Új Nógrád, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-07 / 105. szám

IVNUTT^I LÁTÓHATÁR 1991. MÁJUS 7., KEDD . 4 tyé/emény Egy színész emlékezete Furcsa játékot űznek a hallga­tókkal, a nézőkkel A Szabó család és a Szomszédok típusú rádió- és tévéműsorok. A hetente, kéthe­tentejelentkező folytatások során ugyanis egy-egy színész úgy összenő a szerepével, hogy való­ságos énje, igazi személyisége szinte teljesen elfelejtődik, hát­térbe szorul. Szomorú példája e jelenségnek Máriáss József halála. Egész biz­tos van olyan olvasó, aki így nem is tudja kiről van szó, bezzeg Bőhm urat — vagy bácsit — em­lítve, mindenki számára azonnal világossá lesz, hogy a televíziós sorozat egyik legnépszerűbb sze­replőjét érte ütői a végzet. De amíg a Lear király vagy az Othello megformálója csak eljátsza — akár több százszor is — a drámát, Bőhm úr elvesztőt a színész visz- szavonhatatlan targédiája írta a film forgatókönyvébe. Bár a be­tegség jelei már régen látszottak Máriáss József remegő kezén, elnehezedő hangján sokdioptriás szemüvegén, azt senki sem tud­hatta előre, hogy a Szomszédok 105. fejezete valójában emlékmű­sorrá változik, amelyben a Szomszédok felidézik elhunyt lakótársuk jellegzetes alakját egy- egy újrajátszott epizód formájá­ban. Contra vim mortis, non est medicamen in hortis, azaz a halál ellen nem terem orvosság a kert­ben — citálta a fullánkos termé­szetű, morcos operaénekes a latin mondást, mellyel nemcsak a gyász vigasztalan hangulatát, de Bőhm egyik különös szokását is érzékeltette. Vajon honnan volt ilyesfajta — ma már igencsak ritka — klasszi­kus műveltsége egy falanszter- szerű épületkolosszus házmeste­rének, vagy — ha úgy jobban hangzik — közös képviselőjé­nek? Valószínű, hogy a filmbéli előéletéből következik, — tekint­ve, hogy papnak készült—de Má­riáss József életrajza alapján — minthogy eredendően jogásznak tanult — az sem kizárt, hogy a bölcs gondolatok az ő lexikális tudásának részeként jutottak sze­repéhez. Akárhogy is volt, beleil­lettek Bőhm udvarias, segítőkész, az embereket értékük szerint tisz­telő magatartásába, szép gesztu­saiba. Környezete — s a tévénézők sokasága — mondhatni viszont­szerette kedves lényét. Minde­nekelőtt humanitásával, figyel­mes, gondoskodó jellemével szol­gált erre rá, de tipikus sorsa is ki­váltotta az együttérzést, a szimpá­tiát. Mint ezernyi problémával, filléres gondokkal küszködő ma­gányos ember, mint a viharos gyorsaságú változásokat követni képtelen tétova állampolgár mil­liók életérzéseinek képviseleté­ben jelent meg a képernyőn. A hetvenegy esztendőt megért Máriáss József számos — főként vidéki — társulat tagjaként sok jeles karakterszerepet megfor­mált. A korábbi évtizedekben — mint a szolnoki Szigligeti Színház művésze — gyakran megfordult Salgótarjánban is. Közismertté azonban kétségkívül Bőhm úr fi­gurája tette a nevét már nyugdíjas korában. Látható élvezettel, hite­lesen személyesítette meg a cso­kornyakkendős öregurat. Annál is inkább, mert ezt a sze­repet neki, róla is írták. így — bármennyire is igazságtalan több évtizedes színházi pályafutásához — az emlékezet elsősorban Bőhm úrként fogja sokáig őrizni. A végső búcsú nehéz perceit Ő minden bizonnyal a latinokkal enyhítené. Talán éppen az aláb­biak szerint: Leve fit, quod bene fertur onus. Azaz: Légy türelem­mel, s majd könnyül a nagy teher is.- csongrády ­ISTEN PANKRÁ­TORA Ha Mexikóban megválszta- nák az év sportolóját, vitatha­tatlanul Sergio Gutierrez kap­ná a legtöbb voksot. Ha meg­szavaztatnák a hívőket, hogy kinek Ítélnék az év papja elis­merést, minden bizonnyal Fer- geteg testvéré lenne a cím. Azaz Sergio Gutierezzé. Fer- geteg testvér ugyanis — bece­nevének megfelelően — félel­metes pankrátor, közismert versenyző. És a főváros egyik külső kerületének lelkipászto­ra. „Pap vagyok, ez a hivatá­som. Azért élek és imátkozok, hogy az emberek szeressék egymást. Vasárnap, a szentmi­se után pedig két vagy három ellenféllel verekszem a ring- ben. Nem azért, mert ilyen a természetem, hanem hogy pénzt keressek az árváimnak. Azoknak a gyerekeknek, akik Mexikóváros utcáin kóborol­nak.” Fergeteg testvér ezzel a sportprogrammal 300 gyere­ket etet és ruház, hála hatalmas erejének, és nem utolsósorban annak, hogy a pankráció Mexi­kó egyik legnépszerűbb látvá­nyosságai közé tartozik. A 45 éves pap, mint Gente beszámo­lójából kitűnik, mindig telt ház előtt versenyez. Hogy mit szól­nak mindehhez a hozzá legkö­zelebb állók? „A gyerekeim tudják a legfontosabbat: a ring- ben minden szabályok szerint történik. Az életről sajnos már ez nem mondható el!” Iskola a legjobbaknak A pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskolában néhány éve már két tannyelvű oktatás is fo­lyik. Ez a korszerű képzési forma biztosan kiemelt támogatást élvez — gondolná a naiv kívülálló. Hogy ez korántsem így van, arról Deák Kálmán, az iskola igazgató­ja világosított fel. — Az iskola és a kollégium ebben az évben összesen har­mincötmillió forintot kapott, ami azt jelenti, hogy a következő tan­évnek hat-tízmilliós hiánnyal in­dulunk neki, figyelembe véve az inflációt is. Ez az összeg arra elegendő, hogy kifizessük a villany-, gáz-, és vízszámláinkat, finanszíroz­zuk a legalapvetőbb feladatain­kat. A pénzhiány egyelőre nem veszélyezteti a tanítás színvona­lát, de hosszú távon ez a helyzet nem tartható. ■ — Hogyan lehetne több pénz­hez jutni a jövőben? — Véleményem szerint néhány év múlva az oktatásért vagy leg­alábbis az alapszolgáltatáson fe­lüli igényekért fizetni kell. És itt nemcsak a családokra gondolok, hanem azokra a fizetőképes szponzorokra is, akik hajlandók áldozni azért, hogy felkészült szakemberei legyenek az ország­nak, jól képzett tanulók kerülje­nek az egyetemekre, főiskolákra. — Milyen eséllyel lépnek to­vább az iskola végzősei? — A végzős gimnáziumi osz­tály tanulóinak többsége tovább szeretne tanulni, a tapasztalatok azt mutatják, hogy jelentekezésük reális, jó eséllyel indulhatnak a felvételiken. Akik nem tanulnak tovább, valószínűleg nehezen tudnak majd elhelyezkedni, a postaforgalmisok közül is csak néhányan kapnak végzettsé­güknek megfelelő munkát. Éppen az elhelyezkedési gondok miatt, jövőre integrált képzést vezetünk be a postaforgalmi osztályban, ahol számítógépes és banki alap­ismereteket szerezhetnek a tanu­lók. így tudásuk konvertálhatóbb lesz, és reméljük könnyebben ta­lálnak munkát is. — Hányán vehetnek részt szep­tembertől a két tannyelvű oktatás­ban? — A gimnáziumi felvételik novemberben lezajlottak, har­minchat diák került be az iskolá­ba. Körülbelül tízszeres volt a túl­jelentkezés, csak a legjobbakat vehettük fel, bizony jó néhány je­les tanulót is vissza kellett utasíta­nunk. A vizsgán nem vesszük fi­gyelembe az általános iskolai tel­jesítményeket, csak a felvételi eredménye számít. így elvileg akár rosszabb tanuló is bekerül­het, de erre még nemigen volt pél­da. Kitűnő tanulókat veszünk fel, akik a legtöbb esetben megállják a helyüket. O. T. 7500 éves öröklési anyag Egy floridai mocsár iszapjában konzerválódott 7500 éves holttest agyszövetében öröklési anyag részleteit sikerült kimutatni ame­rikai kutatóknak. A talált öröklési anyag hat génből álló szakaszok­ból áll, amelyeket egy kémiai láncreakció segítségével analizál­tak. Remélik, hogy segítségével kimutatható lesz a rokonság a ma élő és a több ezer évvel ezelőtt élt indiánok között. A nyolcvanas évek közepén végeztek már ha­sonló, de kevésbé részletező vizs­gálatokat egy 2400 éves egyipto­mi múmia öröklési anyagán. Tüzhalál A kurd meneküllek, a szervezett alvi­lág. a környezetrombolás immár me­netrendszerű eseményei mögött elve­szett egy napihír. A lélegzetelállító tra­gédiák mellett mit érhet néhány sor. amely—mi is lehet más?—csupán szé­gyenfolt a világ modernre maszkírozott arcán?! Különben is a Hindustan Ti­mes írta meg. abból idézte a francia hírügynökség. Egy 15 éves indiai lány, vélhetően érzelmi okból, megszökött egyfiúval a falujából. A szökést az utób­bi barátja segítette. Nem jutottak mesz- szire, ám amikor elfogták őket, kiderült, hogy a szöktető és szövetségese az érinthetetlenek kasztjához tartozik. vagyis pária. A lány a falu többségét alkotó és a páriák fölött lévő kaszt köte­lékéből akart szabadulni. A két fiút azért büntették, mert érinthetetlenként „rá mertek nézni” a lányra. Akinek viszont azért kellett szenvednie, mert megszegte a kasztok közötti szigorú szabályt. Az ítélet és annak végrehajtá­sa nyilvános volt, az elrettentés miatt. Mindhármat megkínozták, majd — még elevenen — tűzbe vetették és elé­gették. A büntetés végrehajtóit, négy férfit, a rendőrség letartóztatta. A történet in­nen folytatva huszadik századi: halálos ítéletet a bíróság nem hoz... A Mátraalj a egyik sikeres, 34 tagú gyermek-néptáncegyüttese a gyöngyösi Ördögszekér nemzetközi néptáncfesztiválra készül Portugáliába. Az együttes Tömöri Gábor vezetésével, mai ma­gyarországi és erdélyi táncokat mutat majd be, egyedül képvi­selve a magyar színeket a rangos seregszemlén. MTI fotó: H. Szabó Sándor mbbii' m' Jf I MJk. PANORÁMÁT Tegyünk még többet természeti értékeink megóvásáért! Örömmel olvastuk az Új Nóg- rádban, hogy Szurdokpüspöki­ben is csatlakoztak a Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Moz­galomhoz. A mi csoportunk elsőként ala­kult meg megyénkben 21 fővel. Azóta már taglétszámunk to­vább duzzadt. Megalakulá­sunk nagy hatással volt a szomszédos Vanyarcra és Kál­ióra, ugyanis már e községek­ben szervezik a csoportokat. Munkánkat komolyan vesz- szük, ennek érdekében kap­csolatot tartunk e mozgalom magyarországi irányítóival. Készülünk a II. visegrádi talál­kozóra. Éves célkitűzéseink között vállaltuk a községünk­ben található öreg tölgyfacso­port védelmét, ezenkívül a régi homokbányában a gyurgyalag és parti fecskék fészkelő helyeit tartjuk megfigyelés és védelem alatt. Feladatunk a Céklás-pa- tak vízszennyezésének meg­akadályozása is rendszeres környezetvédelmi őrjárattal. Tervezzük egy Zöld Szív park létrehozását, melyre polgár- mesterünktől előzetes terület- kijelölést kértünk. Benyé Ilona, a mozgalom titkára Erdőkürt Vers- és próza­mondó verseny A költészet napja alkalmából isko­lánkban is megrendeztük a vers- és prózamondó versenyt. A vetélkedő két csoportban zajlott. Először az al­sótagozatosak, majd a nagyobbak álltak a hallgatóság elé választott művükkel. Amíg a zsűri visszavo­nult döntésük meghozatalára, mi üdítő italok és nápolyi szeletek fo­gyasztásával próbáltuk mérsékelni izgalmunkat. Végül is az alsósoknál Czinege András került az élre, még a felső­söknél Dancsák Attilának gratulál­hattunk. Mészáros Karina, Kukely Nikolett, Obreczány Éva 5.0. Nagybárkány Anyák napján Május első vasárnapján az édes­anyákat ünnepeltük. Iskolánk alsó tagozatos tanulói az osztályfőnök tanárnő segítségével meghívót is készítettek az anyáknak arra a mű­sorra, amelyet tiszteletükre állítot­tunk össze és az osztálytermünk­ben adtunk elő. Szép dalokkal, ver­sekkel is érzékeltettük e nap jelentő­ségét. A műsor végén virággal kö­szöntöttük az édesanyákat. Az elkövetkezendő években se feledkezzünk meg róluk. Ha csak egy szál virágot nyújtunk át édes­anyánknak, már az is tudtára adja szeretetünket. Horváth Gyula 7. b. Rákóczi Alt. Isk. Salgótarján Névadónkra emlékeztünk Ebben az évben is megrende­zésre került iskolánkban az immár hagyományosnak szá­mító „KISS ÁRPAD-NAPOK” rendezvénysorozat. Április 24-én délelőtt megláto­gatta iskolánkat Sellei Zoltán előadóművész, aki a 3—4., és 5—6. osztályosoknak tartott rendhagyó irodalomórát. Még aznap délután több iskola rész­vételével rendeztük meg a Kiss Árpád-kupát iskolánk sportpá­lyáján. Másnap tanárainknak tartott előadást dr. Gazsó Fe­renc professzor az új oktatási törvényről. A harmadik napon a Rózsavölgyi Márk Zeneiskola nagytermében volt a „GÁLA 91” című műsorunk. Ezen fel­léptek iskolánk hangszeres tanulói, táncosai, versmondói és kórusai. A Kiss Árpád-napok zárása­ként emléktúrát szerveztünk a nyírjesi tavakhoz, ahol minden résztvevő pólót kapott ajándék­ba. 5. a osztály Kiss Árpád Ált. Isk. B.-gyarmat REJTVÉNY A bal felső sorokból kiindulva, lóugrásban haladva egy hangszer neve olvasható / < R í z> N ' I L / T össze a betűkből. Ez küldendő be május 17-ig. Legutóbbi rejtvényünk helyes megfejtése: János vitéz. Könyvjutalmat nyertek: Nagy Kinga Mátranovák, Kurucz Éva Salgótarján, Somodi László Szécsény. A könyveket postán juttatjuk el nyerteseinknek. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: Kovács Margit Fordított állatkert így is nevezik Ausztriában a Szafari-parkot, ugyanis itt az állatok vannak szabadon, az emberek pedig „bezárva” az autóbuszokba, személyautók­ba. Ebben a furcsa állatkertben az állatok jól érzik magukat, csendesek, a motor zúgására oda sem figyelnek. Itt valóban minden az álla­tokért van. Ha egyikük az úton fekszik, meg kell várni, még feláll és csak ezután lehet továbbmenni: elzavarni tilos. Miután a látogatók kiértek a szabad vadonból, bárki megte­kintheti a „kalandparkot", be­térhet az úgynevezett simoga­tó állatkertbe. A Fóka-show, a Papgáj-revü, a Medve-iskola és számos más műsor felejthe­tetlen élményt nyújt a látoga­tóknak. Mi is részesültünk ebben ápri­lis 24—25-én, amikor az általá­nos iskolából Ausztriába utaz­tunk. Kramlik Kornélia Leszák Lívia Rétság

Next

/
Thumbnails
Contents