Új Nógrád, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-04 / 129. szám
1991 JUNIUS 4., KEDD C SZÉCSÉNY ÉS KÖRNYÉKE Farmergazdaság tehenekkel Gyorsan folyik az Ipoly, Pös- ténypuszta határában. Az itt lakók már hozzászoktak, így a Kassai út 105-ös számú ház gazdaasszonya. Kovács Sipeki Józsefné is. Az Ipoly-parti szép kis farmergazdaságban a Háziasszony tehenekkel foglalkozik. Hét fejőstehén, és hét növendék üszőmarha gondját viseli. — Milyen itt élni? — Hát, más mint mondjuk a városokban. A férjem gátőr. Most kint van kaszálni. Ami engem illet, a tehéntartás egész napos elfoglaltságot jelent. — Hogy telik egy napja? — Fél négykor kelek, megfejem a teheneket, mert öt órakor már jön a tejszállító autó. Ez után van egy kis szabad időm, s ilyenkor látok neki annak, hogy a család számára túrót, tejfölt, aludttejet csináljak. Még szerencse, hogy szeretjük. Időnként még vajat is köpülök. Ha ezzel megvagyok, a legelőre hajtom az állatokat. Utána bejövök, takarítok, a főzéshez készülök dolgozok a kertben, időnként traktorra is ülök. — Megéri a tehéntartás? — Az az előnye, hogy nem vagyok a négy fal közé zárva. Régebben még jobban megérte a tejet leadni, mint most. Januárban például négyszáz liter tejet három forintért vettek át. Most már megint eljutottunk odáig, hogy az átvételi ár 13,20—14,20 között ingadozik. Vendéglátóm búcsúzóul azt is hozzáfűzi, hogy a tehenek sokkal több tejet adnak, ha dzsesszt vagy lagzis zenét hallgatnak. Hány kiló egy kiló gomba? A tényt, hogy mindenki úgy gyarapítja filléreit, forintjait, ahogy tudja, el kell fogadni. Persze jobb ezt a törvényes kereteken belül tenni. Nógrádszakálon például a Palócz út 57. szám alatt lakó Dombi Lászlóné és családja gombaszedéssel és -szárítással bővíti a nem túl vastag családi kasszát. A község környékén lévő réteket járják, és szegfű-, illetve sampiongombát gyűjtenek. Ezeket szeletelik, majd szárítják, és az átvevőtől kapják az értük járó forintokat. A szárított szegfügomba kilója 700 forint, míg 350-et adnak a sampionért. Az ősszeg első olvasatra talán tetemesnek tűnik, de ehhez tudni kell, hogy a szárított állapotban átvett gombák súlyának sokszorosát kell összegyűjteni ahhoz, hogv egv kilót nyomjanak.-RT-SolMüvezet'ób'ól szakoktató „Csak azt sajnálom, hogy nem előbb kezdtem...” Komoly, megfontolt ember Nagy László, a szécsényi Mezőgazdasági Szakközép és Szakmunkásképző Intézet oktatója. A jövendő szakmunkásait tanítja gyakorlati tudnivalóikra. — Közelebbről mire? — Mezőgazdasági gépszerelő szakmunkástanulókat oktatok elsőtől harmadik osztályig. A tudnivalók évről évre egymásra épülnek. Először a különböző fémmegmunkálással ismerkedhetnek meg a gyerekek, fúrunk, faragunk aztán következik az esztergálás, hegesztés. A második osztálytól aztán már komolyabb a dolog, mert munkagépeket szerelünk, javítunk, tulajdonképpen minden „szerkentyűt”, amit traktor után lehet akasztani. A mi tanulóink általában falusi gyerekek, sokuknak dolgozik anyja, apja a téeszben, így nem ismeretlen nekik az eke, a kulti- vátor. a vetőgép, a permetező. Az jelent számukra érdekességet, hogy megtanulhatnak traktort vezetni. — Mostanában divat beszélni az agrárágazat válságáról. Erzékelik- e ezt egy mezőgazdasági ismereteket oktató iskolában? — Én egyáltalán nem így fogalmaznék. Tagadhatatlan, hogy az agrárvilág is küszködik problémákkal. De azt se felejtsük el, hogy egyre többen forgatnak olyan terveket a fejükben, hogy saját önálló kisgazdaságot alapítanak. Ehhez pedig szaktudás kell. A