Új Nógrád, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-16 / 88. szám
1991. ÁPRILIS 16., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Privatizáció előtt a pásztói nyomda Rávitte a kényszer — marasztalja a siker (Folytatás az 1. oldalról) — Az elmúlt esztendővel ellentétben igen nehéz időszakra számíthatunk 1991-ben — mondta Lángos Gyula, a gyáregység vezetője. — Egyik problémánk, hogy a nyomtatványpiac szinte teljesen leült, kevés a munka, eddigi legfontosabb partnerünktől, a Pátria Nyomtatványellátótól alig kapunk megrendeléseket. Másik gondunk, hogy sorban állunk a járandóságunkért, mintegy nyolc-tíz millió kintlévősége van a gyáregységnek. — A politikai és közigazgatási rendszerváltás kellős közepén nincs szükségük nyomtatványokra az új gazdálkodóegységeknek, hivataloknak? — A különböző szervezetek csak a legszükségesebb iratmennyiséget rendelik, s igyekeznek felélni a meglévő tartalékaikat. De még akik rendelnének, azoknak a kezét is megköti a pénzhiány. Ezenkívül komoly konkurenciát jelent a kisvállalkozások sokasága is, melyek rövid idő alatt szétszabdalták, megosztották a piacot. —Ez azt jelenti, hogy már nem Salgótarjánban, a vásárcsarnoknál találkozhatunk szomorú , viszonteladókkal is, akiket nehéz sorsuk kényszerített viszontela- dásra. Hallottam már olyan véleményt is azok szájából, akik még nem voltak munkanélküliek, miszerint mindenki maga tehet erről, hogy idejutott, mert valójában maga is úgy akarta és nem volt időben leleményes. De eszerint az is vétkes, aki esetleg az állami tulajdon rovására nem szerzett idejekorán befektetésre alkalmas vagyont. Szegény szerencsétlen, gondolják azok, akik már „jó passzban vannak”. De hozzá teszik még azt is: — Jól van az nekik! Miért nem voltak olyan élelmesek, mint mi. Hiszen bátornak lenni csak akarni kell, ugye, tisztelt polgártársak! is tudnak munkát biztosítani a dolgozóiknak? — Egyelőre van munka, de jószerivel hétről hétre élünk. Ahhoz, hogy ebben az évben ne legyen veszteségünk, csökkente- nünk kell a költségeket. — Elbocsátásokra gondol? — Az előzetes számítások szerint nem lesz szükség elbocsátásokra, inkább részmunkaidőben szeretnénk foglalkoztatni az embereket. Így megmarad az állásuk és a keresetük is. — Milyen minőséget tudnak produkálni a meglévő gépekkel? — Gépparkunkban korszerű eszközök és elavult, cserére érett berendezések egyaránt megtalálhatók. A piacon egyértelműen a jó minőségű árut keresik, bizony, sok a probléma a megrendelő és a gyártó között. Magyarországon az egész, átalakulóban lévő iparról elmondható, hogy megváltoztak a követelmények, de nem változott meg az előállítás háttere. Ugyanazokkal a gépekkel jobb minőséget kellene termelni. A technikai fejlesztéshez tőkére lenne szükség, de a pénz a bankokba áramlik, ahol tulajdonkép— Csak azt nem gondolják meg, hogy ezzel nem csak másokat, hanem önmagukat is károsítják. A munkanélküliből lett viszonteladóknak inkább van siránkozni- valójuk. Félnek, hogy ezt a lehetőséget is elveszik majd tőlük, és akkor miből futja majd lakbérre, lakásrezsire és a család élelmezésére, a gyermekek jövőjére! Hát bizony hallottam olyan esetről is, hogy vannak, akik az utolsó lehetőségtől is elszakadtak egészségi problémáik miatt és a munkanélküli-segély lejárta után már csak a nyugdíj marad, no meg a továbbtanuló gyerek költségeinek fedezése minden más mellett, így hát kiegészítésül szükség van a viszonteladásra. Gerincműtét után senkit sem alkalmaz szívesen egy munkahely. Mi, egészséges munkabíróak pedig nem gondopen holt tőkévé válik, mert a gazdálkodóknak csak irreálisan magas kamatra adják ki. Ha pedig nincs tőke, nem fejlődik az ipar sem. —- Van kiút az önök számára? — A nyomda privatizáció előtt áll. Egy osztrák vállalattal szeretnénk kft.-t alakítani, negyven százalék magyar és hatvan százalék külföldi részesedéssel. Folynak a tárgyalások, néhány részletkérdés tisztázása után aláírhatjuk a szerződést. Az osztrák fél éppen azt hozza, amire a legnagyobb szükségünk van: tőkét. Ha létrejön a megállapodás, új, korszerű gépekkel dolgozhatunk. — A vegyes vállalatokkal kapcsolatban már vannak rossz tapasztalatok. A nyugatiak az ígéretek után nem riadnak vissza az elbocsátásoktól. — Ezt úgy lehet kivédeni, ha komolyan vesszük a munkásér- dek-védelmet. Amikor megalakul a kft., én magam fogom szorgalmazni, hogy az érdekvédelmi szervezetek képviselői konkrét elképzelésekkel álljanak a munkáltatók elé, és kössenek olyan megállapodást, amely hatékonyan védi a dolgozók érdekeit. (Ozsvárt T.) lünk arra, hogy lehetünk egyszer tartósan betegek, és lassan meg is öregszünk, s talán akkor a kutyának sem kellünk majd. No, de milyen jól jártak az amúgy sem szűkölködő újrakezdési segélyezettek. Tisztelet a kivételnek! És hányán éltek vissza jogtalan módon ezzel, elvéve a lehetőséget azok elől, akik valóban rászorultak volna! Most talán ezért is állnak ki „piacolni”. Ok sem sajnálják a butikosokat, akik már, úgymond, jól megszedték magukat még idejében, és nem sajnálják az áfésztulajdonban lévő üzleteseket sem. A szegényebb viszonteladók senkit sem akarnak becsapni, ez a csekély lehetőség csupán a megélhetésükhöz kell. Bár kivételek köztük is akadnak! Nagybárkány. Sikeres pedagógusnak és jó gazdálkodónak egyaránt vallhatná magát Institó- risz László, az általános iskola tantestületének egyik oszlopos tagja. Szerénysége azonban más megvilágításba helyezi választott pályáján elért eredményeit és otthon, a ház körül végzett munkáját. Még a vállalkozó kifejezést is idegennek érzi magától, mert ő a kezdet kezdetén nem a kistermelői haszon reményében kezdett nyúlászkodni. — Tizennyolc éve űzöm ezt a foglalatosságot — mondja az öt- venhét esztendős férfi. — Az elején mindössze azért csináltam, hogy rendszeresen és könnyen jusson friss hús a négytagú családom asztalára. Hosszú évekig Márkházán laktunk, ott tanítottunk a feleségemmel, és bizony onnan csak jókora kerülővel lehetett eljutni nagyobb településre élelmiszerért. Magyarán: rávitt a kényszer, hogy belefogjak. Valószínűleg a családjából hozta magával az érdeklődését, hiszen szülei révén hozzászokott a paraszti munkához. S ez motiválta hivatása választásában is: biológiát, földrajzot tanít az iskolában. A ház körüli, illetve a mezei munkát szívesen folytatja. Az utóbbit annyiban, hogy az állatoknak füvet kaszál, illetve gyűjt, s ezt egymaga végzi, mivel a felesége betegségéből eredően rokkant, évek óta nyugdíjas. Ahogy telt az idő, úgy szaporodott az állománya (jelen pillanatban már 140 darabos), és a pedagógus házigazda mindjobban belejött a nyúltartásba, mely véleménye szerint: — Az egyik legjobb megoldás arra, hogy nemcsak húst, hanem jövedelmet is hozzon a konyhára a mellékfoglalkozás, nem túl megerőltető ráfordítással. Reggel indulás előtt gyorsan el lehet látni ezeket az állatokat, s nap közben már nincs velük különösebb gond. Délután újra itthon vagyok és folytatom. Hogy nem ment el eddig ettől a kedvem, abban bizonyára szerepet játszik, hogy a rettegett nyúlvész még eddig mindig elkerült,'s a felvásárlási árral sem vagyok elégedetlen. Pedig tavaly itt ólálkodott a szomszédjában a betegség, viszont az ő tapsifülesei egészségesek maradtak. — Nem egészen szerencse dolga ez. Talán nem tűnik kérkedésnek, ha megjegyzem, hogy a nyu- laim időről időre megkapják a szükséges védőoltást, s a ruha-, lábbeliváltás aranyszabályát is betartom, ha az ólak körül dolgozom. Harminchét éve annak, hogy először állt a katedrára, biológia-—földrajz szakos tanárként. Büszkén említi, milyen sok jó matematikus került ki a kezei közül. S jó érzéssel említi azt is: ma már nem kell annyit sóhajtoznia akkor sem, ha a fizetése szóba kerül. Nemrégiben ismét volt emelés, a pótlékról viszont a már megszokott módon tovább kíván gondoskodni. Mihalik Júlia Kép: Gyurkó Péter A viszonteladók viszontagsága Ne függesszék fel a föld visszaadását Őrhalom. A termelőszövetkezet eddig 120 hektár földet juttatott vissza a jogos kérelmezőknek. Jelenleg újabb ötven hektár visz- szaadása van folyamatban azok részére, akiknek a földhivatal vállalja a kimérést és a telekkönyve- zést, április 10-ig. Ezt a folyamatot próbálja megzavarni az a levél, amelyet a hugyagi önkormányzat mezőgazdasági bizottsága juttatott el a termelőszövetkezet vezetőjéhez, amelyben a földvisszaadások leállítását kívánja, mondván: a helybeliek közül többen ilyen kérelemmel fordultak hozzájuk. A termelőszövetkezet vezetősége ez ügyben felkereste a hugyagi polgármestert. Tisztázták, hogy a közgyűlés határozatának megfelelően, az erdő alatti lapos területen — amelyet a földet visz- szaigénylők is kívántak és jó minőségű — öt fő részére kimérnek 15 hektárnyi területet. Ezzel egy időben a termelőszövetkezet vezetése felkérte az érdekelt földigénylőket, hogy levélben nyilatkozzanak: kérik-e, vagy sem a föld visszaadásának felfüggesztését. A beérkezett levelek egyértelmű, és félreérthetetlen gondolata a nem-ben koncentrálódik. Ennek igazolására az özvegy Nagy Sán- domé által írottakat adjuk közre: „Én elfogadom a felajánlott területet. Nem kerestem fel senkit, nem kértem semmiféle bizottságot, hogy függesszék fel a föld visszaadását. Előre is köszönöm a gyors intézkedésüket. A földre továbbra is igényt tartok.” A tisztázás szándékával, a termelőszövetkezet vezetősége javasolta a hugyagi polgármesternek, hívjanak össze falugyűlést, hogy szemtől szembe tisztázzák a dolgokat. Erre sor került, de elfelejtették meghívni a nagyüzem elnökét. Mint később kiderült, nincs oka semmiféle bánkódásra, mert az invitáló szóra nem jöttek el a falu lakói. Balassagyarmat. A Balassagyarmati Faipari Kisszövetkezetből évente 30—40 ezer darab különböző fazonú és különböző célokat szolgáló kisbútor kerül a velük üzleti kapcsolatban álló kereskedelmi vállalatokhoz, illetve a fogyasztókhoz. E jelentős mennyiséget úgyszólván majdnem hibátlanul gyártják le. Képünkön a fiókos szekrény összeállítását végzik a szakmunkások. A Skálában Érden és a Szivárvány Áruházban találkoznak majd vele a vásárlók. (Fotó: Rigó) immun 3 Étkeztetés Nemti. A szociális ellátás különböző formái közül az étkeztetést igénylők száma növekszik a községben. Eddig huszonnégy rászorulónak főztek az óvoda konyháján, differenciált térítési díj ellenében, most pedig már több mint harmincán kapnak ebédet. Szépítik a kultúrházat Barna. A kultúrház szépítésére 120 ezer forintot fordít idén az önkormányzat, mely leginkább a helyi TESZ-szervezet segítségére számíthat ebben a munkában. Nemrégiben végezték el a helyiségekben a már nagyon időszerű kisebb javításokat, s új függönyöket vásároltak, amelyeket a szervezet elnöke társadalmi munkában varrt meg. A továbbiakban kerül majd sor a termek festésére. Nincs pénz Karancslapujtő. Több mint hatvanéves már a karancslapujtői iskola. A vakolat lemállófélben van és a tetőt is fel kellene újítani. Ehhez legalább harmincmillió forintra lenne szükség. Ez évben a költségvetés 22 millió forintot tudott biztosítani az iskola fenntartására, s ebből a felújításra nem futja. Drága a táborozás Nagyoroszi. Pályázatot nyertek az iskola diákjai, s így Boglár- lellén sporttáborban vehetnének részt a nyáron. Tizenöt diákot érintene a lehetőség, azonban a fejenkénti 2500 forintos befizetési kötelezettséget nem tudják a szülők vállalni. így valószínűleg itthon maradnak a nebulók... Temetőút Cserhátszentiván. Öt-hat évvel ezelőtt építették meg a temetőhöz vezető makadámutat. ami azóta már tönkrement, mert mezőgazdasági gépek közlekedtek rajta. Rossz időben már megközelíthetetlen volt a temető, ezen a gondon segít most a helyi önkormányzat. Százezres nagyságrendű keretet szavazott meg a képviselő-testület útépítésre és még ezen a héten megkezdik a kövek szállítását. Gyújtogatások Mátraszőllősön, egy Zsákfai- dűlőben levő nyaraló pincéjében keletkezett tűz április 13-án reggel nyolc órakor. A pince vasajtaját ismeretlen tettesek felfeszítették, majd a pincét felgyújtották, 100 ezer forintos anyagi kárt okozva. Ugyanezen a napon, 12 órával később a pásztói káposztásföldeken két égő faépülethez ria*ztották a salgótarjáni tűzoltókat, itt szintén gyújtogatás történt. A rendőrség és a tűzoltóság mindkét esetben közösen végzi a vizsgálatot. Kiállítás Szirák. Nógrádi művészek alkotásaiból nyílik kiállítás a Szirá- ki Kastély Galériában, április 18- án. Bobály Attila és Csemniczki Zoltán szobrászművész, Földi Péter és Mustó János festőművész, Hibó Tamás grafikusművész, valamint Czinke Ferenc festő- és grafikusművész alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők május 16-ig. A kiállítást dr. Feledy Balázs, a Magyar Köztársaság Művészeti Alapja képző- művészeti szakosztályának igazgatója nyitja meg. I SZEKRÉNYEK A SZIVÁRVÁNYBA
