Új Nógrád, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-20 / 143. szám
1991. JÚNIUS 20., CSÜTÖRTÖK r PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE : Kiaknázatlan vagyon a földben Megkezdődött a próbagyártás Természetes nevelés természetes eszközökkel A s/.ülök készítették gyermekeik játékait. Több száz évre elegendő, több millió tonnányi pumucit és kova- földvagyont rejtenek a Pásztó környéki hegyek. Az ásványi anyagok komplex, építőipari, vegyipari és egyéb területeken való felhasználásával kísérletezik a Budai Téglaipari Vállalat szurdokpüspöki gyáregysége. Június 18-án végezték az első próbagyártását annak az új típusú, könnyű szerkezetű keveréknek, amely falazásra és födémek hőszigetelésére alkalmas. Habo- sítási eljárással szeretnének olyan anyagot előállítani, amelyet magánépítkezők, olcsón felhasználhatnak a lakásokban. Amennyiben a próbagyártás sikeres lesz, a vállalat egy üzem létrehozását tervezi a településen, ahol ezt a korszerű termékcsaládot állítják elő. Az építendő gyár körülbelül száz embernek adna munkát hosszú távon SzurdokKísérleti keverés, egyelőre kicsiben püspökiben és környékén, de egy esetleges recesszió vagy éppen a világkiállítás nyomán ennek a duplájára is számíthatnak. A mátrakeresztesi óvodásokat saját készítésű játékokkal lepték meg szüleik. Az intézmény pedagógusai a gyerekek természetes, természethez közeli nevelését tűzték ki célul, s ehhez hozzá tartoznak a természetes anyagokból készült játékok is. Mivel Mátrakeresztes egyik jellegzetessége a fa, a fafaragás, így az eszközök nagyrésze is ebből az anyagból készült, de volt olyan anyuka, aki saját kezűleg varrott babaruhákkal lepte meg a csemetéket. A közeljövőben a szülők segítségével az udvart is szeretnék hasonló módon barátságosabbá tenni. A nyári szünetben megkezdődik az óvoda szépítése is, lefestik a penészes falakat és felcsiszolják a parkettát. Három intézmény, a pásztói lakótelepi a keresztesi és a hasznosi óvoda gazdálkodik közös költségvetésből s a különböző beruházásokra a fontossági sorrendet figyelembe véve osztják el a rendelkezésre álló összeget. Gazdára várva — Gyurkó — Kissé meglepődtem, amikor a pásztói képviselő-testület a nagymezői kastély hasznosításáról vitázott, sőt, arról is szavaztak a képviselők, kinek adják el az épületet. Nemsokára megtudtam, nem vagyok egyedül. Az előzményekről illik annyit tudni, hogy Ecseg és Pásztó már régóta „veszekszik” a kastélyon. Ecseg (Kozárd) területén található az ingatlan, Pásztó a működtető, ezáltal mindketten jogot formálnak rá. így hát logikus, hogy aki szintén csodálkozott, az Mo- ravcsik Ferenc, Ecseg—Kozárd polgármestere. —- Pásztóról engem nem keresett meg senki. Az ominózus testületi ülésről az Új Nógrádban olvastam. Decemberben azt kér- tem a pásztói testülettől, hogy amíg nem jelenik meg az önkormányzatok közigazgatási területén lévő, az állam tulajdonából az önkormányzatok tulajdonába kerülő ingatlanok körét szabályozó törvény, addig függesszék fel az eladási ügyletet. Egyben bejelentettem Ecseg—Kozárd igényét a kastély tulajdonjogának megszerzésére. — Praktikus volna, ha egymás között egyeznének meg, de ennek mintha nem lenne sok esélye... — Nem tudom őket meggyőzni. *** A történet egyébként nem decemberben, hanem már tíz éve kezdődött. Ekkor megállapodást kötöttek „az állami ingatlan kezelői jogának átadás-átvételéről”. Az átadó a Nógrád Megyei Idegenforgalmi Hivatal, az átvevő a Pásztói Nagyközségi Közös Tanács VB. A kezelői jog átadása térítés nélkül történt. Dr. Tasi Borbálát, Pásztó jegyzőjét is megkérdeztük. — A képviselő-testület megváltoztatta decemberi álláspontját — ez jogában áll — mondta. —Az ingatlan az önkormányzati törvény alapján nem került ön- kormányzati tulajdonba. De külön hozzájárulással (mivel tájvédelmi körzetben fekszik, az illetékes minisztérium engedélyével) forgalomképes. — Van már ilyen hozzájárulás? —- Még nincs. A szerződés várakozó állásponton van. — Mit gondol, Ecseg lemondhat a kastélyról? — Nézze! Igaz, hogy a kastély Kozárd közigazgatási területén fekszik, de soha nem állt az ottani tanács kezelésében. — Nem lenne praktikus várni az üzlet megkötésével, amíg megszületik a törvény? — Ön szerint miért lenne praktikus? Pásztót három éve az eladási szándék foglalkoztatja. A hasznosításáról nem tudunk gondoskodni, és a fenntartására sincs pénz. (Kijelölt vevő már van. Pásztó elküldi majd a megállapodást a természetvédelmieknek és a vagyonátadó bizottságnak. Ha jóváhagyják, sínen van az üzlet.) Dr. Várkonyi József, a vagyonátadó bizottság vezetője: — A törvényjavasait a parlament előtt van. Várhatóan július végén, augusztus elején hirdetik ki. Nekünk nincs hatáskörünk most az utasításra, csak tanácsot adhatunk. Jogilag arról van szó, hogy a hasznosítási szerződést meg lehet kötni — ha tulajdoni változás lesz, az új tulajdonos örökli a szerződésből származó jogokat és kötelezettségeket. Ha lesz új tulajdonos... Dudellai Ildikó Nagyapám mesélte: Városbúcsúztató Pásztón i Pásztó igen jó bortermő vidék volt, ám az 1890-es években az ország egész területét szőlőket megtámadta a filoxéra. A szőlősgazdák szénkéreggel próbálták orvosolni a bajt. de a végpusztulást nem lehetett elkerülni. Nagyapám, fölismerve a helyzetet, új szőlőt telepített ezután. Direkt termő otellót és piros dele- várét, így a századfordulóra neki már újra szőlője volt. A szőlőpusztulás egyébként rányomta bélyegét a város gazdasági életére, nem utolsósorban a kereskedelemre. A Városra kirótt adót a lakosság nem bírta fizetni. így Pásztó elveszítette városi rangját. Nagyapám 1901-ben búcsúestet rendezett, összehívta az utcabeliek egy részét, rendre-rangra való tekintet nélkül. Szívesen mentek egy kis jó borocskát iszogatni, mert kevesen voltak abban az időben, akik saját termésű borral dicsekedhettek. így a hangulat mégiscsak oldottabb volt. Beszélgettek, felelevenítették a régi eseményeket. Jót, rosszat, tréfálkoztak, és rheséltek, a szájhagyomány szerint. A meghívottak között volt Feiner János is, Pásztó utolsó fazekusmestere, aki megajándékozta nagyapámat egy mázas cserépkulaccsal. A kulacsot Feiner készítette, a festést és az írást felesége végezte. Bogácsi Istvánná MUNKANÉLKÜLISÉG A TÉRSÉGBEN t A helyzet folyamatosan romlik Fekete Gyula, a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ helyettes vezetője testületi ülésen számolt be a képviselőknek Pásztó és térsége foglalkoztatási helyzetéről. Pásztónak, a környező települések nélkül történő vizsgálata nem adna valós képet a tényleges állapotokról. A város vonzáskörzete a foglalkoztatást tekintve sajátosnak mondható, amit elsősorban a közlekedési helyzet határoz meg, azaz a menetrendszerű járatokkal a be- és hazaűtazás igen körülményesen, vagy egyáltalán nem oldható meg. Kevés munkahely A városban és vonáskörzetében kevés munkahely található. Ez az oka annak, hogy igen nagyarányú a megyén kívülre (többnyire Budapestre) történő kiutazás. Ez a helyi foglalkoztatásban igen súlyos helyzetet okozhat, hiszen a fővárosi munkáltatók elsősorban a vidéki munkásjáratokat szüntetik meg, így a korábbi ingázók lakóhelyükhöz közelebb próbálnak elhelyezkedni. 1989 decemberében Pásztó és térsége volt a legkritikusabb régió a megyében. Az egy munkahelyre jutó állást keresők száma megközelítette az öt főt, míg a megyében a munkát keresők átlagosan két munkahely közül választhattak. A munkaviszonyban nem állók legnagyobb hányadát a betanított munkások tették ki, de meglepően magas volt a szakmunkások részaránya. A munkanélküliek 64,5 százalékát férfiak alkották, a felajánlható álláshelyekre viszont 85-—90 százalékban betanított munkásnőket várnak. Szomorú tapasztalat, hogy a munkanélküliek a legaktívabb korúak közül kerülnek ki. Beruházások Később a helyzet tovább romlott. Márciusban ugrásszerűen megnőtt a regisztrált munkanélküliek száma. Áprilisban számuk csökkenő ütemben, de tovább nőtt. 1989-ben 56 darab—azújra- kezdési kölcsön felvételére jogosító — igazolást adott ki a munkaügyi központ Pásztó térségében. Ebből 49 fő fel is vette a pénzt. Legtöbben kisiparosként, magánkereskedőként, illetve mezőgazdasági kistermelőként kívántak vállalkozni. Kilenc fő pénzfelvétele húzódott át 1990- re. A kölcsönt ténylegesen felvevők aránya a térségben mindkét évben magasabb, mint a megyei átlag. Pásztón és térségében munkahelyteremtő beruházások támogatására is sor került. Különféle ipari tevékenységben 208 új munkahely létesült. Elmondható a térségre vonatkozóan az is, hogy az újonnan létesült munkahelyeken nem a tartósan munka nélküli személyeket foglalkoztatják elsősorban. Összességében megállapítható, hogy noha a térség foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzete folyamatosan romlik, a kedvezőtlen irányú változás mértéke nem éri el a megye más területén tapasztalhatókat. Kilátások így állhatott elő az a helyzet, hogy amíg 1989-ben Pásztó és körzete a legkritikusabb térség volt, mára ez megváltozott. A rosszabbodás esélye azonban megmaradt, hiszen a kevés munkahely, az ingázás, a pályakezdők belépése, a privatizációs folyamatok mindezt kiválthatják. Az 1991. első negyedév végén 966 fős regisztrált munkanélküliek száma az év végére az 1500 főt is elérheti. (D—) izmznu 5 Pásztó és környéke Iparűzési adó Pásztó város önkormányzati képviselő-testülete június ll-i ülésén megalkotta a helyi iparűzési adóról szóló rendeletet, amely 1991, július 1-én lép hatályba. A rendelet előírásai szerint a vállalkozóknak július 31-ig kell bejelenteniük adókötelezettségüket, 1990. évi nettó árbevételüket. A rendelet részletes szabályai megtekinthetők a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, a bevallási nyomtatványok az adóhatóságnál vehetők át. Villamoshálózat felújítása Szurdokpüspöki. A vakációval együtt megkezdődött az általános iskola villamos hálózatának teljes felújítása. A munkálatokat egy hónap alatt kell befejezni, mert tanévkezdés előtt még takarításra és festésre is sor kerül. Zárszámadás Tar. Csütörtökön ülésezik a képviselő-testület. Napirendjükön a tavalyi év értékelése.és a bizottságok fő feladatainak meghatározása szerepel. 1990-ben teljesítették a célkitűzéseket: átadták a postát és a közösségi házat, új sportöltöző épült, három utat újítottak fel és emellett még pénzük is maradt. Önerős fogászat Ecseg. Dr. Juhász László pásztói fogorvos hetente kétszer tart rendelést a községben: kedden és csütörtökön. A megállapodás szerint nem a kórházzal együttműködve, hanem másodállásban alkalmazza az önkormányzat a fogorvost, így saját keretből fedezik a bérezést. Liberális klub Bér. Solt Ottilia szociológus, szabaddemokrata országgyűlési képviselő lesz a liberális klub vendége június 21-én, pénteken. Az érdeklődőket 19 órára várják a polgármesteri hivatal tanácskozótermébe. Lehet buszozni Hasznos. Rendeződött a község közlekedési helyzete. A Mátra Volán teljes egészében visszaállította azokat a járatokat, amelyeket 1990 szeptemberében elvont. Közlekednek, a hajnali és az éjszakai járatok is, a vasúti menetrendhez igazodva. Humor a faluházban Kálló. Ihos József, a rádió Kabarészínházának humoristája lesz a község vendége június 21 -én. A szórakoztató műsor 20 órakor kezdődik a faluházban.
