Új Nógrád, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-16 / 113. szám

1991. MÁJUS 16., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP n'r-vrjrni 3 Felújítják a zsiliptáblákat Mátraverebély. Másfél évtizeddel ezelőtt adták át rendeltetésének a Közép- Duna-völgyi Vízügyi Igaz­gatóság II. szakaszmérnöksé­gének mátraverebélyi víztá­rozóját.. Úgynevezett zöld tá­rozóról van szó, afféle védő­feladatot lát el. Ha nagy esőzések idején a Tarján- patak és a Zagyva folvó vi­zét a maconkai és a kistere­Amint azt Balogh Lajos tározóőr ottjártunkkor el­mondta. megépítése óta elő­ször újítják fel a tározó há­rom, egyenként 12,6 mázsa súlyú zsiliptábláját. Nem ke­vesebb, mint egy hónapos munkát jelent ez a vízügyi igazgatóság szakembereinek. Kiemelik a hatalmas öntött­vas testeket, elszállítják Bu­dapestre. a Ganzhoz. ahol n.vei tározó mór nem képes befogadni, akkor ennek a tározónak kell a túlcsorgó csapadékot felfognia. Utoljá­ra tavaly júniusban volt csúcsra üzemelve a tározó, amikor is csaknem 2 millió köbméter víz hömpölygött a gátak között, melyet két hét alatt engedtek bele a Tiszá­ba. hcmokfúvásos eljárással mindhármat letakarítják, majd felillesztik rájuk a tö­kéletes záráshoz szükséges saválló gumitömítéseket. Leg­közelebb talán újabb tizenöt esztendő múltán kerül sor hasonló nagyvolumenű „re- perálásra”. Fotó: Gyurkó Péter Honatyák neme a helyi adókra Bátonyterenye. Élve a tör­vény adta lehetőséggel, az önkormányzat június elsejé­vel új helyi .adókat „,.kíy§Ot bevezetni. Tette ezt azért, hogy növelje bevételeit, tud­niillik az idei költségvetés összeállításakor jelentős fi­nanszírozási feszültségek mutatkoztak. A feltételes mód haszná­latából kiderül: a tervezett határidőtől nem vezetik be a helyi adókat. A rendeletter­vezeteket a legutóbbi ülésén tárgyalta meg a képviselő- testület, s a jelenlévő tizen­öt honatyából mindössze tí­zen szavaztak igennel, a szükséges tizenhárommal szemben. A rendeletterveze­tek elfogadásához ugyanis a képviselők kétharmadának támogatása kellett volna. Az éleshangú vitában akadt, aki vállalkozáselle- nesnek nevezte a helyi adók kivetését. Mások az egy fog­lalkoztatottra számított évi 1500 forint kommunális adót sokallták, legfeljebb 1000 forintot tartottak méltányos­nak. Megint mások az adó­alap 2 ezrelékét kitevő he­lyi iparűzési adót nevezték túlzottnak, .,s esetleg 1 ezre­lékkel értettek egyet. Sum- ma-summárum: bár a kép­viselők többsége mellette voksolt, de három szavazat híján mégsem fogadták el a rendelettervezetet. Ennek természetesen lesz­nek következményei. Az idei költségvetés bevételrovatá­ból kiesik 11 millió forint, korrekcióra van tehát szük­ség. Módosítani kell a büdzsét, valamiről le kell mondani. Ennek pedig az egész település kárát látja. Csak egyetérteni lehet Nagy Mihály polgármesterrel, aki ekképpen összegezte a véle­ményét: „Ez rossz döntés volt!” A későbbiekben azonban ezt a rossz döntést még min­den bizonnyal lehet korri­gálni. K. L. Lassú építkezés pénzszűkével BERCEL. Minden rossz­szándék nélkül lehetne azzal a kérdéssel kezdeni, hogy örömet, vagy gondot je­lent-e az önkormányzatnak az új iskola megépítése, a mára kialakult teljesen új követelmények és feltételek között, ugyanis nem kevés összegről, kétszázmillió fo­rintról van szó. Az ön- kormányzat egyértelmű dön­tése, vállalják az építéssel járó gondokat, problémákat. Lassan egy éve, hogy az építkezés kivitelezésére ki­írt versenypályázatot a Szé- csényi ÉPSZÖV elnyerte, és hozzákezdett a munkákhoz. Az akkor rendelkezésre álló nyolcmillió forint csupán ar­ra volt elegendő, hogy elvé­gezzék az alapozást és elhe- lyezzzék a tartópilléreket. Az önkormányzat külön ülésen vitatta meg a to­vábbi lehetséges megoldást a folyamatos építés érdeké­ben. Ezt a célt szolgálja azon döntésük, hogy állami célpá lyázaton vesznek részt. Az elbírálókhoz eljuttatott do* kumentumban felsorolták mit kívánnak saját erőből tenni a célhitel elnyeréséért. A visszaigazolás szerint a pályázat tartalmilag meg­felel a követelményeknek. Ebben többi között az áll, hogy az önkormányzat az idei költségvetésből 4.5 mil­liót biztosít az iskola továb­bi építéséhez. Ehhez használ­ja fel a megyei közgyűlés által biztosított hétmillió Ennyi készült el az iskolából forintot is. A lakosság ré­széről szóba jöhető és elvég­zendő társadalmi munka ér­téke eléri a 3,5 milliót. Sze­repel még a dokumentumban 10 millió hitel felvételi szándé­ka is. Erre viszont csak ak­kor kerül sor, ha a képvise­lő-testület újabb ülésén el­dönti, milyen feltételek mel­lett szabad felvenni a hitelt, illetve egyáltalán szabad-e terhelni ezzel az összeggel a lakosságot? Jelenleg a kivitelező 11,5 millió forint értékű munka elvégzésére kapott megbí­zást. Mivel az iskola építése szakaszosan is megoldható — bízva az állami célhitel elnyerésében — elérendő cél­ként az iskola szárnyépületé­nek mielőbbi elkészítését jelölték meg. — Április 22-én fogtunk az iskola további építéséhez — mondta Kiss László, az építkezés művezető­je. — Az önkormány­zat által biztosított összegből a hó végéig vállaltuk a fo­lyamatos munkát. Mi sze­retnénk a tél beállta előtt az iskola tetőszerkezetét is be­fejezni. Egyértelmű, hogy a folyta­tást, a pályázat elbírálói dön­tik el. A múlhatatlanul szükséges, igen kimondása azzal jár, hogy csak 16 mil­lió forint állami céltámoga­tással épülhet tovább az új iskola. V. K. Privatizáció előtt a Karancs Szálló Angol tapogatódzás A dolgozók is részvényesek lehetnek A salgótarjáni Karancs Szállót is magába ölelő Hun­garHotels vállalaM tanácsa szerdai ülésén döntött az át­alakulás első lépcsőjéről. Jú­lius 1-től egyszemélyes rész­vénytársasággá alakulnak, ahol az államé a tulajdon. Az 52 szállodát és 8500 dol­gozót foglalkoztató cég pri­vatizációja tulajdonképpen csak ezek után kezdődik. Karácsonyné Sándor Gab­riella, a Karancs Szálló igaz­gatója boldogan mutatja a szállodalánc német és angol nyelvű prospektusát. Áraik márkában és forintban meg­határozottak. A 84 kétágyas, fürdőszobás Hotel Karancs, valamint a két külső egy­ségük. a Karancs bisztró és a Tajga teázó összesen 115 dolgozót foglalkoztat. A vagyonügynökség meg­bízásából már két alkalom­mal felmérték a vagyont, először még 1990-ben. Idén angol szakemberek tanulmá­nyozták a salgótarjáni szál­loda üzemeltetését is. Az er­ről szóló jelentés két hét múlva készül el. Ugyaneb­ben javaslatot adnak arra is, miként működjenek tovább a szállodai egységek? Az 1964-ben átadott Ho­tel Karancsot, mint a Hun­garHotels-lánc egyik egysé­gét a mintaprrvatizáció ke­retében kívánnak átalakíta­ni. A Swiss Bank által irá­nyított privatizációs folya­mat feltételei között szere­pel, hogy úgy történjen mindez, melynek eredménye­ként a magyar államot a legnagyobb bevételhez jut­tassák. Meg kell tartani a magyar többségi tulajdont. Meghatározzák a vállalat üz­leti stratégiáját, továbbá azt is, miként lehet ebbe be­vonni az ott dolgozókat, az­az miként vásárolhatnak majd dolgozói részvényeket? Magánpiac Salgótarján nem tartozik a történelmileg ismert piacvárosok közé. Talán ennek is kö­szönhető, hogy a szemfüles gazdák ideiglenes autópiacot alakítottak ki a városközpontban, ak Arany János úti kereszteződésben, az út és a járda közötti díszburkolaton. A keleti és nyugati autóknak Így bőven akad csőd álójuk a nap minden órájában, csak az a kérdés, hogy az illetékesek esen a helyen meddig hagyják csodálni az eladásra szánt gépkocsi­kat? Liliomtipró nevelőapa Nem mindennapi bűnügy végére tettek pontot a szé- csényi rendőrkapitányság nyomozói. Bada Zsolt, rimóci szüle­tésű, szécsényi lakos meg­erőszakolta nevelt lányát, aki nemrég múlt hatéves. A férfi élettársi viszonyban élt egy szécsényi nővel, akinek korábbi házasságaiból két gyermeke