Új Nógrád, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-26 / 97. szám
1991. ÁPRILIS 26., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Luznnzm 3 „Mem vagyak egyike a magyar milliomosoknak...” Botanikus kert Béren Rozsnyai Aladár, a Magyar Televízió rendezőoperatőre érdekes ötletet forgat a fejében. Arborétumot szeretne kialakítani Béren. Szerencsés véletlennek köszönhetően futottunk ösz- sze a Szirák melletti kis településen. Nem szalaszt- hattuk el az alkalmat, hogy kifaggassuk: — Hogyan született meg ez az elképzelés? — Néprajzi dokumentumfilmezéssel foglalkozom, az ország összes arborétumáról, védett területeiről készítek filmet — ez még darabjaiban van. Közben megismerkedtem a szakemberekkel, a növényekkel, így határoztam el, hogy kertet csinálok. Aztán egyre többet tervezgettünk a barátaimmal, gondolatban már egyre nagyobb lett a kert. Az indulás óta már többen jelezték, hogy beszállnának. Egyedül anyagilag sem bírnám. — És miért éppen Bér lett a kiválasztott? — Mivel Budapesten lakom, maximum 150 kilométeres körzetben gondolkodtam. Elkezdtem keresgélni a térképen, több helyet meg is néztem, de nem tetszettek igazán. Egyszer a szirá- ki kastélynál forgattam, akkor kérdeztem rá Bérre. Szó szerint: a gyöngyszemet utól- jára találtam meg! Olyan hely kellett, ahol van tiszta vizű patak, vulkáni talaj. Itt van árnyas szurdok, északról védett domboldal, lapos rét, — kevés. arborétum dicsekedhet ilyen mikrovilággal! Nincs a közelben ipar, és a vezetőség vigyáz a falu jellegének megóvására, nem hagyja elveszni a régi faluképet. A béri ófalu semmivel nem alábbvaló, mint a hollókői! Amikor először jöttem ide, arra gondoltam, rendes hely lehet, ha borospincékre épült a templom!. .. Az sem utolsó szempont, hogy amikor belevágtam, a paptól a tanácselnökig mindenki segített, és az új vezetésben is bízom. A leendő kert helye, (három-négy hektár), a jelenlegi cigánytelep, felszámolás alatt áll, de a terület nagy részét már megvettem., — Ezek szerint nem halad túl gyorsan... — Hát elég lassan megy. Harmadik éve szervezem. Amikor nekikezdtem, azt hittem, a következő évben, már ültethetek... Közben gyűjtöttem a növényeket, amik szép lassan tönkrementek, ezzel nagyon komoly anyagi kár is ért. Most konténerekben vannak, de ha ősszel, vagy legkésőbb jövő tavasszal nem tudom elültetni, ezek is tönkremennek. — Furcsán hangzik a „ma. gánarborétum”... — Magyarországon négyöt ilyen jellegű arborétumot ismerek, de végül is, mindegyik így épült... — Szerelemből csinálja ezt? — Nehéz erre épeszű indokot mondani, annál is inkább, mert nem vagyok egyike a magyar milliomosoknak. Nem csak a megteremtés, a fenntartás is költséges. Nagyon sokat jelent a Szombathelyi Kertészeti Egyetem, a szakemberek és a barátaim segítsége. Az a tervem, hogy az arborétum nyitott marad, bármennyire magánterületről van is. szó. Emelje a község ázsióját, ismeretségét! Azért is lelkesedtem egyre jobban, mert a vidék jó része érintetlen. Azt sütöttük ki, hogy kihasználva a megadott természeti lehetőségeket, akár üdülőfaluban, is gondolkodhatunk. Ez persze nem megy máról holnapra, de az arborétumból is csak évek múlva lesz valami. A fák lassan nőnek, de lesz türelmünk, hogy kivárjuk! A világ különböző helyein járkálok, a himalájai utamról is hoztam magokat. Először gyorsabban növő zöldnövényeket telepítünk, a végcél a vegyes gvűjtemé- nves kert D. I. Rendőrségi mozaik Űj rendőrállomást szeretnének létrehozni Szirákon, mert a területről megfelelő összeköttetés hiányában általában késve érkezik a riasztás a rendőrségre, nagy a reakcióidő. Az itt működő csoporthoz 12 település tartozna, s a sziráki önkormányzat erre a célra már felajánlotta a volt pártház épületét is. Egy megdöbbentő adat a rendőrök leterheltségéről: a nyomozóknak egyetlen teljes munkanap sem áll rendelkezésükre, hogy egy ügyet felderítsenek. Bár ez a nógrádi átlag és az országos adatok még ennél is sötétebb képet festenek, a közeljövőben előrelépés nem várható. A nyomozóknak a legapróbb ügyekkel is foglalkozniuk kell, hiszen a sértetteknek az a legfontosabb. Átszervezéssel és hatásköri munka- megosztással igyekeznek úrrá lenni a nehézségeken. Az utóbbi hónapokban több álarcos rablást is végrehajtottak megyénkben, így Honion, Tereskén, Pásztón és Érsekvadkerten. A nyomozás eddig valamennyi ügyben eredménytelen. Bálint gazda Balassagyarmaton Zöld orvosság búra, bajra... Zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel a közelmúltban a balassagyarmati Madách Imre Városi Könyvtár kupolaterme, a kiskert- és telektulajdonosok dr. Bálint György — a televízióból jól ismert Bálint gazda — előadására voltak kíváncsiak. Az előadás után Bálint György szívesen válaszolt a kérdésekre. — A közelmúltban ön egy mezőgazdasági delegáció vezetőjeként Üj-Zélandban járt. Mondana erről valamit bővebben is? — Először is, kiutazásunk céljáról. Idehaza még nem igazán hallottunk a farmerek világkongresszusáról. Nem is egészen pontos ez a kifejezés, mert inkább a farmerek, a farmergazdaságok menedzselésével foglalkozó szervezet ez, amely kétévenként tartja összejöveteleit a világ valamelyik országában. Az IFMA-ként ismert (angol elnevezés rövidítése) szövetség egyik érdekessége mindenképpen az, hogy tagjai nem országok, államok, hanem magánszemélyek. Küldöttségünk azzal a céllal utazott Oj-Zélandba, az IF- MA VIII. Világkongresszusára, hogy a kilencedik rendezésének jogát megnyerje Magyarország számára. Most már örömmel mondhatom, hogy 1933-ban két városunk (a két helyszín már hagyomány), ad otthont ennek a rangos rendezvénynek. — Van már valamilyen elképzelés a helyszíneket illetőleg? — Nem, még nincs. Mint mondtam, alig néhány hete érkeztünk haza. tarsolyunkban a döntéssel. Az előkészítő munka még csak most kezdődik. Én bízom benne, hogy sok városunk venné megtiszteltetésnek a rendezést, s végül is a legalkalmasabbak kerülnek ki győztesen. — Bizonyára gazdaszemmel is szétnézett a szigetországban. — Még csak úgy igazán! Alig győzöm rendezgetni magamban a látottakat. Az emberek jól élnek és mégis végtelenül szerények. De, ami leginkább elkápráztatott —, nem tudok kibújni a bőrömből —, az a szinte megszámlálhatatlanul sok fajta csodálatos gyümölcs. Persze, számukra a kivi a legfontosabb. Ezért aztán Kivi a hotel, Kivi a bár, szinte minden, ami kapcsolódik az idegenforgalomhoz. Maga a gyümölcs már számunkra sem ismeretlen, és bízom benne, hogy hozzá hasonlóan az elkövetkező években még jóval több gyümölcsfajtával is megismerkedhetünk idehaza is. — Két új könyve található a könyvesboltokban, ezenkívül utazik, ismeretterjesztő előadásokat tart, megjelennek írásai, hetente halljuk praktikus tanácsait a televízióban; megkérdezhetem, honnan ez a kifogyhatatlan energia? — Nekem az ilyen találkozások. mint ez a mai is, sokat segítenek. Tapasztalatokat gyűjtök az ország minden tájáról, s ha visszajelzéseket kapok írott, vagy elmondott ismereteim gyakorlati eredményességéről, mindig feltöltődöm. Általában ilyenkor „esik meg velem”, hogy nekiülök egy újabb könyv megírásának. Ezenkívül van egv kertem, amely az utolsó „népszámlálás” szerint, mintegy 250-féle növénynek ad otthont. Ez az én — minden búra. bajra jó — zöld orvosságom. — Van-e olyan szakmai kérdés, amely mostanában különösen foglalkoztatja Bálint gazdát? — Igen. Mindig van valami vesszőparipám. Az utóbbi időkben igen csak elkényel- mesedtünk a növényvédelem területén. Nagyüzemek mintájára kiskertjeinkben is kezünkbe fogtuk a permetezőt, s úgy gondoltuk, a vegyszerek írt adnak minden bajra. Ma már tudjuk, hogy nem is olyan ártalmatlan kényelem- szeretet ez. Így aztán szeretném felhívni a figyelmet a régi, esetenként ősi növényvédelmi eljárásokra. Sokszor apró fortélyokkal is eredményesen vehetjük fel a harcot kellemetlenkedő kerti vendégeink ellen. No. és mivel sohasem egy dolog foglalkoztat, a másik kérdés. egyben szomorú megállapítás: gyümölcsfajtáink megfogyatkozása. Amikor annak idején jó emlékű és nagy tekintélyű professzorom vizsgáztatott a Kertészeti Akadémián, belépőként ötven almafajtát kellett felsorolnom, felismernem. Ma már. ha kimegyek a piacra, nem találkozom három, négy fajtánál többel. S, ez nemcsak az almáról mondható el. így aztán még ezt az alkalmat is megragadom, hogy kérjem, ne engedjük kiveszni a nagyapáink, apáink által ültetett, s nagyanyáink kötényéből oly csodálatos zamaté gyümölcsöket. Egy jó értelemben vett divattal, mentsük át kertjeinkbe, hogy gyermekeink, unokáink is