Új Nógrád, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-12 / 60. szám

1991. MÁRCIUS 12., KEDD C SZÉCSÉNY ÉS KÖRZETE D Horváth Bélánké / az „Ev embere” A Szécsényi Szó című városi lap második alkalommal hirdette meg az ,,Év embere” pályázatot. A lakosság szavazata alapján 1990-ben ezt a megtisztelő címet özv. Horváth Béláné képviselő érdemelte ki. Az önkormányzat kapcsolódott a helyi lap által kiírt pályá­zathoz. A testület a legtöbb szavazatot kapott személynek a „Szé- csényért'' elismerő kitüntetést adományozza. A lap vezetői, valamint a polgármester március 15-én ünne­pélyes keretek között adják át az „Év embere”, illetve „Szécsé- nyért' ’ elismerést özv. Horváth Bélánénak. A KÖNYVEK BŰVÖLETÉBEN n Szívesen járnak a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola diákjai a jól felszerelt könyvtárba. Ez nem is csoda, mert nyolcezernyolcszáz kötet­nyi könyv között válogathat­nak. Egyformán megtalálják a kötelező és a legkülönfélébb szórakoztató irodalmat. Az is­kolai könyvtár „főnökasszo­nya”, Micsinai Tiborné tanár­nő mindig szívesen ajánl olvas­nivalót a betérőknek, akik szí­vesen turkálnak a betűk biro­dalmában. “« • .......... M entőállomás kellene Az MSZP Városi Irodája volt annak a beszélgetésnek a kez­deményezője, ahol a város vezetői és a vonzáskörzet polgárme- terei arról cseréltek eszmét, hogy csatlakoznak-e az Aerocaritas- alapítványhoz. Kellő anyagi erő és önszerveződés megléte ese­tén a Caritas új Mercedes rohamkocsit vásárolna a szécsényi csoport számára. Mindehhez az alapítvány számláján 2 millió forintnak kell szerepelnie ahhoz, hogy a jól műszerezett 3 és fél millió forint értékű mentőkocsit hároméves hitelkonstrukcióra megvásárol­ják. A kocsi üzemeltetése, az egészségügyi dolgozók megszer­vezése a helyi csoport feladata. A jelenlévők úgy foglaltak állást, nem kell az alapítványról lemondani, de most nagyobb a realitása annak, hogy az Országos Mentőszolgálat kihelyezett bázist hozzon létre a városban. A jelenlévők megkérték Varga Tibor Szécsény város, és Bárány Dénes Varsány község polgármesterét, hogy az ügyben a szük­séges intézkedéseket tegyék meg. „Azt mondtam, felnégyeltetem magam...” A karancssági polgármester, Gréczi-Zsoldos Miklós a polgármesteri hivatal ablakából mutatja az épülő iskola tete­jét. Emberek mozognak a gerendák között, alakulgat az épület külseje. — Most már nyugodtabb va­gyok, hogy látom az igyekezetét. Ez egy százharmincmilliós beru­házás, melyből tavaly huszonhá­rommilliót fizettünk ki. Ha a föld alól kaparjuk ki a pénzt, abba­hagyni, akkor sem lehet. A község egyébként pályázatot nyújtott be az ügyben, hogy a „folytatás” következzék. Kaptak kilencmilliót, de ez már benne foglaltatik az említett huszonhá­romban. Az önkormányzat egy­millió-kétszázezret tud letenni, igen ám, de még kilencvenmillió kellene... Az épülő iskola, amely büszke­sége a falunak, nyolc tantermes, tomatermes, ennek egyelőre az alapja van meg. Tíz híján kétszáz gyerek tanul a régi iskolában, mert ide járnak a szalmatercsiek is. Volt délelőtt, délutános taní­tás, most a sokszoros átszervezé­sekkel elértek odáig, hogy csak három helyen tanítanak. A ka- rancsságiak egyébként erre fizet­ték öt esztendeig az áldott (rosszemlékű) tehót. Most számolnak és számolnak. A kormányzat állítólag minden letett—száz forintot számolva— tehát a meglévő hatvan forinthoz ad negyvenet. Ezzel össz-vissz kaphatnak hatmillió-nyolcszáz­ezret. A polgármester ugyanúgy, mint a karancsságiak, igencsak elszánt. — Tulajdonképpen mindent egy lapra tettünk fel, de az biztos, hogy ebben az iskolában tanítani fognak. Múltkor mérgemben egyszer azt mondtam, ha kell, felnégyeltetem magamat végren­deletben meghagyom, hogy jel­képként szögezzenek ki Karancs­ságon, Szalmatercsen, Ságújfalu- ban, na meg a tarjáni megyehá­zán. A tanulság pedig az legyen, így épül manapság egy kétszintes falusi iskola, ami úgy kell az itt élő népnek, mint egy falat kenyér. \ polgármester elszánt Környeze­tünkért A tavasz közeledtével a városi polgármesteri hivatal felhívta Szécsény lakóit, hogy közösen segítsenek tisztán tartani, takarí­tani az utcákat. A házak előtt seperjék le a járdát, és figyeljenek arra is, hogy a járda melletti csatornanyílásokat a „működés­ben” ne akadályozza szemét. Mindezt a tisztább Szécsényért! Képviselői fogadónapok Szécsény. Juhász Péter országgyűlési képviselő Szécsény ben minden hó­nap első péntekén fogadó­napot tart a szécsényi pol­gármesteri hivatalban. Ezalkalommal reggel 9- től délután 3-ig várja az állampolgárokat. Tizenöten örködnek Endrefalván Endrefalván úgy döntöttek, hogy az örökös bizonytalanság, a betörőktől való félelem, a rossz közállapotok egyáltalán nem kí­vánatosak. Éppen ezért megalakították a polgárőrséget. Egyelő­re tizenöten vállalták a szolgálatot, a polgárőrség elnöke pedig Bartos József lett. A polgármesteri hivatal igencsak örült az elhatározásnak, amelyet azzal tett nyomatékosabbá, hogy évente ötvenezer fo­rinttal támogatja a kezdeményezést, és egy helyiséget bocsátott az őrség rendelkezésére. Hogy mennyire szükség van az őrökre, bizonyítja, hogy pontosan az alakulás előtti napon törtek be az endrefalvi ABC-be. Az alakuló ülésen egy lépéssel még tovább is mentek vagyis úgy döntöttek, hogy a polgárőrség csatlakozik a megyei rendőr­főkapitányság által kezdeményezett vagyonvédelmi alapítvány­hoz. Minden segítséget megad a szécsényi rendőrkapitányság is, ami a „szakmát illeti”. Remélhetőleg az endrefalviak ezután nyugodtabban hajtják álomra a fejüket, mert tudják: vannak, akik őrködnek nyugalmuk, biztonságuk fölött. Gondok a sertés­telepen Litke. A megyében a legna­gyobb sertésteleppel a helybeli termelőszövetkezet rendelkezik. Az ötszáz férőhelyes létesítmény fennállása óta tavaly érte el a legalacsonyabb eredményt. Az itt előállított tenyészállatokat az ország különböző részeibe szállí­tották. Amennyiben a piaci érté­kesítés feltételei nem változnak, akkor az idén bekövetkező negy­venszázalékos költségnövekedés miatt a nagyüzem vezetősége javasolni fogja a közgyűlésnek a sertéstelep felszámolását. E mel­lett szól az is, hogy tavaly még hetvenkettő forintért, az idén pedig hatvannyolc forintért kí­vánják átvenni a sertés kilóját, de még ilyen áron is nehezen lehet értékesíteni. A TANÁR ÚR SZENVEDÉLYE A munka, család és a vadászat Az a közösség, amely egykor tanította, nevelte, s később be­fogadta, mint kollégát, már magába véve egyfajta megmé­retés, elismerés. így történt, hogy Petrás Lászlónak, a Szé­csényi Mezőgazdasági Szakkö­zépiskola fiatal mérnök tanárá­nak volt tanárai ma kartársai. — Itt érettségiztem 1978-ban gépész szakon. A gépészmér­nöki diploma megszerzése után adódott a lehetőség, hogy visz- szajöhetek tanítani. Akkor 3400 forint volt a fizetésem. A termelésben elhelyezkedő év­folyamtársaim jóval többet kaptak. Hogy miért döntöttem a tanítás mellett? Mindig is sze­rettem emberekkel foglalkozni, és közben megszereztem a ta­nári képesítést. — Úgy mondják, most is tanul... — Igen. A mezőgazdasági gépesítési-műszaki fejlesztési szakmérnöki vizsgára készülök. — Önök voltak az első gépész­osztály, s most ön az első techni­kusi osztály vezetője. — így van. A képzési idő öt év, s az osztályom most a harmadik évnél tart. — Milyen követelményeket állít tanítványai elé? — Nagyon fontos a technika, a szakma megszerettetése. Sajnos a mai fiatalokra jellemző, hogy könnyen feladják. Azt szeretném, ha a tanítványaimban lenne egészséges becsvágy, tettrekész- ség, akaraterő, küzdeni tudás. Le­gyenek tisztában azzal, hogy a saját fejük, munkájuk alapján bol­dogulhatnak. Fontos a becsület, a társak ismerete. A másikban — ha úgy alakul — az ellenfelet és ne az ellenséget lássák. Ehhez viszont ismerni kell a gyermekek szemé­lyiségét, együtt kell működni a szülőkkel. — Hogyan ítéli meg a mező- gazdasági gépészeti képzés jövő­jét? — Amíg a termelés a techni­kára alapoz — és egyre inkább arra alapoz — addig az alkotó, értelmes műszaki emberre szükség lesz. Vagy úgy, hogy üzemelteti, vagy ;úgy, hogy karbantartja, javítja a gépeket. A szervezési, társulási formák változhatnak, de a gépek nélkül meglenni nem lehet. — Ön sokat dolgozik-. A pedagógiai munkája, az önkép­zés mellett mivel tölti szabad idejét? — Három szenvedélyem van, a munkám, a családom és a vadászat. A feleségem is peda­gógus, a szomszéd községben, Ludányhalásziban tanít, most kisebb gyermekünkkel otthon van gyeden. Ilyen egy átlag pedagógus család anno ’91-ben Szécsény ben... imnznu 5 SZÉCSÉNY ÉS KÖRZETE Ipolytarnóc Jó néhány tulajdonosa volt már a helyi téglagyárnak, köztük pél­dául a litkei téesz, amely azonban nem adhatja el a gyárat. A tulaj­donjog rendezése folyamatban van, s szeretné megszerezni azt Ipolytarnóc önkormányzata is, új vállalkozás indítására. Hollókő A megtisztelő világörökség részeként számon tartott faluban, ahol az idegenforgalmi szezon­ban kocsi kocsit ér, az önkéntes tűzoltók úgy döntöttek, hogy új­jászervezik községi egyesületü­ket. A tüzet vigyázok közösségé­nek egyelőre nyolc tagja van, és az önkormányzat évi húszezer forinttal támogatja őket. Nagylóc A nagylóci tanács annak idején nem alakította meg a GAMESZ-t. Bélák Dezső polgármester — volt tanácselnök — úgy nyilatkozott, nem látták szükségessségét a szervezet megalakításának, de négy szakmunkást felvettek, akik az intézmények karbantartását, a felújítási munkák jelentős részét elvégezték. Most az önkormány­zat úgy döntött, hogy a szakembe­rek munkájára a jövőben is számí­tanak. Nógrád­sipek A helyi önkormányzat alapít­ványt kíván létrehozni a falu fej­lesztéséért. Kezdeményezését a legutóbbi testületi ülésen többen megismerték, kedvezően fogad­ták és támogatták. A következő lépés a cégbírósági bejegyzés lesz, melyre hamarosan sor kerül. Az önkormányzat 35 ezer forintot ad az alapítvány céljaira, s számít a lakosság felajánlásaira. Nógrád­szakál Az önkormányzat március 16- án 14 órakor a ráróspusztai üdülő­telek tulajdonosai részére meg­beszélést tart. Az összejövetelen szó lesz a helyi adó kivetéséről, az utcák elnevezéséről, az üdülőte­rület fejlesztéséről. Szécsény A szécsényi önkormányzat és a város fiataljai március 15-én este 6 órakor a művelődési házban ünnepi műsor keretében emlékez­nek meg az 1848-as forradalom­ról és szabadságharcról.

Next

/
Thumbnails
Contents