született. Az asz- szony, Bada Zsolttal való kapcsolata alatt inkább a férfival, mint a gyermekei­vel törődött. Nevelésüket teljesen elhanyagolta. Egyik este bálba indultak. A férfi valamilyen indok­kal visszatért a lakásba, ahol erőszakoskodni kezdett a hatéves kislánnyal. Annak testvére a másik szobában tartózkodott, és hallotta a szomszéd helyiségben történ­teket, de nem mert szólni, sem átmenni oda. Másnap reggel kérdezte meg húgát, és amikor megtudta, ' min ment a kicsi keresztül, azonnal a szomszédba sza­ladt. Időközben a távolabb lakó nagymama is megtud­ta, mit művelt Bada a kis­lánnyal, így a rendőrségre mentek. Az orvosi vizsgálat adatai szerint Bada Zsolt cselekménye kimerítette az erőszakos nemi közösülés té­nyét, így őt előzetes letar­tóztatásba helyezték, és vád­emelési javaslattal átadták az ügyészségnek. A gyermekeket egy időre magához vette nagyanyjuk, majd amint a történtekről tudomást szerzett a Bács- Kisikun megyében élő édes­apjuk, azonnal értük jött, és magával vitte őket Miske községbe. Bada Z90lt jelenleg Balas­sagyarmaton, a börtönben várja szörnyű tettének tár­gyalását. Matematika­verseny Bátonyterenye. Május 17- én, pénteken délután négy­órai kezdettel rendhagyó „mérkőzésre” várják a bá- tonyterenyei felső tagozatos általános iskolai tanulókat. Akik kedvet éreznek a ver­senyzésre, és szeretik a ma­tematikát, azok a zenei álta­lános iskolában mérhetik össze tudásukat. A legjob­bak jutalomban részesülnek. A verseny megrendezésében segít a kisterenyei áfész, a ruhagyár, a termelőszövet­kezet, az SKÜ bátonytere- nyei gyára, a városgazdálko­dási vállalat, a Hungária Biztosító, az Állami Biztosí­tó és a TESZ. Bővülő vízhálózat Litke. A napokban kezdték meg a HIDROVILL mélyépí­tő gmk szakemberei Lit- kén a Dózsa György út Dob- rodán túli szakaszán a víz­hálózat kiépítését. A vízhá­lózat egymillió forintjába kerül az önkormányzatnak, a munkával jövő hónap kö­zepén végeznek. Ezzel tizen­két család jut jó ivóvízhez. Lakatlíí részelő kisdiákok Salgótarján. Május 14-re virradóra — akkor még — ismeretlen tettesek lakatle- fűrészelés útján betörtek a Salgótarjáni Síküveggyár lé- gópincéjébe. Három telefont, és a hozzájuk tartozó eleme­ket loptak el. A salgótarjáni rendőrkapitányság forró nyomos csoportja a körzeti megbízottakkal bravúros gyorsasággal elfogta a tette­seket, valamennyien általá­nos iskolában tanuló salgó­tarjáni diákok. A rendőrök megtalálták a telefonkészü­lékeket, és folyik a hat isko­lás „elszámoltatása”. Csomag rendelésre Salgótarján. Megoldódott az üzemi étkeztetés régóta húzódó gondja a Vegyépszer salgótarjáni gyárában. A Tarján—Gourmand Kft. dol­gozói jelenleg 150 előfizető részére biztosítják az előfi­zetéses menüt, és emellett a la carte-rendszerben hely­ben is készítenek frissensül- teket. Az üzemi étkeztetést a gyár dolgozóin kívül bárki igénybe veheti, így kérhetik a meleg étel biztosítását a környező üzemek alkalma­zottjai, illetve a gyár kör­nyékén lakók is. A kft. üze­melteti a büfét is, ahol ké­résre reggel összeállítják azokat az ételcsomagokat, amelyet a dolgozók napköz­ben fogyaszthatnak. Drágább a bérlet Erdőtarcsa. Az önkormány­zati tulajdonban levő bér­lemények bérleti díja ebben az évben nem emelkedett, de most úgy döntött a képvise­lő-testület, hogy az infláció ezt mégis szükségessé teszi. Ezért a posta épületének, és a téesz motortekercselő rész­legének bérleti díját január elsejétől, visszamenőleg meg­emelték. Környezetvédelem Becske. A legutóbbi kép­viselő-testületi ülés napi­rendje között szerepelt a környezetvédelem. Ennek kapcsán döntés született, hogy az illegális szeméttele­peket meg kell szüntetni. Azok az állampolgárok, akik a jövőben nem a kijelölt helyre hordják a szemetet, azoknak pótszemét-szállítási díjat kell fizetniük. 4 RÁCSON TÚL RÁCSON INNEN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents