Új Nógrád, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-26 / 71. szám
1991. MÁRCIUS 26., KEDD C SZÉCSÉNY ÉS KÖRZETE D Délutáni barangolás Nógrádsipeken Ha valaki szereti a csöndet, a nyugalmat, a kellemes környezetet és a jó levegőt, akkor látogasson el Nógrádsipekre. Amolyan rövid ismerkedő sétát teszünk abban a kis faluban, ahol háromszáz házban kilencszázan élnek. — Hogy egészen pontosak legyünk, már kilencszázöt lakosaink száma, mondja Balázs János polgármester. Szandai László jegyző hozzáfűzi, hogy a háromszáz házból négy éppen üresen áll és most folynak a tárgyalások, hogy vagy sportegyesületnek, vagy egyéb más intézménynek adják további hasznosításra. Sétánk során benézünk a klubkönyvtárba, amelynek nagyterme egyben mozihelyiség is, ahol most két fiatalember a vetítőszobát alakítja át, ugyanis az eddig használt keskenyfilm helyett áttérnek a 35 milliméteresre. így nagyobb helyet igényel az új vetítőberendezés. Az átalakítási munkákat a 120 férőhelyes mozihelyiségben Pifka József és Kiss Tihamér végzi, „természetesen” társadalmi munkában. A villanyoszlopokra kiragasztott hirdetések szerint fordított a világ Nógrádsipeken. A megszokottakkal ellentétben itt nem kínálnak, hanem vesznek. Például több cédula hirdeti, hogy kiírója vetőburgonyát keres. A rendezett házak mögött — kora estére hajlik már az idő —, így „otthon van” a falu apraja- nagyja, valósággal forrnak a kertek. Asóznak, veteményeznek, metszenek, és az ilyenkor szokásos egyéb tavaszi munkákat végzik a sipekiek. A huszonhat gyermeket befogadó óvoda konyhája nem panaszkodhat, hogy nincs munkája. Az ott dolgozók főznek ugyanis azoknak a sipeki idősebbeknek, akik már nem képesek erre. Aki még jó erőben érzi magát, helyben megeszi — a szerintük igen ízletes ebédet —, aki viszont kéri, az önkormányzat szervezésében lakására szállítják. A község fölé magasló római katolikus templom eredetileg a XVIII. században épült, de azóta többször munkálkodtak falain. A hittanórákat nemcsak most, a rendszerváltás óta tartják Nógrádsipeken, hanem mint büszkén mondják, még a régi rendszerben is ugyanúgy járhattak hittanra a gyerekek, mint most. Nógrádsipek statisztikájához tartozik az is, hogy mindössze három tehén található a községben, ló nincs, de a családok szép számmal foglalkoznak a jövedelmező nyúltenyésztéssel. Sérelmezik, hogy a környező erdők fáit kitermelés után elszállítják az erdőgazdálkodás ágazatainak dolgozói, a helyben lakóknak pedig a tüzépekre kell járni tüzelőért. Körzeti megbízott rendőr nincs a faluban, de nincs is szükség rá, mondják, annyira nyugodt itt az élet. Egy-két pincefeltörés, ha történik néha, de a tettes úgyis előkerül. —sólymos— Falugyűlés Nagylócon Őszinteség, felelősségérzés, kölcsönös megértés, jó hangulat jellemezte a nagylóci falugyűlést. Bélák Dezső polgármester beszélt a közmeghallgatáson a közérdekű javaslatokról, a község idei terveiről — Őszintén elmondom, a pénz kevés, nem a nagy tervek időszakát éljük, nagyobb beruházásokra nem gondolhatunk. Célunk az, hogy az alapellátást biztosítsuk, az intézmények rendeltetésüknek megfelelően működjenek. A vízlevezető árkok elhanyagoltak, azokat ki kell tisztítani, az úttestet több helyen kátyúzni kellene. Ez van, ennyire telik 1991- ben... Középkori emlékek nyomában Szécsény belterületén a Somogyi Béla utcában hosszú ideje szünetel a kora középkori plébániai templom feltárása. Özv. Horváth Béláné, a Városfejlesztési és Műemléki Bizottság elnöke arról tájékoztatott, hogy áprilisban a munkák továbbfolytatódnak. A közelmúltban Szécsényben járt az Országos Műemléki Felügyelőség neves szakemberekből álló csoportja Jékely Zsolt főigazgató vezetésével. ' A helyi vezetőkkel, a múzeum szakembereivel megbeszélték a hogyan továbbot. A tervek között szerepel a templom további feltárása, az omladozó városfal és környékének a megkutatása, a régi belvárosi rész még be nem épített területének feltárása. Az eddigi munkák az anyagiak miatt szüneteltek. — Lesz-e pénz a feltárásra és a helyreállításra? — Az önkormányzat erre a célra alapítványt hozott létre. A testület tagjai pedig felajánlották tiszteletdíjukat. Számítanak a vállalkozók, vállalatok, intézrrié- nyek segítségére. Reménykedünk, hogy országos szervektől is kapunk támogatást. Szeretnénk, ha a feltáró munkák mielőbb befejeződnének, annál is inkább, mert a terület beépítési, rendezési terve attól függ, hogy milyen és mennyi középkori emléket rejt a föld. Ha valaki nem tudja megvalósítani saját elképzeléseit, gondolatait, ha senki nem kiváncsi a véleményére, ha csak a „végrehajtó” munka jut neki osztályrészül, akkor joggal érzi, hogy a szellem rabszolgája. Verbói László szécsényi vállalkozó mondja: — Itt Szécsényben épületgépész voltam. Jó beosztásom volt, vezető voltam. Ennek ellenére úgy érteztem, hogy nem tudom az elképzeléseimet megvalósítani. Változtatni kellett, úgy döntöttem, hogy önállósítom maga. Az én vállalkozásom is úgy kezdődött, mint általában a legtöbb, kevés pénzzel, sok munkával. — Mibe vágott bele? — A gépészettől egy kicsit eltávolodtam, de az építészettől nem. Mészoltó lettem. Béreltem egy területet, a földmunkában segítettek a barátaim, a szükséges gépeket magam szereltem össze. Volt úgy, hogy napi tizenhat-tizenhét órát dolgoztam .Nemvoltkönnyű, viszont úgy éreztem, talajt érzek a lábam alatt. A Kossuth- és S^OT-díjas, megyeszerte ismert képzőművész, id. Szabó István még most, nyolcvannyolc évesen is faragja a szobrait. Méghozzá nem is akármilyeneket. Hat esztendővel ezelőtt a lékai bíboros felkérésére egy Krisztus-stáció megalkotásába kezdett. A kezdet sem volt akármilyen, mert abban a fában, amelybe belekezdett, pontosan hét bombarepesz találtatott... Ezek a vasdarabok a mai napig is kitapinthatok az elkészült szobron. A régi műhely körül semmi nem változott. A mai napig is ott áll a hatalmas, ötméteres Lenin- portré, azzal az érdekességgel, hogy egy méhcsalád költözött a közepébe, és mit ad isten, Lenin apánk kebeléből kicsordult a méz... A régi udvarházat körülveszik a körte-, dió-, akácfarönkök, amelyekből a szobrok készülnek. — Több évtizede dolgozik itt, Benczúrfalván... — Valóban, pontosan harminDrágább a szemétszállítás Szécsény. Az önkormányzat új rendelete értelmében a szemétszállítás díját háztartásonként és ingatlanonként kettőszáznegyven forintról ötszáz forintra emelték. Autóbuszra várva Szécsényben... nem éppen városi körülmények között. Fotó: Sz. T. — Ma már mással is foglalkozik... — A vállalkozás tulajdonképpen akkor stabil, ha több lábon áll. Ezért, műszaki ember lévén, még tavaly hitelből vettem egy kamiont, és bekapcsolódtam a nemzetközi árufuvarozásba. —1 Úgy tűnik, a napi munka mellett egyre több a társadalmi megbízatása. — Igen, ez családi örökség. Félreértésben vannak az emberek, él az a nézet, hogy a vállalkozók csak a saját érdekeiket képviselik, hiányzik belőlük a közéleti érdeklődés, a tenni akarás. Ez koránt sincs így. — A vállalkozások korát éljük. Mi kell manapság egy sikeres vállalkozáshoz? — Nincs rá képlet. A vállalkozás, mint minden, adottságot, rátermettséget igényel. Mondhatnám úgy is, sokat kell dolgozni. A vállalkozás tulajdonképpen egy életforma. — Megbánta, hogy ezt választotta? — Nem, még akkor sem, amikor voltak nehéz napjaim. A feleségem mindenben társam, ő tanárnő az egyik szécsényi iskolában. A két gyerekünk egyelőre még tanul, hogy a vállalkozás szele mennyire érintette meg őket, az majd csak a későbbiekben derül ki... —szenográdi— cöt esztendeje, hogy ebben a műteremben faragok. Hajnalban kelek, aztán meghallgatom a rádiót, hogy mi újság a nagyvilágban. Néha-néha felütöm a vendégkönyvet, eltűnődöm, kik is jártak nálam. Mert nem voltak akármilyen emberek. Legalábbis a régi és a mostani politikában is ismert nevek szerepelnek. A hajdani kerékgyártómester, Pista bácsi, aki annak idején kocsikereket faragott, megkapta a vármegye ösztöndíját. Nyolcvannyolc év semmiként sem csekélység, értékhántások, megpróbáltatások, ma már a bekopogtató vendég is kevés. Egyet viszont nem tud elfelejteni és megbocsátani. Azt, hogy „kikezdték” a bádogembert, vagyis az ő általa megálmodott partizánszobrot.- cs Szécsényi szőttesek Floridában A világ egyre több pontján ismerik — méltán — művészi termékeiről a szécsényi Palóc Háziipari Szövetkezet munkáját. Rednicsek Lászlótól a nemrégiben megválasztott elnöktől megtudtuk, hogy jelenleg — a többi, már korábban lekötött szerződésük mellett — német megrendelésre a Konzumex-en keresztül kétszer száz darab palóc népművészeti mintákkal díszített és zsűrizett térítőt szállítanak. Érdeklődnek termékeik iránt a felkelő nap országában, Japánban is. A Folk—Art vállalaton keresztül szőtteseket és alátéteket szállítanak a későbbiekben. A mintakollekciót már elküldték, most várják a visszajelzést. A legfrissebb tárgyalást ott- jártunkkor, március közepén bonyolította le a szövetkezet elnöke a Holliday—Business magyar—amerikai Utazási és Kereskedelmi Vállalat képviselőjével Korcsmáros Jánossal. A tervek szerint a leginkább magyarlakta amerikai területre, Floridába szállítanának palóc népművészeti termékeket és a szállítást, valamint a megrendelést egy ottani kiállítás előzi meg. SZÉCSÉNY ÉS KÖRZETE Szépül a falu Piliny. A pilinyiek úgy tartják, hogy a saját munkájukkal kell a környezetüket szebbé tenni. A falun keresztül vezető patak medre évek óta elhanyagolt állapotban van. Most a polgármesteri hivatal kezdeményezésére összefogtak a fiatalok, elhatározták, hogy rendbe teszik a patak medrét. Mi lesz a közkifolyókkal? Szécsény. A városban az utcákon százötven közkifolyót tartanak nyilván. Legutóbb szóba került, hogy ezek jelentősége az utóbbi időben egyre csökkent. A városiasodó Szécsényben a lakások több mint hatvan százalékában van bekötve a víz. Ezért az önkormányzat létrehozott egy ad hoc bizottságot. amely nem kevesebb, mint ötven közkút megszüntetésére tett javaslatot. Termőföldeket adnak bérbe Szécsény. Az országosan is elismert szécsényi közös gazdaság termőföldek bérbeadásával segíti a kistermelőket. Az ősszel több száz hold földet adtak bérbe. Most a Rimóci úton a szövetkezet tulajdonában lévő házhelyeket lehet egy évre bérbe venni. Az sem mindennapos dolog, hogy megalakult a tizenegy embert számláló vagyonvédelmi őrség, amely a termelőszövetkezeti rendészek munkáját segíti. Ok éjjel-nappal őrködnek a közös tulajdon felett. Tanár-képzőművész Szécsény. Nógrád megyében ismert ember Ivicz László tanárképzőművész. Egerben szerzett diplomát, azóta is Kisterenyén tanít, és rendszeres résztvevője a megyei amatőr és pedagógus kiállításoknak. Sok díjat szerzett már, önálló kiállításait sok érdeklődő tekintette meg. Most Szécsényben, a Kubinyi Ferenc Múzeumban láthatók képei, egészen május végéig.____________________ Sütemények mázsaszámra Az előző évi húsvéti megrendeléseket veszi figyelembe az alapanyagok megrendelésekor és a dolgozók munkaidejének beosztásakor Farkas László, a Szécsényi Egyesült Afész cukrászüzemének vezetője. Az elmúlt évben egy hét alatt közel háromszázezer forint értékű süteményt rendeltek a harminc elárusító helyről. Négy-ötszáz darab torta fogyott, hét-nyolc ezer krémes, mázsaszámra mérhető aprósütemény, mignon és linzerféleségek a legkelendőbbek. Burda a falakon Szécsény. Egyre többen igénylik a városban a népszerű „Burda” divatlapot, valamint sok a jelentkező a Révay Lexikon újabb kötete iránt. Ezért a helyi könyvesbolt vezetője Szécsény több pontján szitanyomásos eljárással készült plakátokon értesíti előfizetőit, hogy megérkeztek a kért példányok. Endrefalva. Ez a község különleges helyzetben van az egészségügyet és az oktatást illetően. Ugyanis három falu — Endrefalva, Piliny és Szécsényfelfalu — lakóinak közös kötelessége az iskolai oktatás, illetve az egészségügyi szolgálat megoldása. Ami az általános iskolát illeti, a rendelkezések szerint az állam harmincezer forinttal támogatja gyerekenként az oktatást. Ez viszont kevés, ezért a három önkormányzat ezt az összeget „megtámogatja” még gyerekenként plusz tízezer forinttal. Ez a pénz egyébként a fenntartást biztosítja. Az egészségügy területén ugyancsak arányokban osztották el a költségeket. Mivel Endrefal- ván ezerkétszázötvenöt, Piliny- ben hétszáznyolcvanhat, Szé- csényfelfaluban ötszázötvenegy ember él, a községi önkormányzatok közösen fizetik az egészség- ügyi ellátást. Három község a gyerekekért
