Új Nógrád, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-03 / 128. szám

1991. JÚNIUS 3., HÉTFŐ C BÁ TONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKÉ D Visszaigényelte három és fél holdját Ötből tizenötöt... Mátraterenye. A helyi képvi­selő-testület megkülönböztetett figyelmet fordít az utak karban­tartására. Ötmillió forintot szán­ták erre a célra, ebből összesen tizenöt utat fognak felújítani. A munkálatokat nemrégiben kezd­ték el, jelenleg három kivitelező dolgozik a területen. Kamattámogatás Nemti. A képviselő-testület a legutóbbi ülésén hagyta jóvá a lakáscélú kölcsönök kamatainak idei támogatásáról szóló rendele­tét. Jelenleg mérik fel, kinek nyújtsanak anyagi segítséget az államtól erre a célra kapott 188 ézer forintból. Hess a Fessből? Az asszonyok aggódnak, az igazgató cáfol Mátraterenye. Március 31-től önállóan gazdálkodik a. Páva Ruhagyár jánosaknai volt üzeme, s a neve is megváltozott: Fess Ruhagyárnak hívják. Az önálló­ságnak örülnek a dolgozók, hi­szen így nem kell másokkal osz­tozniuk a megtermelt nyereség­ből, ám ugyanakkor félnek is: tartanak áttol, hogy őket is eléri a mindenfelé gyakori elbocsátás. — Hess a Fessből? — ismétli meg a kérdést Angyal Béla igaz­gató, s jót nevet a szójátékon. — Nem tudom, honnan származik a füles, de téves az információ. Annyi valóságalapja viszont van, hogy 10 százalékra csökkentettük i a nem fizikai létszámot. A varró­nők számát azonban nem akarjuk mérsékelni, sőt szívesen vennénk fel jó szakembereket. — Kérem, győzzön meg arról, hogy a Fessből nem fenyeget a „hess veszélye”!.— mondtam az igazgató úrnak, aki készséggel vette a lapot. — Bár a piac bizonytalansága manapság közismert, mégis kije­lenthetem: van elegendő mun­kánk. A jelenlegi 350 főnyi lét­számmal az idén 100—110 millió forint termelést tudunk elérni. Kapacitásunk több mint 80 száza­lékát a külföldi bérmunka köti le, pillanatnyilag németországi és svájci megrendelésre varrunk női könnyű konfekciókat. Elképzel­hető ugyanakkor; hogy Olaszor­szágba és Finnországba már a saját anyagú termékeinket fogjuk szállítani. — Akkor sem bocsátják el az illető varrónőt, ha képtelen meg­felelni a növekvő követelmé­nyeknek? — Ez esetben természetesen más a helyzet, hiszen a piac dik­tál, s nekünk muszáj alkalmaz­kodnunk. Határidő, ár, minőség! — ez a három nagyon fontos szempont érvényesül a piacon. Nem engedhetjük meg magunk­nak, hogy a határidőt nem betart­va, drágán és rosszul dolgozzunk, mert legközelebb nem jutunk megrendeléshez. Tehát minőségi cserék a varrónők között is elkép­zelhetők, ám szó nincs tömeges elbocsátásról. — Várható-e fejlesztés a gyár­ban? — Igen. Új varrógépeket ve­szünk és a szabászatot is fejleszt- jük. Szétnéztem a gyártócsarnok­ban, s az asszonyoknak is feltet­tem a kérdést: félnek-e az elbo­csátástól? — Legalább is tartok tőle — válaszolta az egyik legjobb varró­nő, a 21 éve itt dolgozó Viral Arpádné. — Csipkednem kell magamat, hogy a gyakran változó kis szériákkal is keresni tudjak. Hét-kilencezer forint között vi­szek haza havonta. — Az igények valóban növe­kednek — ismerte el Kotroczó Zoltánná szalagvezető-helyettes. Kevesebbet és többfélét kell varr- nunk. Például ez