Új Nógrád, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-21 / 117. szám

6 iiEFnnu 1991 MÁJUS 21 . KEDD A koraszülöttek életbenmaradási esélyei Minthogy ma sokkal jobban tudják az orvosok, mint koráb­ban, hogy a koraszülötteket milyen veszélyek fenyegetik, és ismerik e veszélyek elhárítá­sának módjait, ma mintegy lexei még nem tökéletesek, kicsi gyomrának a befogadó- képessége. Ezért az első na­pokban szondán keresztül és infúziókkal látják el őket fo­lyadékkal, táplálékkal. A szö­is ebben az inkubátorban törté­nik.) Az üvegfalú „házikóban” fekvő csecsemőt közben szám­talan vizsgálatnak vetik alá. így például a légzését is elle­■kétszer több koraszülöttet tud­nak megmenteni az életnek, mint negyedszázaddal ezelőtt. Az orvos és az asszisztencia munkája a köldökzsinór elvá­gásának pillanatában kezdő­dik meg, amikor a koraszülött arra kényszerül, hogy önállóan biztosítsa kalóriaszükségletét saját teste munkájával, anyagcseréjével. Az első na­pokban a legtöbb koraszülött alig tud magához venni táplá­lékot, némelyikük még nyelni sem tud, hiszen éretlen ideg- rendszere miatt a nyelési ref­vetekben zajló anyagcsere-fo­lyamatokhoz nélkülözhetetlen oxigént pedig szükség esetén oxigénpalackokból adagolják a csecsemő tüdejébe. A koraszülött világra jöttét követően nyomban gondos­kodni kell arról, hogy a testhő­mérséklete ne hűljön le. Ezért a szülés után nem fürdetik meg, hogy emiatt se veszítsen hőt, hanem gyorsan üvegfalú, zárt inkubátorba helyezik, amely­nek belső hőmérsékletét 34 Celsius-fok körülire állítják bé (ha kell, a csecsemő szállítása nőrzik, sok koraszülött ugyan­is nem képes a rendszeres, rit- musos légzésre. A légvételek gyakori kimaradása pedig a gyermek halálát okozhatja. Képünkön — éppen haszná­lat közben — azt a nagy értékű diagnosztikai berendezést lát­hatjuk, amellyel a légzéselég­telenséggel világra jött újszü­löttek és koraszülöttek diag­nosztizálását gyorsan és pon­tosan el lehet végezni. E készü­léket a SOTE I. sz. női kliniká­ja egy amerikai cégtől kapta ajándékba. Érdektelenség, vagy valami más? Április 26-án a balassagyarma­ti kórház felvette nagyrabecsült volt igazgatójának, dr. Kenessey Albertnek a nevét, és a névadó napján újból felszentelték a kór­ház régi kápolnáját. Ezen a napon a kórházban dr. Surján László népjóléti miniszter részvételével orvosgyűlés zajlott, ahol többek között az egészségügy jövőjéről is szó esett. A kápolna szentelésén részt vett Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője is. Az avatást és a gyűlést köve­tően sajtóértekezletet tartottak a résztvevők. A kórház dolgozói nagy érdek­lődéssel várták, hogy a megyei napilap hogyan ismerteti a megye közvéleményével ezt a jelentékte­lennek egyáltalán nem mondható eseményt. Megdöbbenve észlel­tük, hogy gyakorlatilag semmi­lyen híradás erről nem volt, hiszen a KDNP nagygyűlésén elhangzot­tak és az ott készült riport nem tar­toztak szorosan a fentiekhez. Úgy látszik, hogy a megye napi­lapját nem érdekli az, hogy a leg­nagyobb ágylétszámú gyógyító­intézetben ilyen esemény zajlik, s ott a miniszter beszél az egész­ségügy jövőjéről. Ezt annál is in­kább furcsának tartjuk, mert ami­kor az ellenzék egy igen tisztelt képviselője járt a kórházunkban, az ő látogatásáról és a kórházban tartott orvosgyűlésről részletes tájékoztatást adott a megyei napi­lap. Úgy gondoljuk, hogy a megye újságának, illett volna ilyen, több ezer embert érintő témáról megfe­lelően tudósítania. Nem tudjuk mással magyarázni ezt, mint a vá­rosunk és kórházunk iránt való ér­dektelenséggel, ami az önök ré­széről nyilvánul meg. Vagy