Új Nógrád, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-10 / 134. szám

1991. JÚNIUS 10., HÉTFŐ inznzrzi 5 c BÁ TONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKÉ j Gyurkó Péter felvételein látható a hatalmas, mélyzöld atlaszcédrus és a piros bokrétafa virága. A költségeket az önkormányzat vállalta Megváltozott utcanevek Bátonyterenye. A képvise­lő-testület a legutóbbi ülésén személyeskedéstől sem men­tes, hosszas vita után 22 utca, park és tér nevét változtatta meg. A Lovász József utat Jedlik Ányos útra, a Népköztársaság utat Maconkai útra, a Vörös Csillag utat Attila útra, a Vörös Hadsereg utat Mázsás útra, a Lenin utat Liget útra, az Ötéves terv utat Gesztenye útra, a Szalvai Mihály utat Irinyi János útra, a Felszaba­dulás utat Bajza József útra, a Révai József utat Rimay János útra, a November 7. utat Ró­zsavölgyi Márk útra keresztel­ték át. A November 7. park az Akácos park, a Fodor Géza út a Kosztolányi Dezső út, a Jelűnek út a Nyúlás út, a Sallai Imre a Kúria út, a Zalka Máté út a Szilas út, a Szomszéd K. István út a Csentei út, a Po- thomik József út a Pacsirta út, a Kilián út a Zöldfa út, az Április 4. út a Borbála út, a Dobi István út a Csoók István út, a Révész József út a Templom tér, az Úttörő tér a Főtér új elnevezést kapta. A névváltozások költségeit az önkormányzat magára vállalta. Mottó: „El fog jönni, mert el kell jönnie az időnek, amikor az erdő minden magyar kultúrember szemének és szívének is legkedve­sebb tárgya lesz, és azt nem csak azért fogja nagyra becsülni, mert testét-lclkét üdíti és megnyugtat­ja, szépérzékét pedig gyönyörköd­teti — de mert a magán- és köz- gazadasági érdekek nézőpontjá­ból is benne a nemzet egyik leg­szebb és legértékesebb kincsét ismeri fel.” (Kaán Károly országos föcrdőmester 1867—1940) Ki tud róla? Már mint a Szalaj- ka-patak völgyében található feny­vespusztai Tuzson-arborétumról, mely Tar és Mátraalmás felől is megközelíthető. Meglelni viszont korántsem egyszerű. A Mátraalmás felőli erdei úton egyetlen útbaiga­zító tábla sem segíti a kíváncsi látogatót. S ez azért sajnálatos, mert aki emiatt eltér a tervezett úti cél­jától, az nem láthatja meg az értékes természeti ritkaságokat. Ez az arborétum olyan botanikus kert, mely elsősorban fás növények bemutatására nyújt lehetőséget. Az érdeklődők a mérsékelt égöv fa- és cseijefajtáit tanulmányozhatják. A fagyűjtemény megalapítója dr. Tuzson János egyetemi tanár volt. Az 1925-ben létesített kísérleti cse­metekert, arborétum Nógrád megye egyik jelentős természeti kincse, dendrológiai gyűjteménye. 1976­tól természetvédelmi terület. Örök­zöldekből ez az egyedüli gyűjte­mény szűkebb hazánkban, s cédrus is csak itt található. A fajok zöme észak-amerikai, de megtalálhatók a földközi-tengeri (mediterrán) vege­táció jellegzetes képviselői is. A mintegy harminc fenyőféle „királya” a hatvanesztendős, pom­pás atlaszcédrus. Fajai a Földközi­tenger mentén és a Himalájában élnek, fája értékes, cédrusolajat állítanak elő belőle. Nagyon muta­tós a bércifenyő, vagy törpefenyő, mely sziklakertben is megél, s a szárazságot is elviseli. Oregon és Kalifornia a hazája a hamisciprusnak, míg a tiszafának Észak-Afrika. Valamikor gyönyörű tiszafaerdők voltak Európában, de rendkívül kemény, vöröses fájáért rendszeresen irtották. Ezért is állnak védelem alatt. A japán juhar látvá­nya ősszel lenyűgöző. Nem kevésbé a piros virágú vadgesztenye, vagy más néven: piros bokrétafa, mely nyár elején bontja ki szirmait, s messziről feltűnik az örökzöldek között. A lepényfa, vagy krisztustövis, szintén Észak-Amerikából szárma­zik, a pirosbél ű mogyoró pedig Európa és Kis-Ázsia őshonos növé­nye. A fekete, vagy amerikai diót már a kerten kívül, a lucfenyvesben tekinthetik meg a látogatók. A természetet, erdőt szerető emberek figyelmét bizonyára sike­rült felkelteni ezzel az ízelítővel, mely Tuzson János emlékének is szól. A híres botanikus, erdőmér­nök, egyetemi tanár Szászcsanádon született 1870-ben. A kolozsvári egyetemen szerzett bölcsészdokto­rátust, 1901-ben európai tanul­mányúton járt, majd a Selmecbányái főiskolán a növénytan előadója lett. Két évvel ezután Berlinben és Koppenhágában végzett botanikai tanulmányokat. Gyűjtőutakat tett a Balkánon és Olaszországban, s közben itthon is jelentős kutatáso­kat végzett. Elsőnek írta le a bátorligeti ősláp növényzetét, folyóiratot indított. 1940-ben vonult nyugalomba, s három évvel később végső búcsút vett kollégáitól, tanítványaitól, s az erdőktől. (Mihalik) Atlaszcédrus és japán juhar a gyűjteményben Séta a Tbzson- arborétumban i Remélhetően a vevők is hasznát látják Áttörés a lisztfronton Kisterenye. Megyénkben is gya­rapszik a kis pékségek száma. Ezek­ben az üzletekben a hagyományos­tól eltérő, a választékot bővítő, az egészséges táplálkozást elősegítő sütőipari termékeket állítanak elő. Az új áruféleségek minősége a megfelelő lisztkeverékek biztosítá­sán áll, vagy bukik, s szakemberek a megmondhatói, milyen sok gond volt korábban ezen a téren. Május elsejétől azonban döntő változás következett be a lisztfron­ton. Ekkor kezdte meg termelését a magyar és osztrák magánszemélyek által alapított Müller Bäcker Korlá­tolt Felelősségű Társaság, melynek ügyvezető igazgatója Langár Ta­más. — A Nógrád Megyei Sütőipari Vállalattól béreljük az épületei és a gépi berendezéseket — tájékozta­tott a fiatal szakember. — Sikerült megegyeznünk, mert veszteséges volt a keverőüzem, így az általunk fizetett bérleti díj nyereség a cég­nek. Jelenleg hétféle lisztkeveréket készítünk, melyekből tizenegyfajta terméket állítanak elő. A lisztkeverékek receptúráját megvásárolta a társaság. A magyar liszthez külföldi adalékanyagokat használnak. Havonta 180—200 mázsa liszt hagyja el a mindössze három dolgozót foglalkoztató kiste- renyei keverőüzemet, mely öt pékségnek szállít. A vevőkörbe tartozik többek között a salgótarjáni és a balassagyarmati francia pékség. Újabban az országhatárainkon túl­ról is élénk az érdeklődés a kft. liszt- keverékei iránt. — Sikereink titka egyfelől a kiváló minőségben keresendő — jelentette ki Langár Tamás. — Lisztféleségeink fajlagos mutatói jobbak a konkurenciáénál. Ugya­nakkor olcsóbbak is vagyunk, mint riválisaink. Nem kérünk termékfe­lárat, a szállítási költséget is vállal­juk. Ami ugyancsak nem mellékes: a lisztkeverékből készült termékek receptúráit ingyen adjuk át üzleti partnereinknek. A Müller Bäcker Kft. komplett pékségek üzembe állításával is fog­lalkozik. Szakemberei elkészítik a terveket, kiválasztják és beszerzik a szükséges gépeket, fizetség nélkül betanítják azok kezelőit. Az érdek­lődés ezen a téren is jelentős: pil­lanatnyilag nyolc pékség üzembe helyezéséről tárgyalnak. — Szeretnénk szaporítani liszt­keverékeink számát — mondta vé­gezetül az ügyvezető igazgató. — Együttműködésre kívánunk lépni a Nógrád Megyei Sütőipari Vállalat­tal, reméljük, sikerül jó kapcsolatot kialakítanunk. Igazából azonban akkor lennénk elégedettek, ha tö­rekvéseink az árakban is visszatük­röződnének, vagyis olcsóbbak volnának a lisztkeverékeinkből sütött termékek. (kolaj)—(gyurkó) A kezelőasztalnál Kadlót Sándor gépkezelő. Strófák a Gyuris Jolit, a pajkos, szőke kislányt sokan a csínytevéseiről ismerték Kisterenyén. Egy alka­lommal például több tucat palán­tát irtott ki egy kertből. Az okot pajtása bántó megjegyzése szol­gáltatta erre, s ő a gyerek szülei­nek veteményesében vett elégté­telt. Azt hitte, nem látta meg senki, de piros szalagja elárulta, s így nem úszta meg a verést sem aznap, sem másnap. Mert önfejű­sége, konoksága miatt jóformán naponta kikapott az édesanyjától, akinek egyetlen gyereke, s akit imád. Arról viszont már csak a szű­kebb család tudott, hogy Joli, amint cseperedett, egyre többet időzött a könyvei között. Sőt, nemsokára maga is tollat fogott, s megszületett az első versikéje. Ennek úgy megörült, hogy mind gyakrabban játszadozott a rímek­kel. Papírra vetett sorait — a stró­fákat, a történeteket — nem mutogatta, s különösebb becsben sem tartotta. Nagyon szeretett szerepelni, szavalni, sokat olva­sott, s később tagja lett a kiste- renyei tánccsoportnak is. Életének szomorú mérföldkö­ve az édesapja elvesztése. Ma is abban a hitben él: ha ez a tragédia nem következik be, akkor az ő sorsa is egészen másképp alakul. Magára maradt édesanyja bizo­nyára nem féltette volna olyan nagyon, s nem tartotta volna vissza attól, hogy koreográfusnak tanuljon Pesten. Hívták az Állami Népi Együtteshez is, de nem mehetett. Az első házassága balul sike- • rült padláson — Bizony, jól beleválasztot­tam. Talán mert túlságosan válo­gatós voltam — meséli terenyei családi házukban, ahol második férjével és édesanyjával él. — Meg is kaptam a magamét! Pokol volt a házasságunk, mindössze pár évig tartott. A virgonc Gyuris Joli ma — nyugdíjaséveinek elején — elé­gedett feleség, boldog nagyma­ma. Második házasságát huszon­hat éve kötötte. —- Ez engem minden előző megaláztatásért kárpótol. Telje­sen kitölti az életemet, így már csak a családomnak élek. Egy kicsit különcnek tartják, mivel nem szeret szomszédolni, pletykálni. De ő fittyet hány a véleményekre, mert még mindig őriz keveset a dacosságából. A verseléshez sem lett hűtlen. Néhanapján, amikor a padláson akad dolga, kezébe kerül egy-egy régi poros notesz. Fellapozza, beleolvas, de nem érez nosz­talgiát. (Mihalik)—(Gyurkó) Szorospatak, Szúpatak. A két településre jelenleg csak mozgóárus szállítja az alapvető élelmiszereket, s az így kialakult helyzettel elége­detlen a lakosság. A bátonyterenyei önkormányzat célul tűzte ki az állandó jellegű ellátást, s ennek ér­dekében egyéni vállalkozókkal tárgyal. Maratoni vita Lucfalva. Az önkormányzat anyagi helyzetének javulását váija a Nagybárkánnyal közös vagyon megosztásától, ami azonban hóna­pok óta húzódik. A gondok ellenére az idén nem terhelik új helyi adók­kal a lakosokat. Külfejtés Mátramindszen­ten? Helyreállítják, szaknyelven: re- kultiválják a községhez közeli Ke- resztút II. külfejtés környezetét. Ám az is elképzelhető, hogy ugyanitt folytatják a külszíni bányászkodást, mert mintegy 250 ezer tonna szenet rejt a föld mélye. Döntés még nincs, de legkorábban augusztus végén, vagy szeptember elején kezdődhet­ne meg a termelés. Addigra rendbe hoznák a korábban megrongált erdőgazdasági utat, s a mátramind- szenti vasútállomás felé, tehát a lakott területek kikerülésével szál­lítanák a szenet. Megérkeztek a tejutalványok Ncmti. A rendszeres nevelési segélyben részesülő gyerekek és segélyezett felnőttek kapnak teju- talváriyokat a községben. Az érté­kes szelvények a napokban érkeztek meg a polgármesteri hivatalba, s azokat az érintettek ezen a héten megkapják. Igazgatóválasztás Nagybárkány. A helyi általános iskola önállósult, különvált a lucfal- vaitól, s ez tette szükségessé a napokban megtartott igazgatóvá­lasztást. Két jelöltre lehetett — titkosan — szavazni a tantestület tagjainak. A többség a korábbi megbízott igazgatónőre, Luczáné Lénárt Ágnesre adta voksát. Hídfelújítások Dorogháza. A korábbi nagy esőzések erősen megrongálták a községben található hidakat. Közü­lük jelenleg három helyreállításán dolgoznak a helyi vállalkozók. Fogadónapok ­Bátonyterenye. Vilcsek Sándor SZDSZ-es képviselő ma, hétfőn 17- től 19 óráig vátja az érdeklődőket. Szomszéd Tamás alpolgármester június 12-én 14-től 16 óra 30 percig a kisterenyei ügyfélszolgálati iro­dán tart fogadónapot. Bátonyterenye és környéke Az alapvető ellátásért

Next

/
Thumbnails
Contents