Új Nógrád, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-20 / 143. szám

1991. JÚNIUS 20., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Luzerni] 3 Gyorsreaktorok és ioncserélők Kevesen tudjuk, hogy mit jelentenek a következő szak- kifejezések:* lemezes ülepítő, polimeroldó, gyorsreaktor, ioncserélő. A salgótarjáni önkormányzat polgármesteri hivatala és a Felületvédelmi Szolgáltató Gazdasági Mun­kaközösség környezetvédelmi bemutatót rendez ma, 10 órai kezdettel Salgótarjánban, a polgármesteri hivatal ta­nácstermében. Lambertus Zsolt cégvezető videofilm-vetítés keretében ismerteti a gmk. tevékeny­ségi körét, majd Pap And- rásné okleveles vegyészmér­nök szól a galvanizáló és szennyvíztisztító rendszerek, folyamatok, berendezések működéséről. Ezt követően Muth László, vegyésztech­nikus ismerteti egyedi gyárt­mányaikat, többek között a szennyvízkezelő gyorsreak­tort. A bemutató keretében üzemi, illetve labormodellek is láthatók lesznek. Nőtincs. A polgármesteri hivatal megbízta a Nógrádi Történeti Múzeum munka­társait, hogy végezzenek ku­tatásokat a község történe­téről. A múzeum négy mun­katársa most levéltárakban kutat, mert mint kiderült Nőtincsnek hajdanán külön címere és pecsétje is volt. Hoffmann úr hazatalált Műanyag ablakok Homokterenyéről Németországba Lassan járj, tovább érsz! Nógród megyében minden harmadik személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset a sebesség helytelen alkalmazása mi­att következik be. Ez a korábbi években évente átlagban 120- 130 balesetet jelentett, az utóbbi két esztendőben azonban már csaknem 200-at. Három és fél évtizeddel ez­előtt az NSZK-ba emigrált egy mátranováki születésű, gépipari technikumot végzett fiatalember. Odakint mér­nöki diplomát szerzett, s jelenleg a Stuttgarthoz köze­li Mülackerben él és vezeti üzemét. A külhonban is magyarnak maradt Hoff­mann Károly üzletember­ként hazatalált, ide hozta a tőkéjét, s a nevével fémjel­zett gazdasági társaság ma már termel. — Nagyjából egy hónap­ja kezdtük meg a műanyag ablakok gyártását — mond­ta az üzlettárs, Kreicsi László, a Nógrád Megyei Szolgáltatóipari Vállalat Videotechnikai Leányválla­latának igazgatója. — Mivel idehaza pang a beruházási piac, ezért Németországba szándékunk szállítani a termékeinket, mert ott vi­rágzik az építőipar. A ha­marosan befejeződő mi­nőségi vizsgálatok részered­ményei azt igazolják, hogy exportképesek a gyártmá­nyaink. A gyártócsarnok Homok- terenyén üzemel: a Hoff­mann Ajtótechnika Kft. meghatározatlan időre bérli a Zagyvavölgye Termelő- szövetkezettől. Eredetileg Salgótarjánban szerették volna létrehozni az üzemet, ám a tulajdonosok ireáli'san magas bérleti díjat kértek a számba jöhető épülete­kért. A gépsor a ma ismert legkorszerűbb, s a gyártás­hoz szükséges műanyag pro­filokat, valamint az egyéb kellékeket a legismertebb német cégek szállítják. Az üveget a Salgótarjáni Sík­üveggyártól vásárolják. — Egyelőre csak hárman dolgoznak a munkacsarnok­ban — folytatta Kreicsi László. — Ketten már elvé­gezték a speciális szaktan- folyamot, harmadikuk most tanul Németországban. A későbbiekben is legfeljebb Szemre tetszetős, minőségre ki­váló ablakok készülnek Ho- mokterenyén. tíz embert kívánunk alkal­mazni: öten gyártanak, öten a helyszínen szerelik majd a nyílászárókat. Még az idén-elkészítjük'annak az*-» automataajtónak a prototí­pusát, amelyet magyar alap­anyagból, de német tech­nológiával akarunk gyárta­ni. Elképzeléseinkben sze­repel még üvegházak és különleges igényű alumí­niumszerkezetek előállítá­sa. Termékeink minőségét mutatja, hogy öt év garan­ciát adunk, szemben az ide­haza szokásos kettővel. Teljes felfutáskor évi 30 millió forint lehet az üzem termelése. Hoffmann úr és társa azonban hisznek ab­ban, hogy idővel ennek a többszörösét is elérhetik, mert rendíthetetlenül bíznak a magyar piac fellendülésé­ben. Reméljük, nem kell csalatkozniuk... kolaj - gyurkó A nem megfelelő sebesség alkalmazása elsősorban nem a KRESZ-ben előírt sebes­ség túllépését jelenti: ez a balesetek mindössze 5—6 százalékának okozója. Sok­kal inkább jellemző, hogy a járművezetők a sebesség megválasztásánál figyelmen kívül hagyják a közlekedési körülmények változását! Nincsenek tekintettel az út-, a forgalmi, az időjárási és a látási viszonyokra. Ned­ves, sőt, havas, jeges úton is olyan sebességgel közle­kednek mint száraz úttesten. Ütkanyarban nem csökken­tik a sebességet, éjszaka gyorsabban vezetnek mint nappal, s sorolhatnánk to­vább. flz útkanyarulat veszélyei A helytelen sebességalkal­mazásból adódó balese­tek közel háromnegyed ré­sze a nem az útviszonyok­nak megfelelő sebesség mi­att következik be. A kedve­zőtlen útviszonyok között el­ső helyen kell. említeni az útkanyarulatot. A nem meg­felelő sebesség alkalmazása miatti balesetek több mint fele útkanyarulatban törté­nik, közel egyharmad részük teljesen normális út-, idő­járási és látási viszonyok között. Egyetlen kedvezőt­len körülmény maga az út- kanyar, amit a járműveze­tők figyelmen kívül hagynak és kanyarban is olyan se­bességgel közlekednek, mint egyenes útvonalon. A leg­utóbbi öt évben a balesetet okozó járművek átlagos se­bessége ütkanyarban na­gyobb volt, mint egyenes útvonalon. A 80 km/óránál nagyobb sebességgel oko­zott balesetek több mint két­harmada ütkanyarban tör­tént, 100 km/óránál nagyobb sebességgel pedig csak üt­kanyarban okoztak balesetet a járművezetők. Hasonló problémát jelent a normálistól eltérő (ned­ves, havas, jeges) útfelület­hez való alkalmazkodás. A járművezetők egy része nem veszi figyelembe, hogy nedves úttesten a féktávol­ság növekszik, fékezés köz­ben nagyobb a megcsúszás, a felborulás veszélye, külö­nösen ütkanyarban. Gyakoriak a borulások A látást befolyásoló té­nyezők közül a sötétség az, amihez legkevésbé alkalmaz­kodnak a járművezetők. Nem veszik figyelembe, hogy éjszaka a látásélesség csök­ken. Ennek következtében a veszély csak később ész­lelhető, az alkalmazott na­gyobb sebesség miatt ugyan­akkor növekszik a féktávol­ság, így a baleset elkerülé­se sokszor mór lehetetlen. A kisebb éjszakai forgalom miatt sokan bátrabban köz­lekednek ’-nagyobb sebesség­gel. A helytelenül megvá­lasztott sebesség miatti bal­esetek 43 százaléka az éj­szakai órákra esik. A helytelenül megválasz­tott sebesség miatt leggya­koribbak a farolásos, felbo- rulásos balesetek, de meg­lehetősen sok a gyalogos­elütés és a járművek ütkö­zése is. Ez a balesetek kimenete­lére is kedvezőtlenül hat, mintahogy ezeknél több a halálos, illetve a súlyos sé­rülés. Míg az utóbbi öt év­ben a megyében történt összes baleset 7,7 százaléka volt halálos kimenetelű, ad­dig a nem megfelelő se­bességalkalmazás miattiak 9,4 százaléka. A körülményeknek meg­felelő sebesség helyes meg­választása 'elsősorban a fiatal, kezdő gépjárműveze­tőknek okoz problémát. Ök előszeretettel próbálgatják járművük teljesítőképessé­gét, miközben saját képes­ségeiket túlbecsülik. Jel­lemző rájuk a nagy sebes­séggel, veszélyes manőve­rekkel való közlekedés, ugyanakkor kellő gyakor­lati tapasztalat hiányában nem tudják megítélni, hogy járművük a normálistól el­térő feltételek között, ho­gyan viselkedik? Tapasztalat szükséges A nyugati típusú gépko­csik növekvő behozatala a balesetek alakulásában is érezteti hatását. Bár 1990. évben az ilyen személygép­kocsik által okozott balese­tek az összes balesetnek csak az 5 százalékát tették ki, számuk már 2,5-szer na­gyobb volt, mint egy év­vel korábban. Ezeknél a gépkocsiknál azonban nem az abszolút értelemben vett nagy sebesség, hanem az út­viszonyokhoz való alkalmaz­kodás jelenti a legfőbb problémát. Az utóbbi két évben mindössze egy nyu­gati gyártmányú személygép­kocsi okozott balesete^ az előírt sebesség túllépése mi­att, közel háromnegyed ré­szüknél víszonT'az ..Útviszo­n yoknak nem megfelelő se­besség vezetett balesethez. Figyelembe kell venni, hogy ezek a gépkocsik — bár nagyobb sebességre képesek — nem a mi útviszonyaink­hoz készültek. A gépjárművezetői vizs­gára való felkészülés során megszerzett elméleti tudás nem elegendő a biztonságos közlekedéshez. Ehhez nél­külözhetetlen a vezetési gya­korlat, a hosszabb idő alatt felgyülemlett tapasztalat. Addig is míg erre szert tesz­nek, gondoljanak az alábbi közmondásra: „Lassan járj, tovább érsz!” Kerényi Kózmér KSH Nógrád Megyei Igazgatósága Koalíciós kezdeményezés Mátraterenye. A Demok­rata Koalíció helyi szerveze­te kezdeményezte: az iskola udvarán levő melléképületet alakítsák át gyakorlati mű­hellyé. A koalíció tagsága felvállalta a belső közfalak, szerelvények lebontását, az építkezés társadalmi munká­val való segítését. Felajánlá­sukhoz csatlakozott a szülői munkaközösség és az önkor­mányzat is: a képviselő- testület 150 ezer forintot sza­vazott meg az átalakítás költségeire. Vita a kulturális programról Salgótarján. A Szabad De­mokraták Szövetsége salgó­tarjáni csoportjának szer­vezésében, pénteken délután 5 órakor, a József Attila Mű­velődési Központ klubjában tartják azt az összejövetelt, amelyen Fodor Tamás or­szággyűlési képviselő vitára bocsátja a párt kulturális programját. A rendezők minden érdeklődőt szeretet­tel várnak tiltakozik a POFOSZ Bátonyterenye. A Magyar Politikai Foglyok Szövetsége Nógrád Megyei Szervezeté­nek minap megtartott nagy­gyűlésén a jelenlevők tilta­koztak az ellen, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt október 12-én. Salgótarján­ban tartsa XV. kongresz- szusát. Tejutalványok szétosztása Luciáivá-*-Sámsonháza. Harmincöt tejutalványt osz­tottak szét a közeli napok­ban a községekben: Lucfal- ván négy hadigondozott, öt szociális és huszonegy rend­szeres nevelési segélyben ré­szesülő kapta meg ezeket. A szomszédos Sámsonházán öten részesültek ebben a kedvezményben. Vizsga Szécsény. A Mezőgazdasá­gi Szakközépiskola és Szak­munkásképző Intézet tizenöt tanulója vizsgázott szerdán az iskola tanműhelyében he­gesztőszakmából. A fiata­lok ezt a szakmát nappali tagozatos tanulmányaik mel­lett tanfolyam keretén belül sajátították el. Helyet a kisebbségnek is Szószólójuk az önkormányzatban Gyöngybaglyok és denevérek nyomában Sóshartyán önkormányza­ta az elmúlt héten az etni­kai kisebbségi lakosság ré­szére községpolitikai fóru­mot tartott. Részt vett a találkozón a Belügyminisz­térium önkormányzati fő­osztályának képviseletében Kozákné dr., a köztársasági megbízott budapesti hivata­lának kisebbségi referense, dr. Kollár József, valamint a hivatal megyei vezetője, dr. Várkonyi József is. Sirkó Ferenc polgármes­ter tájékoztatta a kisebbségi fórum résztvevőit a telepü­léspolitika napi és távlati kérdéseiről. Ismertette az önkormányzat költségveté­sét, ezen belül is kiemelten arról szólt, milyen bevételi forrásokkal számolnak, s ezek miként bővíthetők a település lakosságának ösz- szefogásával. Őszintén be­mutatta a bajokat, a napi gondokat is. Különösen a létminimum határán élők igazságos segélyezésének el­döntése okoz az önkor­mányzatnak lelkiismereti problémákat — a lakosság összetétele miatt —, hiszen a településen jóval maga­sabb a támogatásra szorulók száma, mint amennyire a segélykeret elegendő. A polgármester sajnálko­zását fejezte ki azért, hogy a képviselő-testületből hi­ányzik a nagyszámú cigány­lakosság képviselete. Bár a helyhatósági választásokon a különböző cigányszervezetek és a pártok is indítottak ci­gányjelölteket, valószínűleg az összefogás hiánya miatt, közülük egyetlen sem jutott be a 7 tagú önkormányzati testületbe. „Mindenképpen helyet és véleményalkotási lehetőséget kell biztosítani a cigány et­nikai kisebbség szószólójá­nak a sóshartyáni önkor­mányzatban” — fogalmazó­dott meg az önkormányzati testület korábbi ülésen, s ennek az igénynek a gya­korlati megvalósítását is szolgálta ez a település­politikai fórum: A fórumon részt vevő or­szágos és megyei vezetők valamennyien támogatták a sóshartyáni önkormányzat javaslatát. Sirkó Ferenc ezért azt ajánlotta; az a sze­mély legyen a cigányság szószólója aki a volt képvi­selő-jelöltek közül a leg­több szavazatot érte el. E szerint Bada Sándor nyugdíjas sínszegkovács, a KDNP volt jelöltje kapta azt a megbízatást, hogy a jövőben minden önkormány­zati ülésen tanácskozási jog­gal közvetítse és képviselje a cigánylakosság érdekeit. S hogy ne csak egyedül a saját véleményét legyen kénytelen tolmácsolni-, a helyi önkor­mányzat szervezési és mű­ködési szabályzata alapján — és a fórum résztvevőinek személyi javaslatait figye­lembe véve — megalakítot­ták a kisebbségi ügyekkel foglalkozó 5 tagú önkor­mányzati bizottságot is. (Szabó F ) Két lelkes fiatalember áll a nemti templom tövében a torony ablakait fürkésziK. kezükben kis műszer. Aztán lemondóan legyintenek, ti- vábbállni készülnek. Nem az épület, mégcsak nem is a szépen szóló hantig érde­kelte őket. Élőlényeket, pon­tosabban védettnek nyilvá­nított állatokat kerestek, de látva a hálóval bevont nyí­lásokat, reményük szerte­foszlott. A salgótarjáni Drexler Szilárd, a Magyar Madárta­ni és Természetvédelmi Egyesület nógrádi csoportja, Paulovics Péter, a Szegedi József Attila Tudományegye­tem hallgatója pedig a de­nevérkutatók baráti köre megbízásából vállalkozott arra a különleges feladatra, hogy Nógrádban gyöngyba­goly- és denevérállomány- felmérést végeznek. Templomtornyokban, ká­polnákban, elhagyott kasté­lyokban — tehát viszonyáig háborítatlan környezetben található ezeknek a fajok­nak a túlnyomó része. Vé­dettek, mert sajnos, kipusz­tulóban vannak — mondja Szilárd. Barátja örömmel te­szi hozzá: — Bár itt semmit nem ta­lálhattunk már, de az első állomáson, Kisterenyén, a templom padlásán felfedez­tünk egy denevérkolóniát. S még jó néhány faluba ellá­togatunk az elkövetkező pár napon. Néhány helyen eset­leg költőládákat helyezünk ki, s elvégezzük a tornyok, padlások tisztítását is. Meg­teszik ezt mások is előttünk a mostanában reneszánszát élő templomfelújítások során, csakhogy kíméletlenül ki­űzik ezeket az állatokat is. A további hasonló „tisztogatás­nak” szeretnénk elejét venni m. j. Lakossági fárum Balassagyarmat. Ma. dél­után öt órai kezdettel, má­sodik alkalommal kerül sor lakossági fórumra a műve­lődési központban. Az ér­deklődők hallhatják dr. Né­meth György polgármester és dr. Kiss Tamás alpolgár­mester beszámolóját a vá­ros helyzetéről, a polgár- mesteri hivatal tevékeny­ségéről, majd kérdéseket te­hetnek fel. A fórumot egye­nes adásban közvetíti a vá­rosi televízió. Elnéptelenedő üzletek Magyarnándor. A Galga- menti Áfész bolthálózatában, a tervezetthez képest csak­nem hat százalékkal csök­kent a forgalom. Növeli a gondokat, hogy a térségben működő cégek is problémák­kal küszködnek, fizetési gondjaik vannak. Az előb­biek kedvezőtlenül hatnak a vásárlási kedvre és képes­ségre. Előkeresik azokat a régi iratokat is, amelyek a -köz­ségben élő tevékenységét re­gisztrálják. Amint a mun­kával végeznek a kutatók, az önkormányzati testület azt tervezi, hogy az eddig fellelt adatokat könyv alak­ban is megjelentetik. Történeti kutatások

Next

/
Thumbnails
Contents