pedig politikai szándékot kell ennek tu­lajdonítanunk...? A Magyar Orvosi Kamara balassagyarmati szervezete vezetősége Önök jól tudják, hogy semmi­féle politikai szándék, netán érdektelenség nem vezérel ben­nünket kórházukkal' szemben. Éppen ezért lehetőségeinkhez mérten, igyekszünk tájékoztat­ni olvasóinkat az intézmény éle­téről, fontos eseményeiről. Ko­rábban írtunk már a névadásról is, nem hallgattuk el a kápolnaa­vatást és Surján László népjólé­ti miniszter látogatását sem. Az önök által kifogásolt választá­sunkat ezek magyarázzák, vala­mint az a tény, hogy a meghívó­ban a sajtótájékoztatót nem je­lezték. Ezért is érthetetlen a számunkra számonkérésük és találgatásuk viselkedésünkről, hiszen régi mondás: néma gye­reknek az anyja sem érti a sza­vát. „Az ellenzék igen tisztelt kép­viselőjének” kórházi látogatá­sáról — állításuk ellenére — nem tudósítottunk, „csupán” interjút készítettünk vele, mint ahogyan Surján Lászlóval is. Végezetül megköszönjük ész­revételeiket, és továbbra is vár­juk jószándékú bírálataikat. (A Szerk.) Felszentelt kereszt Balassagyarmaton a Nyírjesi üdülő­telep közelében az úgynevezett Segítő Szűz Mária Tiz Szent Forrásánál a na­pokban, sokak jelenlétében Zarándok atya ünnepélyesen fölszentelte a nem­régiben hívek részéről emelt Apostoli Kettős Keresztet Jézus és Mária Szívé­nek díszes emblémájával. A szentelés után ünnepi litánia és szentbeszéd kö­vetkezett ezzel a mottóval: „Jézus Szí­ve, s Máriáé, hajoljatok össze! Szívein­ket, ha szétválnak, Ti fűzzétek össze! Őszinte tisztelettel és nagyrabecsü­léssel: Németh József nyugalmazott plébános Sivatagi vihar Az Öböl-háború során nemcsak a hadszínterek és környezetük vizét, levegőjét szennyezték el, hanem az érintett térségek geoló­giájában is változások várhatók. A csapatmozgások során ugyanis annyira fellazították a sivatag homokját, hogy d szél sokkal kö- nyebben formálhatja, hordhatja, olyannyira, hogy repülőtereket, mezőgazdasági területeket, sőt te­lepüléseket is eltemethet. Egy korábbi háború, az 1973-as egyip­tomi—izraeli Jóm Kipur-i háború során az izraeliek egy 12 méter magas homoksáncot emel­tek a Szuezi-csatoma keleti olda­lán, védvonal gyanánt. Más kér­dés, hogy védelemnek is gyenge volt, időbe telt, míg ezek a szerve­zetek leülepedtek, betemetődtek a tengeraljzat üledékeibe. Olaj megfelelő nyomás és hő­mérséklet viszonyok közt kelet­kezik a szerves anyagot tartalma­zó üledékekből. Ha ez a hőmér­séklet 50—175 fok közöt­ti, évmilliók telnek el, mire kőo­lajjá válik. A Kaliforniai-öbölben talált olajnyomok azonban külön­leges helyen képződtek. Ez egy tö­részóna, amelynek mentén új óceáni kéreg képződik, ezért jóval magasabb hőmérsékletű, mint az átlagos. , Jtonald Reagan nem volt elég inteligens ahhoz, hogy elnök legyen." A hálás utókor vi­szonylag hamar megkezdte az Egyesült Államok korábban si­keresnek kikiáltott elnökének újraértékelését. Mintha csak össztüzet zúdítanának a Fehér Ház hajdani lakóira, egyszerre három tekintélyes újság is fog­lalkozott a Reagan házaspár­ral. A Time és a Newsweek az úrnő pletykák alapján összeál­lított életrajzát taglalta, a New York Times hasábjain pedig az elnök egykori nemzetbiztonsági tanácsának egyik tagja teregette ki a politikai szennyest. Gary Sick —jelenleg a Columbia Egyetem professzora — megírta, hogy 1980-ban az elnökválasztás érde­kében még a Teheránban fogva tartott amarikai túszokkal is ma­nipulált Reagan. A tét az volt, hogy ha elengedik az amerikai kö­vetségen foglyul ejtett túszokat, az Jimmy Carter újrayálasztási esélyét növelte volna. És hogy ezt megakadályozza, titkos