gyerekeink érdeklődőek. Öt napig elméletet tanulnak. a rákövetkező héten ugyancsak ennyi ideig a gyakorlattal ismerkednek. — Hogyan lett szakoktató? — Ennek története van. Egyik barátom dolgozott itt az iskolában és egy alkalommal megkérdezte, len- ne-e kedvem hozzájuk szegődni, ugyanis szükségük van egy gépész szakemberre. Akkoriban a téglagyárban voltam művezető, úgy gondoltam nem árt váltani, ezért igent mondtam. Az eredeti szakmám géplakatos, a végzettségem gépésztechnikus. Ez megadta a szükséges alapokat. Az meg külön vonzerőt jelentett, hogy gyerekekkel foglalkozhatok. — Szeret tanítani? — Nagyon. Sok az örömem, megtaláltam ebben a munkában a sokat emlegetett sikerélményt. Úgy érzem a fiúk szeretnek, jól kijövök velük. Bár mostanában egyre inkább azt veszem észre, hogy az otthoni gondok, a rosszabb anyagi feltételek begyűrűznek az iskolai életbe is. A gyerekek óhatatlanul magukkal hozzák a családi nehézségeket. Van amelyik kitárulkozik, előfordul, hogy tanácsot, segítséget kér. Mivel öt napon keresztül egyfolytában velük vagyok, rögtön meglátom, ha egyiküket, másikukat bántja valami. — Saját családja? — Otthon is bőven van tennivalóm, három lányom van. Az egyik már komoly felnőtt, a másik gimnazista, a legkisebb most másodikos. — Nem bánta meg. hogy pályát módosított? —- Csöppet sem, csak azt sajnálom, hogy nem előbb kezdtem...-csÉgbe törnek a lila virágok Nagy Márta kiállítása Dánja hasonlít Magyarországhoz. illetve hazánk hasonlatos az északi államhoz. De mégis minden más a két országban... — Nagy Márta, a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium tanára ezúttal dániai élményeit mutatja be, a természet, a táj, a víz és a növények iránt nem titkolt szerelme bizonyságaként a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban. A Nógrád megyei születésű festőművésznő Egerben, majd Budapesten szerzett diplomát. Változatos technikával készített képeit önálló, és kollektív tárlatokon is több alkalommal bemutatta már. A tőlünk távolabb élő északi szomszédok — a finnek, a hollandok, a németek — ismerősként köszöntik képeit. A mostani szécsényi kiállításon — amelyet Czinke Ferenc grafikusművész nyitott meg — is könnyed, virtuóz ecsetkezelésű, harmonikus színvilágú művek láthatók. Jellemző motívumuk a felhők, amelyek békések, viharosak, a napszakok változásaival együtt élők, és mély emberi érzelmekre utalók. És a fák, a tenger. Ezeken a képeken a víznek a színe teljesen más. A ladikok nem fényképszerűén festett vízi alkalmatosságok, hanem az embert, az emberi testet-lelket magukba fogadó, magukkal vivő sejtelmes valamik, amelyekkel kedve támad a nézőnek elindulni valamerre a világban. A háttérben barnálló hegyvonulatok, a lilán égfelé törő virágok pedig mintha a levegőbe emelkedésre csábítanának. Ez is Dánia, ez is festészet, és ez az a pont, amikor az emberi lélek valóban találkozik a technika adta lehetőségekkel. Sólymos László fotó: Rigó Idánként rabol a csuka Domolykó az Ipolyból Önálló zeneiskola A víz alatti köveken örvényt vetve ugyan, de méltóságteljes lassúsággal hömpölyög az Ipoly. A part túloldalán egyazon nemzet, de más ország. A horgászokat azonban kevéssé foglalkoztatják ehhez hasonló gondolatok. Őket főként a hal szákolása, a méret, a kiló érdekli. Kődobásnyi távolságra tőlük az egykori pőstényi malom épületei, közvetlenül a lábunk mellett pedig egy kétki- lós domolykó. Horogvégre kerítője, boldog gazdája Barinyák Károly. — Díjbeszedő vagyok az ÉMÁSZ-nál, és szabad időmet a víz mellett töltöm