Új Nógrád, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-13 / 86. szám

1991. ÁPRILIS 13., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Hitelek, támogatási lehetőségek Adók a balkáni állapotok miatt A Sorozatunk utolsónak szánt részében az OTP által kínált lehe­tőségeket mutatjuk be. Erről tájé­koztat Jancsár Róbert, az OTP Nógrád Megyei Igazgatóságának lakásépítési és -értékesítési osztá­lyának vezetője. — Mi telekállománnyal nem rendelkezünk, ilyet tehát nem tudunk felkínálni, ellenben az önkormányzatok által, megbízá­sos alapon, rajtunk keresztül tör­ténhet építési telek értékesítése. Az ilyen fajta „üzletnél” viszont már előre az is eldöntött, ki lesz a vevő, ebbe tehát nincs beleszólá­sunk. Az előző módon, vagy magán- forgalomban építési telekhez ju­tott állampolgár, ha beszerezte az építési engedélyt, ennek birtoká­ban jelentkezhet a takarékpénz­tárnál hitel iránti kérelemmel. Szükséges hozzá a becsült építési költség számszaki meghatározá­sa. Természetesen, megjelölheti ebben a kalkulációban az építtető a saját maga által végzett munka értékét is. A hitelnyújtás előtt az OTP szakemberei megvizsgálják, mérlegelik mindezek realitását. Csökkentő tényező az úgyneve­zett szociálpolitikai kedvezmény, Miután a Megyei Munkaválla­lói Érdekképviseleti Kerekasztal támogatja a világkiállítást, az aláírók között találhatjuk az ÉFÉ- DOSZ (Építő-, Fa- és Építőanyag­ipari Dolgozók Szakszervezete) Megyei Szövetségét is. Elnökük­kel, Nagy Józseffel beszélgettünk az Expo nógrádi lehetőségeiről. — Meddig húzhatjuk, halaszt­hatjuk még egyáltalán a vitát, hogy rendezzünk, vagy ne rendez­zünk világkiállítást? — Már nem sokáig. Július 5-éig egyértelműen nyilatkoznia kell a Magyar Köztársaság kormányá­nak ebben a kérdésben. Bár egyre erősödik a támogatók tábora az ellenzőkkel szemben, még min­dig eléggé megoszlanak a vélemé­nyek, mind a lakosság körében, mind „felső” szinteken. — Ez érthető, hiszen a gazdasá­gi helyzet eléggé nehéz, ez viszont rengetegbe kerülne! — Ez tény. De attól még nem állunk jobban, ha elszalasztunk egy ilyen lehetőséget. Ez olyan alkalom, amit nem hagyhatunk ki! Hiszen jó ideig tényleg rajtunk lenne a világ szeme, százezrével jönnének a látogatók Magyaror­szágra. És az egyre nagyobb mun­az első lakáshoz jutó fiatal háza­sok részére nyújtható állami, munkáltatói támogatás, esetleg az önkormányzat által nyújtott tá­mogatás. Vegyünk egy példát. 200 000 szociálpolitikai ked­vezmény 200 000 feltételezett munkálta­tói kölcsön 150 000 első lakáshoz jutó fiatal házasok támogatása 100 000 önkormányzati kamat­mentes kölcsön (feltételezett) 100 000 önkormányzati támo­gatás (feltételezett) 200 000 saját erő 400 000 OTP-től kiemelt támo­gatású hitel 150 000 OTP-től általános tá­mogatás Összesen: 1 500000 A kölcsönök futamideje vi­szonylag rövid. Túl sokáig nem is érdemes nyújtani, hiszen 15 év után már tetemes kamatterhek lépnek fel. Általában az is el­mondható, a hitelek változó ka­matozásúak. — Foglalkoznak-e kulcsra kész lakások értékesítésével? — A városokban, nagyobb tele­püléseken az OTP saját beruhá­zásban építtet társasházakat. El­i kanélküliség közepette azt sem szabadna elfelejteni, mennyi munkalehetőséget teremtene ez az országban. Attól a naptól kezd­ve, hogy aláírjuk az „igen”-t. És jelenleg csak Nógrád megyében 700 építőmunkás és 200 építő­anyag-ipari dolgozó van munka nélkül. Ez önmagáért beszél... — Ezek zöme is, ha jó! tudom, megyén kívül dolgozik... — Az arány ugyan nem változ­na, hiszen a nagy beruházások nkább a főváros környékén való­sulnának meg. De van egy Holló­kőnk, mely a Világörökség része, egy ősleletünk Ipolytarnócon és Salgótarján környéke is lehetne cél. És mindez nem a.költségve- tést terhelné zömében, hanem szinte teljesen vállalkozói alapon. Tudom, hogy most a gazdaságpo­litika nem éppen vállalkozásba­rát, de ha van egy nagy cél, akkor igenis össze kell fogni. Mindenki­nek! Nem véletlen az, hogy az április 5-i állásfoglalást 13 ágaza­ti szakszervezet írta alá. Ebből is látszik, milyen sok érdek esik egybe—ami mind a megrendezés mellett van! — A vállalkozóknak ön szerint mennyire áll érdekében megfi­készültük után ezeket kínáljuk eladásra. Salgótarjánban ilyenek vannak például a Makarenko úton, a Gorkij-lakótelepen és a nyugati városrészben. Építünk Balassagyarmaton, Bátonytere- nyén, Pásztón és Romhányban is hasonlókat. Ezek pénzügyi hitel­konstrukciói azonosak az előbbi példában megismerttel. Ezen la­kások négyzetméterenkénti ára átlagban 30 ezer forint. Salgótar­jánban, a városközpontban ennél még magasabbak. Foglalkozik az OTP használt lakások újraértékesítésével is. Itt olyan többszintes városi házak lakásairól van szó, melyeket a tu­lajdonos felkínál eladásra a taka­rékpénztárnak, amely majd to­vábbadja őket. Ezek lényegesen olcsóbbak lehetnek. Általában 20—25 ezer forint négyzetméte­renkénti áron találnak vevőre. Még fontosnak tartjuk megje­gyezni, ezek vásárlásakor is több­nyire azokat a támogatásokat, hi­teleket megkaphatják az új tulaj­donosok, mint amelyeket egy most létesülendőnél ad az OTP. (Vége) S.J. nanszírozni egy ekkora beruházás egy részét? — Nézze, ha Bécsnek még egyedül is megérné megrendezni az Expót, akkor a mögött nagy üzletnek kell lenni. A belső fizető­képes kereslet minimális. Ilyen hazai — és nógrádi — állapotok mellett egy haszonnal kecsegtető vállalkozásba bele kell fogni. — Mondqk ellenpéldát. A For­ma—I is nagy haszonnak kecseg­tetett, s ugye, az évi 16 versenyből ez egyedül veszteségeset a Hunga- roringen rendezik minden év­ben... — Ehhez a feladathoz tény, hogy fel kell nőni. Mindenkinek. Mert azt nem szabad elfeledni, hogy maga a verseny veszteséges a Hungaroringen, hamáreztemlí­ti. De a szállodaipar óriásit nyer az egészen. Itt úgy kell majd szervez­ni, hogy mindenki jól járjon. A közelmúltban alakult egy Világ- kiállítási Fórum is, amely a ma­gyar gazdasági és társadalmi szer­vezetek, intézmények, egyéni és társas vállalkozások, vállalatok, egyesületek, alapítványok érde­keit kívánja képviselni, és acélok­ra mozgósítani. Az önkormányzatok többsége rövid tanakodás után elvetette a lehetőséget, az érsekvadkerti kép­viselő-testület azonban élt a tör­vényadta joggal: áprilistól helyi adókat vezettek be! A döntés hát­teréről, céljairól és a konkrétumokról Nógrádi Lászlót, Érsekvadkert polgármesterét kér­deztük. — Bátran mondhatom, a vad­kerti lakosoknak nem meglepetés a helyi adó — kezdi mondandóját a község első számú embere. —-A lakosságot a múlt esztendőtől kezdve rendszeresen, szinte min­den lehetséges fórumon —falu­gyűléseken és pártrendezvénye­ken — tájékoztattuk az önkor­mányzat elképzeléséről. A képvi­selő-testület ugyanis már decem­berben tisztában volt vele, hogy élnünk kell ezzel a lehetőséggel. —Miért? Egyetlen önkormány­zat sincs könnyű helyzetben, en­nek ellenére alig néhány helyen vezették be a helyi adókat... — Jómagam csak a saját hely­zetünkről számolhatok be. Az pedig elszomorító! Aligha van a megyében hozzánk hasonló nagy­ságrendű település, ahol az utak közel egyharmada nem kiépített, hanem földút. Egy-egy kiadós eső után sártengerre hasonlítanak az utcák! Ezt a balkáni állapotot az adókból befolyt összegből kíván­juk megváltoztatni. —És ön szerint ez sikerűi? — Szerintem, ha elvállaljuk, igen. Ez nagy