Új Nógrád, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-17 / 140. szám

1991. JÚNIUS 17., HÉTFŐ íznjjíznu 5 AMEN AZ AFESZRA! A maradék üzleteket is vállalkozásba adják Kisterenye. Nos, bekövetke­zett az, amit csak elodázni lehe­tett, de elkerülhetetlenné tenni nem sikerülhetett! Az Egyesült Zagyvavölgye Áfész maradék üzleteinek vállal­kozásba adásáról van szó. — Erre az évre már csak hu­szonöt egységet hagytunk meg sa­ját kezelésünkben — mondta Danyi Balázs, a szövetkezet elnö­ke. — Ezekkel a többségükben falusi boltokkal kívántuk ápolni a tagi kapcsolatokat: tagjaink vá­sárláskor itt élhettek az őket megillető kedvezménnyekkel. Az első negyedévet azonban huszon­két üzlet ráfizetéssel zárta, s a maradék három is csak bolti szin­ten lett önköltséges. Lépnünk kel­lett, különben a veszteség év végé­re a tízmillió forintot is elérhette volna. Egyetlen lehetőség kínálko­zott: egyéni, vagy csoportos vál­lalkozásba adni az egységeket! Tudniillik ahol ezt már tavaly meglépték, ott javult az áruellátás színvonala, növekedett a forga­lom, s nyereségessé vált az üzlet­menet. Teljesen természetes ez persze, hiszen a vállalkozó saját’ zsebre dolgozik, s amennyiben nem iparkodik odacsalogatni a kuncsaftokat, gyarapítani a bevé­telt és a hasznot, úgy előbb, vagy utóbb lehúzhatja a rolót. — Valamennyi boltot belső emberek vettek vállalkozásba — folytatta az elnök. — Nagyobb részüket egyénileg, míg nyolc üzletre két káefté alakult. Június végéig mindenütt megtörténik a leltározás és a váltás. A központ­ban, melynek a vagyonkezelés lesz a feladata, talán nyolcán ma­radunk. Sajnos, mintegy másfél tucatnyi alkalmazottnak a kezébe kell adni a munkakönyvét. Külön­ben az elbocsátások már hóna­pokkal korábban megkezdődtek. Az áfész és a társaságok fele­fele arányban részesülnek az alap­tőkéből, s a majdani nyereségen is így osztoznak. Az üzletek után bérleti díjat kér a szövetkezet, nincs szó az eladásukról. Danyi Balázs szerint, mindenképpen meg kell őrizni a 72 millió forint értékű vagyont, sőt gyarapítani szeretnék. Hamarosan újabb kft.-t is létrehoznak a felvásárlás terüle­tén. —Öt egység vitelére vállalkoz­tunk — válaszolta érdeklődésemre Csernai Lászlóné, a tizenkét tagot és alkal­mazottat számláló egyik társaság ügyvezető igazgatója. — Kétmil­liós törzstőkével indultunk, s a tagok saját pénzükkel is beszáll- hattak. Voltak álmatlan éjsza­káim, amíg igent mondtam a fel­kérésre, de munka nélkül nem akartam maradni. Úgy kívánunk dolgozni, hogy mi is és a lakosság is megtalálja a számítását. A mátraalmási ABC-t is ez akft. üzemelteti júliustól. Vezetője: Stork Györgyné. — Nálam eddig is jó volt a for­galom, de szeretném tovább nö­velni — jelentette ki. — Vannak ötleteim, ám csak a megvalósítá­suk után beszélek róluk. Azt elá­rulhatom: mérséklem az árakat, s az igényekhez igazítom a nyitva­tartási. Kezdődik az üdülési sze­zon, gondolom szombaton és va­sárnap is sokan betérnek majd a boltba. kolaj Negyven milliliter biztonság Kisterenyén ezen a napon a fé­lelem győzött. A postamestert akarta leütni régi — büntetett előéletű — ellensége. Hátulról közelítette meg az idősebb férfit a támadója. Ütésre emelte a kezét, s a következő pillanatban lecsapott a tarkójára. A postamester meg- tántorodott, de nem ájult