Új Nógrád, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-13 / 86. szám
1991. ÁPRILIS 13., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Hitelek, támogatási lehetőségek Adók a balkáni állapotok miatt A Sorozatunk utolsónak szánt részében az OTP által kínált lehetőségeket mutatjuk be. Erről tájékoztat Jancsár Róbert, az OTP Nógrád Megyei Igazgatóságának lakásépítési és -értékesítési osztályának vezetője. — Mi telekállománnyal nem rendelkezünk, ilyet tehát nem tudunk felkínálni, ellenben az önkormányzatok által, megbízásos alapon, rajtunk keresztül történhet építési telek értékesítése. Az ilyen fajta „üzletnél” viszont már előre az is eldöntött, ki lesz a vevő, ebbe tehát nincs beleszólásunk. Az előző módon, vagy magán- forgalomban építési telekhez jutott állampolgár, ha beszerezte az építési engedélyt, ennek birtokában jelentkezhet a takarékpénztárnál hitel iránti kérelemmel. Szükséges hozzá a becsült építési költség számszaki meghatározása. Természetesen, megjelölheti ebben a kalkulációban az építtető a saját maga által végzett munka értékét is. A hitelnyújtás előtt az OTP szakemberei megvizsgálják, mérlegelik mindezek realitását. Csökkentő tényező az úgynevezett szociálpolitikai kedvezmény, Miután a Megyei Munkavállalói Érdekképviseleti Kerekasztal támogatja a világkiállítást, az aláírók között találhatjuk az ÉFÉ- DOSZ (Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete) Megyei Szövetségét is. Elnökükkel, Nagy Józseffel beszélgettünk az Expo nógrádi lehetőségeiről. — Meddig húzhatjuk, halaszthatjuk még egyáltalán a vitát, hogy rendezzünk, vagy ne rendezzünk világkiállítást? — Már nem sokáig. Július 5-éig egyértelműen nyilatkoznia kell a Magyar Köztársaság kormányának ebben a kérdésben. Bár egyre erősödik a támogatók tábora az ellenzőkkel szemben, még mindig eléggé megoszlanak a vélemények, mind a lakosság körében, mind „felső” szinteken. — Ez érthető, hiszen a gazdasági helyzet eléggé nehéz, ez viszont rengetegbe kerülne! — Ez tény. De attól még nem állunk jobban, ha elszalasztunk egy ilyen lehetőséget. Ez olyan alkalom, amit nem hagyhatunk ki! Hiszen jó ideig tényleg rajtunk lenne a világ szeme, százezrével jönnének a látogatók Magyarországra. És az egyre nagyobb munaz első lakáshoz jutó fiatal házasok részére nyújtható állami, munkáltatói támogatás, esetleg az önkormányzat által nyújtott támogatás. Vegyünk egy példát. 200 000 szociálpolitikai kedvezmény 200 000 feltételezett munkáltatói kölcsön 150 000 első lakáshoz jutó fiatal házasok támogatása 100 000 önkormányzati kamatmentes kölcsön (feltételezett) 100 000 önkormányzati támogatás (feltételezett) 200 000 saját erő 400 000 OTP-től kiemelt támogatású hitel 150 000 OTP-től általános támogatás Összesen: 1 500000 A kölcsönök futamideje viszonylag rövid. Túl sokáig nem is érdemes nyújtani, hiszen 15 év után már tetemes kamatterhek lépnek fel. Általában az is elmondható, a hitelek változó kamatozásúak. — Foglalkoznak-e kulcsra kész lakások értékesítésével? — A városokban, nagyobb településeken az OTP saját beruházásban építtet társasházakat. Eli kanélküliség közepette azt sem szabadna elfelejteni, mennyi munkalehetőséget teremtene ez az országban. Attól a naptól kezdve, hogy aláírjuk az „igen”-t. És jelenleg csak Nógrád megyében 700 építőmunkás és 200 építőanyag-ipari dolgozó van munka nélkül. Ez önmagáért beszél... — Ezek zöme is, ha jó! tudom, megyén kívül dolgozik... — Az arány ugyan nem változna, hiszen a nagy beruházások nkább a főváros környékén valósulnának meg. De van egy Hollókőnk, mely a Világörökség része, egy ősleletünk Ipolytarnócon és Salgótarján környéke is lehetne cél. És mindez nem a.költségve- tést terhelné zömében, hanem szinte teljesen vállalkozói alapon. Tudom, hogy most a gazdaságpolitika nem éppen vállalkozásbarát, de ha van egy nagy cél, akkor igenis össze kell fogni. Mindenkinek! Nem véletlen az, hogy az április 5-i állásfoglalást 13 ágazati szakszervezet írta alá. Ebből is látszik, milyen sok érdek esik egybe—ami mind a megrendezés mellett van! — A vállalkozóknak ön szerint mennyire áll érdekében megfikészültük után ezeket kínáljuk eladásra. Salgótarjánban ilyenek vannak például a Makarenko úton, a Gorkij-lakótelepen és a nyugati városrészben. Építünk Balassagyarmaton, Bátonytere- nyén, Pásztón és Romhányban is hasonlókat. Ezek pénzügyi hitelkonstrukciói azonosak az előbbi példában megismerttel. Ezen lakások négyzetméterenkénti ára átlagban 30 ezer forint. Salgótarjánban, a városközpontban ennél még magasabbak. Foglalkozik az OTP használt lakások újraértékesítésével is. Itt olyan többszintes városi házak lakásairól van szó, melyeket a tulajdonos felkínál eladásra a takarékpénztárnak, amely majd továbbadja őket. Ezek lényegesen olcsóbbak lehetnek. Általában 20—25 ezer forint négyzetméterenkénti áron találnak vevőre. Még fontosnak tartjuk megjegyezni, ezek vásárlásakor is többnyire azokat a támogatásokat, hiteleket megkaphatják az új tulajdonosok, mint amelyeket egy most létesülendőnél ad az OTP. (Vége) S.J. nanszírozni egy ekkora beruházás egy részét? — Nézze, ha Bécsnek még egyedül is megérné megrendezni az Expót, akkor a mögött nagy üzletnek kell lenni. A belső fizetőképes kereslet minimális. Ilyen hazai — és nógrádi — állapotok mellett egy haszonnal kecsegtető vállalkozásba bele kell fogni. — Mondqk ellenpéldát. A Forma—I is nagy haszonnak kecsegtetett, s ugye, az évi 16 versenyből ez egyedül veszteségeset a Hunga- roringen rendezik minden évben... — Ehhez a feladathoz tény, hogy fel kell nőni. Mindenkinek. Mert azt nem szabad elfeledni, hogy maga a verseny veszteséges a Hungaroringen, hamáreztemlíti. De a szállodaipar óriásit nyer az egészen. Itt úgy kell majd szervezni, hogy mindenki jól járjon. A közelmúltban alakult egy Világ- kiállítási Fórum is, amely a magyar gazdasági és társadalmi szervezetek, intézmények, egyéni és társas vállalkozások, vállalatok, egyesületek, alapítványok érdekeit kívánja képviselni, és acélokra mozgósítani. Az önkormányzatok többsége rövid tanakodás után elvetette a lehetőséget, az érsekvadkerti képviselő-testület azonban élt a törvényadta joggal: áprilistól helyi adókat vezettek be! A döntés hátteréről, céljairól és a konkrétumokról Nógrádi Lászlót, Érsekvadkert polgármesterét kérdeztük. — Bátran mondhatom, a vadkerti lakosoknak nem meglepetés a helyi adó — kezdi mondandóját a község első számú embere. —-A lakosságot a múlt esztendőtől kezdve rendszeresen, szinte minden lehetséges fórumon —falugyűléseken és pártrendezvényeken — tájékoztattuk az önkormányzat elképzeléséről. A képviselő-testület ugyanis már decemberben tisztában volt vele, hogy élnünk kell ezzel a lehetőséggel. —Miért? Egyetlen önkormányzat sincs könnyű helyzetben, ennek ellenére alig néhány helyen vezették be a helyi adókat... — Jómagam csak a saját helyzetünkről számolhatok be. Az pedig elszomorító! Aligha van a megyében hozzánk hasonló nagyságrendű település, ahol az utak közel egyharmada nem kiépített, hanem földút. Egy-egy kiadós eső után sártengerre hasonlítanak az utcák! Ezt a balkáni állapotot az adókból befolyt összegből kívánjuk megváltoztatni. —És ön szerint ez sikerűi? — Szerintem, ha elvállaljuk, igen. Ez nagy feladat lesz — akár országosan, akár megyékre bontva —, hiszen hozzá voltunk szokva ahhoz, hogy „fent” elhatározták és biztosították rá a pénzt, — Konkrétan milyen adókat vezettek be? — A lakosságnak kommunális adót kell fizetni. Ez lakásonként értendő, ,s az 1991-es esztendő hátralévő háromnegyed évére 1200 forintot jelent. Június 15-ig 400, október közepéig pedig a fennmaradó 800 forintot kell befizetni az állampolgároknak. Természetesen egy összegben is eleget lehet tenni a fizetési kötelezettségnek. A vállalkozók részére kommunális (foglalkoztatottak után fejenként 500 forint) és iparűzési adót (a nettó árbevétel 1,5 ezreléké) vezettünk be. Előzetes számításaink alapján az adókból összesen mintegy 2,3 millió forint folyik be az önkormányzat kasszájába, amit maradéktalanul útépítésre fordítunk. — Mekkora útszakasz megépítésére elég ez az összeg? — Hozzávetőleg körülbelül egy kilométernyire. Sajnos, ugyanis mintegy 6,5 kilométernyi földút van a községben. Ezért ez az útépítés 1994-ig tartó állandó programja lesz az önkormányzatnak. — Végezetül egy nem kevésbé fontos kérdés: a lakosság hogyan fogadta a helyi adók hírét? — Megértőén. A célok miatt. — szilágyi — „lent” pedig csak a megvalósítás maradt. Most már más időket élünk. Aki csak aláírta az állásfoglalást, az mind hisz is benne. Ami biztos: még egy ilyen lehetőséget nem ad nekünk a világ... Balázs József Állásfoglalás A Megyei Munkavállalói Érdekképviseleti Kerekasztál 1991. április 5-i ülésén az Építők Szakszervezete Nógrád Megyei Szövetsége kezdeményezésére foglalkozott a Budapest—Bécs Világkiállítás ügyével. A kerekasztal résztvevői közül az aláírók támogatják a világkiállítás megrendezését és erről állásfoglalás közzétételében határoztak. Az aláíró szervezetek egyetértenek a világkiállítást támogatók álláspontjával, mely szerint a gazdaságra ösztönző hatást gyakorolna a világ- kiállítás megrendezése. Különösen a foglalkoztatási gondok enyhítése, tjj munkalehetőségek megteremtése reményében sürgetik a kedvező döntés meghozatalát. Nógrád megye életében is kedvező változást eredményezne egy ilyen mértékű országos vállalkozáshoz való kapcsolódás. A megye kedvező természeti adottságai, kulturális értékei, gazdasági lehetőségei, történelmi hagyományai számos — ma még kiaknázatlan — további lehetőségeket rejtegetnek. A munkavállalói érdekvédelmi szervezetek kérik az önkormányzatokat, az idegenforgalmi szervezeteket, illetve valamennyi érintett vállalatot, intézményt, hogy készüljenek fel egy kedvező döntés helyi fogadtatására. Felkérjük a megye gazdasági egységeit, állami és magáncégeit, intézményeket csatlakozzanak a Világkiállítási Fórumhoz, vegyenek részt munkájában. Ezzel juttassák kifejezésre, támogatják a világkiállítás megrendezését. Egészségügyi Szakszervezetek Megyei Szövetsége, ÉFEDOSZ Megyei Szövetsége, Független Rendőr Szakszervezet, HVDSZ Megyei Szövetség, Ingatlankezelő Dolgozók Szakszervezete, Kereskedelmi Szakszervezetek Megyei Szövetsége, Kommunális Dolgozók Szak- szervezete, Közalkalmazottak Megyei Képviselete, MEDOSZ Megyei Szövetség, Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezete, Ruhaipari Dolgozók Szakszervezete, Vasas Szakszervezetek Megyei Szövetsége, Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete. Hitel nélkül nem megy Szarvasgede. A hányatott sorsú varroda másfél hónapja újra működik. Azért ne gondolják, hogy most már minden rendben van, mert a budapesti vállalkozóknak, Horváth Istvánnak és feleségének adódnak gondjaik. Horváth Istvánnal beszélgettünk, aki leginkább azon a szlogenen mosolyog, hogy: „Támogatjuk a