Új Nógrád, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-27 / 149. szám
2 n't'i-ri-T-i HAZAI KÖRKÉP— KÜLFÖLD 1991. JÚNIUS 27., CSÜTÖRTÖK Kérdőjelek ószíntér? (Ferenczy—EUROPRESS) Eljárási kérdésekben megegyeztek ugyan a parlamenti pártok, a megvitatandó témák tekintetében azonban továbbra is a kérdőjelek m'arad- tak túlsúlyban. így — televíziós nyelven szólva — ószíntér maradt a hatok tárgyalásainak színhelye. Természetes ez? Igen, hiszen eltérnek egymástól — külön-külön és együtt — a koalíciós pártok és az ellenzékiek politikai érdekei, s így taktikai húzásai is. Bár az országnak jobb lenne, ha egyetértésre törekednének. Miért kellene megállapodniok? Mert az egész országnak szüksége volna rá, hogy mindazokban a kérdésekben, amelyek napirendre tűzésében sem jutottak most egyetértésre — privatizációs stratégia, gazdasági csomagterv, szociális problémák — lehetőleg olyan parlamenti megállapodások szülessenek, amelyek közel állnak a társadalmi közmegegyezéshez. És minél előbb. Van-e kiút? Van eljárási megállapodás, ami jó. Nincs időpontja a folytatásnak, ami nem jó. Viszont a nyár alkalmas arra, hogy a hatszög minden pontján felmérjék: veszélyes lehet, ha a közvélemény ősszel is kevesli a parlament tényleges teljesítményét. Persze nem könnyű a pártoknak összehangolni a nézeteiket. De sürget az idő, hogy néhány nagyon fontos ügyben megpróbálják. Kocsis Tamás KGST-feloszlatás Budapesten (MTI). Június 28-án Budapesten tartják a KGST 46. tanácsülését, amelyen aláírják a szervezet megszüntetéséről szóló dokumentumot. A korábbi gyakorlattól eltérően ezen a tanácsülésen nem a tagországok miniszterelnökei, hanem többnyire állandó KGST-képviselői vesznek részt, egyedül Vietnamot képviseli majd a budapesti nagykövet. A szervezet megszüntetéséről szóló dokumentum aláírása után megalakul a felszámolási bizottság. Ez a grémium az elkövetkező 90 napban várhatóan még többször is találkozik. Ennyi idő alatt kell dönteni ugyanis többek között a közös vagyon sorsáról. A legnagyobb értéket természetesen a moszkvai KGST-palota és a hozzá tartozó épületek képviselik. Egyes becslések szerint akár 400—500 millió dollárt is érnek. Magyarország, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország és Románia a vagyon jövőbeni közös hasznosításában érdekelt, míg a Szovjetunió, miután saját területén van az objektum, szeretné megvásárolni az épületeket, s erre a KGST- alapokmány is lehetőséget ad. Nem kizárt, hogy a budapesti dokumentum aláírását követően az európai államok küldöttségvezetői szakértő csoportot hoznak létre egy regionális, konzultatív jellegű testület létrehozásának kidolgozására. Van már kárpótlási törvény Súlyos harcok Horvátországban Belgrád. (MTI) A horvátországi Glinában súlyos harcok zajlottak le szerda hajnalban szerb fegyveresek és horvát rendőrök között, mindkét oldalon több halott és sebesült van. Szlovéniában a jugoszláv néphadsereg egyes alakulatai fokozott harckészültséget léptettek életbe, a határ menti körzetekben erős csapatmozgások észlelhetők, számos páncélos alakulatot vontak össze Maribomál. Gorbacsov — katonák Moszkva. A szovjet megújulás támogatására szólította fel a katonákat szerdán Mihail Gorbacsov. A szovjet elnök a moszkvai katonai akadémiák végzős hallgatói előtt a Kremlben mondott beszédében kifejtette: felelősségüktől, kitartásuktól, hazafias kötelességteljesítésüktől és a peresztrojkában való közreműködésüktől nagyban függ nemcsak a szovjet egység, hanem a békés szovjet külpolitika is. Genfi incidens Genf. Lemondta Genfben tervezett szerdai sajtóértekezletét Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter, tiltakozásul amiatt, hogy iráni ellenzékiek csoportja kövekkel és záptojásokkal támadt a kíséretéhez