Új Nógrád, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-08 / 57. szám

4 Lzmzzy LÁTÓHATÁR 1991. MÁRCIUS 8., PÉNTEK „Vannak dolgok, amiket csak egy nő tud átérezni...” Mit jelent nőnek lenni? Mit jelent a nőnapi virág? Kell-e azért ünnepelni a nőket, mert véletlenül nem férfiaknak születtek? Letudjuk vagy lelkesedünk, átnyújtjuk vagy át- érezzük — csak egy biztos: március 8-a a nők napja... — A legszomorúbb az, hogy csak a nőnapon éri az a rajongás, tisztelet a lá­nyokat, asszonyokat, ami egyébként is kijárna — mondta erről Jane só István- né, 42 éves kétgyermekes anya, a vanyarci öregek napközi otthonának vezetőr je. — Ha ezt megkapnánk, nem is lenne szükség a nő­napra! Két éve dolgozom itt. Az előző munkahelye­men ment el a kedvem ettől a naptól, mert semmi mást nem jelentett, mint hivata­los ceremóniát! — Csak a munkahelyen hivatalos ceremónia az ün­neplés? — A magánéletben nem panaszkodhatom. De sok férfi tényleg csak ezen az egy napon érezteti velünk, hogy nők vagyunk! —Nehezebb a nők élete? — Annyiban mindenkép­pen, hogy mi két helyen dol­gozunk. Bármennyire is bese­gít a férfi, a házimunka java a nőkre hárul. Nem is beszélve a gyerekekkel való foglalkozásé­ról. — Jó lenne, ha a nőknek nem kellene dolgozniuk? — Kell a munkahely, a kö­zösség, de a nyolc óra sok! Én négy órát dolgoznék szívesen. Ha valakinek jó munkahelye van, el tudom képzelni, hogy nem akar a fakanálnál marad­ni. Az lenne jó, ha mindenki megválaszthatná, akar-e dol­gozni vagy nem, és nem a megélhetés döntené ezt el. Akkor talán összetartóbbak lennének a családok, kiegyen­súlyozottabbak a gyerekek. Ebben a helyzetben azzal tud­juk le a szeretetünket, hogy elhalmozzuk a gyerekeket minden anyagilag megadható- val, de amire a legnagyobb szükségük lenne, azt nem tud­juk nyújtani... —A női ség egyszerűen csak nagyobb terhet jelentene? — Sok boldog pillanat van, amit nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni, de ezek csak pillanatok. Nem szabad ' hagyni. hogy könnyen elhalványuljanak, mert a gondok úgyis jönnek! És vannak dolgok, amiket csak egy nő tud átérezni. — Nem becsülik meg a férfiak a nőket? — Talán nem annyira, mint kellene. Azt pedig tud­juk. hogy a másik szükséges­ségét mindig akkor érezzük, amikor már nincs! — Mit kellene másképp tenniük a férfiaknak? — Csak azt érzem belül, hogy több tiszteletet kellene adniuk, de ezt nem tudom el­mondani... — Ón szerint kellene „férfinap" ? — Nem. Szereznek ők maguknak férfinapot! D. I. Magyar Fotográfiai Alapítvány létesült Hatvan éve született Kondor Béla A Magyar Fotóművészek Szövetségének kezdeménye­zésére Magyar Fotográfiai Alapítvány létesült. Az alapít­vány célja kettős. Egyrészt megmenteni, megőrizni és gyarapítani a hazai és nemzet­közi kultúra felbecsülhetetlen értékű részét képező, a múlt század óta napjainkig felhal­mozódott fényképeket, nega­tívokat, műtárgyakat, fényké­pészeti eszközöket, amelyek jelenleg mostoha körülmé­nyek között kallódnak; más­részt segítsen létrehozni és fenntartani az előreláthatóan idén ősszel megnyíló magyar fotográfiai múzeumot, amely­nek Bács-Kiskun megye, Kecskemét kultúraszerető la­kossága és vezetése ad ott­hont. Az alapítványhoz elsőként azok a vállalatok csatlakoztak — a budapesti Fényszöv, a Forte, a Főfotó, a Fujifilm Hungary, a Budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközép- iskola, az Ofotért, az Optipo- lár, a Reanal és természetesen a Magyar Fotóművészek Szö­vetsége —, amelyeknek vala­milyen köze van a fényképe­zéshez. így példaértékű a kez­deményezés arra, hogy vala­mely gazdasági csoport saját érdekeltségi területén tart fenn kulturális intézményt. Csatla­kozási szándékát jelentette be az alapítványhoz a Művelődé­si és Közoktatási Miniszté­rium. Az alakuló ülésen Katona István, a Magyar Fotóművé­szek Szövetsége elnökének köszöntő- és köszönőszavai után az alapítvány kuratóriu­mot választott, melynek elnö­ke Záhonyi Sarolta, a buda­pesti Fényszöv elnök asszo­nya, titkára Tímár Péter, a fo­tóművészek szövetségének főtitkára lett. A múzeum igaz­gatójává Kincses Károly mu­zeológust, fotótörténészt ne­vezték ki. Az alapítvány nyitott, várja természetes és jogi személyek csatlakozását. Számlavezető bank a Budapest Bank, bank­számlaszám: 208—25135 Magyar Fotográfiai Alapít­vány. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium pályázati felhívása A pályázat célja: az állampolgárok i'nűvelődő közösségéinek támogatása. A pályázat támogatást nyújt olyan művelődési tevékenységnek, melynek célja a közösségek megerősítése, az életminőség javítása. A pályázat keretében támogatás kérhető a települések hagyományai­nak megőrzésére, a hátrányos helyzetű települések optimális közművelődési modelljének kialakítására, az amatőr művészeti mozgalom értékeinek fej­lesztésére. a népfőiskolák, nemzetkö­zi. országos, regionális közművelődési rendezvények támogatására, a humán információs szolgáltatás kiépítésére, új kommunikációs technikák fejleszté­sére, valamint a közművelődési to­vábbképzés és átképzés feltételeinek biztosítására. Pályázatokat — korosz­tályi megkötés nélkül — elsősorban helyi közösségektől, kisebb csopor­toktól, egyesületektől várjuk, de ter­mészetesen pályázhatnak önkormány­zatok. művelődési intézmények is. A beérkező pályázatokat szakértők­ből álló kuratóriumok értékelik és döntenek a megítélt támogatás mérté­kéről is. A pályázat beadásának határ­ideje: 1991. április 25. Pályázati űrlap kérhető: postán a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium közművelődési főosztályától 1X84 Budapest. Pf.: I. Szalay u.'lO—14.; Országos Közmű­velődési Központ fejlesztési osztály 1251. Pl.: 33. Budapest l„ Corvin tér 8. Pályázati űrlap személyesen kérhető: Művelődési és Közoktatási Miniszté­rium ügyfélszolgálati irodától Buda­pest V., Szalay u. 10—14. Születésének 60. évfordulója alkalmából műveiből a Miskolci Galéria rendezett kiállítást. A közelmúltban lezajlott megnyitót a szervezők emlékesttel kapcsol­ták össze, melyen Kondor Bélára emlékeztek neves művészettörté­nészek (Németh Lajos. Supka Magdolna), s régi jó barátok, va­lamint a művész verseiből szólal­tattak meg részleteket. Kondor Béla tevékenységét szinte lehetetlen elhelyezni a kor­társ magyar művészet fejlődési áramában. Szellemi felkészültsé­ge. mesterségbeli tudása az euró­pai alkotók élvonalába emeli. Közvetlen előképei a kortárs művészetben nem voltak s nem is lehettek. Kondor személyiségét, munkásságát leginkább az „uomo universale”-hoz — a teljességre törő reneszánsz alkotóéhoz lehet hasonlítani. Számára a művészet a valóság totális megjelenítését célozta. Nem másolta a világot, hanem összegezve, a lényeget megra­gadva új mikrokozmoszokat te­remtett képein. Művei filozofiku­sai intellektuálisak, mentesek minden Fart pour l’art felfogás­tól. Elbeszélőművészetet akart létrehozni — de nem száraz il­lusztrálást. Sajátos szimbólumvi­lága segítségével gondolatokat fogalmazott meg, ítéleteket mon­dott ki, melyek hozzásegítették műveinek közönségét a további asszociáláshoz. Furcsa szerkeze­tei, repülőgépei, elbukó angyalai mélyen az ötvenes, hatvanas évek magyar valóságában gyökerez­nek. A XX. századi ember elide­genedése, kiszolgáltatottsága az1 őt körülvevő világban — elveszt­ve elemi szabadságát — döbbe­nettel és aggodalommal töltötte Furcsa divat volt-e a század leg- magvarabb korszakának divatja? — teszi fel a kérdést az Ezernyolc­száznegyvennyolc című 1898-ban megjelent képes album egyik