Új Nógrád, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-12 / 60. szám
1991. MÁRCIUS 12., KEDD MEGYEI KÖRKÉP HLUm-EJ 3 Kell egy bárpult Mátranovák. A Bonanza Banzai napokban megtartott nagy sikerű műsora mintegy ötszáz helybelit csalogatott el a GANZ művelődési házba. Ez a rendezvény csak megerősítette az intézmény vezetőit abban, hogy a kulturált kiszolgáláshoz feltétlen kell egy bárpult, melynek készítését — képünk tanúsága szerint — már el is kezdték. Ezt a művelődési házat ma is sokan látogatják. Népszerűségét nem csupán a szórakoztató rendezvényeinek köszönheti, hanem annak, hogy a környék fiataljai is itt találnak vonzó programokat. A falu másik kulturházá- ban ugyanis helyet szorítottak a polgármesteri hivatalnak, de említhetnénk a nádújfalusit is, ahol korábban kis üzem működött, tehát csak- részben töltötte be erdeti szerepét. Magyarnándori Kalendárium Nyelvvizsgalehetőségek Salgótarjánban Nem gyakori manapság, hogy egy-egy kisközség időt és pénzt áldozzon saját múltjának és a közelmúlt adatainak, történéseink megörökítésére. A magyarnándori önkormányzat szép példáját adta annak, hogy egy községi évkönyv nem csupán tények és számok statisztikai rendszere lehet, hanem ízléses ,.köntösbe” öltöztetett, igényesen megírt tanulmányok, ismeretetők sora, s itt-ott még versek is szerepelhetnek benne. Különösen, ha közülük való a messziről is szép szavakkal visszagondoló lírikus. Sándor István polgármester ajánlja az olvasók — és nem titkolják, hogy mindenekelőtt a helybéliek — számára, de bárkinek is, aki kezébe veszi a mintegy százoldalas kötetet. Konczek József költő vallomása már ,.kaput nyit' ’ a könyvbe, mely a helység— és környéke — történetén kívül bőséges betekintést nyújt a köznapi problémák, gondokés remények kérdésköreibe. Faluszépítés, vásárismertető és praktikus tanácsok, egymás mellett sorakozó szükséges információk— valamennyi olyan „téma”, amelyre igénye van a ,falusi népnek”. Mellettük régi receptek, gyógynövények leírása, és még sokféle érdekes olvasmány található. Szerzők és szerkesztők egyaránt tollal-írógéppel dolgoztak ugyan, de „lelkűket” is adták az évkönyvbe. Bár minél több község követné példájukat! A budapesti székhelyű Idegennyelvi Továbbképző Központtal történt megállapodás értelmében meghatározott létszám esetén Salgótarjánban is megszervezik a nyelvvizsgára előkészítő tanfolyamot, illetve itt helyben letehetik a nyelvvizsgát a jelentkezők. Molnár Katalin, a TIT munkatársa arról is tájékoztatott, hogy az említett tanfolyamok alap-, közép- és felső fokú képzési formát jelentenek. Kilencven, illetve 120 órás kurzusokról van szó, ami heti három alkalommal háromórás elfoglaltságot kíván a hallgatóktól. Természetesen a jelentkezést követően szintfelmérést végeznek, melynek eredményeként sorolják be a jelentkezőket a tudásuknak megfelelő csoportba. A nyelvtanulás azon túl, hogy szükségszerű, divattá is válhat. Anélkül, hogy kiábrándítanánk bárkit, minimum 700 órát kell komolyan tanulni, hogy egy „középfokúhoz” eljusson az illető. Az előző esztendő utolsó hónapjában és az idén januárban német nyelvből indított tanfolyam zárásaként a jelentkező 15 hallgatóból 12 közép- és 3 alapfokú nyelvvizsgát tett. Ez év márciusától megváltozott a nyelvvizsga rendszere. A februártól induló tanfolyamok az új követelményrendszer szerint folynak. A március végi nyelvvizsgát már az új követelmények szerint bonyolítják le. Május elején középfokú angol és német nyelvvizsgát szerveznek. Ugyanéban az időszakban vizsgáznak az orosztanárok, akik eddig átképzésben vettek részt. Molnár Katalin, kitért arra is: szándékuk, hogy minden nyelvvizsga időszakban legyenek vizsgázó csoportjaik. Természetesen mindenféle információval, segédletekkel, tankönyvekkel, jelentkezési lapokkal várják az idegen nyelveket tanulni szándékozókat, a TIT salgótarjáni irodájában. (sánta) KARINTHIAI ÚTIJEGYZET I. Herencsényből St. Georgen be St. Gerogen 3300 lelkes település Ausztria déli részén, a tartományi székhely, Klagenfurt mellett, a szlovén és az olasz határ közelében. Európa három nagy népcsoportja: a szláv, a latin, és a germán él itt együtt. A község napjainkban virágzó idegenforgalmáról nevezetes. Magyarországgal a közelmúltig nem volt kapcsolata, ma azonban He- rencsény testvérközsége. A rokonság újkeletű: tavaly decemberben járt először Herencsény- ben egy karinthiai delegáció, és februárban viszonozták a látogatást a Nógrád megyeiek. Bár szűkebb pátriánk magyar viszonylatban hegyes vidéknek számít, az Alpokon való átkelés során rá kellett jönnünk, annak kistestvére sem lehet a Cserhát. Jó nyolcórás autóút után feltűnt az osterwitzi vár, amelyet a maga kategóriájában Európában a legszebbnek tartanak. Néhány perc múlva befutottunk a polgármesteri hivatal udvarára. Este bál, reggel mise Az üdvözlő szavak után megismerkedtünk programúkkal, majd szállásunkra kísértek, amely egy volt St. Georgen tizenöt panziója közül. Farsang lévén bálba invitáltak bennünket. Az Osztrák Szocialista Párt helyi szervezete tartott mulatságot. A magyar szokásokkal ellentétben a tizenévestől a hetvenévesig minden korosztály képviseltette magát. A bálon megjelent a körzet országgyűlési, illetve szövetségi képviselője megtisztelve ezzel a herencsényieket és saját szavazóit is. Másnap—vasárnap lévén —- a reggeli után szentmisével kezdtük a napot, amelyet a 1006-ban alapított kolostor barokk külsejű templomában hallgattunk meg. Az atya külön szólt arról, hogy milyen jelentős — a mai forrongó világban —, hogy a szomszédos népek és községeink testvéri kapcsolatokat alakítsanak ki. Szertartás után a hatalmas méretű épületkomplexum igazgatója bemutatta birodalmát. Az épület ma is püspöki tulajdonú, azonban nem szerzetesek népesítik be. Két iskola működik benne — az egyik gazdasszonyképző— illetve kulturális célokat szolgál. Pünkösdkor zarándoklat Mivel Herencsényben sokan vallásosak, Horák István meg is egyezett az igazgató úrral egy pünkösdi zarándoklatban. Május 19—20-án egy autóbusznyi zarándok érkezik St. Georgenbe. Népviseletbe öltözve jönnek, mint a szentjobbkörmenetre is szoktak. Dr. Bacskó József egy nyári csereüdülés részleteit beszélte meg. Ennek keretében tizenöt he- rencsényi fiatal utazik Karinthiába, és ugyanennyi osztrák érkezik megyénkbe. Valószínűleg azok utaznak Herencsényből, akik legjobban haladnak a német nyelvtanfolyamon. A rokoni kapcsolat hatására ugyanis két nyelvkurzus is indult a faluban: az egyik a fiataloknak, a másik a felnőtteknek. Az érdeklődésre jellemző, hogy a felnőttcsoport létszáma közel negyven fő. A kolostorlátogatás után néhány száz méterre lévő Langsee-tavat tekintettük meg. A harminchektáros tengerszem jegén több száz ember korcsolyázott. A jeget egy öreg Volkswagennel tartották karban. (Mindez Magyar-országon is könnyen megvalósít-ható lenne. A programot ezután egy gépkereskedőnél , Armin Grubemál folytattuk, aki a Ford Traktorgyár helyi képviselője is. Nem rejtette véka alá véleményét, hogy a találkozóból üzletet is remél. Talán sikerül Magyarországon is felújított traktoraival megjelennie. Évente 30—40 traktort ad el, és 40—50 gépet vesz át. A leadott, használt traktort ugyanis beszámítja az új árába, így a gazda olcsóbban jut a géphez. Gruber úr a használt traktorokat felújítja, és ezeket szeretné nálunk értékesíteni. Bartus János gépészmérnök, és Demkó György gazdálkodó — a küldöttség két tagja szerint, a gépek jól illeszkednének a majdan kialakuló magángazdaságok életéhez, de az áruk a mi pénztárcánkhoz képest igen magas. Gazdag gazdák Magyar szemmel nézve már a múltban is gazdagok voltak a karinthiai gazdák. A gazdaságok egymástól távolabb, tanyaszerűen helyezkednek el. A lakóépületek zöme emeletes, egyik-másik közülük a mohácsi vész idején épült. A régi épületeket rendkívül nagy becsben tartják. Bár belül tökéletesen komfortosították, kívülről az eredeti állapotukban állítják helyre. Még az apró ablakokat sem cserélik ki. Delegációnk egyetlen nő tagja, Jusztin Józsefné sok praktikus ötletet fedezett fel. A lakóházak méretét azonban a gazdasági épület még túlszárnyalja, általában háromszintes. Alul az istálló található, felette egyéb gazdasági helyiségek. Itt tárolják a takarmányt is. Ilyen portája van Kari Kohlweg- nek is, aki elsősorban tehéntartással foglalkozik. 8—10 tehenet tart, emellett a gépiparban dolgozik főfoglalkozásban. A takarmányt hat hektár szántóján és 8 hektár legelőjén termeli meg. Évente 29 ezer kilogramm tejre van kontingense, ezt a mennyiséget 5,5 schil- lingért literenként tudja eladni. A szerződést meghaladó meny- nyiségért csak egy schillings kapna literenként, de ezt inkább megitatja a borjakkal. A (ej literenkénti költsége 5 schilling. Úgy látszik nem könnyű az osztrák tehéntartók élete sem. A gazdaságot a feleségével közösen mintaszerűen vezetik. Mindezen túl még 28 hektár erdeje van, amit fogadott munkaerővel növeltet. A másik gazda, Kari — Heinz Reihhold 100 hektáros birtok tulajdonosa, emellett a tartomány legnagyobb baromfitartója. Ott- jártunkkor is 30 000 különböző korú baromfit nevelt. A hatalmas gazdaságot a feleségével, a szüleivel illetve egy teljes, és egy rész- munkaidős alkalmazottal látja el. (Folytatjuk) Magyar Sándor Jellegzetes karinthiai istálló Megkapták a bérfejlesztést Dejtár. A községben nem okozott gondot az oktatási intézmények dolgozóinak — az óvoda és iskola pedagógusainak — előirányzott bérfejlesztése, ugyanis az önkormányzat beleegyezését adta a harmincszázalékos bére- ' melésre. Költségtérítéses formában Őrhalom. Sok előzetes beszélgetés és véleménycsere után, a termelőszövetkezet vezetősége megegyezett a gépesítési ágazatban dolgozókkal, hogy új érdekeltségi formát honosít meg a térítéses üzemelési, elszámolási rendszer bevezetésével. Ennek megfelelően a traktorokat, a megkötött szerződéssel egyetemben friss műszakival adták át a tulajdonosaiknak, akiknek a szerződés lejárta után — egy év — ugyanilyen állapotban kell majd visszaadniuk. Az új elszámoltatási formánál figyelembe veszik, az év közben bekövetkezett alkatrész- és gázolajár-emeléseket. A traktorosok szerződéskötése háromezer hektár földhöz kötődik, Hu- gyag, Csitár, Patvarc, Balassa- gyarmat és Orhalom térségében. Alapítványt terveznek Diósjenő. Immár több mint tíz éve működik a faluban fogászati rendelő is. Itt látják el másik két település, Nógrád és Berkenye rászoruló betegeit is. A berendezés időközben elavult. Szeretnék modernebbre kicserélni, hogy színvonalasabb szolgáltatást nyújtsanak. Ezt a célt szolgálhatná az a 100 ezer forintos szociálpolitikai célra irányuló alapítvány, amit most kívánnak létrehozni. Az önkormányzat rendelkezésére álló összeg mellett természetesen szívesen látják és várják intézmények, állampolgárok, az üggyel szimpatizálók felajánlásait is. Napirenden az oktatás Salgótarján. A Kodály Zoltán Általános Iskola nevelői közössé-^ ge ismét megrendezte a szakmai munkaközösségek napját az intézményben. A nevelőtestület nyolc szakmai munkaközössége ezúttal is — mint minden esztendőben — a legfontosabb nevelési, metodikai, a tanórai, illetve a tanórán kívüli munka eredményességét elősegítő módszerekkel foglalkozott. Mindezekhez gyakorlati bemutatók is kapcsolódtak. A szakmai napon alapvető kérdésként foglalkoztak a tehetséggondozással, és a művészeti neveléssel. Egymillió hiányzik Mátraszele. Pályázaton kívánja megszerezni az óvodai konyhabővítés befejezéséhez szükséges pénzt, mintegy egymillió forintot a helyi önkormányzat. Az eddigi munkálatok során átalakították, bővítették a helyiséget, elkészültek a burkolatok, szerelvények, mintegy hétmillió forintos költséggel. A lakosok társadalmi munkával segítettek. A továbbiakban kerül sor a konyha berendezésére, az óvodaépület és környezetének szépítésére. Ezzel a beruházással lehetővé válik, hogy ne csupán az óvodai és iskolai, hanem a szociális étkeztetést is helyben valósítsák meg.