tárgyalá­sokat folytatott Teheránnal, meg­ígérve, hogy felszabadítja a befa­gyasztott bankszámlát is. Reagan szobrát nyert, a fegyverek pedig özön- leni kezdtek Iránba, Izrael köz­reműködésével. Ha a történelem még nem is, de a történészek már kijelölték Reagan helyét: 481 kutató kö­zül — akiket a volt elnök szere­péről kérdeztek — 90 százalék „intellektuálisan tehetségte­lennek", 68 százalék „az or­szágra nézve károsnak’' minő­sítette. Az USA 37 erősen kriti­zált tevékenységű elnökének sorában a 27. helyre tették. Igaz, Nixon még őt is alulmúl­ja Nem orchidea: liliom Ezúton szeretném kérni helyes­bítésüket a lapjuk egyik korábbi —1991. április 27-én—a Látóha­tár c. oldalán megjelent „Orchida- fa az udvaron” című cikkel kap­csolatban. Tudom, hogy az Új Nógrád című lap nem kertészeti szaklap, de a laikus olvasók megtéveszté­sének tartom, hogy az újságíró „nem tágítva eléggé látóhatárát” félretájékoztatja olvasóit, mert maga sem tájékozódott kellően a számára is új fáról. Sajnos, így nem csodálkozhatunk azon, hogy a gyerekek előbb megkülönböz­tetnek egymástól két nyugati au­tót, mint két virágot, vagy fát. Pedig ez is éppen úgy életünk ré­sze, mint az autó. Igazából ennek a fának a neve liliomfa (Magnolia kobus), de sokan összetévesztik a tulipánfá­val (Ciliodendron tulipiféra). Vi­rága inkább hasonlít a tulipán vagy liliomra, mint az orchideára. Sajnos a kutatók és botanikusok több méterre megnövő fa alakú orchideát még nem találtak, csak fán lakót. Ez a fa nem az Amazo­nas vidékéről származik, hanem Japánból. A fát, mint „botanikai ritkaságot” ma már sok kertben megcsodálhatjuk, így Balassa­gyarmaton a Szontágh Pál utca 32-ben is, de másik pompázato- sabb fajtáját a rózsaszínes, lilás ■virágút is (M. x soulangiana). Kiss Melinda Balassagyarmat POSTÁNKBÓL Kevesebb legyen a lé... Még a levest is levessel szere­tem. Leginkább a húsos levesek az - eseteim. Néha-néha, — ha a szű­kös helyzet úgy kívánja, — még a zacskós leves is „elmegy”, az is jobb, mint a nyakleves...! Ám iga­zi bukójuk, mégiscsak a magyaro­san készült húsokkal ízesített le­veseknek van. Összehasonlítható-e például a németeknél közkedvelt „csana” az ízes, magyaros gulyással, vagy a világhírű Újházy-tyúkleves- sel...? Összefut a nyál a számban, ha az utóbbiakra, kedvenceimre gondolok. Ezeket még ez az új, változó kor sem tudta úgy elrontani, mint néhány más dolgot. Receptjeik változatlanok, ugyanannyi nyers­anyagból készülnek. Mindössze csak annyi a probléma velük, hogy közben megdrágult a víz, a zsír, a fűszer, — s talán csak véletlenül —, a hús is. Ez persze érthető, hiszen a közmondás szerint is: „olcsó húsnak híg a leve”! Mi a fenének is ennénk, éppen mi ma­gyarok, az olcsó, híg levest?... Az egészből csak azt nem értem, hogy miért kellett a hozzá való nyersanyagok árait is emelni?... Milyen fura alak is vagyok, — ahelyett, hogy örülnék, s minden­be a jót keresném... így már a közmondáson is változtathatunk: drága húsnak... no, no de hogyan tovább?... A fenébe is... ha csak annyi húst teszünk a fazékba, mint korábban a leve, még nem lesz sű­rűbb!... Hurrá...! Megvan a megol­dás...! Kevesebb vizet kell önteni hozzá...!(?) Elvégre a víz is drá­gult! Kökényesi Béla Karancskeszi Nem dohányzó madár Brisbane, Ausztrália. Az indiai Mynah madár, a Koala Park lakója szokásos tevékenységét végzi a látogatók legnagyobb örömére. A madár ugyanis rendszeresen elcsórja a cigarettát a hamutartók­ból, és a legközelebbi faágra szállva eloltja. Adohányzást ellenzők mozgalma fontolóra vette, hogy jelképéül választja.

Next

/
Thumbnails
Contents