előadására 15-én, szombaton este 7 órakor, Tücsökzene címmel, előtte, rendkívüli kiállítás megnyitására kerül sor 6 órakor a József Attila Művelődési Központ belső klubjában. A város jelenlegi, illetve innen elszakadt képzőművészei, művésztanárai felajánlották egy-egy alkotásukat a zenekar javára. A képek megtekinthetők, illetve megvásárolhatók a hangverseny szünetében vagy más napon, június végéig. Miért a mentési akció? Köztudott a város és ezen belül a művelődés áldatlan helyzete. A szimfonikus zenekar méginkább mostohagyermeknek érzi most magát, hiszen az általánosan visszaszorított költségvetés számukra ijesztő anyagi helyzetet teremtett. Olyannyira, hogy egyenesen létük vált kérdésessé. Ezért készül már egy alapítvány is... A nadrágszíjat szorítani tovább nem lehet, mert gazdája már fuldoklik. Pedig gyermekeink zenei nevelésének már nélkülözhetetlen eszköze az az apparátus, amely fesztiváldíjával országos ismeretségre tett szert, sőt külföldön is dicsőséget szerzett a megyeszékhelynek. A megye már tett — tesz. Kérdés, a városnak kellenek-e az amatőr művészeti csoportok, kell-e a kultúra? Az igenlés bizonysága lehetne: tömött széksorok az utolsó gálaesten, mely többek között Mendelssohn: Szentivánéji álom — szvitje csendül fel a Shakespeare - dráma részleteivel. Közreműködnek:, Pálfy Margit, Balkay Géza, Szacsvay László, vezényel (talán utoljára): Deák András, Rendező: Udvaros Béla. B. Á.