a blúz—mutatta — hatvan művelettel készül. Ilyen feltételek mellett kettőzött igyekezetre van szükség, ha megakarunk élni. Állnunk kell a versenyt! (kolaj) Nemti. A kis faluban három éve telepedett le családjával a békési származású Szegedi József, aki ma a sokadik munka nélküli agrármér­nök Nógrádban. Pedagógus felesé­ge álláslehetősége csábította ide őket. A fiatal szakember örömmel foglalta el a bátonyterenyei Kos­suth Lajos Általános Iskolában szá­mára kínálkozó munkahelyet. Szokatlan feladattal bízták meg: a technika B változatának oktatásá­hoz gyakorlókertet, tangazdaságot kellett kialakítania. Adott volt eh­hez egy nyers domboldal, amit vízr elvezetéssel, kút megépítésével gazdálkodásra készített elő. — Teljesen a nulláról indultam. Megoldatlan volt a vízglvezetés, hiányzott a víz, de az igazgatóval egyeztetett elképzeléseim alapján megkezdtem a szükséges anyagok beszerzését. Segítséget nem kap­tam, pedig ígértek, de nem is ez je­lentette számomra az igazi gondot, annak ellenére, hogy sokszor úgy éreztem, teljesen magamra hagytak. A kellernden meglepetés akkor ért. amikor közölték: a négy, úgyneve­zett belső osztályban az elméleti anyag egy részét is nekem kell taní­tani. Nem volt szó erről a megálla­podásunkban, kézért is érintett rosszul az újabb megbízás. A belső osztályok nevelőotthoni diákokból álltak, s ez önmagában nem jelentett volna problémát, ám Szegedi József nehezen boldogult velük. — Nem érdekelte őket a tan­anyag, ezen a téren egyáltalán nem volt sikerélményem. Sajnos, az újabb csalódás sem maradt el. Az igazgató úrral történt megbe­szélésünk szerint nekem is járt vol- n*aMiyári fizetett s t Ura. kiji— ban hamar kiderült: segédmunka vár rám a tanév után. Az iskola újabb vállakózása, a biogiliszta- tenyésztés aztán végképp meghozta számomra a bajt: kétszázezer forin­tot költöttek erre, de én nem voltam hajlandó foglalkozni a gilisztákkal. Na, ezzel aztán végképpen elástam magam! Egész idő alatt úgy érezte, a tan­testületnek nincs igénye a tangaz­daság kialakítására, mely ha lassan is, de haladt. Elkészült a teraszolás, épült a kút. Szegedi József besze- v rezte a fóliához szükséges vasanya­got és egybeket. — Aztán egy napon azt taná­csolta az igazgató, hogy mondjak fel. Mivel ezt nem tettem meg, fel­mondtak nekem. Ezután, hogy a négytagú családomnak ne egy kere­setből kelljen, megélnie, újrakezdé­si kölcsönt vettem fel, s elkezdtem fóliázni. Azonban a pénzt hamaro­san vissza kellett fizetniük, de nincs miből. Munkanélküli-segélyt nem kaphatok, tavaly szeptember óta a feleségem tart el minket. Én már nem is elkeseredett, hanem megke­seredett ember vagyok :— sommáz­ta szomorú esetét a fiatalember. . Cingj László, .a bátonvterenvei Kossuth Lajos Általános Iskola , igazgatója a üjrténetelc kpj^sáij é1 következőket mondta: — Meg sem fordult a fejemben, hogy nem szívesen bánt a gyerekek­kel. Másrészt megígértem neki, a második évben már nem kell.taníta­nia. Tudomásom szerint úgy egyez­tünk meg, hogy a téli szünetben kapja meg a szabadságát. Az igazgató elégedetlen volt Szegedi munkájával, mivel a tan­gazdaság létesítése döcögősen ha­ladt. így került sor a felmondásra. A tangazdaság dolga viszont