Új Nógrád, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-31 / 126. szám

4 Linuunu LÁTÓHATÁR 1991. MÁJUS 31., PÉNTEK Az ígéretek és a tények köszönő viszonyban sincsenek Nagy érdeklődéssel olvastam a Nógrád I99I. május 22-i számában Herczeg János országgyűlési képvi­selő írását a koalíció egyéves kor­mányzásáról. Az abban leírtak kész­tettek arra. hogy néhány megállapí­tásával vitába szálljak. A politikai demokráciában telje­sen természetes, hogy eltérő világ­nézetű. más ideológiai alapon álló pártok képviselői ugyanarról a kérdésről egymásnak ellentmondó megállapításokat lesznek. Az ellen­ben ritka, hogy valaki önmagával ne értsen egyet. Herczeg János egy helyen azt állítja, hogy „az ország szekere sajnos sokkal nagyobb ká­tyúban van, mint gondoltuk volna", máshői pedig a következő kijelen­tést teszi: „tudtuk mit vállaltunk. Tudtuk, hogy az ország gazdasági­lag oly mélyponton van. mint 1943- ben...". Nem tudok erről mást mondani, minthogy képviselő úr a tényeket az aktuális politikai tétel bizonyítására gyakorlatilag szaba­don használja fel. Abban egyetértek Herczeg János­sal nagyon nehéz helyzetei örökölt a koalíciós kormányzat. De kérdem én: az elmúlt egy esztendőben a törvényhozás valóban az alapkérdé­sekkel foglalkozott? A gazdaságban kialakult helyzet éppen azt követel­te volna meg. amit nem mert. vagy nem tudott — de talán „felkészült­sége" miatt nem is akart — a koalíció vállalni: a politikai rend­szerváltást kiteljesítő megalapozó gazdasági rendszerváltás kezdemé­nyezését. Osztom Herczeg úr véleményét a parlament törvényhozási munkájá­ról annyiban, hogy elismerésre méltó a megalkotott törvények száma. Lehet a Guiness-könyvbe is bekerül, majd ez a „páratlan" telje­sítmény. De ha azt a kérdést kellene megválaszolni, hogy érdemi, fontos kérdések szerepeltek-e a Tisztelt Ház napirendjén, akkor azt kell mondjam, igen kevéssé. Az egysze­rű választópolgárnak úgy tűnt, mintha a parlament pótcselekvésre lett volna kárhoztatva, s nem vállal­ta lényegi kérdésekben a döntése­ket. Mire gondolok itt? Tulajdon- váltás. privatizáció, koncessziós törvény, önkormányzati törvény stb... Egyetértek a képviselő úrral abban is. hogy elismerés illeti a kormányt az ország működőképes­ségének a megőrzéséért. Hála isten­nek, hogy a gazdaság reálfoly ama­tai nem hagyták nagyon zavartatni magukat a szakmai dilettantizmus­tól. Azzal a megállapítással szintén egyetértek, amely az ország külke­reskedelmi teljesítőképességére, nemzetközi pénzvilági megítélésére vonatkozik. A cikkírónak nem kell ismernie — hiszen nem gazdasági szakember —. e folyamatok sajátos­ságait. Arra gondolok, hogy ezek reakcióideje években mérhető. Tehát amivel ékeskedik, mint kor­mányzati teljesítmény, az valójában még az előző kormány által megho­zott döntések eredménye. Én valójában azért az átgondolt ügyes stratégiáért és taktikáért akarom „megdicsérni" a kormány­zatot. amelyet az elmúlt évben az adott kérdések megoldásában muta­tott. Arra gondolok például, hogy a helyhatósági választások bizonyta­lan kimenetele miatt gondosan hagytak mozgásteret az önkormá­nyzati törvény koncepciójában. Ennek köszönhetően a döntő kérdé­sek elrendezése már a választási eredmények figyelembevételével történt, illetve történik meg. Most szép csendben folyik az önkormányzati kasszák kisöprése. A kincstár megpróbálja a jövede­lemtermelésre képes, alkalmas vagyontárgyakat kivonni az önkor­mányzatok hatásköréből. Ide kell sorolni a volt egyházi ingatlanok visszaadásáról beterjesztett tör­vénytervezet elképzeléseit is. amely további ingatlanok önkormányzati fennhatóság alóli kivonását céloz­za.' En félek, hogy az egyházaknak visszaadott ingatlanokkal az fog történni, ami itt Salgótarjánban történt a volt ferences rendi kolostor visszadásakor. Mint ismeretes a sporttagozatos általános iskola tor­naterméből az egyház anyagi hasz­nára diszkontáruház lett. Kérem nem ezt ígérték, nem erről szól a törvény tervezel. Mire lehet itt szá­mítani. ha elképzelések és ígéretek a lényekkel valójában még köszönő viszonyban sincsenek. A koalíció politikai baklövései­nek sorában a legnagyobb hibát Magyarország geopolitikai beágya­zottságának figyelmen kívül hagyá­sával követte el. Ha valaki ért ahhoz, amit csinál, akkor világosan látja, hogy gazdasági szerkezetben kapcsolatokat nem lehel egyik napról a másikra átformálni. Ez az ország adottságai alapján jelentős külkereskedelemre kényszerül. Ebből a szempontból ha akarjuk, ha nem. tudomásul kell venni a Szov­jetunió realitását. A kialakult nehéz helyzetet szak­mai. politikai dilettantizmussal még tovább lehel rontani. És ebből a szempontból nem érlek egyet azzal sem, hogy a mélyponton vagyunk és innen már csak felfelé vezethet az út. Félek tőle. hogy a koalícióban még van „tartalék" a hátramenet­hez. Ugyancsak vitába szállók Her­czeg úrnak a mezőgazdaságtól vallott nézeteivel. A magyar agrat gazdaság teljesítménye az elmúlt évtizedekben nemzetközi összeha­sonlításban is elismerésre méltó eredményeket mondhat magáénak. Szerkezetét a ..mamutüzemek" erőltetésével vádolni szintén a lények nem kellő ismeretét mulatja. Pontosan a mezőgazdaság területén sikerült ezt az optimális szimbiózist létrehozni, amely a nagyüzem és a magán kisgazdaság, háztáji és téesz egymásra épülését biztosította. A kárpótlási törvény „áterőszakolásá- val" a koalíciónak valószínűleg ezt a gazdasági realitáson alapuló rendszert sikerül szétvernie. Az ellenzék szerepvállalásáról, helyéről vallott nézeteit is vitatom. Egyetértek abban, hogy konstruktív ellenzékre van szükség, de ahhoz, hogy az ellenzék konstruktív lehes­sen. kzükség van konstruktív kor­mányra is. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ettől meg messze vagyunk. A kormány képviselői — e paktumnak köszönhetően eltávo- líthatatlanságuk teljes tudatában „sasperspektivábór politizálnak. Szakszerűséget hirdetnek az egyik oldalon, míg a konkrét módosító javaslatok beterjesztésénél kiderül, hogy számukra nem az a lényeg, mi hangzik el. hanem az, hogy a par­lament melyik padsorából. Örülök annak, hogy Surján Lász­ló már látja az alagút végét és nagyon bízom benne — mindanny­iunk boldogulását féltve —. hogy nem a szemben jövő mozdony lámpájáról van szó. Holdvai László Szocialista Párt megyei elnöke Kétütemű Toyota A Nílus-parti párás levegőben hamar rozsdásodnak és tönkre­mennek a- fémből készült autók. Nem így a műanyag karosszériá- jú Trabantok. Ezért az egyipto­miak megvásárolták az olcsón kínált zwickaui gyártósort és a jövőben „papír-Merciken” fog­nak zötyögni. De bármennyire meglepő, továbbra is hallható lesz a kétüteműek oly jellegzetes pöfögése másutt is! A kétüteműek tovább élnek. A Toyota „boszorkánykonyhájá­ban" 4 hengeres, I6 szelepes Diesel-motorral kísérleteznek, jelenti a „Bild am Sonntag". Ez a számítógépvezérlésű kétütemű meghökkentően halk és kevésbé vibrál, mint négyütemű társai. Az égéshez szükséges levegőről már alacsony fordulatszámnál is működő kompresszor gondosko­dik. Az autó fantasztikusan gyor­sul: alig valamivel több mint I0 másodperc alatt éri el a 100 km/ h sebességet! Ennél lényegesebb azonban, hogy zökkenőmentes a sebességváltás és a négyütemű motornál kétharmaddal kevesebb nitrogénoxidot bocsát ki. A japán céggel egyidőben — pénzügyi okokra hivatkozva — az amerikai Chrysler is a kétüte­mű motorok korszerűsítésére vállalkozott. A cég kutatórészle­ge több műszaki megoldást vett át a jelenlegi kétüteműektől, kompaktul megépített, könnyű három- és hathengeres motorjai­hoz. A kipufogógáz-kibocsátás radikális csökkentését olcsó oxi­dációs katalizátorral oldják meg. Az évtized közepén már gyárta­nak újfajta kétütemű motorral működő személyautót — Fran­cois J. Castaing főmérnök szerint jóval hamarabb, mint a Ford és a General Motors képes lesz rá. Kerenczy—Europress ír ------------------------— 7---------- ^ IT T A PRIVATIZÁCIÓ ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY Az Állami Vagyonügynökség megbízásából az ÁFOR Asványolajforgalmi Vállalat (Budapest, IX kér., Közraktár u. 30. sz.) 5 üzletét 1991. július 9-én, 10 00 órakor kezdődő árverésén értékesíti, az alábbi sorrendben. ÜZLET CÍME ÜZLETKÖRE ÁRVERÉSÉNEK IDŐPONTJA KIKIÁLTÁSI ARA (FT) BÁNATPÉNZ ÖSSZEGE (FT) PRIVATIZÁCIÓS KÖLTSÉG (FT) 1.) Boldog (Tabán út) 2.) Gyöngyössolymos HTO-eladó'-ely 10.00 óra 140 000.— 7000,— 35 000,— (Kossuth u.) 3.) Tiszanána HTO-eladohely 10.30 óra 110 000,— 5000,— 25 000,— (Vörös Hadsereg u.) 4.) Gyöngyöshalász HTO-eladóhely 11.00 óra 150 000.— 7000 — 40 000 — (Árpád u.) 5 ) Füzesabony töltőállomás 12.30 óra 1 000 000,— 50 000,— 150 000,— (Kárpát u.) töltőállomás és HTO-eladóhely 13.30 óra 1 200 000,— 60 000,— 250 000,— Az árverésre kerülő egységek vagyontárgyainak tulajdonjoga es az egységek területének használati joga szerezhető meg. ÁRVERÉSEK HELYE: ÁFOR oktatási központ. (Cim: Budapest, XIV. Vágány u. AFOR—BP töltőál­lomás.) ÁRVERÉSRE JELENTKEZÉS FELTÉTELE: A bánatpénz (látra szóló betétkönyv) letétbe helyezése 1991. július 01-ig az ÁFOR Heves és Nógrád Megyei Üzemigazgatóságon (Füzesabony). Az árverésen résztvevők anonímok maradnak. Privatizációs költséggel csökkentett vételárra kedvezményes kamatozású hitelt (..Egzisztenciahitel") és részletfizetési kedvezményt lehet igénybe venni. Üzleti tájékoztatót az értékesítésre kerülő üzletekről az AFOR Asványolajforgalmi Vállalat Heves és Nógrád Megyei Üzemigazgatóságán (Varga József) (Tel : 39-41-855, vagy 39-41-807) ad. További információt és üzleti tájékoztatót a szervezést és az árverést lebonyolító AFOR Központ Marketing Főosztályán Salamon László (Budapest IX., kér., Közraktár u. 30. V. emelet) ad (Tel.: 1-170-931 vagy 1-170-825). J Ünnepi könyvhét Itt van ismét a könyv ünncjic. alkalom egy kis /engedelemre a kultúráról, az irodalom, a könyv szerepéről mindennapi életünk­ben. arról a semmivel sem pótol­ható társadalmi funkcióról, amit az írott szó jelent. A lapokban már megjelent információ annyi, hogy az ünnepi könyvhétre, amely május 31 -tői június 4-ig tart. 26 kiadó 74 művet jelentetett meg. A színvonal általában magas, nem kevésbé az a köny­vek ára is. a műszám viszont jóval kisebb a korábban megszo­kottnál. A jeles szerzői kör — benne a kortárs magyar irodalom külföldön és idehaza élő repre­zentánsaival — valóban nívós irodalmat, szellemi izgalmat hordozó értéket kínál, ám megle­hetősen szűk. Egyelőre a könyv­héten féláron kínált megszokott antológiák is megjelentek, sőt kiadtak egy újabbat. Egyetlen verseim címmel. Ha valaki meg akarja vásárolni az egész könyv­heti termést. I3 ezer forintból megússza. Persze, az emberek válogatnak, es van miből. Ez vonatkozik az ünnepi rendezvé­nyekre is. De talán elegendő is ennyi az adatokból. A jelen és főként a jövő szempontjából jóval fonto­sabb lenne elgondolkodni azon. vajon milyen gazdasági, társadal­mi és kulturális környezetben csillan föl idén a hatvanhetedik ünnepi könyvhét fénye? Ez ko­rántsem ünneprontás. Ellenkező­leg. Hiszen ez az. ünnep létrejötte óta sohasem csupán az örömre volt alkalom, hanem a felelős gondolkodásra is. Tagadhatatlan, hogy napjaink közérzetét sajnos meglehetősen tartósan jellemzi a bizonytalanság, ami alól az értel­miség sem vonhatja ki magát. A hovatovább minden emberi és társadalmi megnyilvánulást elön­tő politika alatt kicsit elveszett­nek érezheti magát ez a társadal­mi csoport is. A szociológia nyelvén szólva, a politikai társa­dalom az. átmenet jelen korában jóformán teljesen eluralta a civil társadalmat, pontosabban annak létező csíráit. Ez az átmenet idején bizonyos fokig érthető, mindazonáltal szükség lenne arra, hogy a jövő itt is meghozza a szükséges változást. Poszler György fejezte ki sokak érzését a I68 órában, midőn megjegyezte: „Hovato­vább tragikusan beszűkülnek a magas kultúra hazai lehetősé­gei... A magyar kultúrára és az alkotó értelmiségre így rázuhant a szabadság (mert ez vitathatat­lanul szabadság), amely hirtelen kiszolgáltatottá tette. Az a tény, hogy támogatailanul. minden anyagi hullámzásnak, a piaci törvényeknek kitéve kell létez­nie. az elhagyatottsúg érzésével töltötte el.” Tegyük hozzá, nem ok nélkül. Helyzetét vizsgálva nyilvánvaló, a kultúra pillanat­nyilag jó eséllyel rendelkezik ahhoz, hogy a senki földjére kerüljön. Nem csoda, hogy töb­ben gondolnak a költő szavaira; '"a semmi ágán ül szívem". Nem a támogatás régi tonnái­nak megszűnése a baj. hanem az új formák megjelenésének késle­kedése. Az a polgári társadalom, amelyet szeretnénk, rendelkezik ezen támogatási formákkal. Bár a tömegkultúra térhódítása az at­lanti világban is egyértelmű, a szellemi értékek védelmének hatékony formái mégsem teszik teljesen sivárrá a terepet, biztosít­ják a szellem kontinuitását. Hogy idehaza is van még, amit védhe­tünk. erre a többi között a könyv ünnepe ismét figyelmeztet. (te) IFA-Barkas­ZUK gépjármü­üzemeltetők A VILAND Kereskedelmi és Vállalkozási Kft. salgótarjáni üzlete, a fenti gépjármüvekhez forgalmazza az alkatrészeket és a karosszéria- elemeket. IFA-motor új 359 000,— Ft+Áfa IFA-motor felújított 140 000,— Ft+Áfa Tetőcsomagtartók szgk-ra és mikrobuszokra 1535,— Ft-tól Akkumulátorok töltötten: 12 V 45AÓ 3060,— Ft 55AÓ 3600,— Ft 66AÓ 4000,— Ft 85AÓ 5100,— Ft 140AÓ 7600,— Ft 180AÓ 9400— Ft. Automata akkumulátortöltő (tirisztoros) 2535,— Ft. Ponyvák egyszerű takarótól a TIR kivitelűig minden méretben megrendelhető. Reklámár: Barkas-ablaktörlőmotor 2010,— Ft AVIA-kardánkereszt 570,— Ft ZUK-termosztátház 100,— Ft ARO alsó, felső gömbfej 800.— Ft. Robogó 50 cm3 „KINETIC Honda licencia. 28 000,— Ft+Áfa amíg a készlet tart! Alkatrészek, tükörtartók, lámpák, szűrők, ékszíjak és sok egyéb tartozékok. Szeretettel várjuk kedves vásárlóinkat! Címünk: Salgótarján, Hámán Kató-ltp. 50. (Zagy- vapálfalván, a benzinkút után a 21-es főút mellett.) Telefon: 32-15-707 Nyitva: hétfőtől péntekig: 8—16 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents