Új Nógrád, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-30 / 100. szám

8 L't-L-ÍV-HI MAGAZIN 1991. ÁPRILIS 30., KEDD Háború és béke Az öbölháború győzedelmes befejezése számos értékelésre adott módot Amerikában. A kato­naerények, a haditechnika fölé­nyének taglalása után véleményt mondtak a kereskedők is. Ez az egyik hírügynökség tudósítása szerint a következő: „A fiúk haza­jövetele jobb forgalmat jelentett, mint a karácsony és az újév. Soha ennyi szexis női holmit nem ad­tunk el, mint most. Feleségek és menyasszonyok egymást túlszár- nyalva vásároltak.” ___________ Jogosult, ak i él és mozog A világ bármely nyugdíjintéze­te megirigyelhetné az equadori testvérintézmény adminisztrá­ciójának leleményességét. Mivel sokan visszaélnek az öregségi nyugdíjakkal, a pontos, ám meg­vesztegethető számítógépes nyil­vántartás helyett bevezették az életpróba módszert. Ennek lénye­ge: aki él és igényt tart nyugdíjra, annak minden hónapban meg kell jelennie a legközelebbi nyilván­tartó hivatal ablaka előtt. Ott egy tisztviselő a személyi adatokat összeveti a sort álló jogosult testi valóságával, s ha a kettő egyezik, a nyugdíj jár... _________________ K olumbusz, a népirtó A világ készül Amerika felfe­dezésének 500. évfordulójára. A washingtoni tervek között szere­pelt volna két tv-film is, Kolum­busz Kristóf történelmi jelentősé­gű útjáról. Az ünnep eseményeit koordináló és szervezőbizottság azonban úgy döntött, hogy egy centet sem ad a film készítőinek. Az ok: Kolumbusz volt az első fe­hér ember, akinek nevéhez nem­csak felfedezés, hanem az őslakó indiánok pusztítása is kapcsoló- dik._________________________ ✓ É ljen a vadházasság A francia fiatalok lankadó érdeklődést tanúsítanak a törvé­nyes házasság iránt —■ állapította meg a párizsi demográfiai intézet, az 1989. évről adott jelentésében. A 20 éves távlatban vizsgált ada­tok szerint a vadházasság a leg­markánsabb jelensége a fiatalok erkölcsi felfogásában történt vál- tcfeásnak. Az újszülöttek egyne­gyede házasságon kívül jön vi­lágra. Lebetliztek.. Rossz évük volt az amerikai csillagjósoknak, mert 1990 ese­ményei nem vették figyelembe élőrejelzéseiket. Ezt állapíthatta meg az a San Francisko-i csoport, amely a jóslatok beteljesülését hivatott ellenőrizni. íme néhány közlés, ami végül is blöffnek bizo­nyult: Bush elnököt latin-ameri­kai és kínai háborús veszélyre készítették volna fel, de nem je­lezték a német újraegyesítést. Nem zuhant a Fehér Ház kertjére a biztosra jósolt meteorit. Nem ment férjhez Jaqueline Kennedy- Onassis, és nem találták fel a japá­nok a náthát végleg megszüntető gyógyszert. Sajnos. Sandokan, a lankadatlan Kabir Bedi (45 éves), a nagy sikerű Sandokan megszemélyesítője, hosszú idő után ismét kalandfilmet forgat Olaszországban. Tíz év hollywoodi és néhány év indiai tapasztalatát így vonta meg: „Azt gondoltam, hogy a Sando­kan híre megnyitja előttem az ajtókat Hollywoodban. Tévedtem és haza­mentem Indiába. Ami pedig a magáné­letemet illeti, két válással és három gyerekkel a hátam mögött lankadatlan vággyal keresem azt a nőt, aki a nyugal­mat és a szerelmet végre megadja ne­kem.” Baleczky Annamária otthon ATOMBALESETEK KRÓNIKÁJA Szinte napra pontosan öt évvel az atomenergetika történetének legsúlyosabb balesete, a csernobi­li katasztrófa után az egyesült ál­lamokbeli Atlanta városában az Atomerőműveket Működtető Szervezetek Világszövetsége (VANG) az atomerőművek biz­tonsága növelésének kérdéseiről kezdett konferenciát. A Nemzet­közi Atomenergia Ügynökség adatai szerint az atomerőművi ba­leseteknek csaknem a felét embe­ri mulasztás okozza. (A jelentő­sebb balesetek száma elég magas: 1971—84. között 14 országban 151 volt.) A jelentősebb atomba­lesetek napjainkig: 1957. szeptember 29. — A Szovjetunióban, az Ural déli ré­szén, Cseljabinszktól mintegy száz kilométerre északra Kaszli város közelében egy plútónium- termelő katonai üzemben vegyi robbanás következtében kétmil­lió curie értékű radioaktív szeny- nyeződés (a csernobili szennye­zés négy százaléka) került a lég­térbe. A fertőzött területről több mint tízezer helyi lakost kitelepí­tettek, a katasztrófa következmé­nyeinek felszámolására 200 mil­lió rubelt fordítottak. 1957. október 7. — Nagy-Bri- tanniában, a cumberlandi Winds- cale (ma Sellafield) plútónium- termelő reaktorban tűz ütött ki és mintegy 500 négyzetkilométer­nyi területen radioaktív anyagok jutottak a levegőbe. A balesetet akkor elutasították, de később kiderült, hogy 13-an meghaltak és további 260 ember sugárfertőzést kapott. A radioaktív felhőt az NSZK-ban és Norvégiában is ész­lelték. 1961. január 3. — Az Egyesült Államokban az Idaho Falls köze­lében levő katonai kísérleti reak­torban robbanás történt, három technikus meghalt. 1962. — A dél-csehországi Mydlovaryban működő urándúsí- tóban veszélyes nukleáris üzem­zavar történt. A baleset következ­tében egy föld alatti csatornán radioaktív szennyvíz ömlött a Moldvába, a baleset csak 1990 elején került nyilvánosságra. 1966. október 5. — Ameriká­ban, a Detrorit közelében levő Enrico Fermi kísérleti reaktorban meghasadás közben meghibáso­dott a hűtőrendszer és radioaktív sugárzást észleltek. 1969. január 21. — Svájcban Lucencs közelében meghibáso­dott egy kísérleti föld alatti reak­tor hűtőrendszere, emiatt nagy mennyiségű radioaktív anyag ke­rült a légtérbe. 1971. november 19. — Az Egyesült Államokban, Minnesota Államban 50 ezer gallon radioak­tív folyadék került a Missisipi folyóba, miután túlcsurdult egy radioaktív hulladékot tartalmazó tartály a Northern States Power Co. által üzemeltetett Monticello reaktorban. 1975. március 22. — Az Egye­sült Államokban, Alabama Ál­lamban a decaturi Brown, s Ferry reaktorban egy technikus gyertyá­val ellenőrizte a levegőszivárgást. A biztonsági rendszerben tűz ütött ki és a hűtőfolyadék mennyisége a kritikus szintre csökkent. A bale­set miatt, mintegy 100 millió dol­lár értékű kár keletkezett. 1979. március 28.—Az ameri­kai Harrisburg melletti Three Mile Island atomerőműben ha­nyagság következtében eltört a kettes reaktor primér körét tápláló egyik szivattyú szelepe. A hűtővíz rövid ideig szivárgott és az üzem­anyag annyira felforrósodott, hogy közel húsz százaléka leol­vadt, a reaktor környezetébe nagy mennyiségű radioaktív gáz került, egy ember meghalt, százan kórhá­zi ellátásra szorultak. 1970. augusztus 7.—Az Egye­sült Államokban a Tennessee ál­lambeli Erwin közelében egy atomfűtőműveket gyártó titkos üzemben dúsított urán szabadult ki, emiatt mintegy ezer ember kapott a megengedett mennyiség­nél ötször nagyobb sugárfertő­zést. 1981. február 11. — Nyolc ember szenvedett sugárfertőzést az amerikai Tennessee Államban, amikor a Sequoyah reaktorból százezer gallon radioaktív hűtő­víz szivárgott el. 1981. április 25. — A japán curugai atomközpontban nyitva felejtettek egy tartályt, s emiatt, több mint 40 tonna radioaktív fo­lyadék keveredett el a városi szennyvízzel. Az erőmű 278 dol­gozója szenvedett könnyebb su­gárfertőzést, és a környező Urazo- ko-öbölben sokáig tilos volt a ha­lászat. 1982. január 25. — Az egye­sült államokbeli Rochester köze­lében, New York államban radio­aktív gőz került a levegőbe, miu­tán meghibásodott a Rochester Gas end Electric Co. által üzemel­tetett Ginna erőmű gőzgeneráto­ra. 1986. január 6. — Az ameri­kai, oklahomai Kerr-McGee ur­ánfeldolgozó üzemben gondatlan melegítés következtében felrob­bant egy 12 tonnás vegyianyagtar- tály. Egy munkás meghalt, százat kórházba szállítottak. (1976-ban ugyanitt száz sugárveszélyes ese­tet regisztráltak.) 1986. április 26.—A Szovjetu­nióban a Kijev közelében levő csernobili atomerőműben megsé­rült a 4-es számú reaktor, tűz ke­letkezett és jelentős mennyiségű, 50 millió curie sugárzási erősségű radioaktív szennyeződés került a levegőbe. A katasztrófa Ukrajna, Belorusszia és Oroszország terü­letén, mintegy 3 millió embert érintett, 220 ezret közülük kiltele- pítettek. A baleset után megvizsgált 260 ezer ember 38 százaléka szorult orvosi kezelésre, eddig 31-en hal­tak meg, de orvosi vélemény sze­rint a katasztrófa hatására az elkö­vetkező 70 évben még 40 ezer haláleset várható. Hírek szerint 1990 novemberéig a mentésben résztvevő 600 ezer ember közül a radioaktív sugárzás következté­ben fellépő betegségekben 300-an haltak meg. 1987. január 19. — Radioaktív anyag szabadult ki az angliai sel- lai-fieldi hasadóanyag-feldolgo­zó üzemben. 12 dolgozó szorult sugárfertőzés miatt kórházi keze­lésre. 1987. február 20.—Az angliai Dunnree atomerőmű egyik részle­gében, ahol nem működött a szel­lőzőberendezés, mérgező argon gáz szabadult ki a rendszerből. Egy ember meghalt, egy másikat súlyos mérgezéssel szállítottak kórházba. 1987. október 19.—A spanyo­lországi nukleáris erőművek tör­ténetének legsúlyosabb balesete történt a Tarragona közeli vandel- losi reaktorban. Az erőműben al­katrésztörés miatt elfolyt a kenő­olaj, szivárogni kezdett a hűtőhid­rogén. majd tűz keletkezett a tur­binában. 1989. november 9. — Radio­aktív gázszivárgást észleltek az amerikai Ohio államban a Mia- misbrug melletti erőműben. A baleset következtében kiszivár­gott radioaktív tricium mennyisé­ge tízszer nagyobb volt a normális körülmények között egy év alatt kiszabadulónál. A baleset során négy ember szenvedett fertőzést. 1990. február 10. — Üzemi baleset történt a nyugat-szlová­kiai Jaslovské Bohunice-i atom­erőműben. A megnövekedett vib­ráció miatt megsérült az olaj­elosztó csőrendszer és a kiömlő olaj meggyulladt. A tüzet megfé­kezték, emberéletben nem esett kár, az anyagi veszteség hetven­ezer korona. 