tartozó gépkocsira, amelyben a külügyminisztert sejtette, s a küldöttség lakhelyéül szolgáló szálloda halijában is botrányt csinált. A svájci rendőrség közlése szerint az incidensekben egy személy könnyebben megsérült és hat tüntetőt a történtek miatt őrizetbe vettek. A kö/iga/gatasi bíráskodásról szóló törvényjavaslat vitájával folytatta szerdai plenáris ülését az Országgyűlés, majd a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvényjavaslat felett nyitottak általános vitát. Ezt követően a Tisztelt Ház módosította a Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetésről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló 1990. évi CIV-törvényt. Ennek értelmében az Állami Számvevőszék ideiglenes finanszírozását. Nem sokkal fél kettő előtt az Országgyűlés 187 igen, 6 tartózkodó és 133 elutasító szavazattal törvényerőre emelte a már korábban elfogadott, de bizonyos paragrafusok alkotmányellenessége miatt az Alkotmánybíróság által a törvényhozókhoz visszautalt kárpótlási törvényt. A jogszabály — megváltoztatott - címe: „A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótl- kásáról szóló törvény”. Kárpótlás az elfogadott törvény értelmében azokat illeti meg, akiknek magántulajdona — az eredetileg javasolt 1949-es határ helyett — az 1939. május 1-jét követően alkotott és a törvény mellékletében felsorolt jogszabályok alkalmazása által szenvedett sérelmet. Az 1949. június 8. előtti károk kárpótlásáról külön törvényt kell alkotni. Az Alkotmánybíróság kifogásolta az eredeti törvényben azt is, hogy az önkormány/átok tulajdonában levő lakások ellenértékeként el kellett volna fogadni a kárpótlási jegyet. Ezt úgy módosították a honatyák, hogy a kárpótlási jegy az állami tulajdonú, illetve a törvény kihirdetése után ingyenesen az önkormányzatok tulajdonába kerülő lakások megvásárlásakor használható fizetőeszközként. A termőföld esetében alkotmányellenesnek talált megkülönböztetést az elfogadott törvény megszünteti: a földért járó kárpótlást is a degressziós táblázat szerint kell megállapítani és termőföldhöz árverés útján lehet hozzájutni. Annak érdekében, hogy biztosítsák a termőföldben — árverés útján — történő kárpótlást, a szövetkezet, vagy jogutódja köteles kijelölni egy bizonyos földterületet. Ezt megelőzően azonban földalapot kell képezni a szövetkezeti tagok és az alkalmazottak földhöz juttatása érdekében. Ennek nagyságát úgy kell meghatározni, hogy a tagoknak 30, az alkalmazottaknak 20 aranykorona-értékű termőföld jusson. Ennek az alapnak az aranykorona-értéke nem haladhatja meg a szövetkezeti és állami gazdasági földek aranykorona-értékének a felét. A földhöz árverésen lehet hozzájutni, s az árverésen csak azok a kárpótlásra jogosultak vehetnek részt, akiknek kárpótlási jegyük van. A módosítások értelmében szövetkezeti és állami földeket egyaránt árverésre kell bocsátani. Ha a tulajdonos vállalt kötelezettségét megszegi, a földet állami tulajdonba kell venni és árverés útján kell értékesíteni. Az a kárpótlásra jogosult, aki vállalja, hogy az adóhatóságnál az árveréstől számított 30 napon belül mezőgazdasági vállalkozóként bejelentkezik, mezőgazda- sági vállalkozási támogatásra tarthat igényt. Ezekkel a módosításokkal az Országgyűlés a törvény elfogadta. Meglehetősen sajátos körülmények között zajlott az interpellációk tárgyalása az ebédszünet után. Az elnöklő Vörös Vincének nem kis erőfeszítésébe tellett a plénum határozatképességének megteremtése, a képviselők összehívása. Az interpellációk után a képviselők rátértek a közigazgatási bíráskodással kapcsolatos törvényjavaslat határozathozatalára. A módosító indítványok feletti csaknem kétórás szavazás után az Országgyűlés mindössze egy ellenszavazattal, 151 igen, és 61 tartózkodás mellett elfogadta a tervezetet. Az ülés végén döntöttek arról, hogy a csődtörvény általános vitáját lezárva, részletes tárgyalásra bocsátják a tervezetet, majd néhány rövidebb felszólalás hangzott el az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat általános vitájában. E jogszabálytervezet részletes vitára bocsátásánál a következő ülésnapon döntenek. A szerdai munkanap befejeztével az elnöklő Dombach Alajos bejelentette: a következő plenáris ülésre a jövő héten — a szokásos munkarendtől eltérően — várhatóan csütörtökön kerül sor. (MTI) A magyar—jugoszláv határon béke van (MTI) A magyar határőrség az ország jugoszláviai határ- szakaszán nem észlelt összetűzéseket — válaszolt az MTI kérdésére szerdán délután Krizsán Attila határőr ezredes. A tiszt elmondta: egyelőre semmilyen rendkívüli intézkedést nem léptettek életbe, de természetesen felkészültek az esetleg szükségessé váló lépések megtételére. Miről tárgyalt a köztársasági elnök Josef von Ferenczy vei? (Ferenczy—EUROPRESS) Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke fogadta Josef von Ferenczyt, a müncheni Ferenczy Média cég tulajdonosát. Az elnök nem először találkozott a német médiamenedzserrel, legutóbbi németországi látogatása során is beszélgetést folytatott vele. Mostani találkozójukon Josef von Ferenczy tájékoztatta az elnököt azokról az eseményekről, tervekről, amelyek az 1985- ben Bécsben útjára indult „Európai Dialógus”-sal kapcsolatosak. Mint ismeretes, akkor magyar, német és osztrák szakértők az európai kulturális azonosságtudatról folytattak tartalmas eszmecserét, amelynek anyaga könyvalakban magyarul is megjelent. Josef von Ferenczy elmondta az elnöknek, hogy most az Európai Dialógus újabb rendezvényét szervezi, amelybe a korábbi résztvevők, a magyar, a német és az osztrák vezető politikusok mellett Spanyolország és Olaszország ismert személyiségei is bekapcsolódnának. Göncz Árpád kifejezte egyetértését az Európai Dialógus gondolatával. Indul az IBUSZ Bank (Folytatás az 1. oldalról) igénybevételére is lehetősége nyílik ügyfeleinknek. A hazai közönség számára előnyt jelent, hogy nyitva tartásunk jobban alkalmazkodik a dolgozók igényeihez, és többfelé megtalálhatóak vagyunk. Az országban ugyanis száz helyen, valamennyi IBUSZ-fiókban megnyílik a mi bankunk kirendeltsége is. Működik már korszerű, Olivetti-rend- szerrel dolgozó számítógépes hálózatunk, amelynek segítségével felgyorsul a kiszolgálás, eltűnt a sorban állás. — Aki az IBUSZ Bank ügyfele kíván lenni, mennyi pénzzel jelentkezzen? — Már egy centtel is kereshet minket, mert mi devizaszámlát kezelünk. Jelenleg kétszázezernél többen tartják nálunk valutájukat. Tervezzük, hogy új szolgáltatásokkal is bővítjük tevékenységünket. Pénzkezelésünknél a kisember érdekeit tartjuk szem előtt. A kisvállalkozók számlavezetését is vállaljuk majd, előreláthatólag az év utolsó negyedétől. — Hányán dolgoznak az ország IBUSZ Bankjainál a lakosság kiszolgálásáért? — Összesen 1200 alkalmazottunk van, devizaszámla-kezeléssel 600-an foglalkoznak közülük. Munkatársaink megszokták, hogy „kis” ügyfelekkel foglalkozzanak, kezelni tudjanak minden fillért. Türelmük, empátiás készségük ellensúlyozza bankos tapasztalataik hiányát. Képzési, továbbképzési programunk azt szolgálja, hogy a rugalmas, gyors ügyfélkiszolgálásban előbbre léphessünk, s a közönség igényei szerint tovább fejleszthessük szolgáltatásainkat, például a hitelkártya-tevékenységet, pénzkiadó automaták ugyancsak a hitelkártya betéti kártyatulajdonosok érdekeit védi majd. Moldován Ibolya Kulcscsomót találtak Újabban szinte nap mint nap elveszített kulcscsomók gazdáit keressük a lap hasábjain. Nincs ez másként ez alkalommal sem. Egy becsületes megtaláló egyszerre két kulcsot is hozott szerkesztőségünkbe. Az egyiken pár centis kis cipők találhatók a kulcsok mellett, a másikon egy gépkocsi emblémája. Jogos tulajdonosuk az Új Nógrád szerkesztőségében érdeklődhet elveszett tárgyai után. Mit kap a vendég, ha külföldi? (Folytatás az 1. oldalról) Közel háromszázötven — zömében egyházi jellegű — műemlékkel, illetve műemlék jellegű épülettel rendelkezik Nógrád megye. Történelmi múltunkat idézi tíz műemlékileg védett várrom. Sajnos, van egy gondunk: közismerten szegény vízben ez a terület. Három strandra látogathatnak a napozni, fürödni vágyók. A dunakanyari kis falvak és strandok között legkulturáltabb Diósjenő, de számosán lubickolnak a salgótarjáni, pásztói medencék vizeiben is. Aludni is kell Aki utazik, természetes, hogy éjszaka aludni is akar. A turisták két csoportra oszthatók: aki lakókocsival járja az utakat, annak természetesen egyszerű a dolga. Aki csak személykocsival, vagy valamelyik tömegközlekedési eszközzel érkezik, szállodában, vagy kempingben kaphat helyet. Mindkét formában különböző komfortfokozatok várják a pihenni vágyókat. Részt veszünk a falusi turizmus szervezetében is. A szerényebb igényűektől kezdve a tehetősebbek akár parabolaantennával felszerelt, színes tévékkel ellátott, mindennel berendezett házat bérelhetnek. Szinte egész évben keresik a külföldiek a diósjenői és a salgótarjáni kempinget, ahol kulturált környezetben pihenhetik ki fáradalmaikat. Az a fránya telefon Sajnos nem mondható ilyen jó vélemény a megye infrastruktúrájáról. Rendkívül kellemetlen az, ha valaki mondjuk Hollókőről, vagy akár Diósjenőről haza akar telefonálni Hollandiába, akár rokonainak, akár üzleti ügyben, sokszor fél napokat kell a postán üldögélnie, amíg bejön a várva várt vonal. Sok településen nincs még vezetékes ivóívíz, kevés a kiemelkedő színvonalú szórakozóhely, hogy egy igazán pénzt hozó játékkaszinóról már ne is beszéljünk. Korábban Szi- rák—Palotás térségében még lehetett lovagolni, de már a lehetőség is megszűnt. Ehhez egy olyan háttérgazdaság kell, amely a lovak adásával, vételével, tenyésztésével kitermeli ennek az ágnak a költségeit. —sólymos— TISZTELT VÁLASZTÓPOLGÁROK! AssABXzdvrrsts Pásztó Város Önkormányzata időközi választást írt ki a 6-os választókerület megüresedett képviselői helyére, melyre az Agrárszövetség Nógrád Megyei Választmánya MACZKÓ JENŐNÉ-t jelöli, aki 1951-ben született Pásztón, munkáscsaládban. Általános és középiskoláit Pásztón végezte, majd a Kertészeti Egyetem gyöngyösi főiskolai karán üzemmérnöki diplomát szerzett. 1972-től jelenleg is a Pásztói Béke Mgtsz-nél dolgozik, a szőlészeti egység vezetője. Szakmáját, a sok gond és probléma ellenére is szereti, a rábízott emberekkel megértéssel bánik. Legfőbb feladatának a. rászorulók segítségét tartja. Tisztelt Választópolgárok! Kérjük, hogy megjelenésükkel tegyék érvényessé a választást és segítsék jelöltünk képviselővé válását. Az Agrárszövetség Nógrád Megyei Választmánya (1573/SZ) Magyar—j ugoszlá v kereskedelem (MTI) A jugoszláv tagköztársaságok önállósodási törekvése eddig nem érintette hátrányosan a magyar—jugoszláv külkereskedelmi forgalmat. A külgazdasági minisztérium illetékese. Szegedi Gábor elmondta: a kereskedelmi forgalom 50 százalékát Szerbiával, 20—20 százalékát pedig Horvátországgal és Szlovéniával bonyolítjuk. A maradék 10 százalék pedig a többi tagköztársasággal való forgalom. Az idén május végéig a magyar export mintegy 150 millió dollár volt, az import pedig 85 millió dollár, s ez lényegében megegyezik az elmúlt év hasonló időszakával. A magyar kivitel mintegy 60 százaléka mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék, a vegyipari és a feldolgozott termékek aránya pedig mintegy 15—15 százalék.
