Új Nógrád, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-27 / 122. szám
4 UEtnUEJ LÁTÓHATÁR 1991. MÁJUS 27., HÉTFŐ Talán csak a ... A legifjabb Liptay is mérnöknek készül yy Elfogadjuk Mind kevesebben vannak az élők sorában azok a régi tarjá- niak, akiknek lelki szemei előtt egy-egy név hallatára fölidéződik a régi város, emlékekbe hullt utcáival, tereivel, s az azokat benépesítő embereivel, megosztott helyi társadalmi viszonyaival, mindazzal, ami jó volt, vagy éppen rossz. A régi város, amit többek között a húszas évek végén dr. Dornyay Béla írt le, vagy — szociológiai szempontból — Szabó Zoltán rajzolt meg a Cifra nyomorúságban. Ezt a városszerkezetben, a völgybe szorult település külső megjelenésében is pontosan megnyilvánuló helyi társadalmat többszörösen is szétrombolta a történelem. A társadalmi rétegek többszörösen is kényszerűen átrendeződtek, voltak, akiket csaknem maradéktalanul kiirtottak, mások helyébe új rétegek léptek. Közben nemcsak a történelmileg retrográd tűnt el, hanem úgyszólván minden olyan hagyomány is, ami napjainkig hiányzik a mai településből. Vagyis az a kötőanyag, ami egy várost várossá tesz, szellemi értelemben is, nevezetesen, a hely szelleme. Szinte meglepő, ha néha mégis fölidéz valamit a régi városból egy-egy név mai fölbukkanása. Ilyen volt például nemrég az a hír, amely szerint Liptay Pál, a salgótarjáni Stromfeld Aurél Műszaki Szakközépiskola IV. A. osztályos tanulója az országos középiskolai tanulmányi versenyen (OKTV) a szakközépiskolás Uj sorozat a könyvhétre Dosszié Dosszié címmel indított sorozatot a Képzőművészeti Kiadó. amelynek első két kötetét az ünnepi könyvhétre jelentette meg. Erdélyi Miklós Művészeti írások című könyve gyűjteményes formában tartalmazza a már életében megjelent, más művészek munkáiról szóló összes írását. így az olvasó megismerheti Bálint Endre, Szabó Ákos, Schöner Mihály, Somogyi Győző, Moldován Domokos, Klösz György, Birkás Ákos művészetéről alkotott véleményét. A szerző hagyatékaiban fellelt — eddig még nem publikált — írásai közül bizonyára nagy érdeklődésre tarthat számot poptanulmánya. Erdélyi Miklósnak a XX. századi magyar képző- és filmművészet kiemelkedő és iskolateremtő alakjának írásaiból hasonlójellegű mű még nem látott napvilágot. A sorozat másik kötete a F. I. L. M. címet viseli, alcíme: A magyar avantgárd film története és dokumentumai. A könyv hiányt pótol a magyar könyvpiacon, az első magyar nyelvű összefoglalás az európai filméletben jelentős szerepet játszó magyar művészekről, Balázs Bélától Bódy Gáborig. Egy, a magyar kísérleti filmmtörténettel kapcsolatos dokumentumkötetről van szó, amelynek időszerűségét csak növeli az új médiumformációk térhódítása következtében előállt új helyzet, ami minden bizonnyal kihatással lesz az experimentális filmművészeti alkotásokra is. Ez a kötet Peter- nák Miklósnak, a szakma avatott ismerőjének szerkesztésében és bevezető tanulmányával jelent meg. kategóriában fizikából országos első díjat nyert. Igen, annak a Liptay családnak egyik legifjabb sarjáról van szó, amely ismert szerepet játszott Salgótarján ipartörténtében. Domyay már emlegetett városka- luzában olvasom: „Az acélgyár főkapujától visszafordulunk s az igazgatósági épület hosszában, egy kis közön megyünk K-re és a Salgó-patak hídján és az acélgyári iparvágányon át, egy kere- keskút mellett megyünk fel az Ózdi utcába, vagy pedig lépcsőkön fel és az inaszói (székvölgyi) bányavasút vágányain keresztül a csinos Liptay-sorra, amelyet Liptay B. Jenő, volt acélgyári igazgatóról (1878—1928) neveztek el, aki azt 1921—23-ban létesítette. A Liptay-sor a Jó- násch kőrútban folytatódva, félkörben és amfiteátrálisan veszi körül lent, a völgykatlan fenekén meghúzódó acélgyár óriási épülettömegét.” A most érettségiző Liptay Pálnak már az ükapja is ehhez a gyárhoz kötődött, gépészmérnök és igazgató volt, dédapja Liptay B. Jenő, a Liptay-sor létesítője, nagyapja Liptay Pál gépészmérnök, aki az acélgyári leventeegyesület elnöke, a sísport és a sítúrák lelkes támogatója volt, s 1944-ben síbaleset áldozata lett a Kárpátokban, apja Liptay Péter szintén az acélgyárban kohómérnök. Tehát Liptay Pál már az ötödik, aki a mérnöki hivatást választja, az OKTV országos első díjasaként felvételi nélkül folytathatja tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem villamosnér- nöki karán, a műszer- és irányítástechnikai szakon. — Ez nagy általánosságban a számítógéppel irányított rendszerek irányítástechnikáját jelenti — mondja. A mérnöki hivatás tehát folytatódik a Liptay családban. De vajon visszajön-e Salgótarjánba is? — Szeretem ezt a várost, hátrányaival együtt. Szeretem természetbe öleltségét, sajátos hangulatát, a turistáskodást. Tavaly barlangászkodtunk és sziklát másztunk Ágasváron, a salgótarjáni hegymászóklubbal és saját kisebb csapatommal. Ez most abbamaradt. Viszont az egyetem elvégzése után a tudományos kutatásban szeretnék elhelyezkedni. Nem valószínű, hogy Salgótarjánban erre lehetőség nyílna. Egyébként az acélgyár is átalakulóban van. — Nem hiányzik majd a város? — Talán csak a csöndessége fog hiányozni. Én teszem hozzá, a csöndességből azonban megélni nem lehet, így valószínű, hogy a Liptay családból az ötödik nemzedéket képviselő Pál életútja már nem ebben a városban folytatódik. A nyáron egy-két hétre német- országi rokonaihoz utazik látogatóba. aztán még néhány hét itthon, a hegyek között, és hamarosan folytatódik a tanulás, kezdődik az egyetem Liptay Pál számára. (te) a segítséget Az Új Nógrád május 6-i számában megjelent ,,Történjen már valami’’ című cikkhez, mint a település — nem párt, hanem — állami vezetője fűzök néhány észrevételt. Mivel nem kaptam meghívást a kerekasztal-beszélgetésre, csak sejtem, hogy itt nem település, hanem ,.pártpolitikai” aggodalmak kerültek felszínre. Nem tudom, hogy dr. Novák László orvos-igazgató (pártvezető) kit, vagy kiket sorol sajátos értékrendje szerint a ,fizetett emberek" kategóriájába, akik esküvel is felvértezve, vagy anélkül nem törődtek, illetve törődnek Pásztóval. (Ettől független kérdés: ki a fizetett, [megjfizetett!?) Remélem, hogy az újságíró a jövőben az általában elvárható tárgyilagosság mellett fogja bonckés alá venni bármely település helyzetét, nem párt-, hanem közérdek szerint. A konkrét, a város fejlesztése érdekében felajánlott segítséget természetesen bármely párttól is elfogadjuk. E megbeszélés eredményét ezért nemcsak én, hanem gondolatom szerint a még hallgatag többség is kíváncsian várja. Dr. Dobrovoczky István polgármester Pásztó p.ndezések * Minőségi szerviz CORAL Számítástechnikái Fejlesztő és Szolgáltató Kft. 3100 Salgótarján, Malinovszkij ut 63. Tel.: (32) - 17-322, 16-466 1560 mellek Nem történt semmi? Az Új Nógrád 1991. május 6-i számában (dudellai) jelzéssel ellátott írás késztetett arra, hogy tollat fogjak. Nem vagyok sem a polgármesteri hivatal, sem a képviselő- testület tagja, „csak” pásztói lakhelyű altafhpolgár. Ilyen „minőségemben” felháborít a cikk hangvétele, melyből azt érzem, mintha Pásztón valóban nem történt volna semmi az elmúlt időszakban, mintha a hivatal dolgozói nem végeznék munkájukat, mintha a pártoknak kellene átvenni a „fizetett emberek” helyett a várossal való törődés gondját. A polgármesteri hivatal a kora tavasszal közmeghallgatást rendezett a művelődési házban — ezen a képviselő-testületi tagoknak csak a fele volt jelen, a hivatal dolgozói csaknem teljes létszámban. A pártok sem képviseltették magukat, pedig fontos dolgokról volt szó. A közmeghallgatáson egy képviselő kevésnek találta a hallgatóságot; de kérdezem, mit tettek érte, hogy többen legyenek? És, hogy mit csinálnak a hivatal dolgozói: azt érzem, végzik munkájukat jól-rosszul, hibákkal — akarással — jó szándékkal. Mert ugye, aki dolgozik, az hibázik is? Az elmúlt évben végig szolgálták, bonyolították a választások sorozatát és lehetővé tették, hogy az új önkormányzat „átvegye a hatalmat”. A március 15-i színvonalas ünnepségen nem vettek részt teljes létszámban a testület tagjai, sem a pártok — igaz ez nem pártrendezvény volt, „csak” nemzeti ünnepünk. Május 6-án jótékonysági est volt a művelődési házban, sajnos ezen sem láttam a testületi tagokat, de a pártok képviselőit sem, pedig áttételesen ez is a városért, annak egy beteg polgáráért folyt. Hány tagja van a városban működő pártoknak összesen? Talán kétszáz. Nem hiszem' hogy az ő akaratuknak kellene eldönteni, hogy mi történjék! Az az érzésem, semmivel sem dolgoznak rosszabbul a „fizetett emberek”, mint a szintén fizetett testületi tagok és nagy hiba lenne, a hivatal, a testület és a pártok feladatait összekeverni. Azt kellene látni, hogy mindannyiunknak össze kell fogni városunkért, környezetünkért, és ez csak együttgondolkozva és -cselekedve lehetséges, kirekesztősdivel semmiképpen sem. Egy pásztói állampolgár (Név és cím a szerkesztőségben) A Bátonyterenyei Városgazdálkodási Vállalat garantáltan, megbízható határidővel és minőséggel vállalkozik a tervezéstől a kivitelezésig; — Építőipari beruházások, felújítások, karbantartási és belső építési munkák végzésére, parképítési, -felújítási és -fenntartási feladatok ellátására. Szorospatakon a Mátra északi lábánál mérsékelt árakon, színvonalas szállásférőhelyekkel és vendéglátással várja a kikapcsolódásra, pihenésre vágyó érdeklődőket. — Tanfolyamok teljes körű feltételeinek biztosítását, rendezvények szervezését, lebonyolítását vállalja. Fekete Gyémánt Kisáruház Bátonyterenye, Orgona út 5. Az alábbi termékek bő választékával várjuk kedves vásárlóinkat: Méteráru, lakástextil, szőnyegek, női ruhák, kosztümök, kabátok, férfiöltönyök, -kabátok, -nadrágok, gyermekruházati termékek női, férfi-, gyermekcipők és -szandálok. Konzervek, tv-k, rádiók, videók, hűtők, fagyasztók, varrógépek. Nyitva tartás: hétfő 9—17 kedd: 9—17 szerda: 9—17 csütörtök: 9—18 péntek: 9—17 szombat: 9—13 Telefon: 32/53-645 ________________________________________(1135/SZ) f fekete &uemant me? önBOHÉItlH BÁTONYTERENYE