1990. április 1. — Hidrogén­szivárgás miatt lezárták a dél­ukrajnai Nyikolajev körzetében található atomerőművet. Majdnem két évtizede is­merjük a képernyőről. Kedves, könnyen mosolygó arcával, szépen artikulált beszédével sokak kedvencévé lett. Ho­gyan él, mit csinál otthon? Negyedik éve él egy Pozso­nyi úti tágas,-szépen berende­zett lakásban. Vastag rács és zárak védik az ajtót. A magya­rázat? Éppen tizedik napja költözött be, amikor egy kora reggeli órán két hívatlan ven­dég szerette volna „megláto­gatni”. Már az ajtót feszeget­ték, amikor Annamária feléb­redt, és erejét összeszedve rá­juk kiáltott... Szerencsére elfu­tottak. — Rendszertelen és idegileg igen kimerítő a munkám — mondja —, ezért örülök, ha itt­hon „ejtőzhetek”, nyugodtan pihenhetek. Kényelmes, lezser öltözékben, egy kávé mellett — a cigarettát mindig utáltam, soha egy szálat el sem szívtam — olvasgatok legszívesebben. — Miféléket? — Elsősorban újságokat. Régebben pontosan tudtam, hogy melyiket vegyem, de manapság alig tudok választa­ni. Lemegyek az újságoshoz, aztán ott a standon kinézem, hogy melyiket is vegyem meg. Sok könyvet is olvasok, első­sorban a szép, romantikus re­gényeket szeretem, például Stendhal egyes műveit több­ször is újraolvasom. Pár éve a zene is fontos része lett az éle­temnek, főleg a klasszikusokat kedvelem, szívesen hallgatom akár órákon át. Rajzolni, feste­ni is szoktam. Bár szeretem az állatokat, nincs se kutyám, se macskám. Elárulom, hogy írni is szoktam. Gondolatokat, fel­jegyzéseket, novellákat... Ha egyszer úgy érzem majd, hogy érdekes lehet mások számára iS, akkor talán írok egy köny­vet, bár nagyon nem szeretek kitárulkozni. — Miért? — Hazudni nem vagyok haj­landó, őszintének lenni meg talán nem mindig hasznos. — Milyen ruhákat visel szí­vesen? —Csak az egyszerű, kényel­mes ruhákat szeretem. A szí­nem a fekete —, sajnos ezt a tévében nemigen hordhatom. Aztán szeretem a szürkét, a fehéret, s olykor ellentpont- ként felveszek egy vadító tűz­piros blúzt vagy ruhát. — A frizurája is nagyon egyszerű. —Igen. A rövid hajat kedve­lem, és ez a természetes hajszí­nem. Bár, a bemondóságom kezdetén, amikor mindenki beleszólt mindenbe, voltam platinaszőke is... Szörnyű volt. Most már vállalom önmaga­mat minden vonatkozásban, nem akarok másnak látszani. Eöry Éva Baleczky Annamária portréja A nagy hadvezérek mind figyelembe vették csata előtt a horoszkópot, miért lenne a mi Kft.-nk kivétel? T ájtermesztési kutatóintézetek? A mezőgazdaság privatizálása magával hozza a gazdálkodási módszerek változásait, és ez ha­tással lesz az agrárkutatás felada­taira is. A tulajdonviszonyok ren­dezése mellett az Európai Gazda­sági Közösséghez való csatlako­zásunk a másik tényező, amely a hazai mezőgazdaság jövőjét nagymértékben meghatározza. Ha nem tudunk áttérni a külpiacon keresett termékek előállítására, akkor az EGK-tagság mindenkép­pen hátrányosan érinti a magyar mezőgazdaságot. A kutatómunka szerepe így előtérbe kerül a ked­vező folyamatok megalapozásá­ban. Az Akadémia főtitkára szerint a magyar agrárkutatásnak vissza kell térnie a két világháború kö­zötti formához, akkoriban ugya­nis az egyes tájegységek mező- gazdasági termelésének fellendí­tését szolgálták. Később az egye­sítés során ezek a tájegységek sa­játosságait jól ismerő tudomá­nyos műhelyek eltűntek, átalakul­tak. Ajánlatos az is, hogy a gépesí­téshez kapcsolódó kutatás alkal­mazkodjék a megváltozó üzem­méretekhez. Jelentős problémát okoz azonban, hogy jelentős mér­tékben csökkentették az agrárku­tatás állami támogatását Magyar- országon.

Next

/
Thumbnails
Contents