Új Nógrád, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-08 / 57. szám
4 Lzmzzy LÁTÓHATÁR 1991. MÁRCIUS 8., PÉNTEK „Vannak dolgok, amiket csak egy nő tud átérezni...” Mit jelent nőnek lenni? Mit jelent a nőnapi virág? Kell-e azért ünnepelni a nőket, mert véletlenül nem férfiaknak születtek? Letudjuk vagy lelkesedünk, átnyújtjuk vagy át- érezzük — csak egy biztos: március 8-a a nők napja... — A legszomorúbb az, hogy csak a nőnapon éri az a rajongás, tisztelet a lányokat, asszonyokat, ami egyébként is kijárna — mondta erről Jane só István- né, 42 éves kétgyermekes anya, a vanyarci öregek napközi otthonának vezetőr je. — Ha ezt megkapnánk, nem is lenne szükség a nőnapra! Két éve dolgozom itt. Az előző munkahelyemen ment el a kedvem ettől a naptól, mert semmi mást nem jelentett, mint hivatalos ceremóniát! — Csak a munkahelyen hivatalos ceremónia az ünneplés? — A magánéletben nem panaszkodhatom. De sok férfi tényleg csak ezen az egy napon érezteti velünk, hogy nők vagyunk! —Nehezebb a nők élete? — Annyiban mindenképpen, hogy mi két helyen dolgozunk. Bármennyire is besegít a férfi, a házimunka java a nőkre hárul. Nem is beszélve a gyerekekkel való foglalkozáséról. — Jó lenne, ha a nőknek nem kellene dolgozniuk? — Kell a munkahely, a közösség, de a nyolc óra sok! Én négy órát dolgoznék szívesen. Ha valakinek jó munkahelye van, el tudom képzelni, hogy nem akar a fakanálnál maradni. Az lenne jó, ha mindenki megválaszthatná, akar-e dolgozni vagy nem, és nem a megélhetés döntené ezt el. Akkor talán összetartóbbak lennének a családok, kiegyensúlyozottabbak a gyerekek. Ebben a helyzetben azzal tudjuk le a szeretetünket, hogy elhalmozzuk a gyerekeket minden anyagilag megadható- val, de amire a legnagyobb szükségük lenne, azt nem tudjuk nyújtani... —A női ség egyszerűen csak nagyobb terhet jelentene? — Sok boldog pillanat van, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni, de ezek csak pillanatok. Nem szabad ' hagyni. hogy könnyen elhalványuljanak, mert a gondok úgyis jönnek! És vannak dolgok, amiket csak egy nő tud átérezni. — Nem becsülik meg a férfiak a nőket? — Talán nem annyira, mint kellene. Azt pedig tudjuk. hogy a másik szükségességét mindig akkor érezzük, amikor már nincs! — Mit kellene másképp tenniük a férfiaknak? — Csak azt érzem belül, hogy több tiszteletet kellene adniuk, de ezt nem tudom elmondani... — Ón szerint kellene „férfinap" ? — Nem. Szereznek ők maguknak férfinapot! D. I. Magyar Fotográfiai Alapítvány létesült Hatvan éve született Kondor Béla A Magyar Fotóművészek Szövetségének kezdeményezésére Magyar Fotográfiai Alapítvány létesült. Az alapítvány célja kettős. Egyrészt megmenteni, megőrizni és gyarapítani a hazai és nemzetközi kultúra felbecsülhetetlen értékű részét képező, a múlt század óta napjainkig felhalmozódott fényképeket, negatívokat, műtárgyakat, fényképészeti eszközöket, amelyek jelenleg mostoha körülmények között kallódnak; másrészt segítsen létrehozni és fenntartani az előreláthatóan idén ősszel megnyíló magyar fotográfiai múzeumot, amelynek Bács-Kiskun megye, Kecskemét kultúraszerető lakossága és vezetése ad otthont. Az alapítványhoz elsőként azok a vállalatok csatlakoztak — a budapesti Fényszöv, a Forte, a Főfotó, a Fujifilm Hungary, a Budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközép- iskola, az Ofotért, az Optipo- lár, a Reanal és természetesen a Magyar Fotóművészek Szövetsége —, amelyeknek valamilyen köze van a fényképezéshez. így példaértékű a kezdeményezés arra, hogy valamely gazdasági csoport saját érdekeltségi területén tart fenn kulturális intézményt. Csatlakozási szándékát jelentette be az alapítványhoz a Művelődési és Közoktatási Minisztérium. Az alakuló ülésen Katona István, a Magyar Fotóművészek Szövetsége elnökének köszöntő- és köszönőszavai után az alapítvány kuratóriumot választott, melynek elnöke Záhonyi Sarolta, a budapesti Fényszöv elnök asszonya, titkára Tímár Péter, a fotóművészek szövetségének főtitkára lett. A múzeum igazgatójává Kincses Károly muzeológust, fotótörténészt nevezték ki. Az alapítvány nyitott, várja természetes és jogi személyek csatlakozását. Számlavezető bank a Budapest Bank, bankszámlaszám: 208—25135 Magyar Fotográfiai Alapítvány. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium pályázati felhívása A pályázat célja: az állampolgárok i'nűvelődő közösségéinek támogatása. A pályázat támogatást nyújt olyan művelődési tevékenységnek, melynek célja a közösségek megerősítése, az életminőség javítása. A pályázat keretében támogatás kérhető a települések hagyományainak megőrzésére, a hátrányos helyzetű települések optimális közművelődési modelljének kialakítására, az amatőr művészeti mozgalom értékeinek fejlesztésére. a népfőiskolák, nemzetközi. országos, regionális közművelődési rendezvények támogatására, a humán információs szolgáltatás kiépítésére, új kommunikációs technikák fejlesztésére, valamint a közművelődési továbbképzés és átképzés feltételeinek biztosítására. Pályázatokat — korosztályi megkötés nélkül — elsősorban helyi közösségektől, kisebb csoportoktól, egyesületektől várjuk, de természetesen pályázhatnak önkormányzatok. művelődési intézmények is. A beérkező pályázatokat szakértőkből álló kuratóriumok értékelik és döntenek a megítélt támogatás mértékéről is. A pályázat beadásának határideje: 1991. április 25. Pályázati űrlap kérhető: postán a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közművelődési főosztályától 1X84 Budapest. Pf.: I. Szalay u.'lO—14.; Országos Közművelődési Központ fejlesztési osztály 1251. Pl.: 33. Budapest l„ Corvin tér 8. Pályázati űrlap személyesen kérhető: Művelődési és Közoktatási Minisztérium ügyfélszolgálati irodától Budapest V., Szalay u. 10—14. Születésének 60. évfordulója alkalmából műveiből a Miskolci Galéria rendezett kiállítást. A közelmúltban lezajlott megnyitót a szervezők emlékesttel kapcsolták össze, melyen Kondor Bélára emlékeztek neves művészettörténészek (Németh Lajos. Supka Magdolna), s régi jó barátok, valamint a művész verseiből szólaltattak meg részleteket. Kondor Béla tevékenységét szinte lehetetlen elhelyezni a kortárs magyar művészet fejlődési áramában. Szellemi felkészültsége. mesterségbeli tudása az európai alkotók élvonalába emeli. Közvetlen előképei a kortárs művészetben nem voltak s nem is lehettek. Kondor személyiségét, munkásságát leginkább az „uomo universale”-hoz — a teljességre törő reneszánsz alkotóéhoz lehet hasonlítani. Számára a művészet a valóság totális megjelenítését célozta. Nem másolta a világot, hanem összegezve, a lényeget megragadva új mikrokozmoszokat teremtett képein. Művei filozofikusai intellektuálisak, mentesek minden Fart pour l’art felfogástól. Elbeszélőművészetet akart létrehozni — de nem száraz illusztrálást. Sajátos szimbólumvilága segítségével gondolatokat fogalmazott meg, ítéleteket mondott ki, melyek hozzásegítették műveinek közönségét a további asszociáláshoz. Furcsa szerkezetei, repülőgépei, elbukó angyalai mélyen az ötvenes, hatvanas évek magyar valóságában gyökereznek. A XX. századi ember elidegenedése, kiszolgáltatottsága az1 őt körülvevő világban — elvesztve elemi szabadságát — döbbenettel és aggodalommal töltötte Furcsa divat volt-e a század leg- magvarabb korszakának divatja? — teszi fel a kérdést az Ezernyolcszáznegyvennyolc című 1898-ban megjelent képes album egyik szerzője, majd így válaszol: A nők sem viseltek pártát, sujtásos pruszlikot. el. Az Ideát, a létezés értelmét s teljességét kereste, gyakran önmagát marcangolva, tépve, nem tartva magát alkalmasnak e feladatra. Egyetemességre. teljességre törő emberként értette a zenét. verseiben — hasonlóan festményeihez, grafikáihoz — kerülte a szabályosságot, gazdag - szimbólum világot teremtve. Élete utolsó éveiben a fényképezés lehetőségei ragadták meg. Fotóin azonban került minden szokványos megoldást. beállítást — műtermének hanem széles, krinolinszerű nagy szoknyát, egy sor fodorral vagy zsinórral az alján, rövid derekat, melynek csípője felcsúszott a hónalj alá: hozzá furcsa kis kalapot, mely inkább főkötő volt, mint kalap. Ha ma ilyen képet látunk, bizony elfog a kellékeit, modelleket használt fel a képzőművész szemével, képi világával dolgozva. A teljességet csak önpusztító, magas hőfokon, megemésztő koncentráció segítségével lehet elérni — szinte szükségszerűen vezetett az út Kondor Béla összeroppanásához, tragikus, korai halálához. A kiállítás március 17-ig látogatható a Miskolci Galériában. Peák Ildikó Fotó: Buda László csudálkozás, hogy lehetett valaki szép ilyen viseletben! Pedig bizony szépek voltak! A fiatal leányok akkor is tetszettek, a férfiak akkortájt is sok szerelmes verset írtak, sokkal többet a kelleténél. SZEXTESZT Kártyavetők, tenyérjósok, horoszkópkészítők jó! megéltek abból az ősinek is mondható kíváncsiságból, ami az embert a jövő kifürkészésé- re késztette. Nem véletlen tehát, hogy megkülönböztetett figyelem övezte a szerelem távoli partjait. Erre utal az a Londonban kiadott könyv is, amely a királyi család ez ügyben tanúsított érdeklődéséről tudósít. A mű szerzője nem egyebet állít, mint azt, hogy mielőtt Erzsébet királynő és Fülöp herceg összeházasodtak volna, az utóbbit tesztvizsgálatnak vetette alá a Ház. Erre azért volt szükség, jegyzi meg a hírügynökségi jelentés, mert meg kívántak bizonyosodni afelől,hogy nem fenyegeti-e veszély az utódlás nagy ügyét. Nos, a bizonyosságot Daphne du Maurier szerelmi ügyekben járatos írónőtől várták, mint ezt most nyilvánosságra hozta a könyv szerzője. Aki szerint az edinburgi herceg csakugyan meg is jelent a hölgynél, és eleget tett „a házasság előtti tesztvizsgáknak". Hogy ez miképpen zajlott, milyen kérdésekre kellett válaszolnia az ifjú hercegnek, erről nem tájékoztat a szerző '. De hogy jól vizsgázott. s hogy megfelelt, ez most már történelmi tény. Alapítványi támogatással Kárpátaljára Több mint egymillió forint anyagi támogatást nyújt a Nyíregyházán szerkesztett Határszél Zenit című hetilap kárpátaljai terjesztéséhez az MTA-Soros Alapítvány. A péntekenként megjelenő újság így még aznap eljut a Szovjetunió kárpátontúli területének magyarlakta településeire — hatvan városban és községben kétezer példány áll az olvasók rendelkezésére. A lapot a nyíregyházi nyomdából gépkocsival viszik Beregszászra, onnan pedig a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség aktivistái továbbítják terjesztést végző alapszervezeteikhez. A bevétel — példányonként egy rubel — teljes egészében a szövetségé, hiszen a magyar kiadás költségeit az MTA-Soros Alapítvány fedezi. Az újság természetesen minden számában egy-két, sőt olykor három oldalon is közöl írásokat a Kárpátalján lakó magyarok életéről, gondjairól és terveiről. A lap népszerűségét bizonyítja, hogy rendre kevésnek bizonyul a kiküldött kétezer darab, ezért további példányokat kér az KMKSZ. Erről megkezdődtek a megbeszélések, és folynak a tárgyalások arról, hogy ez évben erdélyi településeken is terjesztenék a nyíregyházi lapot. NŐI DIVAT Kondor Béla: Bukás (Szt. Antal megkísérlése)
