Új Nógrád, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-07 / 56. szám
4 iinznuü LÁTÓHATÁR 1991. MÁRCIUS 7., CSÜTÖRTÖK film Ffy uxei HAVANA Ha éltem volna az ötvenes években, s történetesen amerikai állampolgárként, és pénzem is lett volna jócskán, egészen biztos, hogy nem Kaliforniában, és nem Vegas mulatóiban ütöttem volna el unalmamat. A vjlág legtermészetesebb dolgaként váltottam volna jegyet a menetrend szerinti'hajójáratra és nem máshol, mint Havanában — így egy n-nel — szálltam volna partra. Természetesen állandó szállodai szobám lett volna, s az est leszálltával indultam volna utamra. Bárok, klubok, éjszakai mulatók. A nagybetűs élet. Tropicana vagy Sans Souci, hogy a Lidót már ne is említsem. Persze azért nem mulasztottam volna el beugrani a Floriditába — szigorúan csak éjfél után — megnézni, ott könyököl-e valamelyik félrehúzódó sarokban a jó öreg Ernest Hemingway. Egyet nem tettem volna meg sohasem, bármennyi pénzem is lett volna: soha nem ültem volna le pókerezni. Mert nagyon jól tudtam volna, hogy abban honfitársam. Jack Weil messze a legjobb. Igaz, csak '58 karácsonyáig. Mert a forradalom győzelme után már sem ö, sem Havanna — így két n-nel — nem ugyanaz. A lovakat lelövik, ugye? Skalpvadászok, A keselyű három napja, A szenzáció áldozata, Aranyoskám. Ugye, ismerős filmcímek? Ugye, láttíjk a világ egyik legcsodálatosabb moziját, a több Oscar-díjjal kitüntetett Távol Afrikától? Ugye, tudják, hogy ezen produkciók rendezője öt év szünet után jelentkezett új munkájával? Ugye, tudják, hogy az egyik legjelesebb amerikai filmesről, Sydney Pollackról van szó? Ilyenek voltunk, A nagy balhé. Hétköznapi emberek. Butch Cassidy és a Sundance kölyök. Ugye,' hogy ezek is ismerős filmcímek? Ha látták, tudják, hogy a Távol Afrikától főszerepét ő alakította. Ugye, tudják, hogy hét filmet forgatott legjobb barátjával, Pol- lackkal? Ugye, tudják, hogy az egyik legnépszerűbb amerikai színészről, Robert Redfordról van szó? Ha mindezekkel tisztában vannak, akkor önök mindent tudhak. Tudják, hogy a Havana szerelmi történet, tudják, hogy a fényképezés gyönyörű, a rendezés csodálatos és a film maga remek. Tökéletesen tisztában vannak vele, hogy a Redford játékát nézve alighanem az utolsó nagy hollywoodi színészt látjuk, az élő legendát. Az sem újdonság önöknek, hogy a több mint kétórás mozi. annak ellenére, hogy emlékezetes élményt nyújt, elmarad a Távol Afrikától színvonalától. De azt is tudják, hogy nem kell idebigy- gyesztenünk a sajnos szót. Természetes dolog, hogy egy rendező élete legjobb mozija után nem tud még egy olyat készíteni. A legjobbnál, a tökéletesnél nincs jobb. Mi azonban ezzel együtt tudjuk, hogy ha ebben a mai nívótlan filmektől hemzsegő mozizuha- tagban megnézzük a Havanát, boldogok leszünk, hiszen láttuk azt az amerikai mozit, amit igazán szeretünk, és amire innen távolból is büszkék vagyunk. Szilágyi Norbert írta: Judith Rascoe és David Rayfiel Fényképezte: Owen Roizman Zene: Dave Grusin Főszereplők: Robert Redford, Lena Olin Rendezte: Sydney Pollack Amerikai, feliratos Forgalmazza: Duna Film A tűz nem törvényszerű! Gyermekkorban kell megismerni a tűzvédelmet Érdekes tartalmú levelet kaptak kézhez a közelmúltban a megye általános és középiskolái. Tűzvédelmi vetélkedőre invitáltak meg gyermeket és pedagógust egyaránt. E felhívásról úgy hírlik, hogy a győzteseknek tekintélyes summát is ígér. — Mi az igazság? — kérdezem Molnár Béla hadnagypt, a Nógrád Megyei Tűzoltó-parancsnokság főelőadóját. — Nagyon örülök, hogy sikerült felkelteni az érdeklődést. Lényegében ez volt az országos parancsnokság célja, amikor a Művelődési és Közoktatási Minisztérium egyetértésével és támogatásával idén is meghirdettük az országos tűzvédelmi vetélkedőt. Természetesen figyelembe vettük az életkori sajátosságokat, ezért az általános iskolák felső tagozatosai és a középiskolai tanulók külön-külön indulhatnak. — Nem korai ilyen fiatalokat a tűzesetekkel és az ezekkel lényegében együtt járó borzalmakkal megismertetni? — Kétségtelen, nem lelkesítő látvány a tűz okozta kár, de ha figyelembe vesszük azt, hogy csupán az elmúlt évben több mint tizenötezer tűzesethez riasztottak bennünket, és martalékul esett mintegy egymil- liárd forintnyi nemzeti vagyon, akkor már igencsak el kell gondol- ■ kodni. Ha pedig hozzáteszem, hogy minden tizedik tüzet gyermekek okozták, akkor egyáltalán nem véletlen éppen e korosztály „megkeresése”. A tények, okok és következmények megismerése alighanem sokukat visszarettenti attól, hogy saját maga ezután tüzet okozzon. Az a szándékunk, hogy valamennyiü- ket — de különösen a középiskolásokat — hozzászoktassuk ahhoz az alapvető igazsághoz, a'tűz nem törvényszerű. Vagyis tudatos munkával. emberi gondossággal megelőzhető. Ha pedig már fellobbant a láng. nem törvényszerű a mérhetetlen kár sem. — Milyen rendszerben történik a vetélkedő? — Többkategóriás. felmenő rendszerű. Az első fordulóra a levelet már megkapták az oktatási intézmények. Ebben volt egy tűzvédelmi totó is, amelynek a megfejtését március 20-ig kell a parancsnokságunkra visszaküldeni. Természetesen a megye más városaiban és körzeteiben az illetékes parancsnokságra. Az eredményes pályázók megyei versenyen vesznek részt április 20-ig, majd az itteni legjobbak országos döntőben mérhetik össze erejüket. Érdemes lesz. mivel már a megyei helyezett csapatok 10, 5. illetve 3 ezer forintot, az országos döntőn pedig 50, 30. 20 és 10 ezer forintot kapnak. Ez a pénz az iskoláké, de a részt vevő tanulók párhuzamosan egyéni pénzjutalmat kapnak, amely már a sajátjuk marad. — Mit javasol a benevezni szándékozóknak? —« Jelentkezzenek minél nagyobb számban. Alaposan olvassák el felhívásunkat a Köznevelés című újságban, a számukra kiküldött levelünkben, és forgassák, tanulmányozzák a felkészülési szakiroda- lomként javasolt segédanyagokat. Azt pedig versenyzőnek és szurko- *, lónak egyaránt javaslom, hogy feltétlenül tekintsék meg Budapesten a Tűzoltó Múzeumot. S természetesen mindannyiuknak sikeres versenyzést és jó eredményt kívánok! (í. Szűcs László DÍSZTÁVIRAT Laczkó Tímeának Balassagyarmatra! 