Új Nógrád, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-01 / 51. szám
1991. MÁRCIUS 1., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP /Ä'M-7777?/ 3 Választmányi ülés Szécsényben ,,Az MDF az önrendezödésnél tart../* Interjú Farkas Gabriellával, az MDF elnökhelyettesével A Magyar Demokrata Fórum Nógrád Megyei Választmánya szerdán este Szécsényben tartotta tisztújító gyűlését, amelyen részt vett az MDF általános elnökhelyettese, Farkas Gabriella is. Az ülést követően készült interjúnk az elnökhelyettes asszonnyal. —Mi a véleménye a meglehetősen szenvedélyes hangulatú választmányi ülésről? — Egyáltalán nem lepett meg a kissé viharos találkozó. Ez volt az ötödik tisztségviselő-választási gyűlés, amelyen a napokban részt vettem, és mindenütt hasonló volt a hangulat. Ennek kettős okát látom. Az egyik az MDF-ben keresendő, a másik pedig a jelenlegi közhangulatban. Decemberi negyedik országos gyűlésünkön a tisztújításon kívül elkezdődött egy önrendező folyamat is. Ezt a folyamatot minden szervezetben újraélik. — Itt most mi volt az a néhány vélemény, amely különösen megragadta önt? — Az egyik a „tavaszi nagytakarítás” folyamatos igénye, ami az MDF véleménye szerint — összefügg az általános közhangulattal. Úgy véljük a tavaszi nagy-, takarítást másként képzelték el az állampolgárok. —Valami egyszerűbb módszert képzeltek el? — Söprésnek képzelte a többség. Mindenkinek vannak élményei például a fordulat évéből, azt a régi modellt várták a megvalósulásban. AZ MDF nem ezt ígérte. A törvényes lehetőségek megteremtését tartotta fontosnak ahhoz, hogy a közösségek demokratikus keretek között „takaríthassanak”. A másik tipikus jelenség, ami itt is megragadott a véleményekből, a választás után ismert fordulat, hogy „elvégeztünk egy munkát és most nincs semmi dolgunk”, vagy nem tudjuk, mi lesz az. Vagy felülről várjuk a feladatokat. Itt állunk politikai szempontból gyakorlatlanul, és nem tudjuk, mi a dolgunk. Amíg a győzelemért dolgoztunk — az egyértelmű magatartási séma szerint ment. — Volt itt néhány konkrét tanácsa, amiben munkalehetőséget ajánlott az MDF-eseknek. — A legfontosabb az, hogy ha most hatályba lép a kárpótlási törvény, az MDF-irodák és maguk a tagok az élére állhatnak annak a segítő mozgalomnak, amely az állampolgárokat jogaik érvényre juttatásában támogatja, alapvető információkkal látja el őket. Ez igazi szolgálat, s illik az MDF szellemiségéhez is. — A köztársasági megbízott hivatalba kerüléssel dr. Várkonyi József személyében a megyei választmány élén változás történt. Várkonyi József csak nemrég került a választmány élére. Lehetnek vélemények, amelyek szerint ez a kapkodás jele, a következetlenségé■ — Nem erről van szó. Úgy gondolom, egy pártnak sem közömbös, ha tagjait felelős, magasabb posztokon látja. A köztársasági megbízott jogával élve választotta meg munkatársait, dr. Várkony i Józsefet, aki a megyei hivatal vezetője lett. így került sor most az MDF megyei választmánya élén a változásra, amelynek során dr. Csekey László balassagyarmati kórházi főorvos az új elnök. Tehát ostobaság lenne, ha a megyei választmány ezt a változást, Várkonyi József megbízatását nem tartaná a választmányra nézve is kitűnőnek. Mindazonáltal Várkonyi József maga döntött — hiszen jogilag megtarthatta volna MDF-tisztségeit — és a választmány éléről távozott, de megmaradt MDF-esnek. Ez így korrekt. Nem akart pártvezetőkétjit közigazgatási vezető is lenni. —Befejezésként; mennyire változott a Bem tér stílusa, mit jelentenek az újabban tapasztalt vidéki irányultságok, ezek a fórumok és regionális értekezletek a központ és a vidék életében. Megmarad-e ez a stílus? — Minden elnökségi tag feladatának tekinti, hogy teljes rendszerességgel, legalább havonta egy alkalommal találkozzék a vidéken élő tagsággal. Ottani szervezeti eseményeken részt vegyen. Hogy ez mit jelent a korábbihoz képest? Kampányév volt, nem voltam elnökségi tag; harminckilencszer jártam vidéken. A héten azonban ötödik helyen veszek részt szervezeti rendezvényen és ma még csak szerda van. Lényeg az információ oda-vissza folyamatos áramlása. így kerül sor Salgótarjánban a pénteki regionális ülésre, amelyen az állásfoglalások végrehajtásáról adunk számot. — Nagyon nehéz helyzetben van az MDF azért is, mert mintha a tagságának jó része erőteljesebb fellépést követelne. Ezt ön hogy látja? — Van ilyen kísérlet a tagság egy részétől. Az MDF eszmeisége azonban éppen a többi párttól való különbözőségben, a politikai stílusban nyilvánul meg, többek között. T. Pataki László Teknő, kosár, hordó Jobbágyi. Gyékény- és vesszőáruval járja az országot a tiszafüredi Kovács Sándor és felesége. A férj faragja a teknöt, a hordókat, közösen Készítik a kosarakat és a szentképet. Egyszer-kétszer utaznak egy hónapban, de a siker mérsékelt. — Kicsi a kereslet, nincs pénz! — mondta az asszony. Fotó: Gyurián T. ÜTÖTT AZ ÓRA! Amit Jancsi elmulasztott, János be nem hozhatja Kazár. Futótűzként járta be a falut a hír: eladják a helyi kul- túrházat. Ez egy lehetetlen állapot! — reagáltak erre rögtön a lakosok, s egymásnak beszélték el felháborodásukat. Azon aggódnak, ma is, mi lesz a gyerekekkel, fiatalokkal? Hová mennek művelődni, szórakozni, egymás sikerének tapsolni, ha kilakoltatják őket? Néhá- nyan pedig szerencsére a fejüket törik, hogy miként lehetne elkerülni a nemkívánatos kényszerintézkedést. Ez az intézmény már jó néhány kritikus időszakot megélt (bárcsak enyhítő körülményként figyelembe vennék valakik, ha a sorsáról döntenek). A bánya építette, s amikor először került kritikus helyzetbe, bérbe adta a Váci Kötöttárugyárnak, mely telephelyet létesített a házban. Jelentősen enyhítette ezzel a munka nélkül maradt családok megélhetési gondjait. Később a gyáregység megvásárolta, tanműhelyt, fürdőt, melegítőhelyiséget alakított ki benne, hogy az utánpótlásról gondoskodjon. S természetesen itt zajlott a falu máig nem lebecsülendő kulturális élete. — így járt jól a község és a gyár — mondták akkoriban. A helyzet mára azonban — ahogyan az idő — gyökeresen megváltozott, tudtuk meg Zsuffa Mátyástól, a gyáregység igazgatójától, — Átalakulás előtt áll a Váci Kötöttárugyár, ezért felértékelte a vagyonát. így merült fel a kérdés: érdemes-e fenntartania egy olyan épületet, amelyre évente több mint 800 ezer forintot költ. Ilyen sokba kerül a működtetés, pedig mások is patronálják: a Textil Szakszervezet, a helyi önkormányzat, a Kazári Zöldmező Tsz. A válasz egyértelmű, a megoldás korántsem. A vezérigazgató ugyanis kiadta a feladatot: hasznosítsák, mely jelentheti azt is. hogy eladják. A vállalkozónak való bérbeadás szintén szóba jöhet. Lényege az, hogy pénzt hozzon a konyhára, amiből fedezni tudják a fenntartási költségeket. — Természetesen a bérbeadásnak úgy kellene történni, hogy a művelődésnek is a bázisa maradhasson a ház—mondta az igazgató, aki tárgyalt már ebben az ügyben dr. Domonkos Imrével, a falu polgár- mesterével is. Annak ellenére, hogy érdeklődő vállalkozók már voltak, az eladás tűnik valószínűnek, ideálisnak pedig az, ha a település lenne a vevő, s ezzel mindenki egyetért. Készséggel vállalkozna is erre, ha volna vagy tizennyolcmilliója. De az sem ártana, ha ennél több lenne a zsebében, s így ülne le az eladóval nyélbe ütni az üzletet. Ennyi azonban, nincs! — Örülünk, ha az intézményeink .működni tudnak — jegyzi meg dr. Domonkos Imre polgármester, s nem túl biztató, amit hozzá fűz ehhez: — Száznyolcvanezer forintunk van... s a mizserfai kultúrház is a mi nyakunkba szakadt, ha idén nem javítjuk meg a tetőszerkezetét. Kerestünk már helyi vállalkozókat, de nem jártunk sikerrel, pedig mi is azt szeretnénk, ha a falué maradna a művelődési ház. El tudnánk benne képzelni presszót, cukrászdát, esetleg mást. Még azzal is megvádoltak, hogy nem alkudtam eléggé, de hát pénz nélkül nehéz... Hamarosan utazom Pestre a Váci Kötött vezérigazgatójához, talán sikerül egyezségre jutnunk. Milyen jó lett volna korábban rendezni a kultúrház ügyét — sóhajtanak most sokan. Akkor még olcsóbban megúsz- tuk volna. De sajnos, úgy tűnik, hogy amit Jancsi emulasztott, János be nem hozhatja... — Tudom mi az, amikor egy falunak nincs kultúrháza. Én olyan helyzetben nőttem fel — kesereg Bodor Pálné, az intézmény vezetője, aki már korábban is próbálta ide szoktatni az embereket. Ezért vezették be a lakodalmas kölcsönzést, s újabban már egyre többen veszik bérbe lakodalomra a nagytermet, 4500 forintért. Kár lenne lemondani róla, hisz’ itt a könyvtár, vasárnaponként a népzenei csoport gyakorol, élő és elismert a hagyományőrzés, mely szintén a falak között zajlik. Törhetik fejüket a kazáriak, — főként az önkormányzat — míg megszületik a megoldás. Mert a sok jó ötlet többet ér a jajveszékelésnél. Mihalik Júlia Teher az ingyenesség Nőtincs. Eddig hatvanan igényeltek ingyenes gyógyszerellátást a településen. Szegner lászló polgármester szerint minden kérelmet teljesít a hivatal, de súlyos gondot okoz a költségvetésben, hogy azon állampolgárok után, akiknek nem alanyi jogon jár a kedvezmény jelentős társadalom- biztosítási járulékot kell fizetnie az önkormányzatnak. Vendéglőt igényel az önkormányzat Romhány. Az önkormányzat szeretné saját tulajdonába venni a Nógrád Megyei Vendéglátóipari Vállalat üzemeltetésében levő Cserepes vendéglőt, hiszen a nyolcmilliós építési költségből annak idején a tanács hatmilliót fizetett. Hajzsel Ferenc polgár- mester szerint így lehetne legolcsóbban megoldani az iskolások, óvodások és szociális ellátásra szoruló étkeztetését. Az önkormányzati vagyonra vonatkozó törvények hiányában azonban egyelőre nem tudnak előre lépni, az étterem felett jelenleg a vagyonügynökség diszponál. Sport és költség- vetés Szurdokpüspöki. A hét eleji képviselő-testületi ülésen a helyi sportkör vezetője ismertette az évi terveiket, értékelte a tavalyi tevékenységet. A képviselők megvitatták a közmeghallgatás és a falugyűlés tapasztalatait, majd sor került a költségvetés végleges megtárgyalására. Mindenki fut a pénze után (Folytatás az I. oldalról) . —- A téeszelnök kipumpáltatta a tüzelőanyag-tartályból a gázolajat — egyik kedden már erre jöttünk be! Levágtam róla a lakatot, hogy tudjunk dolgozni. Délután áthívatott az elnök, közölte, hogy ezt az olajat ki kell fizetnem! Közölte azt is,-hogy szerdára már be se hívjam az asszonyokat, mert az áramot is kikapcsoltatja! Meg is tette még aznap. Másnap tárgyaltak a gmk vezetőjével, de nem jutottak semmire, mert az elnök részéről szerződésen felüli követelések merültek fel. Az olaj- és ez energiaár-növekedése nem befolyásolhatja a bérleti díjat, mert nem napi árról, hanem fix összegről volt szó! Ennek ellenére megvettük az olajat, azóta kiszámoljuk a napi energia- szükségletünket, és az alapján fizetünk. Nem akarunk állásidőt fizetni az asszonyoknak! Most, hogy dolgozhassunk, az utolsó hónapért duplán fizettünk! — Mi lesz március 15-e után? — Szeretnénk elkészíteni addigra az új üzemet. Akkor nem leszünk kiszolgáltatva. De mindenképpen per lesz belőle! A leállás miatt nem tudtuk teljesíteni a kiszállítást, kötbért kellett fizetnünk. A dolgozóknak erre a kiesett hétre megelőlegezzük a bért — és a szövetkezettől bíróság útján kívánjuk behajtani. Az ügyvédi levelet már megkaptam Talán tíz métert sem kellett gyalogolni, hogy meghallgassuk az ellenfelet, Vida István téeszel- nököt. — Egyik napról a másikra kellett megszervezni a munkát. Megszűnt a szovjet export, visz- szamondták a megrendelést. Március 14-én állt le az üzem, március 15-én indult újra, mint gmk. Létrejött a bérleti szerződés: úgy állapodtunk meg, mivel melegváltás Itt már (még?) minden csendes... volt, a működési feltételeket a szövetkezet átvállalja (de ez szerződésileg a bérlő feladata), és emellett kikötöttük a bérleti díjat. — Ez a szerződés nyilván felmutatható! — Nem. A működési feltételek biztosításáról szóban egyeztünk meg. Januárban már elmaradások jelentkeztek, és ekkor kezdődött a gond: semmiféle árváltozásra vonatkozó többletköltséget nem fogadott el a bérlő! Az olajat tudtuk mérni, mert azt rendeltük. De nem tudtuk, mennyi áramot használnak, mert közös az óra. — A szóbeli megállapodás tartalmazta az árváltozás következményeit? — Nem. De a szövetkezet részéről a teljesítés egyértelmű. — Miért vonta meg a gmk-tól az olajat és az áramot? — Ä szerződés 5. pontja szerint nem köteles biztosítani a téesz azt, amit neki a gmk nem fizet! Ezért úgy döntöttünk, a további különszolgáltatást nem vállaljuk. — Ezért az asszonyok hétfőtől csütörtökig nem dolgoztak. —Rajtam kívülálló okok miatt! A bérlő nem tudta biztosítani a feltételeket! Mi betartottuk a szerződést! A helyiség és a gépek rendelkezésre álltak—ez jár a bérleti díjért. — A bérlő továbbra sem fizetett? — Február elején készítettünk egy kalkulációt az olaj- és áramköltségről. Szerintünk 75 ezer forint, a bérlő 17 ezer 200-at fogadott el. — Egy éve, a szerződés megkötésekor nem volt ilyen kalkuláció? — Nem. Szóban úgy egyeztünk meg, a működtetést vállaljuk, ezért a bérlő fizet. — Mi történt a megbeszélés után? — Egy héttel később a bérlő vállalta, hogy gondoskodik a fűtőanyag- és energiaellátásról. Ennek célja az volt, hogy megelőzzük a további fedezetlen költségeket, mert akkor már 250 ezer forintos bérleti díj, plusz a 75 ezer forintos költségtartozása volt. Úgy nézett ki, futhatunk a pénzünk után! —A kalkuláció ügyében nem is léptek előre? — Annyi történt, hogy az ügyvédi levelet már megkaptam. A gmk nem fogadja el a kalkulációt, és követeli, a téesz fizesse meg a kiesést. —Ezek után sem érzi úgy, hogy nem érdemes szóban megkötni egy üzleti megállapodást? — Né'm látok ebben semmi kivetnivalót. Partnerség kérdése. Ettől nagyobb megállapodások is születtek szóban, mégsem volt probléma. — Akkor: per lesz? — Perré alakul. Mi is beadjuk a keresetet. Dudellai Ildikó Fotó: Mikuska István
