Új Nógrád, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-22 / 145. szám

8 lu-mwi MOZAIK 1991. JÚNIUS 22., SZOMBAT később szálláshelyet alakítottak ki. I70l-ben már itt lakott Esz- terházy Antal gróf, későbbi kuruc generális, majd 1724-ben itt kapott helyet Csáki Imre bíboros, aki azért ment a református városba, hogy ott katolikus temp­lomot építsenek. A reformáció lelkes hívei természetesen sehol sem engedték házukban meg­szállni a katolikus főpapot, ezért kellett a város vezetőinek őt a Bikában elhelyezni. Az évtize­dek, évszázadok során a Bikát többször átépítették, bővítették, Champbell angol diplomata há­rom kísérőjével, amikor is Stam- bulból hazájába igyekezvén, egy lelkes hajdú járőr kémnek tartotta őket, s rövid időre a városi bör­tönbe záratta. Amikor a félreértés kiderült, a diplomaták az Arany­bikában kaptak helyet, ahol a szolgáltatásokkal igen meg vol­tak elégedve. A „Golden Bull” ekkor már Európa-szerte híres volt. 1849 január első napjaiban Pestről a forradalmi kormány és az Országgyűlés tagjai is Debre­cenbe költöztek. Szinte naponta ják, hogy az ideltogató jól érezze magát. Különösen a híres debre­ceni farsangok idején. Vidám hangulatban került sor, illetve kerül sor a megyebálra, a vadász­bálra. a cigánybálra, az ebte­nyésztők báljára — és még sorol­hatnánk tovább. Hajzer László mesterszakács debreceni gön­gyölt pulykamellet ajánlott a bálok résztvevőinek. Ehhez szük­ségeltetik négy fő részére: 40 dkg pulykamell, 25 dkg sertésapró­hús, 10 dkg füstölt szalonna, fél dkg bors, 2 dkg só, 3 dkg liszt, 0,3 dkg pirospaprika, 2 cikk fokhagyma, 1 dl olaj, 1 dl fehér­bor. A gombás rizshez: 30 dkg rizs, 10 dkg gomba, 2 dkg só, 0,2 bors, 1 cs. petrezselyemzöld, I dl olaj, 10 dkg vöröshagyma. A pulykamellből négy szeletet vágunk, kiklopfoljuk, sózzuk, borsozzuk. A sertéshúst ledarál­juk, hozzáadjuk a megreszelt fokhagymát, pirospaprikát, sóz­zuk, borsozzuk és jól összekever­jük. A szalonnát vékony szeletek­re vágjuk és ráhelyezzük a már azt tervezik, hogy a jövőben — többek között —játékkaszinót és török fürdőt is berendeznek majd a szállodában. A pápa látogatásá­ra annyian jelezték a részvételt, hogy már kitehetik a „telt ház” cédulát. Remélik, hogy a hazai vendégforgalom is megfelelően alakul majd. Ezért újabb és újabb szolgáltatások bevezetését terve­zik. Az ország legrégibb szállo­dája, mint mindig, most is a jövőre készül. A történelem során az épületben dolgozók sok jót és rosszat is megéltek. A nehézségek ellenére most is bíznak abban, hogy az Aranybika fénye a következő években, évti­zedekben sem kopik majd meg. A cívisváros szállodája ma is egyik központja Debrecen társadalmi életének. Sokan megfordulnak itt belföldiek, külföldiek, akik — remélhetően — jó hírét keltik a nevezetes épületnek. Kaposi Levente A magyar vendéglátás hírességei A CÍVISVÁROS SZÁLLODÁJA A ki ma betér a debreceni Aranybikába egy ebédre, vagy egy feketekávéra, aligha gondol arra, hogy a pati­nás épület sorsa mindig szorosan összefüggött a cívisváros társa­dalmi, gazdasági és politikai életével. Pedig hát így volt. A régi krónikások szerint Debrecen már 1405-ben országos vásártartási jogot kapott Zsig- mond királytól. A Szent György­ös a Boldogasszony-napi vásárok 15 napig tartottak. Később ez még bővült a Remete- és Antal- napi vásárral is. A négy országos vásárra a magyarokon kívül, keletről jöttek a görögök, észak­ról a lengyelek és az oroszok, délről a szerbek, az albánok, a románok, nyugatról a németek és az osztrákok, de még a francia kereskedők is. A hatalmas soka- dalom elhelyezése mindig gondot okozott a város vezetőinek, annak ellenére, hogy a város határain kívül megengedték az úgyneve­zett sátorváros felépítését, ahol a kereskedők laktak, és áruikat tárolták. 