10. születésnapod alkalmából szeretettel köszönt: Édesapád. * \ Uj akadémiai Petöfibizottság A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége új Pető- fi-bizottságot hozott létre Bökönyi Sándor akadémikus vezetésével. Úgy ítélte meg ugyanis, hogy mind a szakmai tisztesség és felelősség, a tudomány etikája, mind az ország nemzetközi megítélése védelmében lépnie kell. Bár az előző kormány megkeresésére kiküldött szakértői bizottsága tavaly januárban, a Szovjetunióban folytatott vizsgálat során kialakította véleményét: a barguzini lelet egy száz évnél nem régebben eltemetett, női holttest maradványának tekinthető. Ennek ellenére a „Megamorv Petőfi-bizottság” egyre képtelenebb magyarázatok, gátlástalan gyanúsítga- tások kíséretében folytatta annak a tarthatatlan legendának a propagálását, hogy Petőfi sírját találták meg a szibériai Barguzinban — állapította meg az akadémiai bizottság. Az új testület kész arra, hogy megvizsgáljon és a nyilvánosság ^előtt megvitasson minden hozzá beérkező komoly anyagot. Felhívja mindazoknak a figyelmét, akik ez ügyben magukat érdekeltnek tekintik: érdemi bizonyítékán kát juttassák el a bizottsághoz. Charley nénje — Szécsényben Mi kell a sikerhez? Egy kis romantika, szerelem, fülbemászó 'dallam, félreértések sokasága, továbbá az, hogy valakiről kiderüljön. valójában ő nem is az, akinek hiszik. Mindezt jó dramaturgiai érzékkel fel kell építeni, s máris kész a világsiker. A Charley nénje ilyen darab. Az UNESCO statisztikája szerint, a világ legnépszerűbb darabja. A Józsefvárosi Színház kellemes előadással lepte meg nemrég a szécsényi közönséget, Petrik József rendezésében mutatta be a darabot. A szereplők jól megfeleltek a követelményeknek, remek dialógusok mellett kiváló szituációkat teremtettek. Kassai Károly a kettős szerepben kapta a legtöbb ziccert, amellyekkel remekül élt. Gesztusa, mozgása, hanghordozása. mind a helyén volt. El tudta hitetni a nézővel, hogy nőt láttunk a színpadon. Szilágyi Zsuzsa a tőle megszokott magabiztossággal alakította Charley nénjét. Harmath Imre és Fogarassy András érezték a szerelmes regény két diákjának jellemét. Beregi Péter most is remekül komédiá- zott. Sztárek Andrea és Kiss Erika szerelmes, vágyakozó; bájos teremtések. Bata János a becsületes apát, a régi szerelmére még mindig visszaemlékező, utána vágyakozó férfit formálta meg. Megnyerő volt Csonka Ibolya tiszta, sallangmentes alakítása. Az előadáson a közönség kellemes színházi estét tölthetett el a szécsényi művelődési központban. —szenográdi— A Gerelyes bérbe, Pálfalva külön? f Lapunk is foglalkozott a salgótarjáni Gerelyes Endre Művelődési Ház tervezett bérbeadásával, az ezzel kapcsolatos visszhangot is közöltük. A Demokrata Koalíció tovább lépett az ügyben. Levelet írtak a város polgármesterének, melynek másolatát szerkesztőségünknek is elküldték. A koalíció célja a művelődési ház megtartása önkormányzati kezelésben és támogatással. Ezzel ellentétes döntés esetén aláírás-gyűjtési akciót kezdeményeznek, készek továbbá Zagvvapálfal- va részönkormányzatának követelésére is. Ezekről az elképzelésekről csakTeltételes módban beszélhetünk, mivel a koalíció még az önkormányzat válaszára vár. (dudellai) Népdalkörök versenye A Nógrád megyével szomszédos Gyöngyöspatán is rendeztek országos minősítést a közelmúltban népdalkörök, zenekarok részére. Jó kezdeményezés volt ez a gyöngyöspatai rendezők részéről, hiszen számos Heves és Nógrád megyei csoport kimaradt a nemrég Nádudvaron megtartott, szintén országos minősítésről. A neves szakemberekből álló zsűri elnöke Olsvai Imre, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa, népzenekutató volt, tagjai pedig: Jezsek Éva, a KÓTA főmunkatársa, valamint Csapó Károly, a zenetudományi intézetnek munkatársa, népdalénekes, a rádióból is ismert népdalkörök pódiumának műsorvezetője. Hét csoport, öt Heves és kettő Nógrád megyei — a pásztói Rozmaring népdalkor és a szurdokpüspöki asszonykórus — kérte megmérettetését. Az eredmény: a pásztói népdalkor ezüst, a szurdokpüspöki asszonykórus pedig arany minősítést kapott. (Faludiné) Erdélyi magyar művészet a XX. században Sokféle publikáció jelent már meg Erdélyről, de mind ez ideig senki sem vállalkozott arra, hogy a századunkban itt született művészek és művek ismeretében, a folyamatok, stílustörekvések számbavételével hiteles áttekintést adjon az erdélyi művészetről. Több évtizedes kutatómunka, több alkotóról megjelent monográfia után ezt a rendszerezőfeladatot végezte el a Kolozsvárról áttelepült Banner Zoltán. Az erdélyi művészet nyolc évtizedes története a magyar m ű i 'é szét történ et el választ hatatlan része, elidegeníthetetlen eleme. Magyarországon inkább a nevesebb képviselőket, Koós Károlyt, Nagy Imrét, Gy. Szabó Bélát ismerjük. A kötetből a legújabb kori erdélyi művészet valódi arculata: festészet, szobrászat rajzolódik ki a grafika és az iparművészet műfajain keresztül. Felsorakoznak mindazok, akik egy sajátos művészeti kultúrát hoztak és hoznak létre, bár sokan közülük szülőföldjüket egy másik országra kényszerültek elcserélni. A kötet több mint hatvan színes képpel és kereken száz fekete-fehér reprodukcióval a Képzőművészeti Kiadónál jelent meg. A függelék a művészekre vonatkozó lexikális adatokat is tartalmaz, így kézikönyvként is használható. A kiadó külön érdeme, hogy a színes képek felhasználásával — rövidített szöveggel — a könyvet angol és német nyelven is megjelentette. Ezernyolcszáznegyvennyolc Nemzeti kulturális kincsünk egyik páratlan értékű albumát jelentette meg reprint kiadásban a Kossuth Könyvkiadó, a tavaszi ünnepekre. Az Ezernyolcszáznegyvennyolc címet viselő köte.t, a nevében jelzett, 1848—49-es forradalom és szabadságharc történetét mutatja be ezer egykori kép, okirat, eredeti kézírás alapján. Az album szerkesztői: Jókai Mór, Bródy Sándor, Rákosi Viktor. Albumukkal — melyet a kor számos neves egyéniségének közreműködésével készítettek — emléket kívántak állítani a dicsőséges és szomorú napok krónikájának, megőrizve és továbbadva a jövő nemzedékének a múlt század magyar történelme legjelentősebb eseményét. A díszes kivitelű, nagy hatású mű a magyar forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóján jelent meg először. A kötet szerkesztői roppant méretű gyűjtőmunkávál elérték, hogy pótolhatatlan értékű dokumentum- és képanyag halmozódott fel. A kötet bemutatja a szabadságharc nagy egyéniségeit, a neveseket és a kevésbé ismerteket. Például portré található Kossuthról, Petőfiről, Ferenc Józsefről, Haynauról, Görgeyről, Hentzi tábornokról. Nagyszámú kőnyomatmásolatot közöl, köztük híres és elfeledett csatajeleneteket, szellemes gúnyrajzokat, korabeli ruhákat, fegyvereket. Felfedezhetjük Bem napiparancsát, vagy Görgey Kossuthoz írott levelét. A Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent albumhoz mellékelik Csorba Lászlónak, a téma avatott szakértőjének tanulmányát. Akit Fidel Castro tett tönkre
