Új Nógrád, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-10 / 134. szám
1991. JUNIUS 10.. HÉTFŐ MEGYEI KORKÉP uhhuzj 3 Torgyán nem lesz öngyilkos Földet vissza nekik adunk? (Folytatás az 1. oldalról) et? Ha a földprogram nem volt szélsőséges, amikor 'közösen hirdettük, miért szél" sőséges most, amikor ragaszkodom az írásbeli megállapodásihoz?! Kénytelen vagyok számon kérni minisztereinktől, hol hagyták a keménységüket? Miért nem rendeli be a tsz-elnököt a miniszterünk, hogy „meg ne próbáld megkárosítani a népet, mert elevenen téplek szét!” Ha nem teszik ezt, miért van szükségünk miniszterekre? Nem azért tettük őket a bársonyszékekbe, hogy ott üldögéljenek, és aranyeret kapjanak! (Később átfogóbbra vette a kritikát:) — Ha sánta vörös szamarak ülnek a bársonyszékekben, hogy gondolják, hogy felemeltetik az országunk?! (Üjra szűkítve a kört, áttért a koalícióra:) — Megfelel-e nekünk az MDF-nek az a nyugodt ereje. amitől én sokkal nyugtalanabb vagyok? (Megtudtuk: nem, és azt is, a koalíció jelenlegi működése számára elfogadhatatlan. Majd kérdezett:) — De tudnánk-e mással együttműködni? (A folytatásnál több — eredeti — ellenzékinek arcára fagyott a mosoly:) — Azzal az SZDSZ-szel, aki számára a mi földprogramunk agyrém?! Azzal az SZDSZ-szel, akinek a nyála csurog, hogy bekerülhessen a helyünkre a koalícióba?! Azzal a FIDESZ-szel, aki a trianoni sorsforduló tárgyalásakor kivonul a parlamentből?! (Torgyán József végül abban egyezett ki önmagával:) — Törekednünk kell, hogy mi legyünk a legnagyobb politikai erő! Este a sziráki Kastély Szállóban tájékoztatta az újságírókat a „vezér ’. Az életveszélyes fenyegetésről így szólt: — Pénteken éjfélkor hazafelé mentem, amikor egy rendőrkocsi fékezett le mellettem. Mondták, a védelmemre jöttek, mert a kapitányság azt a bejelentést kapta, hogy engem meg akarnak ölni. Ezért elmondtam, ha bármi történne is velem, kizárható az öngyilkosság eshetősége. De semmiféle védelemre nem tartok igényt, mert politikai habitusom kizárttá teszi, hogy testőrökkel közlekedjem. A Hl/III-as koholmányok bumerángként csaptak vissza azokra, akik szennyáradatot zúdítottak rá — vélte. — Ennek egyik célja az, hogy megakadályozzák pártelnökké történő megválasztását. Mi a legnagyobb politikai vita Antall és Torgyán között? A válasz: mi csak utólag adjuk áldásunkat az MDF döntéseire. Ez a fajta együttműködés nem teszi lehetővé, hogy mi a saját politikánkkal hozzájáruljunk Magyarország talpra állításához. Megtudtuk azt is, szerdára hívták össze az etikai albizottság ülését a IlI/III-as ügynökügy , etikai és fegyelmi kivizsgálása céljából. A jelentést a három hét múlva tartandó országos nagyválasztmányi ülésen ismertetik. Dudellai Ildikó Fotó: Rigó Tibor r Alapítvány a számítástechnikáért Akik az igények elé mennek Ismét megújult a Vidor klub Űton-útfélen hallom, hogy találgatnak a fiatalok: Miért tart zárva hetek óta a közismert salgótarjáni Vidor klub? Azután a jól értesültek hozzáteszik: Nem tudjátok? ösz- szedőlt a nagyterem! Betiltották őket! Nem bírják a versenyt a konkurenciával stb. — Szerencsére egyik híresztelés sem igaz — mondja mosolyogva Dániel Tamás (a közismert NB I-es kosárlabdacsapat tagja, autóversenyző) a Vidor klub egyik vezetője. — Sőt, ellenkezőleg! Sokan jönnek hozzánk naponta, hogy mikor nyitunk már ki. — Tulajdonképpen miért zárt be a Vidor? — Igen egyszerű az oka! Ismét megújulunk. Három és fél éves klubunk életében megszokhatták a fiatalok, hogy időről időre változunk. Kezdetben erre rákényszerí- tettek a körülmények, két éve pedig önszántunkból tesszük, alkalmazkodva a felgyorsult és élesedő piaci viszonyokhoz. Nem várhatunk arra. hogy lekörözzenek minket, mi az igények elé megyünk. — Honnan tudják, hogy milyen úton kell haladni? — Mi nem szégyellünk tanulni senkitől, aki többet és jobbat tud, mint mj. Vagyonnevesítés Szügy. A termelőszövetkezet vezetősége a hónap végére hívja össze azt a közgyűlést, amelyen a tagság közreműködésével elvégzi a vagyonnevesítéssel kapcsolatos közös feladatokat. A jelenlegi 110 milliót képviselő vagyon ötven százalékát „osztják szét” vagyonjegy formájában. Az értékpapír nagyságát — értékét — a munkával és a nagyüzemben eltöltött munkaviszony, és a bekeresett összeg határozza meg. A helyi értékpapírra mindazok jogosultak, akik 1988. december 31-én élő tagjai voltak a kollektívának. Meghallgatás Pásztó. A helyi zeneiskolában új növendékek részére felvételi meghallgatást rendeznek június 11—12-én délutánonként kettőtől hat óráigUgyanakkor az itt dolgozó lelkes csapat majd minden tagja olyan fiatal, mint akiknek programot nyújtunk, tehát a saját igényeiket is beleviszik az ötletekbe. — Igaz, hogy a Vidor klubnak sajátos filozófiája van? — Túlzás lenne azt állítani, hogy ez filozófia. Azt a célt tűztük magunk elé, hogy ebben a környezetben igazi salgótarjáni klubot teremtsünk a nógrádi fiataloknak. A forgalmunk szerint eddig ezt sikerült elérni. — Apropos forgalom! Az is hírlik a klubról, hogy itatják a gyerekeket, akik azután zabolátlankodnak. — Figyelni kell arra, amit mondanak rólunk. Ez rossz vélemény, s nem igaz. Tagadhatatlan, az induláskor volt gondunk, ámde ez már a múlté. Belső szabályaink és rendezőink szigorúak. Nálunk is fogyaszthat a fiatal mindazt, amit a kora megenged. A „trükköket” is figyeljük, hogy ne hozzák Imre Károly már több mint egy éve áttelepült a családjával Karancsberénybe. Marosvásárhelyről érkezett. — Milyen szálak fűzték a faluhoz? — Édesapámat a második világháború idején itt bújtatták el az oroszok elől, a jelenlegi polgármester, Tórák Sándor hozzátartozói. Gyermekkoromban sok időt töltöttem itt én is és igazán szép emlékek fűznek ide. — Most ebben a feszültségekkel, felmondásokkal, elbocsátásokkal teli világunkban milyen munkát talált magának? — Én szerencsésnek mondóé a házba a kemény szeszt, az idősebb ne kérhessen a fiatalabbnak, s ha valaki szeszesen jön nem engedjük be. Az ivásnaK is van kultúrája, amire meg kell tanítani a fiatalt. Ez nem könnyű, de ez vezet célra, s nem a szórakozást zavaró ellenőrzések. — Milyen meglepetésekkel készültek a nyitásra? — Nos, újítottunk a berendezésen, a technikán, s új programok is lesznek. Nálunk már másfél éve lézerlemezjátszóról szól a zene, most különleges fényeffekte- ket alkalmazunk. Az emeleti részen komplett játék- centrum épült ki, benne a társasjátékok klubjával. A játékautomaták mellett felújítjuk a hagyományőrző játékokat is. Folynak a tárgyalások neves együttesekkel és művészekkel a színesebb program érdekében. Várjuk a Republik, a Homo Sapiens, az Ergo. zenekart, Mikó Istvánt, Koncz Gábort és a Markos—NáHas duót. Színvonalas szórakozást kívánunk nyújtani a fiataloknak, hogy szeressenek idejárni, s ameddig szeretnek minket, addig mindent megtesz értük a Vidor lelkes gárdája. — pádár — hatom magam. Műszaki mérnöki diplomával a gépipari szakközépiskolában tanítok gyakorlati oktatóként. A kollégák kedvesek, mindenben segítenek. — A lakásgondját hogyan oldotta meg? — Vásároltam egy olcsó parasztházat a családom számára a faluban. — A közérzetéről mit mondana el? — Leginkább az bánt, hogy megkérdőjelezik a magyarságomat, s bizonyítgatnom kell, hogy valóban magyar vagyok, pedig annak születtem. Hosszú ideig tart az állampolgárság elfogadtaSalgőtarján. Megyénk, számítástechnikai kultúrájának fejlesztésére alapítványt hozott létre a KSH Salgótarjáni Számítástechnikai Központja, a Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola, a 211. Számú Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola, valamint a megyeszékhely önkormányzata. Az alapítvány nyitott, ahhoz lehet csatlakozni, induló tőkéje háromszázezer forint. Huszonketten Drégelypalánk. Június 1től, huszonkét helyi állampolgár — beleértve a gyerekeket is — részesül az állam által biztosított tejutalványban. Ezzel kapcsolatban az önkormányzat, figyelembe véve a korábbi tapasztalatokat, olyan gyakorlatot honosít meg, mely szerint lesz olyan igénylő, akinek hosz- szabb távra adja ki a tej- jegyeket, míg másoknál az eredeti cél megvalósulása érdekében a gyakoribb találkozást honosítja meg. tása, és nem túlságosan logikusak a feltételek. Gondolok itt a bizonyítási és az örök- befogadási eljárásokra. Joggal merül fel bennem a kérdés, hogy miért tekintenek engem másnak, mint például az arabokat, akik politikai menedékjogot, állást és lakást is kapnak? Bosz- szant még az is, hogy a televízió „habosra beszéli a száját” a romániai magyarok életét, sorsát illetően, de ha valaki idejön, kevés segítséget kap. Mégiscsak mostoha gyerekei vagyunk a magyarságnak?! Telek Erzsébet Magánkezdeményezés — közhaszonnal Kis vers- és mesemondók nagy ünnepe Magyarnak születtem Á NÉZŐPONT Sáskák és méhek Na jó, mondjuk, a sáskák már régóta gyanúsak számomra. Na de, a méhek! Kezdem a sáskákkal. Szerepeltek már a Bibliában is, ami önmagában talán nem volna baj, bár ki tudja. Hiszen meglehetősen keményen léptek föl, tekintve, hogy ők voltak az egyiptomi tíz csapás közül az egyik, nagy gazdasági és erkölcsi károkat okozva az országnak, nem is szólva a közhangulat hiszterizálá- sáról. Persze, van a dolognak másik oldala is. Történelmi távlatból szemlélve, az ügy pozitívnak bizonyult. Ebből is látható, semmi sem egyszerű a Bibliában. Azért megnyugtató, hogy Magyarországot momentán nem fennyegeti sáskajárás. A kárpótlási törvénynek, vagy az egyházi ingatlanok visszaadásának becézett reprivatizáción, továbbá a világkiállításon majd csak túl leszünk a kormánykoalíció — és természetesen Isten — segítségével, elvégre a parlamenti többségnek, saját értelmezése szerint a nemzet egyszer s mindenkorra mindenhez fölhatalmazást adott, amit megkérdőjelezni bármely racionalitás nevében politikai bűn. Hogy az ellenzéki pártoknak ki adta a fölhatalmazást a tiltakozásra, ha ennek szükségét érzik, az egyelőre rejtély. Miként az is, hogy ki adja minden koalíciós döntéshez a pénzt? Föltehetően ez tényleg az egész nemzetre hárul, nem úgy, mint az osztozkodás haszna. Ezt viszont tényleg jobb később megtudni, mint azonnal, vélekedhetnek a kárpótolok és kiállításrendezők, s ezt bölcsen is teszik. Nem így az ellenzék és mindenféle nemzetietlen — értsd, nem koalíciós — elem, valamint az Alkotánybíróság, amely unos-untalan a gazdasági rációra, az újabb társadalmi igazságtalanságra, esetleg csak az alkotmányosságra hivatkozik. Mennyivel egyszerűbb lenne az élet, ha a kekeckedés helyett mindenki a nemzeti egységet választaná, függetlenül attól, hogy közben csak a nemzet egy részének lenne ismét haszna. Nem is csodálkoztam, amikor a minap a kisgazda- párt lemondott főtitkára kikelt az Alkotmánybíróság kárpótlási döntését imponáló elméleti fölkészültséggel elemző ifjú képviselőtársa ellen egy televíziós vitában, mondván, minek itt unalmas elméleti vitákat folytatni, vissza kell adni, ami jár, és kész. A képzett fiatal nagyot nézett, de nem sajnálom, tudhatná, hogy az ész bajjal jár. A texasi gazdákat sem sajnálom, minek mennek a földre, ha egyszer halálra, csípik őket a gyilkos méhek. Habár nem tudom, mi lesz, ha az ember már az állatokban sem bízhat Texasban. (bte) Vers- és mesemondóversenyt rendezett szombat délután Salgótarjánban a helyi magánkereskedők és pedagógusok anyagi támogatásával, illetve öntevékeny szellemi közreműködésével egy népművelői képzettségű magánkereskedő, dr. Gótai Lászlóné. Az egyelőre még ritka magánkezdeményezés közhasznúnak bizonyult. A közreműködők — Erdős István, a moziüzemi vállalat igazgatója, dr. Jeneyné Kun Magda, kulturális nevelőtanár, Torják Józsefné, a nevelési tanácsadó munkatársa, Nagyné Hajdú Györgyi magánkereskedő, Pál Csilla tanítónő — kitűnő munkát végeztek a város általános iskolái kisdiákjainak pódiumra léptetésével és vendégül látásával. E délutánon természetesen mégis a tíz iskola 29 kis szereplője adta az igazi művészi és emberi élményt pedagógusoknak, szülőknek és nagyszülőknek egyaránt, hiszen a József Attila Művelődési Központ zsúfolásig megtelt klubjában, a e, - seny helyén ők jelentették az értő közönséget. A versenyt A mesemondó-délután sztárja, Hulitka Róbert elsős tanuló A bolond falu című mesét adja elő. R. Tóth Sándor felvétele a zsűri nevében Erdős István értékelte, aki a díjakat is átadta, meleg szavak kíséretében. A minden szereplőnek járó dicséreten túl a vereseny szellemének megfelelően ezúttal hatan kerültek „dobogós” helyre: Hu- litka Róbert, a zagyvarónai, Pálmán Zsuzsanna, a Csizmadia Üti, Drevenka Edit, a Kodály Zoltán, Balogh Tamás, a Beszterce-telepi, Pesti Tamás, a Gagarin és Hegedűs Gergely, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanulója. (te)