most sem megy jól, pedig — mint Gugi László elmondta — eddig egymillió forintot költöttek rá, s három nevelő oktatja a technika B elméletét és gyakorlatát. — Néha már bánom, hogy bele­fogtunk — búcsúzik az igazgató. (Mihalik)—(Gyurkó) Megnyílt a Fejérkövár turistaszállás \ SÁMSONHÁZA. A festői környezetben lévő falucskában, a kéktúra vonalán, megnyílt a Fejérkövár turistaszállás. Kialakítása a helyi önkormányzat első nagyobb vállalkozása. Adott volt ehhez a régi községháza épületében megüre­sedett szolgálati lakás, amit megfelelően felszereltek, berendeztek, s már fel is avatták az első vendégek. A ház —, amelyben a polgármesteri hivatal, a közösségi hely iség és a könyvtár is megtalálható — külső felújítását is elvégezték. kép: Gyurkó P. ságot állapítottak meg nála, nem bír fo­lyamatosan dolgozni. — Állatokat mindig is tartottunk, most is ezzel foglalkozom — közölte, s körbevezetett a birodalmában. Ser­tésből hatot, juhból tizenegyet szám­láltam össze a gondosan megépített, tisztán tartott ólakban, s mint kiderült, nyúlból van vagy negyven. — Sajnos, a sertéstartás most ráfizetéses, de juhra is ugyanez vonatkozik. Egyedül a nyulak fizetnek szépen. Azért igényelték vissza a három és fél holdat, hogy megtermesszék az állatok takarmányát, no és nekik se kelljen mindenért a boltba, a piacra menni. A Kupak-dűlői birtokon búzát, árpát, kukoricát, krumplit és zöldség­féléket termesztenek. Eddig a terme­lőszövetkezettel szántanák meg a föl­det, de a mester úr hamarosan saját traktort készít. Végezetül megkérdeztem tőle: szándékukban áll-e a további tizen- egynéhány holdat is visszaigényelni? Nemet intett a fejével. — Segítség nélkül nem volna értel­me. A feleségem hozzám hasonlóan betegeskedik. A lányom statisztikus a Salgótarjáni Öblösüveggyárban, őt nem érdekli a föld. A fiam, aki úgy­szintén villanyszerelő mester, hatodik éve Londonban él. Azt írta a levelében, arrafelé ugyan keményen kell dolgoz­ni, de munkája után gondtalanul meg­élhet az ember. Nem kíván hazajönni. Hát akkor mondja meg, minek ácsin­gózzak újabb föld után ? Kolaj László Fotó: Gyurkó Péter A gazda és malacai. Mátramindszent. Errefelé, ahol a föld nem éppen bő termőképességű, ez idáig nem sokan igényelték vissza volt birtokukat, vagy annak egy részét. A községben elsőként Kiss Mártanék éltek a lehetőséggel. — Tavaly két-, az idén másfél hol­dat kértünk vissza — mondta az 56. életévében járó családfő, amikor a Béke út 15. szám alatti otthonukban meglátogattuk. — Bement az asszony a helyi termelőszövetkezetbe, előadta jövetele célját az elnöknek, ő pedig rá­bólintott: teljesítik a kívánságunkat, így is lett... Az édesapja bányász volt, az édes­anyja négy hold földet hozott a házas­ságba. Jómaga már gyerekként kapált, kaszált, aratott, szántott, egyszóval: korán beletanult a paraszti munkába. Meg is kedvelte. Feleségének a szülei tizennégy holdon gazdálkodtak, ám a lányuk talpalatnyi földet sem örököl­hetett. r r— Az apósomat három napon át tartották fogva a tanácsházán, meft nem akart téesztag lenni. Végül belát­ta. nincs más választása, s aláírta a belépési nyilatkozatot. Természetesen az apáméktól is elvették a földet — sorolta a barátságos, jóbeszédű