el, sike­rült megállnia a lábán. Ösztönös mozdulattal a zsebébe nyúlt, elő­vette a kis spray-t, és tartalmából az akkor már menekülő személy felé spriccelt. Folyt a könny a szeméből: a le­vegőben terjengő gáz szaga irri­tálta. Mikor kezdett ocsúdni, ak­kor vette észre, teljesen egyedül áll az utca szélén, a jelenetre nem figyelt fel senki. Riadtsága gyorsan elmúlt, az­tán dühösen folytatta útját. Tűnő­dött, mit tegyen, hogy ez ne ismét­lődjön meg. Fiára gondolt, akit egyedül nevel, s akinek fontos az ő testi-lelki épsége. Nem magát fél­tette. Megfordult a fejében, hogy feljelentést tesz. Tapogatta a nya­kát, de sebet nem érzett, s így tud­ta, nemigen lehet nyert ügye. Eszébe jutott randőr ismerőse, s hamarosan fel is kereste. Megtud­ta tőle: nemcsak a postásokat, hanem a rendőröket is fenyegetik. Nem tett feljelentést. Elment az ügyészhez is, de nem biztatták jóval. így kényszerült szembenézni a meztelen valóság­gal: önmaga védelmére, a félelem ellen be kell rendezkednie. Még jó, hogy megvette azt a kis, csu­kott tenyérben is jól elrejthető negyven milliliteres flakont a len­gyel piacon. Most már mindig magánál tarthatja, mert nem bíz­hat semmi másban.-m. j.­Orosz Alajosné Ligetes, kanyargós út végén, dombok karéjában húzódik meg Mátracserpuszta. Az ideérkező idegen tétován keresi az élet jeleit, olyan zavarba ejtő itt a csend. Az udvarokban szabadjára eresztett jószágokat, a házak között meg­művelt kerteket lát. Lélegzik a puszta. Lám, a bolt is nyitva van, tárva az ajtó. Csak belül tűnik furcsa raktárnak, mert jórészt re­keszek foglalják a helyet. Nyílik a hátsó ajtó, s feltűnik egy idősebb férfi. Sótér Béla. a híres boltos-kocs- máros áll előttünk, szívesen szóba elegyedik velünk. A múltról me­sél: —1 Keglevich gróf birtokára épült ez a település. A húszas években mindössze egy tizenegy gyerekes juhászcsalád lakott itt, de a földéhség később ide hozott jó néhány bámait. Én Tótújfaluról — Szilaspogony mellől — kerül­tem Csérre, s mindenáron maszek boltos akartam lenni. Hát ezt ak­koriban nem nézték jó szemmel, így végül szövetkezeti alapon c BA TONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKE j PÓTOLJA MULASZTÁSÁT A BÁNYA Megszűntetik a holdbéli tájakat A horgászok szívesen látogatják a homokterenyei bányatavakat. Korábban olyan vádak érték a Nógrádi Szénbányákat, miszerint csak rombolja, de sohasem építi a környezetet. A külszíni bányák­ban kitermelték a szenet, aztán odébb álltak az emberek és a gé­pek, holdbéli tájat hagyva maguk mögött. —Jogosak voltak a kritikák, ám hiányzott a pénz a megbolygatott földterületek biológiai egyensú­lyának helyreállításához — mondta Gál Attila, a külfejtési üzem vezetője. — Most- azonban döntő változás következett be ezen a téren, hiszen a Szerkezetá­talakítási Központ fedezi az utó­munkálatok költségeit. Mi 57 millió forintot terveztünk erre a célra... Elsőként Homokterenye hatá­rában tüntették el a tóaljai külfej­tés és bővítménye okozta sebeket. Mintegy 80 ezer köbméter földet hordtak vissza és egyengettek el, s már csak a füvesítés van hátra. Két, 6—10 méter vízmélységű tó maradt a külszíni bányák helyén, melyeket szívesen látogatnak a horgászok, hiszen halat telepítet­tek a medrekbe. A földmunkálato­kat elvégző Szekszárd—Paksi Vízi Társulat a Zagyva-patakot is kitakarította, így biztosítva van a tavak vizének természetes cseré­je. — Összeállítottunk egy progra­mot, s ennek értelmében augusz­tus végéig, legfeljebb szeptember elejéig a többi felhagyott külfej­tést is rekultiváljuk — tájékozta­tott a fiatal szakember.—A csiba- ji bánya (Jánosakna) területét er­dősítjük. Az Isten-hegyi (Mátra- szele), az Ilona-bányai (Nemti) és a Keresztút II. (Szuha) külfejtése­ket olyan állapotba hozzuk, hogy ismét alkalmasak lesznek mező- gazdasági hasznosításra. A Gyu­la-déli (Bátonyterenye) külfejté­sen szeméttelepet szándékoznak létrehozni. Az utómunkálatokra pályázatot írunk ki. Gál Attilától még megtudtuk: most már úgy termelnek a külfej­téseken, hogy közben előkészítik a táj helyreállítását. Jó példa erre a módszerre a Besenyő-bérei kül­színi bánya, ahol a szén felszínre hozása után visszatöltik a földet, így könnyebben, gyorsabban, nem utolsósorban pedig olcsób­ban elvégezhető majd a rekultivá­ció. (K. L.) —(Gy. P.) Rózsás utca! Bátonyterenye. Az előző heti Bátonyterenye és környéke olda­lon rossz információ alapján téve­sen közöltük a Vörös Hadsereg út nevét. Tehát: nem Mázsás útnak, hanem Rózsás utcának nevezték el! „Bakancsosház” Mátramindszent. Alighogy elkészült, máris fogadhatta a ven­dégeket a „bakancsosháznak” el­nevezett turistaszállás. Az első fecskék huszonkét fős csoportja a napikban búcsúzott el, de helyük­re vasárnap már újak érkeztek. Gyógyszertári fiók Mátraverebély. Elkészült a gyógyszertári fiók a községben, melyet az önkormányzat finanszí­rozásával az orvosi rendelőben alakítottak ki. A lakosok hetente két napon, kedden és csütörtökön kereshetik fel. Csudajó világ volt itt! nyitottam meg az üzletet, amit ma már a fiam vezet. Felesége édesapja volt a fuva­ros, öszvérfogattal jártak a be­szerző utakra, amelyekre nem volt ajánlatos egyedül elindulni: — Jól emlékszem, aznap tizen­egyig esett az eső. A kocsi odavolt áruért, de hiába vártam, csak nem érkezett haza vele az apósom. Elmentem elébe, s meg is talál­tam: elakadt anagy sárban. Keser­vesen kiemeltük, de nagy árat fi­zettem ezért, mert úgy megemel­tem magam, hogy tüdővérzést kaptam. Három hónapig nyom­tam a kórházi ágyat. Az asszo­nyom addig egyedül vitte a boltot, s minden egyebet a ház körül.-— Nagyon sokat dolgoztunk — toldja meg férje szavait a feleség, aki negyvennyolc évi házásság után is rajongásig szereti a párját. — De volt kiért robotolni: egy fiunk és egy lányunk született. Elakad a szava, könnybe lábad a szeme. Lányukra gondol, akit négy éve veszítettek el. Béla bácsi keményebb szívű lehet, őt már nem ríkatja meg a szomorú tragé­dia emléke. Másra tereli a szót:-— Talán másfél százan is laktak itt a fénykorban. Aztán a fiatalok szétszéledtek. Most negyven­nyolcán vagyunk, s már csak ket­ten járnak dolgozni, a többiek mind öregek. Az egyik rangidős közöttük Orosz Alajosné, Sótémé édesany­ja, aki rendkívüli szellemi frisses­séggel megáldott teremtés. Hétrét görnyedve jár, de fürgén toppan be az ajtón, mikor a lánya érte üzen. Megvillan a derűs szempár, s a konyha megtelik vidámsággal. Ez a 88 éves asszony csupa móká- zás, most is szereti az életet, s dicséri a sorsot, mely őt húszéves korában ide vetette. — Csudajó világ volt itt! — Irány Mátracserpuszta! közli a nagy újságot, s az ő szájá­ból ez nem cseng hamisan. —- Tizenöt holdat műveltünk. Annyi volt vele a munka, hogy a lelkem is elvesztettem, mégsem bántam meg semmit. Nemrég hívtak az öregotthonba: hát majd megütött a guta. Mondtam nekik: hogy mehetnék el innen, hiszen annyi dolgom van! Tíz deka gyógyszert nem evett meg eddig életében, de szívesen olvas bármit, ami a kezébe kerül. Most is hozott magával olvasni­valót: egy kirojtosodott, megsár­gult régi kötetet tart az ölében, s buzgón lapozza. — 1911-ben adták ki, a címe: Évezredek könyve. A történelem­ről szól, különben meg a nádúj­falui temető árkában találták a gyerekek, én meg hazahoztam — magyarázza a néni, s mutatja, milyen kincsre lelt ő ebben: az utolsó lapokon feltüntetett hábo­rús hősök nevei között ott vannak az övéi is. Mihalik Júlia Képek: Gyurkó Péter Közös teherviselés Nagybárkány. A képviselők úgy döntöttek, hogy az önkor­mányzatok a népesség arányában járulnak hozzá a településen talál­ható, de a környező községek la­kossága által is használt intézmé­nyek működtetési költségeihez. Az óvoda, az általános iskola és a fogorvosi rendelő együttes kiadá­sa az idén megközelíti a 10 millió forintot, s ezen osztoznak meg az érdekelt falvak. A helyi adókról Bátonyterenye. A képviselő- testület június 20-án 15 órától a városházán tartja következő ülé­sét. Ismét napirenden szerepel a helyi adók bevezetéséről szóló rendelettervezet. Elfogadják a testület II. félévi üléstervét. Szó­beli előterjesztés hangzik el a ha­tályban lévő tanácsrendelet felül­vizsgálatáról. Kényszerleállás Mén kés. A tervezett időnél csaknem három héttel korábban, napokon belül befejezi termelését a nemesereszkei front, mert a sú­lyosan meghibásodott gépeket nem lehet menet közben megjaví­tani. Az ismét üzemkész állapotba hozott berendezéseket beszerelik a következő fejtésbe, amely július 15—20-a között kezdi meg a mintegy 100 méter széles szén- pászta leművelését. Táborozás Mátraterenye. Tizenöt hely­beli általános iskolás Sátoraljaúj­helyen táborozhat a nyáron. Az ál­talános művelődési központ pá­lyázaton nyert pénzt az üdültetés­hez, a termelőszövetkezet pedig autóbuszt ígért az utazáshoz. Hét tanuló Szorospatakon történelmi táborban vesz részt augusztus végón. Fogadónap Bátonyterenye. Orosz Tamás alpolgármester június 19-én 14- től 16 óra 30 percig a városházán tart fogadónapot. Új házvezető Nemti. A község önkormány­zata nemrégiben pályázatot hirde­tett a művelődési ház megürese­dett vezető állásának betöltésére. Egy helybeli pályázó — Zöld Anna Mária — jelentkezett a fel­hívásra, s a napokban meg is kezd­te a munkáját. Fő feladata: fiata­loknak szóló programok szerve­zése. Közös vállalkozásban Mátranovák. Élénk az érdek­lődés az országban elsők között vállalkozási alapra helyezett szakmunkásképzés iránt. A Nóg- rád Volán, a Salgótarjáni Öblös­üveggyár és a Salgótarjáni 211. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet illetékesei erre a hétre je­lentkeztek Králik Jánoshoz, a Mátra Műszaki Szakoktatási és Továbbképző Korlátolt Felelős­ségű Társaság ügyvezetőjéhez, hogy tárgyaljanak az oktatás igénybevételének lehetőségeiről és feltételeiről. Bátonyterenye és környéke Sótér Béla és kedves szavú felesége

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents