Új Nógrád, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-27 / 122. szám
2 tinnumi HAZAI KÖRKÉP - KÜLFÖLD 1991. MÁJUS 27., HÉTFŐ A balti tanács felhívása Moszka. A három balti köztársaság parlamentjének elnöke szombaton azt a vádat emelte a Kreml ellen, hogy összehangolt támadást indított a balti függetlenségi törekvések ellen. A balti tanács tagjai közös nyilatkozatukban arra szólították fel a világ kormányait és parlamentjeit, hogy tiltakozzanak a lett és litván, továbbá az észt vámőrposztok elleni sorozatos támadások ellen. Falasák — zöld vonalon belül Kairó. Izraeli területen, a „zöld vonalon” belül telepítik le a falasakat, az országba menekített etiópjai zsidókat — jelentette ki vasárnap rádiónyilatkozatában Jichak Perec, az új bevándorlók beilleszkedését koordináló miniszter. Düntö szakaszban Moszkva. A szövetségi rendszer átalakításának folyamata döntő befejező szakaszába érkezett — jelentette ki Mihail Gorbacsov szombat esti tévényilatkozatában. A szovjet elnök a köztársaságok és autonómiák vezetőivel Novo-Ogarjevó- ban folytatott tárgyalásról elmondta: építő szellemű volt és komoly előrelépést hozott. SIPRI-jelentés a fegyverexportról A SIPRI-jelentés ezúttal is behatóan elemzi a hagyományos fegyverekkel folytatott világkereskedelmet. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió a fegyverkategória exportjában 1990-ben is megőrizte vezető helyét. A hagyományos fegyverzet világexportjában együtt 69 százalékkal szerepeltek, de az Egyesült Államok ezúttal megelőzte a Szovjetuniót (40, illetve 29 százalék). Washington 8,7 milliárd, Moszkva 6,4 milliárd dollár bevételt könyvelhetett el fegyver- eladásaiért, de míg a szovjet fegyverek elsősorban a „harmadik világba” vándoroltak, addig az amerikai szállítások elsősorban a fejlett tőkés országokba irányultak. Pozitív törekvés, de... Prága. Petr Pithart cseh kormányfő pozitív törekvésnek tartja a cseh- és morvaországi magyarok szövetségének szerveződését, de úgy véli, hogy a szövetségnek saját magának kell bebizonyítania létjogosultságát — hangzott el szombaton Prágában, a CSMMSZ közgyűlésén. A hivatalos adatok szerint mintegy 23 ezer, Csehországban élő, magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgár közül eddig mindössze 112-en léptek be a szövetségbe, s közülük néhány tucat ember vett részt az alapszabályt és programot elfogadó, vezetőségválasztó közgyűlésen. Ezen számadatok ismeretében érthető volt, hogy a jelenlevők egy része kételyeit hangoztatta a szövetség esetleges érdekvédelmi szerepvállalását illetően. A külföldi működő tőke a magyar vállalkozásokban Az iparban a vállalkozók 21,8 százaléka, az építőiparban 11,4 százaléka, míg a belkereskedelemben és az idegenforgalomban 26,7 százaléka dolgozik külföldi tőkével. A három szakterületen megvizsgált 16 ezer vállalkozásból 3590-et alapítottak külföldi tőkével, amelyek közül 1449 zárta veszteséggel a tavalyi évet — derül ki az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium felméréséből. A szakterületek megoszlását tekintve: az iparba tavaly év végéig 40,2 milliárd forint működő tőke áramlott be, 39 milliárd forint konvertibilis elszámolású or szágokból, 1,2 milliárd forint pedig rubelrelációból. A vállalkozások számát tekintve az iparban 1990-ben 1436 vállalkozásban vettek részt külföldiek, háromszor any- nyiban, mint tavalyelőtt. Érdeklődésük a gépipar iránt csökkent, a könnyűipar javára. A külföldi tőke legnagyobb arányú érdeklődése tavaly az idegenforgalomra és a belkereskedelemre irányult, ahol 1989-hez képest a gazdálkodók száma négyszeresére emelkedett, és megközeiite.te az 1700-at. Az alapítói vagyon konvertibilis része meghaladja a 12 milliárd forintot, ez is négyszerese 3 tavalyinak. EK—Magyarország: ötödik forduló Brüsszel. Ma kezdődik az Európai Közösség és Magyarország közötti társulási szerződésről — a közösség szóhasználata szerint „európai szerződésről” — december óta folyó tárgyalások ötödik fordulója. A küldöttségek élén ezúttal is Pablo Benavides, az Európai Közösség bizottságé" nak illetékes igazgatója, illetve Juhász Endre, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának főosztályvezetője áll. Ezúttal a két fél három tárgyalási napot irányozott elő, ami arra utal, hogy a legfontosabb témákról folyó megbeszélések érdemi szakaszba jutottak. Magyar részről remélik, hogy a mostani ötödik fordulóban sikerül haladást elérni a „nehezebben mozduló” területeken, vagyis a mezőgazdasági és a textilipari exportlehetőségeket, az emberek szabad mozgását éa a pénzügyi kérdéseket illetően is. Közgyűlést tartott az Országos Gyermekvédő Liga A parlament minél előbb hozzon létre önálló ifjúsági bizottságot, és alkossa meg a gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint az új családjogi törvényt. Egyúttal teremtse meg az ifjúsági ügyek országgyűlési biztosának tisztét — hangsúlyozták az Országos Gyermekvédő Liga szombati közgyűlésén a résztvevők. A közgyűlésen a gyermeknap alkalmából felhívást fogalmaztak meg, amelyben figyelmeztetnek: a gyermekek egyre kataszt- rofálisabb testi és lelki állapotát már nem lehet csupán az ország nehéz helyzetével magyarázni. A közgyűlésen értékelték a gyermekvédő liga két és fél éves munkáját. A liga a század elején már tevékenykedő és magának igen nagy tekintélyt kivívó hasonló elnevezésű ligát tartja jogelődjének. Tagjai alapításának pillanatától kezdve egyre nagyobb mértékben törekedtek arra, hogy a gyermek- és ifjúságsegítő, -védő tevékenység társadalmi mozgalommá váljon, a liga ezért e téren jelentős szolgáltató szerepet is vállait. Gyermeknapi kayalkád tak és ettek, vagy ettek és szaladgáltak. És ez senkit sem zavart, egyetlen tányér, tál sem tört össze. Az idén nem hívtak vendégszakácsot a rendezvényre, így a szálló séfje, Koós Sándor és csapata készítette az étkeket, és a gyerekek ezúttal jelentős kedvezményt kaptak. Délután két órától gyermeknapi szentmisét celebráltak az acélgyári katolikus templomban, majd háromórai kezdettel dr. Bodolay Géza, a cserkészszövetség elnöke mondott köszöntőt, és a Viganó, a Lurkó, illetve a Staféta együttesek adtak műsort. Tegnap délután Salgótarjánba érkezett Für Lajos honvédelmi miniszter. Szólt a gyermeknap jelentőségéről, majd a Honvéd művész- együttes ajándékműsora alatt kötetlen fórum keretében válaszolt az önkormányzat, a pártok, a lakosok kérdéseire a művelődési házban. A megye más helységeiben is hasonló tarka programmal ünnepelték a gyermekeket. (Folytatás az 1. oldalról) milyen elmélyülten, nyelvüket kidugva készítik krétarajzukat a járdára, együtt izgultunk velük a kerékpárversenyeken. Velük izgultunk, velük éreztünk, a GYERMEKEINKKEL. A programsorozat már szombaton elkezdődött. A