Új Nógrád, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-09 / 107. szám

1991. MÁJUS 9., CSÜTÖRTÖK PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE 5 ) Cigány vaj da, modern „kiadásban” Hatalmas zsivaj s falu szélén, lármás emberek és hangos zene az asszonyok ölében akis porontyok, a férfiak, mondjuk teknőt vájnak és valahol közöttük (esetleg egy sátorban) terebélyes és méltóság- teljes, vállig érő hajú kalapos, idősebb férfi ül. A cigány vajda. A régi vajda, aki az életképpel együtt már csak emlékekben él. Béren is cigányvajdát bíztak meg az ügyek intézésével. A ro­mantikus lélek kissé csalódott, amikor az említett urat egy falu közepén lévő házban találja meg. Búzás Jenő 41 éves, alacsony, vékony termetű, és nagyon ele­gáns. — Szeretném „helyreokosíta­ni” a cigányokat— mondja a mo­dem „kiadású” vajda. — Ezért is örülök, hogy már működik a könyvtár épületében a cigány­klub! Van, amikor éjfélkor is el­lenőrzőm őket, de nincs velük semmi baj. Igaz, meg is mondtam nekik, hogyan kell viselkedniük! — Sok cigány él Béren? — Tizenkilenc család, ez 60 ember. Sokat hallani arról, hogy milyen izgágák a cigányok. A bériek nem olyanok! Nem ve­rekszenek, hallgatnak rám. — Három hónapja vajda. Mi kell ehhez a funkcióhoz, tekin­tély? — Elég nehezen döntöttek ab­ban, hogy kit válasszanak meg. Nekem két munkahelyem van, mindkét helyen csoportvezető­ként dolgozom. De mellette kosa­rat kötök, teknőt faragok, kőmű­vesmunkát végzek. A polgármesterrel minden ügyes-bajos dolgot megbeszé­lünk. Ha társadalmi munkát szer­veznek, a cigányok mindenhol megjelennek. Segítettek a klub renoválásánál, árkot ástak és a polgármesteri hivatalnál, össze­szedték a szemetet a határban. — Ha ilyen jól megvannak, kell egyáltalán külön képviselet a ci­gányoknak? — Kell, mert a magyarokra azért nem hallgatnak annyira. — Mennyiben egyezik meg az ön szerepe a régi vajdáéval? Részeiben hasonlít, de akkor még nem úgy voltunk a paraszt­sággal, mint ma. Akkor a cigá­nyok teljesen elkülönülten laktak, általában a falu szélén. Bármilyen verekedés volt, ha a vajda oda­ment, szétszaladtak. Öregembert nem ütöttek meg. Ezek a fiatalok nem tudják, nem éltek még akkor. A vajdának leginkább az volt a feladata, hogy rendet tartson. — Milyen ügyekkel keresték már meg a cigányok? — Sokan pénzt kértek. Meg­mondtam nekik, ebben az évben ne számítsanak rá! A falu szépíté­sére kell fordítani. Ha kapunk va­lamit, tenni is kell érte. Nem mehet el a sok pénz csak úgy a falutól!- dudellai ­Fotó: ozsvárt Az ötödik rész A pásztói polgármester a város érdekeit védi Felháborodásunkat, rosszallá­sunkat fejezzük ki az úgynevezett Tóth József-féle „pavilon” építé­se, illetve megszüntetése kapcsán a sajtó jóvoltából kialakult ügy miatt. Az utóbbi években szemünk láttára hol itt, hol ott, mármint a centrumban — létesültek butikok, elárusítóhelyek, figyelmen kívül hagyva a lakosság véleményét és a városrendezési előírásokat, vá­rosképi igényeket. Amikor a szűk, egyirányú Deák Ferenc utcában a lakosság meg­kérdezése nélkül akartak pala­csintasütő, italmérő boltot létesí­teni, a környékbeliek fellépésére a polgármester úr intézkedett a pa­vilon más helyre való áttelepítésé­ről. Ezúton is kifejezzük elismeré­sünket a polgármester úrnak, mert nem egyes emberek, hanem a vá­ros érdekét tartja fontosabbnak. Ha a tisztelt újságíró megkér­dezte volna a Deák Ferenc utca lakóit, nem marasztalta volna el a polgármestert. Javasoljuk, hogy alaposabb, szélesebb körű információk birto­kában mondjanak véleményt egy- egy ügy kapcsán. Deák Ferenc utcai lakók nevében: • Zeke László Világított a képviselő fia w ’ ' - '*>í , ^ Első nekifutásra senki sem akart beszélni róla. Várjuk meg, mi lesz a vége... Tavaly augusztusban kezdő­dött. Csuka László, pásztói ipa­ros-kereskedő így meséli: — Észrevettem, hogy a lakás­ból tűnik a pénz. Tudja, hogy van, mindjárt a feleségemet kérdez­tem! Aztán rájöttünk, hogy valaki bejár a lakásba. Később kiderült, hogy egy G. B. nevű fiú vette el a kisebbik fiamtól a kulcsot, ő jár be hozzánk. Öt-hat alkalommal, ösz- szesen körülbelül 200 ezer forin­tot lopott el. — Én a rendőrségen hallottam először az ügyről. — Igen, segítségüket kértem, mert hiába tudtam, hogy ő az, nem sikerült elfogni. Kedden jöttek ki a nyomozók, bevegyszerezték a pénzt, és ugyanarra a helyre tet­ték, ahol én is tartottam. Szerdán délelőtt már a „rendőrség pénzét is ellopta!... Innen már könnyű volt az út, hisz a sötétben a vegyszertől fosz- foreszkált a keze, a pulóvere... — Ilyen kisvárosban nehéz ki­kerülni egymást. Milyen a vi­szony a családok között? — Elmentem a gyerek apjához, hogy rendezzük egymás között a dolgot, de nem csak hogy nem jutottunk eredményre, — még ő fenyegetőzött! így került a bíró­ságra az ügy. Április 15-én volt a tárgyalás, a gyerek mindent be­vallott, és visszafizették a pénzt. Amikor először találkoztunk, Csuka László visszakérdezett: — Nem a politika érdekli ma­gukat? Merthogy a 17 éves fiú apukája kereszténydemokrata képviselő a pásztói testületben... (Dudellai) — Ha nem tudom képviselni sem a körzetemet, sem a területe­met, sem az engem támogató pár­tot, sem magamat, akkor mit kép­viseljek?! — Költőinek látszó kérdés, de tapasztalataim szerint nem csupán Pintér Nándor érez így. Pásztó 6-os számú választó- körzetének képviselője annyiban korrekt, hogy ilyen módon nem akarja folytatni. Lemondott. De nézzük a részleteket! — Lemondását, a polgármes­terhez intézett levelében azzal indokolja, hogy a tanácskozások késő estébe nyúló vitái, a gyakran értelmetlennek tűnő szavazási procedúrák fizikailag és érzelmi­leg is megviselik, és akadályoz­zák nevelői munkáját. Ezzel nem akarok vitatkozni, de ilyen alapon bármilyen kollégája lemondhat­na... — Az a dolog egyik része, hogy itt ültem este kilencig. A másik, hogy nincs is értelme! — Miért? — Mert semmire nincs pénz, s ezt nem én találtam ki, az emberek nem érzik a rendszerváltozást. — Mitől éreznék? — Talán több személyi válto­zásra lenne szükség, mert az ösz- szefonódások ma éppúgy élnek, mint régen. — Ön az SZDSZ által támoga­tott független jelöltként nyert. Mit jelentett ez a testületi munkában? — Hármas szorításban voltam. Mivel egy szem pedagógus vol­tam a testületben, egyben a műve­lődési bizottság vezetője is. a kul­turális problémákkal engem ke­restek meg. A választókerületem­ben azt látták, hogy nem intézem a dolgokat, és egy-egy szavazá­somnál az SZDSZ is méltatlanko­dott. — Hogyhogy nem intézte a dolgokat?! — Elterjedt a módszer a képvi­selők között, hogy segélyeket in­tézzen, de szerintem egy képvise­lőnek nem az lenne a fő feladata. Egyébként pedig úgy látom, túl lassú a hivatal tempója! Itt van például a volt pártház ügye: jelen­leg a zeneiskola van az épületben, a tervek szerint a Mikszáth gimná­zium és a kollégium költözne oda. De fél év alatt sem sikerült elérni, hogy a zeneiskola kiköltözzön... — Ne haragudjon, ha az indokai után megkérdezem: mire számí­tott, amikor elvállalta a képviselő­séget? — Arra, hogyha a körzet, illetve a művelődés érdekeit valamilyen formában képviselem, bizonyos területeken eredményeket tudok produkálni. Persze, azt is hozzá­teszem: még rövid volt az idő. Tulajdonképpen véletlen, hogy képviselő lettem. Először nemet mondtam az SZDSZ-nek, később megkeresett a KDNP, az MDF és az MSZP is. Mindenkit elutasítot­tam. Az MDF jelentkezett utoljá­ra, s akkor azt mondtam, ha elfo­gadják, a két párt (MDF— SZDSZ) színeiben indulok. Eb­ben megegyeztünk, de az MDF közben mégis mást jelölt. A két választás között már visz- sza akartam lépni! Elkeserítőnek tartottam, hogy körzetemben élő több mint 800 választópolgár közül csak 117-en szavaztak rám. Akkor is, most is azt mondom, ilyen aránnyal nem tudom képvi­selni a körzetet! — Ha már itt tartunk, hadd kér­dezzem meg a véleményemet a polgármester által említett „ön­képviseletről”. Vagyis, mintha a képviselők mögött nem is lenne választókörzet... — Ez nem igaz. Én például ta­lálkoztam a körzetem tagjaival, megállítottak az utcán, megkeres­tek a lakásomon, de ne felejtsük el, hogy ez a dolog kölcsönös! Február végén tájékoztatót tartot­tunk. Ezen mindenki elmondhatta volna a problémáit — ha eljött volna! Az én körzetemből jó, ha húszán jelen voltak. — Nem lehetséges, hogy azért, mert úgy érzik a képviselő nem igazán tud mit tenni? — Biztos benne van ez is... — Azt már tudom, hogy egy konkrét eset kapcsán vált végle­gessé a döntése. Mi is történt ak­kor? — Két szolgálati lakást önkor­mányzati tulajdonba vettek, ami­kor a polgármester úr felolvasta Faludi Sándor levelét. Abban azt kérte, hogy megvehesse ideigle­nes lakását, de a levél hangvételé­vel én nem tudok egyetérteni! (Idézet Faludi leveléből: — „A bukott kommunista rezsim helyi és megyei diktátorai különböző kiagyalt ürügyek alapján 1987 őszétől koncepciós eljárássoroza­tot indítottak ellenem, sőt egész családom ellen.”) — Túl vagyunk már azon, hogy ilyen stílusban beszéljünk az el­múlt évtizedekről! A képviselők többsége pedig természetesnek vette ezt a levelet! Nem tartom erkölcsösnek a testület döntését (17:2 arányban megszavazták a Faludi-lakást), mert előtte sem a művelődési ház dolgozóinak (oda tartozott a szolgálati lakás), sem a művelődési bizottság tagjainak véleményét nem kérdezte meg senki. — Elkeserített a képviselők megalkuvása a levéllel kapcsolat­ban. Faludi részéről ezt természe­tesnek tartom, de nekünk semmi­képpen nem kellett volna elfogad­nunk! Én nem is engedtem volna be az ülésre. De szeretném, ha mindenki értené, ez az ügy csak egy láncszem volt... Dudellai Ildikó Félig kész a „reuma” Pásztó. Április utolsó napján adták át a városi kórház reumaosz­tályát, az eredetileg orvosi laká­sokból és műhelyből álló épület­részben. Jelenleg járóbeteg-ellá­tást végeznek az osztályon, de ha elkészül a fürdő ( a terv szerint még ebben az évben), akkor nap­közi szanatórium jelleggel tudnák fogadni a betegeket, komplett kezeléssel. Háromszor négyméte­res lesz a medence, amit úgy alakí­tanak ki, hogy gyógyvizet is hoz­hatnak bele, de csapvízről is mű­ködtethető lesz. A reumatológia eddigi költsége 6 millió forint, a következőkben még 4 milliót kell ráfordítani. A betegek már járhat­nak elektroterápiás és gyógytor­nakezelésre. (Ozsvárt—Dudellai) Ivóvizet keresnek Kisbágyon. Vízmű építésére céltámogatási pályázatot nyújtot­tak be az illetékes hatóságokhoz — tudtuk meg Orszáczky Ferenc- től, Kisbágyon polgármesterétől — melynek elbírálása, jóváha­gyása az Országgyűlés feladata. A település vízvezeték-hálóza­ta gyors ütemben romlik, s amennyiben ezt a beruházást nem sikerül megvalósítani, könnyen előfordulhat, hogy néhány év múlva lajtoskocsi hozza az ivóvi­zet a faluba. A másik alternatíva: várni a „regionális vízre”, ami­nek kiépítése a távoli jövő remé­nye lehet csak. A polgármesteri hivatal mun­katársai falugyűlésen tájékoztat­ták a lakosságot a várható kiadá­sokról. Eszerint családonként negyvenezer forintot kell majd befizetni, amit tíz év alatt havonta hat-nyolcszáz forintjával törleszthetnek az állampolgárok, míg az önkormányzatnak jelenleg kétmillió forint áll rendelkezésére a beruházás finanszírozására. Az elvégzett talaj- és rétegvizs­gálatok azt mutatják, hogy Kisbá­gyon területén van megfelelő mi­nőségű ivóvíz, így a következő hetekben megkezdik a próbafúrá­sokat is, melynek költsége havon­ta majd" egymillió forint. Sajnos fennáll annak a kockázata, hogy a kutatások nem járnak eredmény­nyel, de a szakértők véleménye szerint ennek kicsi az esélye. Amennyiben az Országgyűlés megadja a kért támogatást, a la­kosság egyetértése szükséges a munkálatok megkezdésére. l'L't'bWb'l Pásztó és környéke Falugyűlés Vanvarc. Először találkozik a helyhatósági választások óta a te­lepülés polgáraival hivatalos for­mában a helyi önkormányzat. A május 17-én megtartandó falu­gyűlésen a polgármesteri hivatal tájékoztatja a lakosságot eddigi tevékenységükről, terveikről, a négyéves választási periódus programjáról. Operaest Szirák. A Kastély Hotelben május 10-én, 19 órától operaesten vehet részt a zeneszerető közön­ség. Az előadáson fellép Jeremiás Beatrix, az operaház énekesnője, zongorán kíséri Katona Ágnes. Jegyek a helyszínen válthatók il­letve a Szirák 13-as telefonszá­mon megrendelhetők. Bővített közvilágítás Szarvasgede. A polgármesteri hivatal úgy döntött, hogy a falu közvilágításának javítása érdeké­ben hét új lámpát szereltet fel, a Kossuth utcában és a Hunyadi úton is sűrítik a villanyoszlopo­kat. Felújítások Ecseg-Kozárd. Útépítés, fel­újítás, épület-karbantartás szere­pel az önkormányzat közeli ter­veiben. Az Egri Útépítő Rt.-gal kötöttek szerződést, amely Ko- zárdon kettő, Ecsegen hat út építé­sét illetve korszerűsítését jelenti. Ezek költsége 4,2 millió forint lesz. Tervezik az idősek klubjá­nak renoválását is. Az ecsegi alsó iskolában külgő tatarozásra kerül majd sor (a melléképületekkel együtt) a felső iskolában pedig a fűtési rendszert kell felújítani, mert tönkrementek a kazánok. Az iskolák rendbe hozására 800 ezer forintot tervezett a hivatal. Eze­ken kívül a közvilágítás korszerű­sítését is folytatják két-két utcá­ban. Útátadás Szurdokpüspöki. Múlt héten volt a Kaszás út—Kaszás tér— Csokonai út építésének műszaki átadása. Készül a Béke út felújítá­sa és meghosszabbítása a belterü­let végéig, amely körülbelül egy 300 méteres szakasz. Az útépítés költsége 3 millió 100 ezer forint. Munka lenne, hely nincs Erdökürt. Nagy problémát je­lent a községnek, hogy nincs olyan épületük, ahol munkahelyet lehetne létesíteni. Pedig már vál­lalkozó is akadt, aki legalább tíz asszonynak biztosított volna munkát és fizetést, a helyi varro­dában. Az épület hiánya annál is inkább gond, mert már jelenleg is 20 munkanélküli van a faluban, és sokan dolgoznak Budapesten, márpedig a gyárakba „bejárás” manapság közel sem életbiztosí­tás! a kommunisfa rezsimen!

Next

/
Thumbnails
Contents