megízlelhessék őket. — És. hogy érzi magái Bálint György, mint magánember? — Nézze! Olyan zűrzavaros ez a világ. Mit tehetnék mást, mint keresem a nemes vesszőket (gondolatokat), amelyekkel nyugodt szívvel oltogathatok. Most leginkább az unokámon van a sor. Sz. Zachar Zsuzsanna NÖGRÄDSÄP. A falu Árpád út nevet viselő része már az új modern összkomfortos családi házak látványát nyújtja. — Gyurkó felv. — A tanárok is tanulnak Szakmai napot 'tartottak április 25-én, csütörtökön a Diósjenői Általános Iskolában. A programban szereplő anyanyelvi foglalkozások, egyaránt szolgálhatták a gyerekek olvasási és beszédkultúrájának a fejlesztését, kifejezésmódjuk színesítését. A szép magyar beszéd ápolása, gondozása, nemcsak most, a magyar nyelv hete rendezvénysorozatához kapcsolódva fontos számukra, hanem az év más napjain is. Az első, harmadik, negyedik és hetedik osztályban tartottak anyanyelvi foglalkozásokat. A legfiatalabb iskolai korosztálynál azt vizsgálták, milyen gyakorlási módok szolgálják az olvasási készség kialakítását. A negyedikeseknél az ismeret- terjesztő olvasmányok feldolgozása szerepelt ezúttal kitüntetett helyen. A művészeti nevelés és az irodalom kapcsolata pedig a hetedik osztályokban tanítók számára adhatott kellő inspirációkat. Ugyanazon a napon tartották a Rétság körzetébe tartozó iskolák nevelői számára is a szakmai továbbképzéseket. így tehát Diósje. nőn, Nógrádon, Rétságon és Szendehelyen adtak egymásnak randevút a körzet szaktanárai. Természetesen, mind a négy helyen másmás szakos pedagógusok cserélhettek tapasztalatokat, és térhettek haza hasznos ismeretekkel. (sánta) Kertészet Kiaterenye. A mozgalmi házban talaj-előkészítésről, palántázásról, sor- és tőtá- volságról tart előadást dr. Kozma Lajos, egyetemi tanár, április 26-án, délután fél hatkor. A kisterenyei kertbarátkor a tagokon kívül minden érdeklődőt szeretettel vár. Fogadónap Salgótarján. Cserháti József alpolgármester a május elsejei ünnep miatt ezúttal nem szerdán, hanem kedden, április 30-án tart fogadónapot a baglyasi kultúr- házban, 15 és 17 óra között. Csinosodik Bátonyterenye Egyre inkább látszik az eredménye a Bátonyterenyei Polgármesteri Hivatal által szervezett tisztasági és lomtalanítási akciónak: szépül, csinosodik a város. A lakók a lakóhelyükön, az iskolák, a gazdasági szervezetek a közvetlen környezetükben gyűjtötték össze a szemetet, és a limlomot, s a tavaszi nagytakarítás még jelenleg is tart. Több illegális szemétlerakót felszámoltak. Sajnos, a városgazdálkodási vállalat kevés tehergépkocsival rendelkezik, így az összegyűjtött szemét és kacat elszállítása a vártnál lassúbb, a jövő hétre is áthúzódik. Keresztelő után Az ország más megyéihez hasonlóan, Nógrádban is megszűnt a Köjál (Közegészségügyi és Járványügyi Állomás). Április közepétől a jogutódként belépő Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat látja el a régi feladatokat, új hatáskörrel is gazdagodva. Költözködés Mátraterenye. A régi tanácsházából a volt párt házba költözik a község polgármesteri hivatala. A hét második felétől már az új helyen kereshető fel. A tanácsháza hasznosítására született elképzelés szerint, pékséget nyitnak majd az épületben. Mesterségek címere Keszthely. A Balaton Múzeum és az Országos Kisipari Kézműves Tanács rendezésében április 28-án Mesterségek címere címmel kiállítás nyílik Keszthelyen. Á tárlaton nógrádi kézművesek is részt vesznek. A megyei ipartestületek szövetségéhez tartozó tizenkét kisiparos — elsősorban Salgótarjánból és környékéről — mutatja - be termékeit a keszthelyi Balaton Múzeum. A június 15-ig megtekinthető tárlat ezen a napon kézművesvásárral zárul. Takarékosság Balassagyarmat. A PENOMAH balassagyarmati gyárában az igények jelentős csökkenése miatt bevezették a három- és négynapos munkahetet. Ezenkívül, akiknek nem tudnak termelőmunkát adni, azok vagy kiveszik a szabadságukat, vagy a gyáron belül, az üzem rendbetételével foglalkoznak. A gyár életben tartása érdekében az előbbieken kívül, szigorú költséggazdálkodást vezettek be. Erre kényszerítette a vezetést az energia árának jelentős emelése. Ha csak annyit fogyasztanak, mint az elmúlt évben, akkor a februári ötvenszázalékos emelés 25 millióval növeli a gyár áramszámláját.