kisvállalkozókat!” Már az elején csúszásban voltak, mert a németek március elsejére ígérték a gépek szállítását. Ez két hetet késett. Amikor megérkezett végre a kért hatvan gép, kiderült, a szállítmányból mindössze húsz felel meg a célnak! így hát kényszerűségből átköltöztették Gedére a régi telephely felszereléseit Egy- házasdengelegről és az addig ott dolgozó asszonyokkal indult itt a munka. —Két és fél éve kezdtünk egész kicsiben a feleségemmel — mondta Horváth István —, és azóta soha semmilyen hitelhez nem jutottunk hozzá! Ötven főre terveztük a gedei üzemet, de ebből csak akkor lehet valami, ha az ígéreteken kívül mást is kapunk, mert hitel nélkül nem megy... Férfidivattal foglalkozik a varroda. Belföldi megrendeléseik is vannak, jelenleg osztrákoknak dolgoznak. Ez az öröm mellett újabb gond is egyben. Április 15-én kell Ausztriába szállítaniuk a ruhákat, ezután legalább hatvan nap, amíg ebből az üzletből pénzt látnak. Fizetniük persze ez idő alatt is kell. Az említett osztrák cég teljes kapacitásra is adna munkát a gedeieknek (vagyis ötven főre), de nem mernek ilyen feltétellel nyugati bérmunkát vállalni, amíg csak az önerő a segítség... Ez lehet az utolsó szalmaszál? A világkiállítást vállalnunk kell! iiEfnznu 3 Választások Benczúrjaivá. Vasárnap, április 14-én délután 4 órakor Benczúr- falván a népházba várják a választópolgárokat. Ugyanis település- részi önkormányzati testületi tagokat választanak ez alkalommal. Szécsény városban ugyanis Ben- czúrfalvát dr. Sümegi Sándor vezetésével ezután két képviselő szolgálja a szécsényi polgármesteri hivatalban. Évadzáró Április 14-én, vasárnap este 7 órakor operettest lesz Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központban. Ekkor búcsúzik a salgótarjáni közönségtől Deák András karmester. Műsorra kerül egy válogatás Kálmán. Lehár, Jakobi és ifjabb Johann Strauss műveiből. Részletek hangzanak el a Csárdáskirálynő, Víg özvegy, Marica grófnő, Lcányvásár, a Cigánybáró és a Cigányszerelem című nagyoperettekből. Az est vendége lesz Kovács Brigitta, az Operettszínház és Rozsos István, az Operaház énekművésze. Kiállítás Szirák. Marcos Duprat brazíliai festőművész kiállítását április 21- ig látogathatják a sziráki Kastély Szálló galériájában. Marcos Duprat — aki a brazíliai nagykövetség első főtitkára — művei 1983-tól kapnak helyet kiállításokon. A Muzsla Csécsén A pásztói Muzsla tánccsoport működését hullámhegyek és hullámvölgyek kísérik. Biztató, hogy újra találkozhatunk a nevükkel. A csécsei művelődési házban vendégszerepeinek április 13-án szombaton, este 18 óra 30-tól. Szellemi vetélkedő Cereden a jövő hét végén sorra kerülő Mogürt—Salgó Ralihoz kapcsolódva a faluházban vetélkedőt rendeznek a verseny első napján, április 19-én, ahol a résztvevőknek többek között villámkérdésekre kell válaszolniuk a rali és a Forma—1 világából. Tinidiszkó Kálló. A volt pártházból lett faluházban minden pénteken délután két órától este 8—9-ig tinidiszkót rendeznek. Szintén péntekenként működik a 7.—8. osztályosok klubja, többnyire kötetlen foglalkozásokkal. Bútorvásár Mátratenenye. Bútorvásárt rendeznek április 15-étől a nádújfalui művelődési házban. A helyszínen nem csak vásárolni, hanem rendelni is lehet, s további kedvezmény a részletfizetési lehetőség, valamint a házhoz szállítás. A vásár két hétig tart. Bérlakásokról döntenek A pásztói önkormányzat április 16-án, 15 órakor tartja következő testületi ülését. A képviselők többek között a város 252 bérlakásának eladásáról döntenek. Az ön- kormányzat ezentúl mindig keddi napon, 15 órától tartja üléseit. Ha majd felépül a házunk VI.