Új Nógrád, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-22 / 145. szám
SPORTTÜKÖR 1991. JÚNIUS 22., SZOMBAT Emberek, hát ez nem tragédia? Síküveggyár SE = klinikai halál A verebek talán már megyehatárokon túl is csiripelték a hirt, így nem véletlen, hogy Salgótarjánban napok óta szinte más sem foglalkoztatja a labdarúgás szerelmeseit, minthogy megszűnik a Síküveggyár SE NB ll-ben szerepelt csapata. Miután pedig a hír szájról szájra terjed, az sem meglepő, hogy a legkülönbözőbb mendemondák keringenek a megyeszékhelyen. Mi is valóban az igazság? Hihetünk-e a hihetetlennek tűnő hírnek? E kérdésekkel kerestük meg Bulyovszky Dezsőt, a Síküveggyár SE elnökét. A megszokottnál lehangoltabbnak tűnő sportember pillantása annyit mindenesetre gyorsan elárult, hogy valami történt. — Nem látszik jókedvűnek. Csak nem igazak a városszerte keringő hírek? — Hogy milyen sok kering, azt megszámolni sem tudnám, ám ami a sportegyesületünkkel, s elsősorban NB Il-es labdarúgócsapatunkkal kapcsolatos, annak van némi alapja. Valóban olyan helyzetbe került a klub, hogy a múlt években megszokott szintű működés a továbbiakban megvalósíthatatlan. — Ügy gondolom, hogy e frissiben előállt helyzetnek komoly előzményei lehetnek. — Szeretném nyomban leszögezni : e helyzet nem most állt elő, de valóban komoly előzményekről számolhatok be. Időben talán érdemes visszakanyarodni 1987-be, amikor is a gyár vezetésének egyetértésével egy olyan vállalkozó szemléletű egyesületté válhattunk, mely sokat segített a működésben. Megkaptuk az üvegmintabolt kezelési jogát, gazdálkodhattunk létesítményeinkkel, önállóan üzemeltettük büfénket. Természetesen bázisvállalatunk, a síküveggyár is támogatta a klubot, ám az egyre nehezedő gazdasági helyzetben, a mi lehetőségeink is csökkentek. Ennek ellenére a következő esztendőben mind a labdarúgó-, mind a női kézilabda-, mind tekeszakosztályunk legjobbjai a honi NB II-.es bajnokságokban szerepeltek. — Említette, hogy nem egyik napról a másikra vált veszélyessé a helyzet. Akkor egyáltalán mikor? Nem lehetett volna felkészülni a probléma kivédésére? — Nézze! Idén, a tavaszi bajnoki rajt előtt már összeült a gyárvezetés a klub ügyében. A cég nehéz anyagi helyzetében ekkor olyan döntés született, hogy a tavaszt a legszerényebb körülmények között vállaljuk, a bajnoki zárást követően pedig újra elővesszük a témát. — Ezek szerint a napokban elővették. — Igen. Mondanom sem kell, hogy a gyári vezetőségi ülés nem valami vidám hangulatban zajlott le. Egyértelművé vált ugyanis, hogy a bázisvállalat a jövőben egyetlen fillért sem tud biztosítani a sportegyesület támogatására. Ez pedig talán mondanom sem kell, egyenlő az SE másodosztályú csapatainak működésképtelenségével. — Egyáltalán milyen költségvetéssel működött a klub? — Hangsúlyozva, hogy igen szerény keretek között, három szakosztállyal tizenöt és félmillió forint volt az egyesület éves költségvetése. Ebből tizenhárom milliót a gyár biztosított, a maradékot vállalkozásainkból szereztük, illetve néhány százezer csordogált össze a reklámokból, valamint a városi és megyei támogatásból. — A számokat hallva, ez olyannyira lehangoló, hogy igazán nem kell jósnak lenni: eljött a vég! — Hát a helyzet nem örömteli, de nem is oly egyszerű. Először is: a kl'ub semmiképp sem szűnik meg. Előrehaladott tárgyalásokat folytatunk arról, hogy — elsősorban a női kézilabda megmentése érdekében, hisz csak a mi csapatunk létezik a megyében — a gárdát közösen szerepeltetnénk egy vállalkozóval. Mi adnánk a Salgglas nevet, valamint rendelkezésre álló készleteinket, tehát a pályát, sporteszközöket, a társuló pedig fedezné a kiadásokat. Ha így marad a helyzet, a labdarúgók nem indulnak az NB II-ben, hanem megyei szinten folytatják tovább. Marad a teke, illetve ők maradnak a másod- osztályban, hisz költségvetésük elenyésző, de úgy, hogy megszüntetjük a szakosztályban a női, valamint az NB III-as gárdát is. — A sportkedvelőket leginkább a másodosztályú futballcsapat sorsa érdekli. Semmi lehetőség megmentésükre? — Alternatívák vannak. Először is —, ha minden kötél szakad — felkínáljuk az indulás jogát lehetőleg valamelyik megyei együttesnek, hogy Nógrád szégyenszemre ne maradjon legalább másodosztályú pozíció nélkül. Másodsorban keresünk olyan szponzort, vagy szponzorokat, akik nevük mellett anyagi biztonságot adnak csapatunknak. Számolunk egy olyan lehetőséggel is, hogy fuzionálunk és Salgótarjáni Labdarúgó Club néven folytatjuk^ — A többi tarjáni egyesület anyagi helyzetét ismerve, utóbbira aligha van megoldás. — Jómagam nagyvonalakban tudom, hogyan, milyen összegekkel gazdálkodik ; a többi tarjáni klub. Való igaz, hogy kevés a remény, de bizakodom. Ha sokan akarunk azért tenni, hogy az egykor szebb napokat látott megyeszékhely labdarúgása nem a harmadosztályban és a „megye egyben” vegetáljon, nem szabad elkótyavetyélni a mostani, általunk biztosított NB Il-es lehetőséget. Végül is ez az alapállásunk : mivel Síküveggyár SE néven aligha indulhatnánk a következő szezonban, legalább a szurkolók ezreinek maradjon meg a jó hét végi kikapcsolódás lehetősége. — Egyáltalán honnan várnak segítséget? — Nem Joe bácsira várunk Amerikából, de bízunk Bulyovszky Dezső: „Titokban én is bizakodom!” abban, hogy jól prosperáló cégek talán lépnek a sport érdekében. Mindenképpen szeretnénk megnyerni a megyegyűlés és a városi önkormányzat támogatását is. Mindkét helyütt tárgyaltunk már az ügyben, érezzük a segítő szándékot, de konkrétumokról nem beszéltünk, megállapodások nem születtek. — Korábban említett egy olyan lehetőséget is, hogy eladják az indulás jogát. Ha megyei csapat nem jelentkezik, akkor megyén kívülre? — Mi mást tehetnénk? Jelentkező egyébként már kettő is akadt. Az éppen a Keleti-csoportból kiesett Szolnok azonnal hajlandó az üzletkötésre, míg bejelentkezett egy Diadém Kft. nevű cég is, mely szintén nem gondolkodna az indulási jog átvételén. — Meddig gondolkodhatnak? Meddig húzhatják az időt? Hamarosan ugyanis nevezni kell a következő bajnokságra, s az is pénzbe kerül. — Július 5-ig pontnak kell kerülnie az ügy végére. Ez az MLSZ által megszabott nevezési határidő. Késleltetni ugyan valószínűleg tudjuk, de ha nincs reális kilátásunk a jövőre, akkor minek húzzuk az időt? Az NB II- ben való szerepléshez —, ha a múlt szezont nézzük — minimálisan, és újra hangsúlyozom szerény keretek között, 7,3 millió forintra lenne szükség. A Viktória Kft. már jelezte támogató szándékát, de hát bizonyára nem ilyen nagy összeggel. Ha az említett időpontig a működés anyagi feltételei akár nálunk, akár egy másik megyei csapatnál, netán a tervezett városi fúziónál nem jönnek össze, kiírhatjuk a képzeletbeli sport —hirdetőtáblájára: A nógrádi futball a klinikai halál állapotába került. — Ne fessük az ördögöt a falra! A szurkolókkal együtt higgyünk abban, hogy valamilyen módon lesz megváltó. Akkor pedig lesz nógrádi foci is! — Titokban én is bizako- dóm. Legrosszabb álmaimban ugyanis egy üres pályát látok, ám azon furcsamód, mindig feltűnik egy csapat, sok-sok néző pedig teli torokból harsogja: Sál — gó — tar — ján! Vaskor István Fotó: Gyurkó Péter Az utánpótlás állja a sarat Ifistáink a legjobbak, serdülőink másodikok az országban Rengeteg a jajgatni való baj a Nógrád megyei labdarúgásban. A hírek hallatán nem csodálkozni való, hogy az ember még az egyébként igazán szép focisikereknek is csak nehezen tud örülni. Pedig hát manapság is előfordulnak nógrádi diadalok. Most is ilyenekről számolunk be. Szegeden bonyolították le ezen a héten — hétfőtől csütörtökig — a megyei serdülő- és ifjúsági válogatottak országos döntőjét, ahol a hat-hat résztvevő között Nógrád megye mind a két korosztályban képviseltette magát. Nem is akárhogyan! Az ifisták megnyerték a vetélkedést, az ország legjobbjai lettek, a serdülők a bajnoki címért vívott találkozón tizenegyesrúgásokkal veszítettek. Nagyszerű eredmények, ismét bebizonyosodott, hogy komoly utánpótlásbázissal rendelkezünk. De az a kérdés, hogy vajon ezek a gyerekek mire felnőnek, hol kapnak szerelést, lesz-e még olyan csapat ebben a megyében, ahol képességeiknek megfelelő szinten szerepelhetnek? De hagyjuk most egy pillanatra a siránkozást, kísérjük végig a diadalmas menetelések legfontosabb állomásait! Az ifisták az első csoport- mérkőzésen Vas megyével kerültek szembe és parádés játékkal, Tresó, Balázs A., és Szántó góljaival nagyszerű, 3—0-ás, győzelmet aratott a gárda. A folytatásban a házigazda Csongrád következett. Ekkor már nem volt annyira egyszerű a helyzet, annál is inkább, mert a nógrádiak a 20. perctől — Schuchmann kiállításától — kezdve tíz emberrel küzdöttek az ellenféllel és a tikkasztó hőséggel. Galbács találata azonban a mieink javára döntötte el a találkozó sorsát. Következhetett hát a döntő, ahol Kiss Károly tanítványainak Somogy jutott osztályrészül. A finálé nagy taktikai csatát hozott; gólt csak Erhardtnak sikerült elérnie, így Nógrád gárdája kapott gól nélkül lett a legjobb az egész országban ! A serdülők Bács-Kiskun ellen kezdtek és 1—0 arányú vereséget szenvedtek: ennek ellenére — a keresztbeveré- sek folytán — elég volt két góllal győznie Sipkó Sándor tanítványainak Hajdú-Bi- har ellen, hogy mégis ők kerüljenek be a döntőbe. A 3—1 arányú sikerből Ivitzf Kökény és Balázs P. vette ki góllal a részét. A fináléban a mieink Palaticzky góljával 10 perccel a vége előtt még vezettek, de Veszprém kiegyenlített, s a döntetlent követő tizenegyescsatában a dunántúli fiatalok bizonyultak jobbnak. Balás Róbert Navratilova dúl-fúl mérgében London. A jövő hétfőn kezdődő wimbledoni tenisz- bajnokság szervezői alaposan magukra haragították a női címvédőt, az amerikai Martina Navratilovát. Pedig a négy kiemelt torna, a Grand Slam harmadik állomása egyértelműen a sportág „nagyasszonyának” a specialitása. A szervezők a kedden elkészített kiemelésnél egész egyszerűen figyelmen kívül hagyták, hogy a 34 éves, balkezes játékos — egyedülálló rekordként — kilenc alkalommal nyert egyéni bajnokságot a legrangosabb füvespályás tornán. Ráadásul nem is az „özönvíz” előtti időkben, hiszen tavaly is ő emelhette magasba a győztesnek járó híres salátástálat. Mégis, a wimbledoni „tudorok” szigorúan ragaszkodtak a világranglista állásához, így Navratilova csak a negyedik kiemelt a fiatal trió mögött. A torna rendezőit az sem zavarta, hogy hármuk közül eddig csak egyikük, a német Steffi Graf tudott győzni a tenisz „Mekkájában”, vagy, hogy a világéllovas jugoszláv Szeles Mónika technikai repertoárjából teljességgel hiányzik a gyors füvespályán elengedhetetlen röpte. Még az Navratilovának itt még jó kedve van. Képünkön Martina tavalyi wimbledoni győzelméhez gratulál a kenti hercegnő. argentin Gabriela Sabatinit is Navratilova elé helyezték, pedig ő csak egy hellyel áll előtte a világranglistán. Az érintett bajnoknő tömören kommentálta a döntést: — Nem tudom, hányszor kellene Wimbledonban győznöm ahhoz, hogy ’előrébb emeljenek ki. Akár. hogy is van, nem akarok erről többet beszélni. Majdnem világrekord Brisbane. Két napig egy világcsúcs bűvöletében