Új Nógrád, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-28 / 150. szám
1991. JÚNIUS 28., PÉNTEK íiEPumu 5 / Ev végén nyit a múzeum BALASSAGYARMAT. A Palóc Múzeum már több mint egy esztendeje nem fogad látogatókat, most azonban beindulnak az új kiállítások munkálatai. Mivel a Művelődési Minisztérium és a megyei önkormányzat biztosítja a szükséges anyagiakat, az installációt készítő szakemberek a jövő hét elején felvonulnak, s megkezdik munkájukat. A tervek szerint november 29-én nyitja meg kapuit a múzeum. A dátum nevezetes: éppen száz esztendeje nyílt meg az első kiállítás a városban. Gyümölcsfelvásárlás Eper után málna Drégelypalánk. A termelőszövetkezet szörpüzemében a földieperrel kezdték, a gyümölcsfelvásárlást. E folyamatban meghatározó szerepe lesz az idei málnaátvételnek. A nagyüzem üzletpolitikai céljainak megfelelően, a folyamatosan érő friss gyümölcsökből elsősorban a piaci igényeket elégíti ki. Amire nincs szükség, azt feldolgozzák félkész terméknek. Ez utóbbit a téli és a kora tavaszi hónapokban használják fel különböző készáru gyártásához. A szamócát és a málnát döntően helyből és a környező községekből, a barackot és más gyümölcsféléket pedig az ország távolabbi vidékeiről szerzik be. Lido a fémipartól Helytakarékos radiátor Balassagyarmat. Magyar feltalálók szabadalma alapján vízszintes fűtőcsövekkel szerelt radiátor mintadarabjai készül- | nek a balassagyarmati Fémipari Vállalatnál. A Lido fantázianévre keresztelt új radiátornak elsősorban helytakarékosságában rejlik előnye: a padlótól a mennyezetig üvegezett falakra is felszerelhető, akár hat-nyolc méter hosszon is, A festett és eloxált kivitelben készülő fűtőtestek sorozatgyártása még a nyáron megkezdődik. A vállalat számítása szerint a helytakarékos radiátorból évi 200 ezer négyzetméternyire lesz vevő. L BALASSAGYARMAT ES KÖRNYÉKÉ J. Pénz nélkül nincs farmergazdaság —■■■i ii—■mi ii' mi Ilin mii m mi iii ii— mt iirw ír it t— Kissé meglepetten fogadott özv. Dósa Józsefné, aki érsekvadkerti termelőszövetkezet nyugdíjasa, a helyi önkormányzat egyik képviselője, a kisgazdapárt helyi szervezetének elnöke. Nem sokkal később otthonának egyik szobájában folytattuk a beszélgetést. — Ón vezetőként hagyta abba a termelőszövetkezetben töltött éveit. — A belépéskor fizikai munkát végeztem. Utána 15 évig bér- elszámoló-csoportvezetőkcnt dolgoztam, majd családi okok miatt — nyolcvanéves édesanyámról kellett gondoskodnom ■—, továbbá a baromfitelep vezetői beosztással járó kötetlen munka előnyeit figyelembe véve mentem középvezetőként nyugdíjba. 1963-ban még csak öt általános iskolám volt. Utána fejeztem be a nyolc általánost, majd megszereztem a technikusi oklevelet. — Hogy érezte magát a közösben? — Jól. Nem voltam vezetőségi tag, bár ha javasoltak volna, bizonyára elfogad a tagság. Utólag viszont az ember sok mindent másként lát. A vezetőség több mindent jobban csinálhatott volna. A párttagok közül már 1984—85-ben többen mondták egymás közt, hogy ez így nem mehet tovább. Erre az időre tehető a nagyüzem hanyatlásának kezdete is. Eladták a juhállományt, máig is rendezetlen a Dimitrovpuszta tulajdonjoga... —Az évek óta tartó rendszeres adóemelés, az ipari árak állandó és drasztikus emelése, az állami támogatások megvonása, a hitelkamatok emelése, és egyéb más nyereséget elvonó kormányintézkedések ellenére az érsekvadkertieknek még tavaly is sikerült talpon maradniuk. Ha nem is a korábban megszokott, de még mindig több mint kétmilliós nyereséggel zárták az évet. — Igen. A zárszámadási beszámolóban ilyen összeg szerepelt, azt fogadta el a tagság is. — A zárszámadást követő újabb közgyűlésen a szövetkezet vagyonnevesítésével kapcsolatos előterjesztésről volt szó. — Igen. Erre minden tagot és nyugdíjast meghívtak. Javasoltam, hogy a döntéssel várjunk egy évig, amíg a parlament dönt a kárpótlási, a föld- és a szövetkezeti törvényről. Mivel a tagság nem értette miről volt szó, határozattá emelte a vezetőség előterjesztéséi. — Miért? — Mert a vagyonjegyet senki sem kaphatja meg, nem adhatja el. Pénz nélkül pedig képtelenség mozdulni a farmergazdaság irányába, pedig már nagyon szeretnénk. — Információm szerint csupán egy termelőszövetkezeti tag kérte vissza a földjét, aki jelentkezését késő)bb visszavonta, pedig az érvényes törvények alapján, a közgyűlés határozatának megfelelően a vezetőség kijelölte a visszaadásra szánt területeket. — Az én papírom szerint legalább tízre tehető azoknak a gazdáknak a száma, akiknek korábban húsz-harminc holdjuk volt, családi alapon művelték meg földjeiket, s most majd visszakérik. —A legújabb elképzelések szerint a jelenlegi nagyüzemek a jövőben százszázalékos magántulajdonon alapuló közös gazdaságok lesznek. Ónnek mi a véleménye erről? — Én nem ellenzem a magántulajdonon alapuló szövetkezést, csupán társközségek nélkül képzelem el. Szerintem a ránk kényszerített egyesülések révén létrejött tízezer hektáros gazdaságot képtelenség áttekinthetően vezetni. Sok az üresjárat, ami növeli a költségeket. A község természeti adottságai jók, az emberek szorgalmasak, értenek a földműveléshez, így hát gyönyörű szövetkezetét lehetne kiálakí- tani. — Ön szerint milyen nagyságú területen lehetséges, nyereséges farmergazdaságot létrehozni? — Ötven holdon, de csak akkor, ha az állam biztosítja a stabil mezőgazdasági árakat, az értékesítés biztonságát, és komolyan veszi a beígért és kezdéshez nélkülözhetetlen anyagi támogatást. Nekem családi alapon ötven hold jár vissza. Eddig azért nem kértem, mert hiányzik a kárpótlási, a föld- és a szövetkezeti törvény. Megjelenésük után javaslom az önkormányzatnak a falugyűlés összehívását, ahol majd nyilvánosan tisztázzuk a lehetőségeket. —- Mi történik akkor, ha az ön feljegyzésében szereplő idős emberek nem tudják megművelni a földjeiket, egyrészt idős koruk miatt, másrészt mert gyermekeik a korábban beígért segítséget valamilyen oknál fogva nem tudják megadni, illetve családi okok miatt mégsem vállalják a mezőgazdaságot? — Ilyesmi előfordulhat. Ha netán valamilyen oknál fogva képtelenek vagyunk megművelni visszakapott földjeinket, akkor választhatunk: kisszövetkezetet alakítunk-e vagy bérbe adjuk? Úgy, ahogy most, a termelőszövetkezet csinálja. Venesz Károly Nemzetiségi nap szponzori támogatással Terény. Jubileumi nemzetiségi napot rendeznek június 30-án a községben. Ez alkalommal tizedszerjönnek össze a Cseh és Szlovák Köztársaságból, illetve a környező településekből a nemzetiségi ének-, tánccsoportok, művészeti együttesek. Az eltelt tíz esztendőről, és a hét végi programról Mucsina Gyula polgármestert, és Szlobodnyik Andor jegyzőt kérdeztük: — Bár „profiknak” tartjuk magunkat, a nemzetiségi találkozók rendezésében, azért nem titkolt izgalommal várjuk harmincadikát. Két templomban is miséznek A program pontban délben kezdődik, mégpedig az evangélikus templomban istentisztelettel, míg a katolikusban misével. Az evangélikus templomban a nagykürtösiek kamaraegyüttese énekel. A katolikus templomban Vagyóczky József, míg az evangélikusoknál Polónyi Zoltán celebrálja a szertartást. Ezután a résztvevő együttesek felvonulása következik, amely 14 óráig tart. Ekkor mondja el ünnepi köszöntőjét Jakab Róbertné, országgyűlési képviselő, a Magyar- országi Szlovákok Szövetségének elnöke. A részt vevő együttesek bemutatója után két csoportra oszlik a vendégsereg. Este hattól szabadtéri bált rendeznek, illetve aki ezt a szórakozási formát kedveli, hét órától éjfélig a művelődési házban diszkóban szórakozhat. Természetesen többen élnek a községünkben olyanok, akiknek ismerőseik, barátaik, rokonaik élnek Szlovákiában, ők biztosan egymás között töltik az estét. Hetvenhatos kapcsolat Első alkalommal 1976-ban rendeztek nemzetiségi napokat Teré- nyben. Ebben az időben még évente ismétlődött az esemény. Szabadtéri színpadot építettek és tiszteletdíjas pedagógus szervezte a találkozót. Felvették a kapcsolatot a terényiek a megyében működő hagyományőrző csoportokkal. Akkor még Mucsina Gyulának szívügye a hagyományőrzés több volt. A terényiek, és több együttes fellépési lehetőséget keres. Céljuk, hogy kizárólag a régi hagyományok átmentésével, politikamentes nemzetiségi