szerző­je, majd így válaszol: A nők sem vi­seltek pártát, sujtásos pruszlikot. el. Az Ideát, a létezés értelmét s teljességét kereste, gyakran ön­magát marcangolva, tépve, nem tartva magát alkalmasnak e fel­adatra. Egyetemességre. teljességre törő emberként értette a zenét. verseiben — hasonlóan festmé­nyeihez, grafikáihoz — kerülte a szabályosságot, gazdag - szimbó­lum világot teremtve. Élete utolsó éveiben a fényképezés lehetősé­gei ragadták meg. Fotóin azonban került minden szokványos megol­dást. beállítást — műtermének hanem széles, krinolinszerű nagy szoknyát, egy sor fodorral vagy zsi­nórral az alján, rövid derekat, mely­nek csípője felcsúszott a hónalj alá: hozzá furcsa kis kalapot, mely in­kább főkötő volt, mint kalap. Ha ma ilyen képet látunk, bizony elfog a kellékeit, modelleket használt fel a képzőművész szemével, képi világával dolgozva. A teljességet csak önpusztító, magas hőfokon, megemésztő koncentráció segítségével lehet elérni — szinte szükségszerűen vezetett az út Kondor Béla össze­roppanásához, tragikus, korai halálához. A kiállítás március 17-ig láto­gatható a Miskolci Galériában. Peák Ildikó Fotó: Buda László csudálkozás, hogy lehetett valaki szép ilyen viseletben! Pedig bizony szépek voltak! A fiatal leányok ak­kor is tetszettek, a férfiak akkortájt is sok szerelmes verset írtak, sokkal többet a kelleténél. SZEXTESZT Kártyavetők, tenyérjósok, horoszkópkészítők jó! megéltek abból az ősinek is mondható kíváncsiságból, ami az embert a jövő kifürkészésé- re késztette. Nem véletlen tehát, hogy megkülönböztetett figyelem övez­te a szerelem távoli partjait. Erre utal az a Londonban kiadott könyv is, amely a királyi család ez ügyben tanúsított érdeklődéséről tudósít. A mű szerzője nem egyebet állít, mint azt, hogy mielőtt Erzsébet királynő és Fülöp herceg összeházasodtak volna, az utóbbit tesztvizsgálatnak ve­tette alá a Ház. Erre azért volt szükség, jegyzi meg a hírügynökségi je­lentés, mert meg kívántak bizonyosodni afelől,hogy nem fenyegeti-e veszély az utódlás nagy ügyét. Nos, a bizonyosságot Daphne du Maurier szerelmi ügyekben járatos írónőtől várták, mint ezt most nyilvános­ságra hozta a könyv szerzője. Aki szerint az edinburgi herceg csakugyan meg is jelent a hölgynél, és eleget tett „a házasság előtti tesztvizs­gáknak". Hogy ez miképpen zajlott, milyen kérdésekre kellett válaszol­nia az ifjú hercegnek, erről nem tájékoztat a szerző '. De hogy jól vizs­gázott. s hogy megfelelt, ez most már történelmi tény. Alapítványi támogatással Kárpátaljára Több mint egymillió forint anyagi támogatást nyújt a Nyír­egyházán szerkesztett Határszél Zenit című hetilap kárpátal­jai terjesztéséhez az MTA-Soros Alapítvány. A pénteken­ként megjelenő újság így még aznap eljut a Szovjetunió kárpátontúli területének magyarlakta településeire — hatvan városban és községben kétezer példány áll az olvasók rendel­kezésére. A lapot a nyíregyházi nyomdából gépkocsival viszik Be­regszászra, onnan pedig a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség aktivistái továbbítják terjesztést végző alapszer­vezeteikhez. A bevétel — példányonként egy rubel — teljes egészében a szövetségé, hiszen a magyar kiadás költségeit az MTA-Soros Alapítvány fedezi. Az újság természetesen minden számában egy-két, sőt olykor három oldalon is közöl írásokat a Kárpátalján lakó magyarok életéről, gondjairól és terveiről. A lap népszerűségét bizonyítja, hogy rendre kevésnek bizonyul a kiküldött kétezer darab, ezért további példányo­kat kér az KMKSZ. Erről megkezdődtek a megbeszélések, és folynak a tárgyalások arról, hogy ez évben erdélyi települé­seken is terjesztenék a nyíregyházi lapot. NŐI DIVAT Kondor Béla: Bukás (Szt. Antal megkísérlése)

Next

/
Thumbnails
Contents