Salgótarjáni Öblösüveggyárban jótékonysági bált rendeztek a pásztói Szalai Lilláért, akinek sürgős szemműtétre kellene mennie. Vasárnap délelőtt „Együtt a család” címmel a Dolinkában kezdődtek játékos ügyességi versenyek. A délelőtt folyamán a József Attila Művelődési Központ előtti tér keleti bazár hangulatát idézte. Szabadtéri játékok, rajzverseny, cserebere-akciók, sátrak, alkalmi árusok és tömeg, ember ember hátán. Még a Karancs Szálloda legrutinosabb felszolgálói sem emlékeznek olyan vidám hangulatú ebédre — kivéve talán a lakodalmakat —, amikor annyi felszabadult gyerek szaladgált az asztalok között a szivárvány minden színében pompázó léggömbjeikkel, mint tegnap délben. Az ínyencklub „va~ csoraestjét” ezúttal délben rendezték meg. Az ifjabb korosztály tagjai szaladgálEs mit akarnak a nemzetek? Kisebbségek múltja és jövője (MTI—PRESS) Budapesten tanácskozott — első alkalommal Közép-Európa keleti felén- — az európai kisebbségeket tömörítő nemzetközi szervezet, a FUEV. Magyar- országon keveset tudnak erről a szervezetről, min t ahogy hosszú évtizedeken át a nemzetiségek, kisebbségek kérdése is a tabutémák közé tartozott. A hatvanas évek végéig nem létezőnek számított maga a tény is, különösen akkor, ha a szomszédos országokban élő magyar kisebbségekről akart volna valaki beszélni. A kommunista gondolkodás lényegéhez tartozott az egyneműsí- tég szátndéka: a különbözés, a másság eleve gyanút keltett, még, ha csupán az anyanyelv különbözése volt is az alapja. A nemzeközi jogi és politikai fölfogás a második világháború befejezése után általában az integráció és az egységes nemzetállam gondolatát vette kiindulópontnak. Némiképpen az angolszász és a francia -nemzetfogalomnak megfelelően, vagyis, ha valaki más etnikumhoz tartozik, és más nyelven beszél, örüljön, ha minél gyorsabban asszimilálódhat, „fölolvadhat” —például az amerikai melting pot- (olvas zt ótég el y) - ba n. A bolsevik politikai rendszer a maga cinizmusával úgymond az osztályharc érdekeinek rendelte alá a kisebbségi kérdést; ami jelenthetett egyszer némi engedményt (például autonóm területet), de járhatott súlyos jogsértéssel (kitelepítések, anyanyelvi oktatás fölszámolása), általában a niapi politika követel« ményeinek megfelelően. Az utóbbi két évtizedben, szerte Európában fölerősödött a különböző etnikumok, kisebbségek önállósodási törekvése. Az „etnikai reneszánszaként emlegetett jelenség következtében alig ismert -népcsoportok tűntek föl a -nemzetközi politikai közvélemény előtt, egyre határozottabban követelvén a sajátosságok megőrzését biztosító kollektív kisebbségi jogokat. Bizonyára nem véletlen, hogy a meglehetősen tarka népességű Közép-Európában ^láttak' napvilágot a múlt században a modern állam és a nemzetiségek viszonyát tárgyaló első fontos elemzések, például a mi Eötvös Józsefünk vagy a lengyel—osztrák Ludwig Gumplowicz munkái. Nemzetközi viszonylatban is úttörő kezdeményezés volt a magyar szabadságharc egyik utolsó törvényhozói aktusa. a nemzetiségi törvénytervezet, majd a kiegyezés után az 1868-as nemzetiségi törvény. Akkor is, ha a hazai nem magyar rak jelentős része már területi különállást is kívánt, és ha 1875. után egyre inkább eltávolodott a nemzetiségi politika a törvény betűjétől: Egyszerűsítve azt lehet mondani, hogy a múlt századi nemzetállam eszméje és gyakorlata nem volt képes elfogadható megoldást találni Közép-Európában arra, hogy több nyelvhez és kultúrához tartozó népcsoportok élnek együtt a különböző országokban. A durva diszkrimináció és a finom beolvasztás járt ugyan „eredményekkel”, de végső következményként csak a feszültségeket növelte szomszédok, többségek és kisebbségek között. A nemzetközi szervezetek dokumentumai általában nem a nemzetiség, hanem a kisebbség kifejezést használják. így beszélnek nyelvi, etnikai, vallási és nemzeti kisebbségekről. Helyesebb ennél a szóhasználatnál maradni, mivel a 20. században a nemzetiség terminust a kommunizmus manipulációra használta, azt hangsúlyozandó, hogy a nemzetiség elsősorban a többséghez (nemzet) tartozik. Közép-Európában a nemzeti és etnikai kisebbségek minden típusával találkozhatunk. Vannak közöttük olyan népcsoportok, amelyek abszolút és relativ számban is hazájuk jelentős részét alkotják. Léteznek többnyelvű városok, valószínűtlenül bonyolult etnikai összetételű tájak (Bosznia, Erdély), nagy területen szétszórtan élő nemzeti kisebbségek (az ukránok Lengyelországban, a szlovákok Magyarországon), határ menti kisebbségek és az ország belsejében lakók. A nemzeti kisebbségek „anyanemzete” (nem biztos, hogy a legjobb kifejezés) rendszerint egy szomszédos országban él. Kultúra és anyanyelv tekintetében egy nemzetnek tekinthetjük a Szlovákiában, továbbá a Magyarországon és a szerbiai Vajdaságban élő szlovákokat, ugyanígy a Kárpátmedencében a különböző országokban élő magyarokat. Térségünk országai közül Lengyelországban és Magyarországon viszonylag a legkisebb a nemzeti és etnikai kisebbségek létszáma és aránya. Szlovákia, Jugoszlávia (főként Szerbia, Bosznia- Hercegovina és Horvátország), Románia jelentős területei „klasszikus” középeurópai kisebbségi vidékek. Országuk határain kívül él a magyarok, a szlovákok, a szlovének, a horvátok, a lengyelek tekintélyes hányada. Különleges eset a szerbeké, akik azt sérelmezik (és ez a mai konfliktusok egyik forrása), hogy a tulajdonképpeni Szerbián kívül — főleg Boszniában és Horvátországban — maradt etnikumuk mintegy negyed része. (Más kérdés, hogy kevésbé aggasztja őket a Szerbiában lakó kisebbségek, az albánok, magyarok, szlovákok, bu- nyevácok stb. sorsa.) A kisebbségek helyzetének rendeződése — nem végleges megoldása, mert az lehetetlen-elképzelhetetlen demokratikus viszonyok nélkül. A türelem, a másság elismerése hozzátartozik a modern jogállam, a politikai demokrácia lényegéhez. A nemzetközi figyelem is egyre növekszik a kisebbségi kérdés iránt. Erre nagy szükség van, hiszen az európai jogi normák érvényesítése, egy kisebbségi charta kialakítása nagy segítséget jelenthet Közép-Európa kisebbségeinek. Illúziónk nem lehet afelől, hogy a hagyományos nacionalizmusok újjáéledése még sok feszültséget fog okozni, és megtörténik, hogy a kisebbségek húzzák a rövideb- bet. Nem lesz egyszerű folyamat, de ez lehet csak a megoldás, ha együtt jutunk el arra a fölismerésre, hogy nincs külön magyar, szlovák, romár), szerb, horvát vagy lengyel megoldás. Európa a sokszínűség, a másféleségek elismerését jelenti. Kisa Gy. Csaba így például Szécsényben. ahol az INDI klub szombaton délelőtt ügyességi játékokat szervezett, amit focitorna követett, majd este — kivételesen — 10 óráig diszkót rendeztek az ifjabbaknak. —sólymos— R. Tóth Sándor felvételei