férfi, s hangjában szomorúság bujkált. Kita­nulta a villanyszerelő szakmát, majd a mestervizsgát is letette. Kiváltotta a kisipart, de idővel abba kellett hagy­nia, mert mint mondta: megölték az adóval. Ezt követően többek között dolgozott a szúpataki mészkőbányá­ban, ám azt megszüntették, aztán a Salgótarjáni Kohászati Üzemek kiste- renyei gyáregységében. Megbetege­dett. s bár csak 40 százalékos rokkant­Szagos müge és szegfűgomba Mátraalmás. Gtmbiczki Joailümfié portájára megérke­zett az első csoniag,gombaszárít- mány szagos mügéből és szegfű- gombából. Az asszony édesapja mellett ismerte meg a gombafa­jokat. s később együtt kezdték el a felvásárlást az Erdei Terméke­ket Értékesítő Vállalat gyöngyö­si üzemegysége megbízásából. Tizennégy éve önállóan dolgo­zik, s ma már a saját tapasztalata alapján is elmondhatja: érdemes gombát gyűjteni! Jobban fizet, mint például a sertéstartás. Ta­valy 6 is ez utóbbival foglalko­zott, de hamar rájött: nem érte meg a befektetés. Sokba került a takarmány, s munka is volt bő­ven. Ezzel' szemben a gombá­szok. az erdőjárók viszonylag könnyűszerrel megkeresték a pluszpénzüket például szégfű- gomba-szárítmánnyal, melynek kilójáért 'nyolcszáz forintot kap­tak a múlt évben! Tangazdaság — dilemákkal Szegedi József kálváriája iiEunnu 5, Bátonyterenye és környéke Összefogtak... Szuha. A járdák és a vízfolyá­sok felújítása után, a hét végén parkosították az orvosi rendelő, az óvoda és a templom környékét, s megkezdték az iskola udvarán a salakos kispálya építését. A munkát a falu lakói közösségi felajánlásként végezték el. Bakancsosház Mátramindszent. A régi jegy­zői lakást bakancsosházzá alakít­ják át, melyben 16 személy elhe­lyezésére nyílik lehetőség. Az árakat a kispénzű fiatalok zsebé­hez méretezik, hiszen egy hétre 1500 forintba kerül a szállás, a reggeli és az ebéd. Az első vendé­gek hét végére jelezték érkezésü­ket. Frontszerelés Ménkes. Új front gépi berende­zéseinek a beszerelését kezdték meg a Nemes-ereszkei bányame­zőben, melyen még ebben a hó­napban indítják a termelést. A fejtés 100 méter széles lesz, s előre haladva 350 méter hosszan műveli le a rendelkezésre álló szénmezőt. Árokfelújítások Dorogháza. Az új telep vízveszé­lyes területein felújítják az árok­rendszert: a munkára Bakos István vállalkozó kapott; megbízást. A te­lep fölötti fő medret géppel már ki­takarították. jelenleg a belső árko­kat tisztítják. A munka befejezése után kezdik meg a műutak építését. Fogadónapok Bátonyterenye. Vilcsek Sándor SZDSZ-es képviselő ma, hétfőn 17-től 19 óráig a kisterenyei mozgalmi ház­ban várja az érdeklődőket. Nagy Mihály polgármester június 5-én 8-tól 12 óráig a városházán, 12.30-tól 16.30-ig a kisterenyei ügyfélszolgála­ti irodán tart fogadónapot. Szent Flóriánért NAGYBÁRKÁNY. A község ékes­sége az önkormányzat által nemré­giben újrafestetett, majd szabadtéri szentmisén felszentelt Szent Flórián szobra. A tűzoltók védőszentjének 1836-ban állíttatott emléket gróf Álmássv Gedeon. A szobor jelenleg néhány méterrel odább foglal helyet, mint eredetileg. A kényszerű költöz­tetés útépítés miatt vált szükségessé. Fotó: gy.p. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents