Új Nógrád, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-27 / 72. szám
1991. MÁRCIUS 27., SZERDA SPORT anFnnü 7 Ma isit: Spanyolország— Magyarország Labdarúgás. Ma este megkezdi tavaszi menetelését a magyar labdarúgó-válogatott, s mindjárt nem is akármilyen ellenféllel szemben: Mészöly Kálmán legénysége 22 órai kezdettel Santan- derban, a legjobb erőivel felálló spanyol válogatottal néz farkasszemet. A két nemzet válogatottja ezúttal 12. alkalommal mérkőzik meg egymással. Az eddigi 11 találkozó közül — melyből hetet spanyol földön rendeztek meg — kétszer győztek a mieink, négy összecsapás döntetlent hozott, öt mérkőzés az ibériaiak győzelmével végződött. A gólkülönbség magyar szempontból negatív: 13—18. Legutóbb 1989 novemberében — vb-selejtezőn — Luis Suarez tanítványai nyertek 4—0 arányban. Mészöly Kálmán szövetségi kapitány nem a legjobb összeállításában tudja pályára küldeni csapatát, hiszen hiányozni fog az együttesből Kozma, Détári, Pintér, Vincze és Fischer. Szerda este várhatóan a következő tizenegy fut ki a santanderi katlanba: Petry, — Disztl L. — Mónos, Ga- raba, Limperger, Szalma — Nagy T., Lőrincz, Bognár —t Kiprich, Kovács K. A magyar válogatott ösz- szesített mérlege: 644 mérkőzés, 336 győzelem, 138 döntetlen, 170 vereség, 1524—983-as gólarány. Remek küzdelmek Szendehelyen Tájfutás. A hét végén kellemes, tavaszias időben három ország félezer tájfutója küzdött Szendehely térségében a 14. Mátra-kupán és a 3. Holtner László-emlékver- senyen. A rangos mezőnyt felvonultató erőpróbán a minősítő kategóriákban nógrádi versenyzőnek nem sikerült felállni a dobogóra. Holtner László-emlékver- seny. Győztesek. Férfiak. H 55: Nvögéri Imre (Fabulon SC); H 50: Gárdonyi Zoltán (MAFC); H 45: Komár Béla (Tipográfia); H 40: Kéri Péter (Törekvés); H 35: Kiss Zoltán (Fabulon). Nők. D35: Korik Vera (Postás). 14. Mátra-kupa. Férfiak. H 21 A: 1. Bokros István (MEAFC), 2. Tamás Tibor (Nyíregyháza), 3. Manfred Gamauf (osztrák). H 21 B: 1. Medvegy Sándor (Micro SE). H 21 C: 1. Havasi István (DVTK). H 17 B: 1. Pólyák Csaba (DVTK). H 15 B: 1. Bérezés József (DVTK). H 13 B: 1. Szitka Attila (DVTK), H 13 C: 1. Zsigmond László (Tata). H. 11 C: 1. Harkányi Zoltán (Fabulon). Gyermek- verseny: 1. Dinka Krisztián (Pásztói Dózsa Gy. Ált. Isk.). Nők. D 21 A: 1. Paál Emőke (GSSE Bp.), 2. Horváth Andrea (Szombathely), 3. Káló Edina (DVTK). D 21 B: 1. Debnár Zsuzsa (DVTK). D 19 A: Schneuer Barbara (osztrák). D 17 B: 1. Lu- binszky Mária (DVTK). D 15 B: 1. Lux Andrea (KFKI). D 13 B: 1. Molnár Tímea (Szolnok). D 11 C: 1. Orbán Karolin (Fabulon). Gyermekverseny: 1. Zentai Evelin (MÁG Pásztó). — zentai — Vereség a bajnokjelöltnél RÖPLABDA. NB II., NŐK: DABAS—SVT SC 3—1 (10, 5, 4). Dabas. v.: Molnár S.. Molnár I. SVT SC: Pusnik. Oravecz. Varga II.. Varga I.. Bakonyi. Hro- zik. Csere: Horváth. Kemencsik. Felkészítő: Szatmári Szilárd. Jól kezdett a vendégegyüttes, de játéka fokozatosan elszürkült. Az élvonalba tartó hazaiak, a pályaelőnyt jól kihasználva, megérdemelten nyertek. (Palkovits) 65 ér»# a koményöklű bajnok Papp Laci csak a repüléstől félt Hétfőn este amolyan „szűk családi körben” legalább 400-an köszöntötték a Mikroszkóp színpadon Papp Lászlót 65. születésnapján. Az élő bokszlegenda, a magyar ökölvívó-válogatott szövetségi íkapitánya egy gratulálót sem engedett el néhány szívélyes szó nélkül. — Mit gondol, hányadik interjúját adja életében? — Halvány fogalmam sincs, ezt sem számoltam — mondta. — Szeretem az embereket, és úgy látom, az emberek is szeretnek engem. Mindenkivel szívesen elbeszélgetek, őszintén megmondom a véleményemet. Nagyon sokat összeírtak már rólam. Legtöbbször jót, és ennek örülök. — összesen 340 mérkőzést vívott a szoritóban, ebből 328-at megnyert. Valameny- nyire emlékszik? — Egy kicsit igen, mert két egyforma bunyó nincs. Volt úgy, hogy a csapat érdekében — két súlycsoporttal feljebb '— az egyik barátomat kellett alaposan betakarni. Megkínáltam, de utána rögtön szóltam: öreg, ne haragudj, ez volt a kötelességem. Közvetlenül a háború után nálunk mindenki félt a néger bokszolóktól. Szegény anyám úgy engedett el 1948-ban a londoni olimpiára, hogy ha néger ellenfelet, kapok, meg se álljak hazáig, neki akkor is én leszek a bajnok. Londonban jól megtöröltem egy amerikai bokszos etetőjét, és ment a távirat a mutternak: „A négert legyőztem, jól vagyok, csók, Laci!” Később már kevesebb táviratot küldtem, gyenge volt a zsebpénz. — Az eddigiekből úgy tűnik, hogy mindig első a család. Igaz ez? — Pontosan így van. Szegény, drága anyám nem végzett egyetemet, mégis csodálatos asszony volt. Életem legnagyobb öröme, hogy olyan feleséget találtam, akivel a legjobban élünk a mai napig. Tudomásul vette az edzést, a versenyt, a sok távollétet, társ volt mindig. Olyan anyja lett a gyereknek, amilyen az enyém volt nekem. Rengeteget köszönhetek neki. Mostanában már az unokáknak magyarázza, hogy ezt az érmet, meg azt a serleget hol nyerte a nagypapa. — Valamennyi tiszteletdíja megvan? — Meg bizony! Tele van velük egy fél szoba. Mindent megteszek az unokáimért, de az érmeket, kupákat ők is csak nézegethetik, hozzányúlni nem szabad. Legértékesebb a három olimpiai arany Londonból, Helsinkiből és Melbourne-ből, aztán a két Európa-bajnoki Oslóból és Milánóból, meg a profi díjak, a magyar bajnoki érmek, kupák, serlegek, vázák, meg csak az Isten tudja mi még egy egész garmadával. — Hogyan emlékszik visz- szá a saját idejében szokatlan profikarrierjére? — Csodálatos volt, Bécs- ben szinte osztráknak kezeltek, úgy szerettek. Még most is megismernek az utcán: Laci Papp — így mondják, megmarkolják a mancsom és néha megölelnek. Nagyon jólesik. Az osztrák hírügynökség úgy köszöntött a születésnapomon, ahogy a bécsi olimpiai bajnokokat sem mindig. A profi világban veretlen maradtam, mégse engedtek ki a világ- bajnoki döntőre! — Mit gondol, miért? — Hát ez az, amit nem tudok. Talán féltek, hogy nem jövök haza, vagy hogy a profi világbajnoki cím már nem fért az ideológiába. Fogalmam sincs. Pedig biztos, hogy nyertem volna, az amerikai gyerek nem volt olyan erős. * — Hová helyezi a mai világban az ökölvívást? — Nálam mindenek fölé, mások — ahogy látom — minden mögé! Amikor én kezdtem — 1946-ban voltam először magyar bajnok — előbb jól megetették a srácokat, aztán vitték bokszolni. Pár éve az is lakást, kocsit kapott, aki itthon megnyert pár meccset. Persze, ez változik. Ügy látom, most már az sem kap, aki megérdemli. Isten ne adja, hogy megint olyan világ jöjjön, amikor a gyerekek egy kis kajáért menjenek bokszolni. — Á kortársai már régen nyugdíjasok, Papp Laci nem vágyik nyugalomra? — Nyugalomra talán igen. nyugdíjba nem. Addig érzem magam hasznosnak, amíg a srácok között lehetek. Amíg meg tudom mutatni, hogy így hajolj el fiam, meg úgy csapj oda a képibe. Nem félek az öregségtől. — Egyáltalán: félt valamitől, vagy valakitől az életben? — A 65. születésnapomon végre el kell mondanom valakinek. hogy igen. A repüléstől. Nem bírja a gyom- rom! Jóformán még gurultunk Ferihegyen a betonon, nekem már hányingerem volt, és könnyíteni kellett magamon. Talán ettől volt honvágyam már a tranzitváróban is. . . . SKSE-sikerek Atlétika. A hét végén rendezték meg a salgótarjáni Ponyi-pusztán Nógrád megye 1991. évi mezeifutó- bajnokságát. A versenyen összesen 267-en . — 129 nő és 138 férfi — álltak rajthoz, közöttük a szomszédos Losonc atlétáival. Győztesek, Nők. 1980-as évfolyam (1000 m.): Ricko- va Katharina (Losonc); 1979-es évf. (1000 m.): Garami Katalin (SKSE); 1978- as évf. (3000 m): Puszta Anett (SKSE); csapatban: SKSE A; 1977-es évf. (3000 m): Sisa Krisztina (SKSE); csapatban: SKSE A; 1976- os évf. (3000 m): Lengyel Ágota (SKSE); csapatban: SKSE A; 1974—75-ös évf. (4000 m): Szabó Andrea (SKSE); csapatban: SKSE; 1972—73-as évf. (4000 m) : Simon Lilla (SKSE); felnőttek (4000 m): Hegyi Judit. Férfiak. 1980-as évf. (1000 m): Nosaly Mihail (Losonc)'; 1979-es évf. (2000 m): Tuzsinszki Jozef (Losonc),; 1978-as évf. (4000 m): Brun- czel Attila (SKSE); csapatban: SKSE A; 1977-es évf. (4000, m): Szomszéd Norbert (Salgó Öblös); csapatban: SKSE A; 1976-os évf. (4000 m): Viszkok Attila (SKSE); csapatban SKSE A; 1974— 75-ös évf. (6000 m): Langer Olivér (Salgó öblös); 1972—73-as évf. (6000 m): Fejérvári Géza (SKSE); felnőttek (600 m): Csala Attila (SKSE). A rajt pillanatai. (Fotó: Palaticzkyné) Jó helyre megy a bevétel Mátraszőlős. A március 31-i Mátraszőlős—Kazár megyei II. osztályú bajnoki labdarúgó-mérkőzés teljes bevételét a külföldi gyógykezelésre szoruló Szalai Lilla javára ajánlja fel a rendező egyesület. öt játékost adott ki az SKSE Salgótarján. Az SKSE labdarúgócsapata a napokban több játékosát is más kluboknak adta át. A Salgó Öblös SC NB III-as együtteséhez kerül Tóth Zsolt, Németh Csaba és Tőzsér Zsolt, az SVT SC-ben folytatja Ispán Tivadar és Simon Zoltán. Diákolimpiái döntő Salgótarjánban Asztalitenisz. Március 29- én és 30-án Salgótarjánban rendezik meg az asztalitenisz diákolimpia országos általános és középiskolás döntőit. A városi sportcsarnokban pénteken reggel 8 órától a csapatversenyeket, 16 órától az egyéni selejtezőket, szombaton ugyancsak reggel 8 órától az egyéni döntőket tartják meg. Az országos döntő rendezője a megyei diáksporttanács és a megyei asztalitenisz-szövetség. Losonc és Fülek veresége Nem sikerült a két szomszédvár, Losonc és Fülek csapatainak menetelése a Közép-szlovákiai kerületi labdarúgó-bajnokságban. Az előkelőbb helyen tanyázó Losonc odahaza kapott ki a lip- tószentmiklósi katonacsapattól. Fülek idegenben, a listavezető besztercebányai .junioregyüttes ellen hagyta el vesztesen a pályát. Losonc veresége ellenére továbbra is az élmezőnyben foglal helyet, míg Fülek közepesen szerepel a bajnokságban. Profi cselgáncsbajnokság Cselgáncs. A nemrégiben megalakult Magyar Profi Judo Szövetség 1991. december 14-én megrendezi az I. nyílt silumin profi judo magyar bajnokságot, felnőtt férfiak részvételével. A verseny összdíjazása 630 ezer forint. Nevezési határidő: 1991. április 30. A versenykiírást a szövetség elküldi a jelentkezőknek. Cím: Magyar Profi Judo Szövetség, Vác, pf.: 233.. 2601. Nem szépségverseny (?) Élénk vitatéma az utóbbi napokban városszerte az SKSE labdarúgócsapatának szereplése. Mint ismeretes, a kohászok berkeiben nyíltan vallják, hogy szeretnék megnyerni az NB III-as bajnokságot, fel akarnak kerülni a másodosztályba. Horváth Gyula tanítványai ' a második helyen zárták az őszi pontvadászatot. Tavasszal eddig két mérkőzést játszottak, mind a kettőt hazai környezetben. Mind a kettő után győztesen hagyták el a pályát. A produkciók sikeréről mégis erősen megoszlanak a vélemények. Tény, hogy mind a két összecsapás alkalmával meglehetősen szürke, unalmas futballozást nyújtottak a kohászlegények. Hiányzott a játékukból néhány olyan jellemző, mint a frissesség, a szellem, az ötlet, elmaradtak a villámgyors támadásvezetések, ritmusváltások. fehér hollónak számítottak a tért ölelő passzok, s mindazok az elemek, amelyek a labdarúgás szépségeit adják a szurkolóknak, e csodálatos játék híveinek. Nyertek, nyertek, mondják az emberek; szerencsével, játékvezetői segédlettel, de mi lesz, ha ki kell mozdulniok a Dolinkából, s főleg mihez kezdenek, ha véletlenül mégis beszéde- legnek az NB II-be? Nos, ezek mind jogos kérdések, jogos aggodalmak. De lássuk az érem másik oldalát is. Horváth Gyula csapata nem áll virtuóz labdazsonglőrökből, de az SKSE a Mátra-csoport l’egegy- ségesebb, legfegyelmezet- tebb — ezen most a csapatmunka fegyelmezettségét értem —, legszervezettebb gárdája. Horváth alapos munkát végez, NB III-as szinten kevés olyan együttes van, amely fizikailag, taktikailag és játékrendszerét tekintve felveszi a versenyt a kohászokkal. Nem is beszélve az akarati tényezőkről. A csapat tagjai nem ismernek megalkuvást, küzdenek, hajtanak; a szivüket, lelkűket kitennék a pályán a győzelemért. 'Ugyanez elmondható edzőjükről is, aki a játékosok képességeiből tellő maximumot kihozza az együttesből. Mennek, nyomulnak, darálnak, letámadnak kilencven percig, megállás nélkül. Előbb vagy utóbb felőrlik ellenfelük erejét; a legkisebb hibára, mint a vércse, úgy csapnak le elől Bódiék. így győzték le az SBTC-t, ekképp fordítottak vert helyzetből a Bélapátfalvával szemben is. És bizonyára nem lesz másképpen a hátra lévő tizenhárom összecsapás többségén sem. Nem, egyáltalán nem szemet gyönyörködtető az efféle játék. De felettébb hasznos, eredményes lehet, főleg „amatőr”, kevésbé — úgymond — tudományosan felkészített ellenfelekkel szemben. Na, és a győzelmet, a két találkozón szerzett négy pontot sehol a világon nem kell megmagyarázni. Más kérdés, hogy az emberek a pénzükért szórakozni is szeretnének. .. Balás Róbert