műsorokkal szerepeljenek. Kapcsolatot kerestek, és találtak olyan szlovákiai települések vezetőivel, mint az apátújfaluiak, az ipolybalogiak, a lukanényeiek, illetve a nagykürtösiek. A terényiek azt vallják - élükön a polgármesterükkel, — hogy ne az a vékony-vízcsík — amit Ipolynak neveznek — válassza el egymástól az embereket. A hidak nem mindig betonból épülnek. Ez a kulturális kapcsolat, a kötődés mindennél többet mond. Csoportok és szponzorok A harmincadikai nemzetiségi találkozón a szlovák hagyományőrző csoportokon kívül tíz magyar együttes vesz részt, köztük óvodások csapata, gyermektánccsoport, asszonykórus, dalárda, gyermektánccsoport. citerazenekar. Ekkora előadósereget ellátni nem kis feladat, nem kis összeg. A polgár- mester, Mucsina Gyula és csapata tehát szponzorokat keresett, és talált is. Az első segítő természetesen a terényi polgármesteri hivatal. Anyagilag, és termékekkel támogatják a nemzetiségi találkozót a következő cégek, vállalatok: szan- dai Lenin Mgtsz, Agrodrog Gmk Herencsény, Primo Áruház Balassagyarmat. Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat. *** Mucsina Gyula nem főállású polgármestere Terénynek. Hivatása a tanítás. Tanító, aki 27 esztendeje oktatja a betűvetésre a község gyermekeit. Szívügyének tekinti a hagyományok őrzését, ápolását. És a nemzetiségek ügyét. Sólymos László Közmunka a környezetvédelemért I KRENY. Három helyi lakos közhasznú munkavégzésre való alkalmazásara kötött szerződést a polgármesteri hivatal a Nógrád megyei munkaügyi központtal. A három férfi környezetvédelmi tevékenységet lát el, folyamatosan tisztítják az utcák árkait és átereszeit, valamint munkakörükbe tartozik a közterületek gyommentesítése is. A szerződés szerint, a három helyi lakost szeptember végéig foglalkoztatja a polgármesteri hivatal. Balassagyarmat és környéke Keresztény óvoda Balassagyarmat. Keresztény óvodát alapított a balassagyarmati önkormányzat. A vallásos szülők kérésének megfelelően két meglévő, egyenként kétépületes óvoda egy-egy épületében öt csoporttal nyitják meg ősszel az új óvodát. Ezenkívül a tavaly indult keresztény óvodai csoportok egyike is meg marad, így a városban szeptembertől több mint 150 óvodás részesülhet vallásos nevelésben. Árulják a művelődési házat Orhalom. A helyi művelődési ház nemrégiben új helyre, a polgár- mesteri hivatal melletti, a helybéliek által csak „mozgalmi házként” ismert épületbe költözött. Könyvtár, klubszoba és nagyterem áll a, szórakozni vágyó fiatalok részére. A régi, megüresedett kultúrházat. az önkormányzat bérbe kívánja adni. Bérletben Iliny. Az iskola kertjét — amely két holdat foglal magába — az ön- kormányzat bérbe adta annak a vállalkozónak, aki mezőgazdasági termelést valósít meg az említett területen. Az iskola jövőjével, hasznosításával kapcsolatban sokféle elképzelés alakult ki. Salátaöntetek Érsekvadkert. Bejegyzés alatt áll a Dőzsölő Diéta Kft. a cégbíróságnál, melynek tagjai a helybeli termelőszövetkezet, a Rétsági Építési és Vegyesipari Kft., az Alimen- tála Kft. Az egyesülés salátaöntetek gyártására vállalkozik. Az új termékeket a termelőszövetkezet dejtári konzervüzemében kialakított feldolgozó helyiségében állítják majd elő. / Átereszek Iliny. Közmeghallgatás után döntött úgy az önkormányzat, hogy a fontossági sorrendet is figyelembe véve az idén az Árpád és a Kossuth úton lévő átereszeket rendbe teszi. A munkálatokra előreláthatólag az ősz folyamán kerül sor, és húszezer forintot fizetnek ki a feladat elvégzéséért. Szabad strand Orhalom. A helyi önkormányzat a napokban jelölte ki a község határában az Ipoly folyón a fürdőhelyet. A strandolni vágyók mintegy kétszáz méter hosszúságú folyószakaszon lubickolhatnak. Autómosók Érsekvadkert. A helyi termelő- szövetkezet kereskedelmi tevékenységében nyugati autómosók értékesítése is szerepel. Ilyen üzemel a salgótarjáni autóklubnál is. E nagy teljesítményű berendezésen kívül, húsz kisebb kapacitású működik az ország különböző részein: cukorgyárakban, édesipari vállalatnál, erdészetekben és a tapolcai szigetelőanyagot előállító gyárban.