feladat lesz — akár országosan, akár megyékre bont­va —, hiszen hozzá voltunk szok­va ahhoz, hogy „fent” elhatároz­ták és biztosították rá a pénzt, — Konkrétan milyen adókat vezettek be? — A lakosságnak kommunális adót kell fizetni. Ez lakásonként értendő, ,s az 1991-es esztendő hátralévő háromnegyed évére 1200 forintot jelent. Június 15-ig 400, október közepéig pedig a fennmaradó 800 forintot kell befi­zetni az állampolgároknak. Ter­mészetesen egy összegben is ele­get lehet tenni a fizetési kötele­zettségnek. A vállalkozók részére kommu­nális (foglalkoztatottak után fe­jenként 500 forint) és iparűzési adót (a nettó árbevétel 1,5 ezrelé­ké) vezettünk be. Előzetes számításaink alapján az adókból összesen mintegy 2,3 millió forint folyik be az önkor­mányzat kasszájába, amit mara­déktalanul útépítésre fordítunk. — Mekkora útszakasz megépí­tésére elég ez az összeg? — Hozzávetőleg körülbelül egy kilométernyire. Sajnos, ugya­nis mintegy 6,5 kilométernyi földút van a községben. Ezért ez az útépítés 1994-ig tartó állandó programja lesz az önkormányzat­nak. — Végezetül egy nem kevésbé fontos kérdés: a lakosság hogyan fogadta a helyi adók hírét? — Megértőén. A célok miatt. — szilágyi — „lent” pedig csak a megvalósítás maradt. Most már más időket élünk. Aki csak aláírta az állásfog­lalást, az mind hisz is benne. Ami biztos: még egy ilyen lehetőséget nem ad nekünk a világ... Balázs József Állásfoglalás A Megyei Munkavállalói Érdekképviseleti Kerekasztál 1991. április 5-i ülésén az Építők Szakszervezete Nógrád Megyei Szövetsége kezde­ményezésére foglalkozott a Budapest—Bécs Világkiállítás ügyével. A kerekasztal résztvevői közül az aláírók támogatják a világkiállítás megrendezését és erről állásfoglalás közzétételében határoztak. Az aláíró szervezetek egyetértenek a világkiállítást támogatók állás­pontjával, mely szerint a gazdaságra ösztönző hatást gyakorolna a világ- kiállítás megrendezése. Különösen a foglalkoztatási gondok enyhítése, tjj munkalehetőségek megteremtése reményében sürgetik a kedvező döntés meghozatalát. Nógrád megye életében is kedvező változást eredményezne egy ilyen mértékű országos vállalkozáshoz való kapcsolódás. A megye kedvező természeti adottságai, kulturális értékei, gazdasá­gi lehetőségei, történelmi hagyományai számos — ma még kiaknázat­lan — további lehetőségeket rejtegetnek. A munkavállalói érdekvédelmi szervezetek kérik az önkormányza­tokat, az idegenforgalmi szervezeteket, illetve valamennyi érintett vál­lalatot, intézményt, hogy készüljenek fel egy kedvező döntés helyi fo­gadtatására. Felkérjük a megye gazdasági egységeit, állami és magáncégeit, in­tézményeket csatlakozzanak a Világkiállítási Fórumhoz, vegyenek részt munkájában. Ezzel juttassák kifejezésre, támogatják a világkiállí­tás megrendezését. Egészségügyi Szakszervezetek Megyei Szövetsége, ÉFEDOSZ Megyei Szövetsége, Független Rendőr Szakszervezet, HVDSZ Megyei Szövetség, Ingatlankezelő Dolgozók Szakszervezete, Kereskedelmi Szakszervezetek Megyei Szövetsége, Kommunális Dolgozók Szak- szervezete, Közalkalmazottak Megyei Képviselete, MEDOSZ Megyei Szövetség, Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezete, Ruhaipari Dolgo­zók Szakszervezete, Vasas Szakszervezetek Megyei Szövetsége, Ven­déglátóipari Dolgozók Szakszervezete. Hitel nélkül nem megy Szarvasgede. A hányatott sorsú varroda másfél hónapja újra működik. Azért ne gon­dolják, hogy most már minden rendben van, mert a budapesti vállalkozóknak, Horváth Ist­vánnak és feleségének adód­nak gondjaik. Horváth Istvánnal beszél­gettünk, aki leginkább azon a szlogenen mosolyog, hogy: „Támogatjuk a kisvállalkozó­kat!” Már az elején csúszásban voltak, mert a németek már­cius elsejére ígérték a gépek szállítását. Ez két hetet késett. Amikor megérkezett végre a kért hatvan gép, kiderült, a szállít­mányból mindössze húsz felel meg a célnak! így hát kényszerű­ségből átköltöztették Gedére a régi telephely felszereléseit Egy- házasdengelegről és az addig ott dolgozó asszonyokkal indult itt a munka. —Két és fél éve kezdtünk egész kicsiben a feleségemmel — mondta Horváth István —, és azóta soha semmilyen hitelhez nem jutottunk hozzá! Ötven főre terveztük a gedei üzemet, de ebből csak akkor lehet valami, ha az ígéreteken kívül mást is kapunk, mert hitel nélkül nem megy... Férfidivattal foglalkozik a var­roda. Belföldi megrendeléseik is vannak, jelenleg osztrákok­nak dolgoznak. Ez az öröm mellett újabb gond is egyben. Április 15-én kell Ausztriába szállítaniuk a ruhákat, ezután legalább hatvan nap, amíg ebből az üzletből pénzt látnak. Fizetniük persze ez idő alatt is kell. Az említett osztrák cég teljes kapacitásra is adna mun­kát a gedeieknek (vagyis ötven főre), de nem mernek ilyen fel­tétellel nyugati bérmunkát vállalni, amíg csak az önerő a segítség... Ez lehet az utolsó szalmaszál? A világkiállítást vállalnunk kell! iiEfnznu 3 Választások Benczúrjaivá. Vasárnap, április 14-én délután 4 órakor Benczúr- falván a népházba várják a válasz­tópolgárokat. Ugyanis település- részi önkormányzati testületi ta­gokat választanak ez alkalommal. Szécsény városban ugyanis Ben- czúrfalvát dr. Sümegi Sándor ve­zetésével ezután két képviselő szolgálja a szécsényi polgármes­teri hivatalban. Évadzáró Április 14-én, vasárnap este 7 órakor operettest lesz Salgótar­jánban, a József Attila Művelődé­si Központban. Ekkor búcsúzik a salgótarjáni közönségtől Deák András karmester. Műsorra kerül egy válogatás Kálmán. Lehár, Ja­kobi és ifjabb Johann Strauss műveiből. Részletek hangzanak el a Csárdáskirálynő, Víg özvegy, Marica grófnő, Lcányvásár, a Ci­gánybáró és a Cigányszerelem című nagyoperettekből. Az est vendége lesz Kovács Brigitta, az Operettszínház és Rozsos István, az Operaház énekművésze. Kiállítás Szirák. Marcos Duprat brazíliai festőművész kiállítását április 21- ig látogathatják a sziráki Kastély Szálló galériájában. Marcos Dup­rat — aki a brazíliai nagykövetség első főtitkára — művei 1983-tól kapnak helyet kiállításokon. A Muzsla Csécsén A pásztói Muzsla tánccsoport működését hullámhegyek és hul­lámvölgyek kísérik. Biztató, hogy újra találkozhatunk a nevükkel. A csécsei művelődési házban ven­dégszerepeinek április 13-án szombaton, este 18 óra 30-tól. Szellemi vetélkedő Cereden a jövő hét végén sorra kerülő Mogürt—Salgó Ralihoz kapcsolódva a faluházban vetél­kedőt rendeznek a verseny első napján, április 19-én, ahol a részt­vevőknek többek között villám­kérdésekre kell válaszolniuk a rali és a Forma—1 világából. Tinidiszkó Kálló. A volt pártházból lett fa­luházban minden pénteken dél­után két órától este 8—9-ig tini­diszkót rendeznek. Szintén pénte­kenként működik a 7.—8. osztá­lyosok klubja, többnyire kötetlen foglalkozásokkal. Bútorvásár Mátratenenye. Bútorvásárt ren­deznek április 15-étől a nádújfalui művelődési házban. A helyszínen nem csak vásárolni, hanem ren­delni is lehet, s további kedvez­mény a részletfizetési lehetőség, valamint a házhoz szállítás. A vásár két hétig tart. Bérlakásokról döntenek A pásztói önkormányzat április 16-án, 15 órakor tartja következő testületi ülését. A képviselők töb­bek között a város 252 bérlakásá­nak eladásáról döntenek. Az ön- kormányzat ezentúl mindig keddi napon, 15 órától tartja üléseit. Ha majd felépül a házunk VI.

Next

/
Thumbnails
Contents