Új Nógrád, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-19 / 91. szám

1991. ÁPRILIS 19., PÉNTEK UEF1ZZI2J 5 c BALASSAGYARMATES KORNYÉKÉ J LENGYEL INVÁZIÓ Parassapuszta. A ma­gyar—csehszlovák határátke­lőhelyen a sokáig emlékezetes blokád óta sem mérséklődött a lengyel turisták rohama. A közismert bevásárlóbuszok tucatjai gördülnek be egy-egy napon a határra, többségében zsúfolásig megrakodva a kü­lönböző árucikkekkel. Mivel az utasok többsége nem tud igazolást mutatni valutájának eredetéről — azt feketén vá­sárolják — a vámosok kény­telenek lepakoltatni az árukat. A tárolásra használt konténe­rek hamar megtelnek, ottjár- tunkkor szállították el a le­foglalt árucikkeket, az olajos halkonzerveket, a száraztész­tákat, valamint a citromlék és szörpök ezreit. Mindez azon­ban „nem szegi a kedvét” a lengyeleknek. Rendületlenül, kihagyás nélkül jönnek, jön­nek és csak jönnek... A lefoglalt áruk egy része... Méhésztalálkozó Herencsény. Vasárnap szorgos méhek nem kevésbé szorgos gazdái népesítik be a községet. Délelőtt tíz órakor Magyar Sándor polgármester, a helyi mézüzem vezetője nyitja meg ünnepélyes külsőségek között a herencsényi méhésznapok keretében első ízben sorra kerülő találkozót. A nap során megnyílik a Kaptár Kft. méhészboltja, amely széles méhészeti eszközválasztékkal várja az érdeklődőket. A jelenlévők megismerkedhetnek egyúttal a Mellifera Kft. 1991. évi üzletpolitikájával, valamint meghallgathatják Lukács Gábor méhészeti szakértő előadását. A programok mellett természetesen mód nyílik kötetlen beszélgetésre és eszmecserére, a méhészet aktuális kérdéseiről, a közeljövő munkálatairól. Vér és fonal Patak. A helyi Vöröskereszt egyik legfontosabb feladatának a véradást tekinti. Ennek jegyében a legutóbbi találkozón negyven­két fő, tizenöt liter vérrel sietett betegtársainak mielőbbi felépü­léséhez. A jelentkezők között több új arcot lehetett látni, mivel a régiek közül többen már kiöre­gedtek. Az előbbi mellett egyes aktívák a gyarmati Vöröskereszt megbízásából fonalak árusításá­val is foglalkoznak. Köztük talál­ható Fábri Béláné. Tájékoztatása szerint az első két zsákra való szállítmány hamar elfogyott, a mostaniból is alig van. Olcsósága miatt nagy a keletje. A fonalat elsősorban fiatalok vásárolják. Kövesden a kő (egyelőre) kövön marad Nógrádkövesd. Nehezen áll rá a beszélgetésre a jól megtermett, szimpatikus, közvetlen Földesi István, a Közép-magyarországi Kőbánya Vállalat igazgatója, mondván: — Elég ha mi tudjuk, érezzük, viseljük és küszködünk gondjainkkal, minek azt a nyilvá­nosság elé tárni? Ettől még nem változik meg előnyösen a helyze­tünk. Szó szót követ, majd állhatatos tiltakozását a következőkkel indo­kolja: — Néhányszor már meg­jártam, nem a valóságot adták vissza az újságírók. Egy idő után mégiscsak „megadja magát”. Némi keserűséggel — Kedvezőtlen piaci helyzetünk az ország mai, gazdasági állapotá­ból fakad. Egyelőre még nem indult be a költségvetés által biztosított és útépítésre szánt összeg elköltése — fogja tömören össze mai élethelyze­tük lényegét az igazgató. — Az elmúlt évben 250 ezer tonnával termeltünk kevesebbet, mint azt megelőzően. Többévi eredményes esztendő után tavaly, 11 millió forint veszteséggel zár­tunk — folytatja keserűséggel a hangjában, majd pár perccel később enyhültebben a következőket mondja: —- Az előbbiek ellenére fizetőképesek voltunk. Amennyi­ben adósaink száma tovább nő, akkor... — elharapja a szót, majd kérdően rám nézve így szól: — jelenleg annyival tartoznak nekünk, mint amennyi a mi adósságunk. — Bevezetőjében már érzékeltet­te, hogy az idei indulás nem váltott ki sem önből, sem munkatársaiból valami jó kedvet... — Tovább csökkentek az igé­nyek. Nemcsak a kőnél, hanem a talajjavító mészkőpornál is, amelyet korábban az Alföldön, a savanyú­földek javítására használtak fel és az államtól kaptak hozzá anyagi támogatást. Mivel ez utóbbi meg­szűnt, egyelőre nincs rá igény, pedig az idén is szívesen értékesí­tenénk 150 ezer tonnát. — A nem sok jót ígérő kilátások közepette miben bíznak? — Hogy javul a gazdasági hely­zet, hogy az eléggé rossz útjainkra, a korszerűtlen vasúti pályáink felú­jítására, netán újak építésére, az ezzel foglalkozó vállalatok, a kor­mány segítségével elő tudják terem­teni a szükséges pénzt. Ha pedig lesz világkiállítás, akkor az infra­strukturális munkákba jól be tudunk kapcsolódni. Ugyanis több bányánk egészen közel van Budapesthez. Egyelőre mélyponton van a vál­lalat. Nem tudjuk, hogy a mai bizonytalanságunkat feloldó útjel­zők fel- vagy lefelé mutatnak a jövőben. A megbízások híján már tavaly kénytelenek voltunk hetven fővel apasztani a létszámot. Az első negyedévben újabb harminc-negy­ven főtől váltunk meg. Tizenhármán korkedvezményes nyugdíjasok let­tek. s mi vállaltuk az ezzel járó pluszköltséget. Tizennyolcnak fel- mondtunk. Kevésbé képzett és gya­korlott emberektől váltunk meg. Bár az utóbbi években a bányászathoz tartozunk, nálunk ismeretlen foga­lom a végkielégítés. Előzetes megbeszélés után — Korábbi riportutam során beszélgetőpartnereim, amikor ön­ről volt szó, azt hangsúlyozták, hogy ameddig lehetséges a humánus megoldásokat keresi, nehéz szívvel adja ki az elbocsátó munkakönyvét. Ismerve nehéz helyzetüket, milyen esélyt lát a talponmaradásra, a túlélésre és mit tesznek ennek érde­kében? — Februárban fagyszabadságon voltak a termelésben részt vevők, kivéve a karbantartókat. Hogy újabb dolgozókat ne kelljen az utcára tenni, a vállalati tanáccsal és a dolgozókkal való előzetes meg­beszélés után úgy döntöttünk, hogy átmenetileg bevezetjük a négyna­pos munkahetet és a fizetetlen szabadságolást. Ezzel egy időben a délutáni műszakot megszüntettük és áttér­tünk az éjszakaira. Ez utóbbit külö­nösebb ellenvetés nélkül nemcsak tudomásul vették a dolgozók, ha­nem többen még örültek is, mert az éjszakai pótlék növeli keresetüket. Az éjszakai műszak bevezetése révén 50 százalékkal mérsékeljük az energiaköltségeket. Másutt is kö­rülnéztünk. Ezután három teherko­csit leállítottunk, amit bérbe adunk. Ily módon több százezer forinthoz jutunk. — Ha már itt tartunk, megkér­dem: A korábbi vállalati tanácsülé­sen ön bejelentette, hogy megoldást keres az idei béremelésre. Sikerült megvalósítania? — Igen. Csak nem január l-ével, hanem március 15-ével. Ha zöld utat kapnak... — Nem tudom, hogy nyitott kapukat döngetek-e, amikor arról kíváncsiskodom, hogy a mélypont­ról való kilábalásuk, biztosabb jövőjük érdekében a saját lehetősé­geik kamatoztatásán kívül foglal­koznak-e tőkés partner, vagy part­nerek bevonásával. — Az előkészítő munkálatok vége felé járunk. Tavaly december óta a vagyonügynökség döntésére várunk. Amennyiben szabad utat kapunk, akkor rövidesen létrehoz­zuk a részvénytársaságot, amelyben a külföldi tőke kezdetben 30, ké­sőbb pedig 50 százalékos részt képvisel. A külföldi partner készpénzzel segít a fizetőképesség megtartásá­ban és piacokat szerez — szól most már valamivel derűsebben Földesi István igazgató, aki igen régóta sorolja magát a kollektívába. Bár­hogyan is akarja száműzni magától mostani gondjait, bizony előfordul, hogy nem tudja otthonának ajtajá­ból sem visszautasítani, amit aztán a család megértőén tudomásul vesz. Venesz Károly Fotó: Szilágyi KIS-TARVISIO Geodéták Balassagyarmat. Hétfőtől immáron két piaccal büszkélkedhet az Ipoly-parti város, ugyanis a művelődési központ mögötti Mikszáth utcai autóparkolóba költöztették a lengyel árusokat és az ócskásokat. A hírt csak üdvözölni tudjuk, hiszen ha ez így megy tovább, hamarosan piacvárost tisztelhetünk a városban. Innen pedig már csak egy lépés a várva várt idegenforgalom idecsábítása, amihez persze szükséges lesz megváltoztatni a település nevét, mondjuk Kis-Tarvisióra... Fotó: Rigó Cserháthaláp. A hónap közepén a Miskolci Geodéziai Társulás szakem­beréi látogattak el a községbe. Az önkormányzat hívásának megfelelően annak az új kútnak a helyét keresték meg, amely majd jó és elégséges ivóvizet biztosít a lakosságnak. Ennek érdekében műszaki berendezéseikkel 20 méter mélységig vallatták a föld mélyét, mire rátaláltak a legtöbbet adó vízadó rétegre. A munkálatokért 50 ezer forintot fizetett az önkormányzat. A geodétákat a Ceglédi Mélyfúró Vállalat szakemberei követik majd. de csak jövőre, mert az idén nincs pénze a képviselő-testületnek az elkezdett munkák folytatására. Békamentők Hont. Immáron negyedik esztende­je felkeresik áprilisban a községet az ELTE Eötvös-klubjának tagjai, Puky Miklós vezetésével, s heti váltásban végzik rendhagyó tevékenységüket; békákat mentenek. Az erdőből ekkor­tájt előmászó kétéltűek igyekeznek a mocsarakba, csakhogy az országúton robogó autók nagy százalékuknak pusztulást jelentenek. A főleg egyete­mistákból álló csoport összefogdossa a békákat és átmenti őket a mocsarak­ba, az országszerte ritka barna varan­gyokat. Az önellátó békamentőknek a helyi önkormányzat szálláslehetőség­gel segít. F öld visszaigénylés Cserhátsurány. Eddig tizenöt hektár földet kértek vissza a helyi termelőszövetkezettől. Ebből egy fő helyben, tizenkettő pedig Herencsényben lakik. A kérelme­zők többnyire az örökösök hozzá­tartozóiból, valamint a termelő­szövetkezeti tagok házastársaiból kerülnek ki. A közgyűlési határo­zatnak megfelelően, a kijelölt területeken foghatnak majd munkához az érdekeltek. Emlékmű Ipolyvece. A katolikus temetőbén állítják fel azt az emlékművet, amely az első és második világháborúban elesett helybeli hősöknek és polgári halottaknak állít emléket. A felállítás­hoz szükséges pénzt a költségvetésből biztosítják. A kezdeményezést a kato­likus és az evangélikus egyház is támogatja. Az emlékmű a nyár végé­re készül el. Pihenőpark Cserhátsurány. A falu közepén ta­lálható mesterséges halastó körül az önkormányzat határozatának megfe­lelően egy pihenőparkot hoznak létre. A környéket övező magántulajdonban lévő föld, kisajátítás, illetve földcsere révén került az önkormányzat tulajdo­nába. A park rendezéséhez már hoz: zákezdtek. Táncverseny Bércéi. Szombaton, délután kétórai kezdettel a helyi művelődési házban rendhagyó rendezvényre kerül sor. A vállalkozó kedvű emberek maratoni táncversenyen indulhatnak, s dönthe­tik el; ki tud a legtovább táncolni. Szlovák vendégek Balassagyarmat. A honismereti kör április 22-én, hétfőn 17 órakor a helytörténeti gyűjteményben (Rákó­czi út 107.) szlovákiai magyar helytör­téneti kutatókat lát vendégül.. Többek között itt lesz Böszörményi István, a Csemadok losonci járási választmá­nyának vezetőségi ta&ja és Bodzsér Gyula, a Palóc járási hetilap főszer­kesztője. Felújítás Becske. Az önkormányzat határo­zott a kultúrház felújításáról. A padló­zatot borító linóleum több helyen is „feltáskásodott”, ami nem csak eszté­tikailag zavaró, hanem veszélyes is a rendszeresen ott asztaliteniszező fiata­lok számára. A tervek szerint a nyáron kerül sor a felújítási munkálatokra. Óvodai beíratás Balassagyarmat. Az óvodai beíra­tás a város valamennyi óvodájában április 22—26-ig tart, naponta 8—16 óra között. s Uj bérezés Magyarnándor. A lakosság szegé­nyedése — mely párosul a korábbinál jóval kényszerű takarékoskodással — továbbá az egyre erőteljesebb konku­rencia következtében az első negyed­évben jelentősen visszaesett a forga­lom a Galgamenti Afészhez tartozó üzletekben. E kedvezőtlen folyamat megállítása, ellenkezőjére való fordí­tása céljából az igazgatóság döntése alapján április 15-től az eddiginél ösztönzőbb és újfajta bérezést vezet­tek be. Ezzel egy időben meghosszab­bították a nyitvatartási időt is. Ez utóbbit nem fogadta mindenki kitörő örömmel, a többség azonban megér­tette, hogy az eddiginél jobban kell kiszolgálni a lakosságot, ami egyúttal a.dolgozók jól felfogott anyagi érdeke is. Bevezetését oly módon valósítják meg, hogy ne növekedjék a hálózat­ban dolgozók munkaideje. Balassagyarmat és környéke

Next

/
Thumbnails
Contents