Új Nógrád, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-14 / 138. szám

Kényszerű leállás a SKÜ-ben 150 éves a TIT Kapocs a tudomány és a tömegek között Salgótarján. A Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Tár­sulat 150 éves jubileumának emlékülését csütörtökön dél­után a MTESZ-székházban tartotta a TIT Nógrád Me­gyei Egyesülete. Dr. Feren- czi György elnök köszöntője után a társelnök, dr. Csong- rády Béla mondott ünnepi megemlékezést. — 1841. június 13-án Ku- binvi Ágoston táblabíró el­nökletével megtartották a társulat alakuló közgyűlését (Folytatás a 2. oldalon) Salgótarján. Mától szaka­szosan kényszerszabadságra megy a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek csaknem hat­száz dolgozója, 31 teljes lét­szám mintegy negyed része. Rendelés-, illetve alapanyag- hiány, valamint a terméket egyébként igénylő vevők fi­zetésképtelensége miatt hosszabb-rövidebb időre le­állítják az egyes gyárrész­legekben a termelést. A huzalműben háromról két műszakos gyártásra áll­nak át, s mától két hétre leállítják a horganyzót. A hengermű egy része június végén küldi haza egy hétre (Folytatás a 2. oldalon) Fő a fejük a főiskolásoknak SALGÓTARJÁN. BALASSAGYARMAT, PÁSZTÓ, SZÉCSÉNY, BÁTONYTERENYE. RÉTSÁG VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA KINGA DIVAT - KINGA DIVAT Öliönif vásár! 4600 Ft! CSAK KINGA DIVAT - KINGA DIVAT Képviselők katonáéknál Salgótarján. A Nógrád Me­gyei Hadkiegészítési és Terü- letvédemi Parancsnokság és a polgári védelmi parancs­nokság képviselőinek tartott beszámolót csütörtökön Pál József és Speidl Zoltán or­szággyűlési képviselő a kor­mány és a parlament több mint egyéves tevékenységé­ről. Az előadók válaszoltak a honvédelem és a polgári védelem aktuális problémáit érintő kérdésekre, s a ke­mény, éles vita ellenére ol­dott hangulatú, előremutató párbeszéd alakult ki a részt vevő felek között. Az etnikai kisebbségért Bátonyterenye. Az etnikai kisebbségi önkormányzatok létrehozásával kapcsolato­san . tartottak megbeszélést a minap a polgármesteri hi­vatalban, melyen többek kö­zött részt vett dr. Kollár József, a köztársasági meg­bízott területi irodájának szolnoki cigányreferense és Balogh Imre, az etnikai ki­sebbség helyi szószólója. Megállapodtak abban, hogy Bátonvterenvén rendezik meg az etnikai kisebbség megyei önkormányzatának megalakítását előkészítő tanácskozást. Sehol sem sztrájkoltak Az MTI vidéki tudósítói­nak csütörtök reggeli gyors- jelentései szerint minde­nütt elmaradt az erre a napra meghirdetett sztrájk, az üzemekben, gyárakban rendben felvették a mun­kát, a termelés folyamatos. Konferencia ’56-ról „Magyarország történeté­ben fontos határkő ez a nap, amikor kiváló magyar és nem magyar tudósok a világ minden részéből feltár­ják kutatásaik eredményét, s felvetik a vitás kérdése­ket 56 történetéről” — mon­dotta Juhász Gyula törté­nész az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója „Az 1956-os forradalom helye a szovjet kommunizmus al­konyában” című nemzetkö­zi tudományos konferencia csütörtöki megnyitóján. Munkáspárti sajtótájékoztató Thiirmerék Tarjánban találkoznak A kormány és a szakszer­vezet sem nyert a sztrájk elkerülése érdekében kötött, megállapodással, viszont vesztettek a dolgozó töme­gek — mondta Thürmer Gyula, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján. A sajtótájékoztatón szó esett a Magyar Szocialista Munkáspárt XV. kongresz- szusáról, amelynek megtar­tására ez év október 12-én kerül sor Salgótarjánban. Az Űj Nógrád budapesti tudósí­tójának kérdésére Thürmer Gyula elmondta, hogy a kongresszusra két szakasz­ban kerül sor. Az egynapos tanácskozás után 3—4 hét múlva folytatnák ugyancsak Salgótarjánban a munkát, * A sajtótájékoztatót köve­tően Thürmer Gyula inter­jút adott lapunknak. — Elnök úr, mit jelent Nógrád megye ma a Ma­gyar Szocialista Munkás­pártnak? — Nógrád hagyományos bgzisa a magyar munkás- mozgalomnak, s erről tanú­bizonyságot tesznek az itt élő emberek is. Több csa­ládnál, lakásukon járva lát­tam a nagyapa fényképeit, amint aktív részese volt a munkásmegmozdulásök- nak, bányászsztrájkoknak. Messzebbre tekintve, pedig az egész északi iparvidék, Borsod, Heves és Nógrád pártunk mai erőfeszítései­nek fő területe. E három megyében a munkanélküli­ség az országosnál is na­gyobb, az itt élők jobban szenvednek az ország más tájain élőknél. (Folytatás a 2. oldalon) gógiai szakembereinek tu­dását és felkészültségét te­kintve — bármely nyugat­európai