élt az ausztráliai Brisbane városa. A queenslandi profi ökölvívó-bajnokság kis kö-- zépsúlyú döntőjében Charlie Hansen szinte még a szabályos ökölvívó-alapállást sem vette fel Paul Rees ellenében, amikor egy bal csapott úgy eltalálta, hogy még egy óra múlva is kettős látásról panaszkodott. Csak a videofelvételről lehetett megállapítani, hogy a „box!” vezényszótól pontosan öt másodperc telt el a találatig. A szuperrövid mérkőzés közönségét rögtön megvigasztalták: világrekordot láthattak, ilyen rövid ideig még soha, sehol nem tartott ökölvívó-találkozó. A minden furcsaságra fogékony ausztrálok öröme két nap múlva könnyedén libbent tova. Egy helybeli újságíró vette a fáradságot és kölcsönözte a könyvtárból a Guinness-rekordok könyvét. Abban pedig feke- tén-fehéren benne állt: 1947- ben a Minnesota-állam beli Minneapolisban Mike Collins az első menet negyedik másodpercében küldte az „álmok birodalmába” Pat Brownson.t. POSTÁNKBÓL Tisztelt Szerkesztőség! Az utóbbi időszakban nagyon sok rosszat lehet hallani a labdarúgó-mérkőzések szurkolótáborairól. Szeretném, ha lapjukban mégemlékezhetnénk egy igazi, szívbeli SBTC-szurkolóról, aki az 1938—41-es években még az idegenben játszott mérkőzésekre is sokszor úgy kísérte el szeretett csapatát, hogy a vonat ülése alá bújt és a játékosok a lábukkal takarták el, amíg a kalauz a jegyeket kezelte. Sokszor a teherautó pótkerekén bújt meg, és bizony, esős időben, amikor onnan leszállt, alig lehetett ráismerni, olyan vizes és sáros volt. Ez az ember nem bánta, hajtotta őt az SBTC iránti olthatatlan szeretet. Ez az ember soha nem szidta csapatát, nem becsmérelte az ellenfél játékosait, a bírónak is megadta a kellő tiszteletet. Bekiabálásaiban örökké csak a „Hajrá SBTC!” fordult elő. Egy szurkoló emlékére Amikor a csapat győzött, együtt örült a fiúkkal, s ha kikapott a gárda, együtt szo- morkodott, sokszor még a könnye is kicsordult. Még ma is a szurkolók példaképe lehetne — ha élne. ROZENTÁL GYURIRÓL van szó, aki az idén lenne 70 esztendős. Sajnos már régen nem lehet közöttünk. 1941-ben, a fronton, munkaszolgálatosként érte el a halál. Szeretném, ha az SBTC egyik hazai mérkőzésén — erre már csak ősszel kerülhet sor — egyperces néma felállással emlékeznének meg a játékosok és szurkolók a felejthetetlen Rozentál Gyuriról. Tisztelettel: Verbovszki Emil, az akkori idők tartalékcsapatának játékosa Megyei napilap. Főszerkesztő: SULYOK LÁSZLÓ. Főszerkesztő-helyettes: KELEMEN GÁBOR. Kiadja: az Axel Springer-Magyarország Kft. Nógrád Megyei Irodája. Felelős kiadó: KULCSÁR JÓZSEF irodavezető. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Palócz Imre tér 4. Postát lók: 96. Telefon: 32/16-455. Telefax: 32/12-542. Telex: 22 9109. Főszerkesztő: 32/10-589. Sportrovat: 32/14-596. Esti nyomdai szerkesztői ügyelet: 10-869. Irodavezető: 32/12-542. Hirdetési osztály: 11-504. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: bármely hírlapkézbesítö postahivatalnál, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelöfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) - Budapest, XIII., Lehel út 10/a. 1900 - közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR Postabank Rt. 219-98636 021-02799 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 199 forint, negyedévre 597 forint, egy évre 2388 forint. Előállítja a Nógrád Megyei Nyomdaipari Vállalat, 3101 Salgótarján, Palócz Imre tér 4. Telefon: 32/17-177, 10-379, 10-233. Felelős vezető: KELEMEN GÁBOR igazgató, HU ISSN 0865-9095. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza! r KÖVETKEZŐ SZÁMUNKBAN: II gyermekétkeztetés útvesztői A korszerű táplálkozás követelményeiről nyilatkoznak a szakemberek.