1690-ben Debrecen város vezetősége megvette a Hatvan utca széles telkein álló Bika-család ősi házát, melyből majd 1809-ben az épületre szerel­ték a „Vasbika” cégért. A városi cíviseknek ez azonban nem na­gyon nyerte meg a tetszését, s ezért később a Bikát aranyszínűre festették át. így alakult ki a szálloda máig érvényes neve, illetve 1848-ban egy rövid időre István Nádor Szállóra keresztelte át a város vezetősége, de miután a kuruc érzelmű városi vezetők nagyot csalódtak a nádorban, ezért rövid idő múlva a szálló visszakapta az Aranybika nevet. Nehéz lenne most hirtelen felsorolni, hogy kik fordultak meg az épület falai között, de azért megemlíthetjük, hogy itt vendégeskedett Széchenyi Ist­ván, báró Wesselényi Miklós, Deák Ferenc, Vörösmarty Mi­hály, de itt kapott szálláshelyet megfordultak az Aranybikában (ha volt hely) ebédelni, vagy vacsorázni. 1849. augusztus 2-a szomorú napja volt az országnak, de az Aranybikának is. Délben még itt ebédeltek a magyar hadsereg tisztjei, de miután a város határában Nagy Sándor tábornok hadserege vereséget szenvedett, este már a cári tisztek rendeztek díszvacsorát Paskie- wicz herceg tiszteletére. Az 1800-as évek közepétől a debre­ceni nagyvásárokon gyakran megfordultak Heves, Szabolcs, Bihar megye földesurai, akik nemegyszer két hétig az Arany­bikában húzatták nótáikat a híres cigányprímásokkal. A legmula- tósabbak közé tartozott Recsky András hevesi, Ibrányi Ferenc szabolcsi, Csemovics Péter biha­ri, valamint Józsa Gyuri hevesi földesúr. Ibrányi Ferenc olyan sűrűn látogatta a Bikát, hogy sikerült néhány ezer holdját elmulatni a híres épületben. Megfordult a Bikában Blaha Lujza, Jászai Mari, Horváth Árpád híres színigazgató és fele­sége, Neményi Lili, de még arról is szól a fáma, hogy Kossutfi Lajosnak a Bikában játszotta kedvenc nótáit kedvenc muzsiku­sa, Boka Károly híres cigányprí­más. Később fiának, Ferencnek a tiszteletére is játszott egy nótát, amiért később rövid időre börtön­be is zárták. Amikor is 1895-ben Kossuth Ferenc tiszteletére foga­dást adtak a Bikában, Kiss Áron a tiszántúli egyházkerület ősz hajú püspöke köszöntötte a neves vendégeket, de köszöntötte a királyt is. A fogadás résztvevői­nek ez nem tetszett, s dübörgő tapsvihar tört ki, amikor a prímás rázendített a híres kuruc nótára: „Mégis huncut a német”. A szálloda vendége volt az 1920-as évek közepétől jó né­hányszor Móricz Zsigmond, aki többek között itt gyűjtötte az anyagot Légy jó mindhalálig című regényéhez. Német András szállodaigazgató vendégeként több mint 15 éven keresztül a Bika egyik eldugott sarkában ebédelt Oláh Gábor debreceni poéta, aki mindig ugyanazt ette: húslevest, sertéskarajt, tésztát. Amikor egy pincér felhívta a figyelmét, hogy valami más fi­nomságot is ehetne, ő csak ennyit válaszolt: maga csak vegye fel a rendelést, a többit majd én elin­tézem. A legújabb kori vendégek közül — csak a „K” betűsöket említve — megfordult itt Kodály Zoltán, Kreisky és Kohl kancel­lár, valamint Koivisto finn elnök is. A Bika mai, palotaszerű épüle­te 1915-ben épült fel, és 1976-ban bővült egy újabb, modem számy- nyal. Jelenleg közel 300 szoba várja a vendégeket, a szálló dolgozói Varga Gyula igazgató vezetésével most többek között a pápa augusztusi debreceni láto­gatására készülnek. Osztrák ter­vek alapján került, illetve kerül sor az Aranybika-komplexum folyamatos felújítására. Eddig 120 szoba lett kész, felújították az üvegtermet, a hallt, a cukrászdát (eszpresszót) és kialakították a Gösser sörözőt. Az épületben levő Bartók-terem pedig lehető­séget ad a konferenciaturizmus bővítésére. A Cívis Hotel és Gasztronó­miai Részvénytársaság legna­gyobb egysége ma is nagy figyel­met fordít arra. hogy a vendégek a lehető legkényelmesebben érezzék magukat. A kényelmes elhelyezésen kívül vendégváró finom falatok és italok biztosít­előkészített pulykamellszelete­kre. A szalonna tetejére rákenjük a kolbászhúst, és betekerjük a pulykamellszeleteket. Fogvájó­val összetűzzük, lisztbe mártjuk és olajban kisütjük. Amikor háromnegyed részig megsült, kevés csontlevet, vagy vizet öntünk alá, beleöntjük a fehérbort és fedő alatt készre pároljuk. Tálaláshoz a fentebb felsorolt adalékanyagokból gombás rizst készítünk. A pulykamellszeletek­ből kiszedjük a fogvájót, és vékony szeletekre vágva a köret mellé helyezzük. Meglocsoljuk a szaftjával és zöldpaprika- és paradicsomkarikákkal díszítjük. Az Aranybika Szálloda nyugati vendégforgalma a nehéz idők ellenére tavaly 40 százalékkal emelkedett. A szálló munkatársai szeretnék, ha az igényesebb vendégkör tovább bővülne, ezért HOTEL o^liänybikgi

Next

/
Thumbnails
Contents