országban is meg­állná a helyét.” Várják az ügyfeleket Szécsényben! Fő követelmény a minőség és a pontosság Sokan állnak meg Szé­csényben a benzinkút mel­lett, ahol az Épker Kft. au­tójavító részlege tevékeny­kedik. A cég nem titkolja munkáját, ugyanis hatalmas üvegablakok mögött messzi­ről láthatók a szerelők. Az autójavító központja Budapesten üzemel, 1991. február 4-én kezdte meg a szécsényi részleg az autója­vítást. v Mi adta az ötletet? Az au7 tójavító vezetői felismerték, hogy egyre több nyugati gép­kocsi fut az országban, eze­ket pedig javítani, szervizel­ni kell. Ügy* döntöttek, hogy megfelelő helyet keresnek az országban és egy olyan mű­helyt hoznak létre, ahol fo­gadni tudják a nyugati már­kájú gépkocsikat, kisebb-na- gyobb munkákra. Ebben a szervizben elsőd­leges szempont a minőség és a pontosság. Ügyfél nem tá­vozhat elégedetlenül, kocsi­ján a legapróbb munkákat i3 elvégzik. Reklamáció nem is akadt, aki idehozza jármű­(Foly tatás a 2. oldalon) Kétszázezer dollár a zsebben „Salgótarjánban... egy olyan kiválóan felszerelt szakközépiskola és egyben szakmunkásképző iskola munkájával ismerkedhet­tem meg, —• amely berende­zését, koncepcióját, peda­Az elismerő sorok abból a cikkből valók, amelyet ma­gyarországi tanulmányútjá- ról Adler Tibor, a németor­szági szövetségi szakképzési intézet osztályvezetője, egy­ben a Világbank független szakértője készített. S a di­cséret sem véletlen, mert a közelmúltban a salgótarjáni 211. Sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézet és Szakközép- iskola elnyerte a Világbank pályázatát. Az érte járó Cristen! Mi lesz ebből? Képünk a számítógépes gyakorta* ton készült. kép: Gyurkó A szénáremelés a bányáknak is borsos baj Bátonyterenye. Országos fel­háborodást váltott ki az energia- hordozók árának június elsejétől történő drasztikus emelése. A szénféleségek átlagosan 176 szá­zalékkal kerülnek többe. Most aztán egyszeriben nyereségesek lesznek a szénbányák! — gondol­ják sokan, ám véleményük hely­telen. — Fogyasztói áremelésről van szó — hangsúlyozta érdek­lődésünkre Gubán Zoltán, a Nógrádi Szénbányák főkönyve­lője. — A lakosság ugyan lénye­gesen borsosabb áron jut a szén­hez, ám az új és a régi tarifa kü- lönbözetéből a termelő nem ré­szesedik. — Hallhatnánk erről kicsit bővebben? — Arról van szó, hogy a kis­fogyasztók eddig jelentős ked­vezménnyel vehették meg a tüze­lőjüket. Az állami dotáció az im­portszeneknél 45, a hazai sze­neknél 65—70 százalék volt. Ha a vásárló egy bizonyos szénfajta mázsájáért mondjuk 150 forintot fizetett, akkor annak a kibányá- szása valójában 500 forintba ke­rült. Mivel a támogatás meg­szűnt, így most már a lakosság is a tényleges fogyasztói áron jut a szénhez. Megjegyzem, a nagyfo­gyasztók korábban sem részesül­tek kedvezményben, így az áre­melés őket nem is érinti. — Megítélése szerint muszáj volt ennyire ugrásszerűen növel­ni az energiaárakat? — Nem feltétlenül. A Világ­bankkal kötött megállapodás ér­telmében öt év alatt kellett az állami dotációt megszüntetni. Nos, a kormány ezt a harmadik esztendőben meglépte. Óriási terheket rakva ezáltal a lakos­ságra... —A szén fogyasztói áremelése miképpen hathat a Nógrádi Szén­bányákra? Esetleg csökkenhet a szén iránti kereslet? — Ami bizonyos: nem örülünk az áremelésnek, hiszen abból semmi hasznunk nem származik. Átmenetileg mindenképpen megtörténhet, hogy mérséklődik az igény a szénnel szemben, mert sokan bespájzoltak. A mi válla­latunkat azonban ez kevésbé érinti, mert szinte teljes mérték­ben erőművi szenet termelünk. — Úgy tudom, importszén kereskedelmével is foglalkoznak. — Erre gazdálkodásunk javítá­sa érdekében van szükség. A termelést és a kereskedelmet viszont nem választjuk ketté. Szeretnénk az idén 1—1,1 millió tonna szenet értékesíteni. Külön­ben a jó minőségű importszén ára (Folytatás a 3. oldalon) A kellemesre fordult nyári időben egyre nehezebb a vas­kos könyvek rengetegében elmélyedni. Kakuk Judit má­sodéves a Salgótarjáni Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, s jelenleg operációkutatás vizsgájára készül karancsberényi otthonukban. A felkészülés és a vizsga örök segítőtársa a kabalaoroszlán. — Gyurkó felv. — MENEDZSEREKRE IS SZÜKSÉG LESZ - 5. oldal II. ÉVF., 138. SZÁM ARA: 7,90 FORINT 1991. JÚNIUS 14., PÉNTEK több lehet. S ehhez ^még kapcsolódik jelentős összegű forinttámogatás is. összeg legkevesebb 200 ezer dollárt jelent, amely derűlá­tó vélemény szerint csak

Next

/
Thumbnails
Contents