Új Nógrád, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-13 / 61. szám
4 UEFnmj LÁTÓHATÁR 1991. MÁRCIUS 13., SZERDA Kevesebb EZ A MÁSODIK lakás, több üdülő A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt évben alig 43 800 lakás épült Magyarországon. 15 százalékkal kevesebb, mintegy esztendővel korábban. A magánüdülő-építkezés viszont a lakásépítéssel ellentétben fellendült. Tavaly 2600 magánüdülő készült el. 150-nel több, mint 1989-ben. . ) A természet- védelemért A Környezetvédelmi Minisztérium azt javasolja, hogy az önkormányzatok vagyoni kérdéseivel, valamint a kárpótlással foglalkozó törvények vegyék figyelembe a természetvédelem országos érdekeit. Ezek érvényesítése azonban bizonyos megkötöttségeket igényel — mondotta Kovács Mátyás a minisztérium Országos Természetvédelmi Hivatalának főosztályvezetője az MTI érdeklődésére. Statisztikai szeminárium Kovács Péter kiállítása a Phoenixben (Tudósítónktól) Losonc. Kovács Péter öt plakátméretű grafikáját láthatja a műkedvelő közönség, a Petőfi utca 2. szám alatti Phoenix könyvesboltban és galériában. A művek alkotója rézművesgrafikus, a körmöcbányai ipar- művészeti középiskolában végzett 1987-ben. Magyar nemzetiségű, füleki lakos, jelenleg a losonci városi művelődési központ képzőművészeti szakelőadója. Ez a második önálló kiállítása; az elsőt 1989 végén, a Ko- vösmalt gyár füleki üzemi klubjában rendezték. Az ifjú művész ezt'megelőzően, sorkatonaként, Ádám és Éva című ceruzarajzával, második helyezést ért el a hadsereg amatőr művészeinek szlovákiai központi kiállításán. A grafikán kívül szobrászattal, művészi fotózással és festészettel foglalkozik, az ő alkotása a losonci Pelikán Szálló hallját díszítő freskókép. A kiállításnak otthont adó magánkönyvesboltot és galériát, tavaly karácsony előtt nyitották meg. A magyar és szlovák nyelvű könyvek mellett, magyarországi és hazai országos, illetve helyi regionális lapokat is árusítanak. Mint azt Michal Hankó, a bolt alkalmazottja, a képzőművészeti és fotókiállítások fő szervezője elmondta, a jövőben havonta rendeznek bemutatót az üzletben. Kovács Péter tárlatát, március 31-ig tekinthetik meg az érdeklődők. (csenkey) Passion I. Michal Hankó reprodukciói POSTÁNKBÓL Uszógumit, gázálarcot hozzanak...” Tisztelt szerkesztőség! Az Új Nógrád nemrégiben közölt egy képet pár soros szöveggel arról, hogy Székvölgypusz- tán ismét bányásznak. Szerepel abban, akövetkező kérdés is: milyen hatással lesz a külszíni fejtés a település életére? - Nos, meggyőződhetnek róla, csak úszógumit és gázálarcot hozzanak magukkal! Várkonyi Zoltán világhírű rendező az ország legszebb részének nevezte Székvölgyet, amikor a Fekete gyémántok című fűmet forgatták. Terveztek itt üdülőt, sípályát, kempinget, de minden eddigi szépet, jót tönkretevő pusztítást nem. Még most is lehetne változtatni a helyzeten költségmentesen, de a javaslat süket fülekre talál. egy ■ székvölgypusztai olvasójuk A RENDEZŐ: ESZENYI ENIKŐ Tiirelmet kérünk előfizetőinktől! Budapest. A kormány a valóságot, nem pedig vágyai teljesítését szeretné a statisztikákban viszontlátni — mondta Antall József azon a hétfőn kezdődött nemzetközi statisztikai tanácskozáson, amely ahét végéig tartBuda- pesten a Gellért Szállóban. Az eszmecserén az Európai Gazdasági Bizottság — amelynek tagja Kanada és az US A is—keretében működő Európai Statisztikusok Értekezletének képviselői vesznek részt. Sok fekete Amerikában Washington. A fehérek immár csak háromnegyedét adják az Egyesült Államok lakosságának, a bevándorlással drámai mértékben növekszik az ázsiaiak és a latin-amerikaiak aránya. Ezt tükrözik a tavalyi népszámlálás első eredményei. A kereken 250 millió amerikai polgár között immár 7,3 millió ázsiai és 22,4 millió latinamerikai eredetű van; az előbbiek száma és elmúlt évtizedben 108 százalékkal, az utóbbiaké 53 százalékkal nőtt. Korlátozott személyforgalom Egyoldalúan korlátozta Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye és a Szovjetunió kárpátontúli területe közötti, kishatármenti személyforgalmat a szovjet fél. Seres József alezredes, a Nyírbátori Határőrkerület parancsnoka kedden az MTI munkatársának elmondta; a március 1-jén újra megnyitott barabás-mezőkaszo- nyi és tiszabecs-tiszaújlaki határállomáson ezentúl az egyszerűsített határátlépővel rendelkező magyar, illetve szovjet állampolgárok csak gyalog kelhetnek át. A határőrség ezért kéri a magyar állampolgárokat, hogy az említett pontokon semmilyen gépjárművel ne kíséreljék meg a határátlépést, mert a szovjet oldalról visszaküldik őket. Az illetékes magyar szervek lépéseket tettek, illetve tesznek az ügy tisztázására és megoldására. Milyen különös titkokat rejt magában egy művészi pálya! Milyen különös képességeket rejt, s ritka szerencsével enged kibontani egy művészi sorsot! A törékeny, mindenekelőtt a groteszkre hajló, az iróniával, a karakírozó készséggel eredményes, különösen sokat foglalkoztatott, fiatal színésznő Eszenyi Enikő, új szerepet vállalt. Színészeit, kollégáit, barátait ezúttal nem színpadi varázslatával, jelenlétével inspirálja, hanem a nézőtérről, a rendezői pulpitusról, a háttérből. Nem akármire vállalkozott, nem közönségcsalogató komé- diácskát, netán szívbe markoló melodrámát, egyszerű könnyed játékocskát rendezett, hanem a drámairodalom magányos — nyugtalan, kiismerhetetlen nagyságának, Georg B üchernek játékát vitte színre. A rövid életű író egyetlen vígjátékát, aLeonce és Lénát, amely után már aligha volt érdemes a világban romantikus drámát írni. A Leonce és Léna ha úgy tetszik, záróakkord, másként a modern színház kezdete. És a színésznő-rendező a mesevilágról beszél, hogy az életről, életünkről valljon, talán előjátszik, talánmegmutatja, mit és hogyan kellene tenni az előadásban, de mindezt a háttérből, hogy sillerre vigye társait: Papp Verát, Szarvas Józsefet, Kaszás Attilát, Holl Istvánt, a Prókai- testvérpárl és a többieket. A színésznő rendez, és mint aki megértette az új kor szellemét, egyben vállakozó is lett társaival. Nemcsak az új művészi feladatot vállalta, s vele együtt a megmérettetést, hanem az anyagi kockázatot is. A föllépti díjat ugyanis a megállapodás szerint a Józsefvárosi Színház Kisszín- padán a bevételből fizetik. S ha nem lesz siker, ha nem lesz közönség? A színésznő-rendező könnyedén felelt: akkor megbukunk, levesszük műsorról az előadást, és tán valami újba fogunk. Róna Katalin Az Új Nógrád március 6-i számában ,.Utolértük Üszögpusztát, de minek?”című írására a következőkben szeretnénk reagálni. E lap hétfői számában a ,.Kíváncsiskodó' ’ -ban nyilatkoztam a .megváltozott hívószámokat tartalmazó telefonkönyv kiadásának várható időpontjáról. Mivei ezekben a hónapokban még folynak a számváltozások, ez a jelenlegi adatokban nagyon sok változást eredményez. Egy esetleg most kiadásra kerülő telefonkönyv használhatóságát e miatt hosszabb távra nem tenné lehetővé. Ez természetesen a máshol megjelent adatokra is vonatkozna. Igaz, Bizisten nem szívesen teszem, mert magam is nagy híve vagyok Magyamándomak, ahol most kiadtak egy nagyszerű kalendáriumot— nem szívesen teszem szóváatakaros kiadvány hibáit. De meri így is elég sok rossz babona járja és egyre csak fogyóban atudás—uTudja-e? rovat tévesztései nem maradhatnak szótlanul. Beszélnek maguk helyett — igaz. Mégis jobb lesz kiigazítani adatait, mert mint arovat bevezetője megjegyzi,Nógrád megye nemzeti kultúránk több nagy egyéniségének adott életet vagy örök pihenőhelyet”. S ez nem maradhat igazítás nélkül. Miközben megjegyzem magam is (megtette más is e lap hasábjain), hogy ritka jó kiadványban van részünk, sok munkával, szép kivitelben, elérhető áron. Szokás mondani az ilyen krónikás kalendáriumra (telve van érdekes és hasznos tanáccsal) — hiányt pótol. Ez is így igaz. De talán nem ártott volna azt az egyetlen rovatot, ami hogy a tudakozó hívása egy helyi beszélgetés díját jelenti, de egy telefonkönyv, ami egy idő után használhatatlan, relative nagyobb kiadást jelent, mivel újra csak a tudakozót kéne igénybe venni. Törekvésünk, hogy az előfizetők érdekeit messzemenően figyelembe vesszük, és a telefonkönyv akkor kerüljön kiadásra, ha azt hosszabb távon, eredményesen tudjuk használni, mint a telefonálás nélkülözhetetlen segédeszközét. Addig is kérjük Tisztelt Előfizetőink megértő türelmét. Lőrincz Zoltán üzemvezető nemzeti kultúránkat érinti, miközben érthetően büszke megyei hozzájárulásunkra — lektoráltatni valaki hozzáértővel. Jó ezt szóba hozni most, mert mintha újkori fellendülés lenne a tájkrónikáknak, kalendáriumoknak, ami azt bizonyítja, hogy nehéz időkben is lehetnek hasznos tettek. A könyvecske 68. oldalán helyett kapott rovatban olvashatni, hogy megyei-nemzeti nagyjaink hol születtek vagy hol nyugszanak a mi tájunkon. És akkor már hasznos-következetes lett volna valamennyiükhöz odaírni a születési dátumot. Akárcsak ezáltal elkerülhető lett volna az egyik legszembetűnőbb hiba. Madách Imréről írja a könyv, hogy Csesztvén élt egy ideig. Éppen hét évig házassága alatt. Innen hurcolták el a darabontok, itt születtek gyerekeik. Ugyanebben asorbanígy folytatódik a kalendárium „sokat járt Mikszáth Kálmánnal együtt Va- nyarcra, ahol először olvasta fel Nekünk is nagyobb kiadás Tisztelt Lőrincz Zoltán! Én teljes mértékben megértem az Ön gondját. Mivel hosszú évek után most van pénz a fejlesztések megvalósítására, valóban gond kiadni telefonkönyvet — sőt az átmeneti időben talán lehetetlen. De azt is meg lehet érteni, hogy ez a háromnegyed éves átmeneti időszak túl hosszú ahhoz, hogy közben csak a tudakozó tudhasson az új számokról, és ahhoz nem kevés pénzért férhessen hozzá a sok ezer előfizető. Ezért tartom a budapesti álláspontot merevnek, és amonopolhelyzetükránknézve hátrányos kihasználásának. Mert amíg minden téren csak az árainkkal érjük utói a Nyugatot — addig relatíve nekünk is nagyobb kiadást jelent a 09 folyamatos tárcsázása. Sőt, nemcsak relatíve! Balázs József Veres Pálnénak ,Az ember tragédiája’ ’ elkészült részleteit. Az akkor tizenéves Mikszáthtal is járhatott volna, aki viszont az ugyancsak nógrádi Szklabonyán született 1847-ben (szerinte 1849-ben), de nem járt. Hanem akivel Vanyarcon megfordult gyakorta az a szécsényi születésű Szontagh (a-val a nevében és nem mint a gyarmati utcanév őrzi ű-val!) Pál volt. Szontaghról csak annyit említ a kalendárium, hogy Horpácson van eltemetve, amiként Mauks Ilona is, aki mint tudott, Mikszáth felesége volt (kétszer is). S hamár holtukban is megemlékezik a könyv: Benczúr Gyula nem csak utolsó éveiben élt Dolányban (Benczúrfalván), de ott is nyugszik. Gróf Teleki László, Kossuth híresen jó diplomatája viszont nem született Szirákon, hanem 1810-ben (egyesek szerint 11-ben) Pesten. Apja, László született Szirákon, s nagyapja ott volt eltemetve. Balassi valóban Zólyomban született — az viszont nem volt Nógrád megye sohasem. Bár Balassiról tartja magát, hogy kékkői lenne. Horváth Endre grafikus művész, pénztervezőnk (pl. a híres 100 pengős) sem nógrádi születésű, ő éppenhogy bazini a régi pozsonyi járásban. Hát bizony, kár... (T. Pataki) Eszenyi Enikő rendezés közben ZSEBNAPTÁR Kivel járkált Madách?