el. Ma délelőtt pontban fél tizenegykor akadt horgomra ez a szép kétki- lós. Már többen megnézték, érthető irigységgel... — Sűrűnek, zavarosnak tűnik most az Ipoly. Van még ebben a szennyezett vízben egyáltalán hal? — Ha egy darabig itt üldögél, láthatja majd, hogy rabol a csuka. Az tehát van. Sok szeméthal is. De akad még ponty, balin, domolykó — példa rá az enyém —, s elvétve fogunk süllőt is. Szécsényben 1976-tól működik a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Állami Zeneiskola kihelyezett tagozata. A városból és környékéről a három tanszakon — fuvola, zongora, hegedű — évente 50-60 gyermek tanul hangszeres zenét. A tagozat fenntartási költségéhez, működéséhez a város eddig is hozzájárult. A 15 éves eredményes működés kellően előkészítette és megalapozta az önállósulást. A képviselő-testület állást foglalt az önálló városi zeneiskola megalakításáról. Megállapodás jött létre a balassagyarmati polgármesteri hivatallal, a Rózsavölgyi Márk zeneiskola igazgatójával is. Ember Csaba a maga és a tanári kar nevében felajánlotta a szakmai segítséget. Csuka László tagozatvezető feladata, hogy megszervezze az önálló intézmény tantestületét. Többen ajánjkoztak. hogy szívesen vállalnak óraadást Szécsényben. Az újjonan alakuló szécsényi zeneiskolában zongora, hegedű, furulya, fuvola, rézfúvós és ének tagozatok lesznek. A zeneiskola, melyre gyermekenként 19 ezer forint támogatást kap a város, a művelődési házban működik majd.-szenográdiUEPTZnil 5, Szécsény és környéke 1 Ha kedd, akkor... Szécsény. Az önkormányzat ma, kedden 13 órakor kezdődő zártkörű ülésén Balogh Ferencnek, a művelődési ház igazgatójának fegyelmi ügyét tárgyalja. Ezt követően az ülés nyilvános. A testület megvitatja a költségvetési üzem átszervezését. Konyhát csinálnak Endrefalva. Az elmúlt hét végén, hozzákezdtek a faluban a diák- és szociális étkeztetést megoldó konyha átalakításához. Az önkormányzat a község központjában megvásárolt egy erre alkalmas lakóépületet. Pillanatnyilag „eltüntetik” a közfalakat, és más szakipari munkákat végezetek. A tervek szerint szeptember elsejére elkészül az új konyha, zömében társadalmi munkával, az önkormányzat csak az építkezéshez szükséges anyagot vásárolta meg. Szellemi olimpia Szécsény. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában hagyomány, hogy a tanév vége felé megrendezik a természettudományi szellemi olimpiát. Az idén a kisebbek csoportjában a 6. osztályos Lantos Zsuzsanna végzett az első helyen. Második Balázs Anett, harmadik Erdélyi Katalin. A nagyobbak mezőnyében Zsédely Máté gyűjtötte össze a legtöbb pontot. Második Lucza Zsuzsanna, harmadik Ferencz Felicia. Járható utak Endrefalva. Az önkormányzat a minap két utat rendbe hozott a községben, méghozzá közmunkából. A Dankó Pista utca és a Dózsa György út házi kivitelezésben kőburkolatot kapott. A munkálatokban az ott lakók is segédkeztek. Nívós fuvoladuó Szécsény. Kiss Ágnes és Oláh Anita a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Állami Zeneiskola szécsényi tagozatának növendékei az első országos fuvoladuó- találkozón nyújtott kiváló teljesítményükért megkapták a Művelődési Minisztérium zenei főosztályának nívódíját. Tanáruk Palánki Éva. Hogyan tovább, művelődés? Szécsény. A közelmúltban pályázatot írtak ki a művelődési és ifjúsági centrum üzemeltetésére. A polgármesteri hivatalban elmondták, hogy elsősorban a fiatalok jogos igényeinek a kielégítését várják a művelődési háztól. Öt évre szóló pályázatot írtak ki. A határidő június 30.
