Új Nógrád, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-26 / 71. szám

1991. MÁRCIUS 26., KEDD C SZÉCSÉNY ÉS KÖRZETE D Délutáni barangolás Nógrádsipeken Ha valaki szereti a csöndet, a nyugalmat, a kellemes környeze­tet és a jó levegőt, akkor látogas­son el Nógrádsipekre. Amolyan rövid ismerkedő sétát teszünk abban a kis faluban, ahol három­száz házban kilencszázan élnek. — Hogy egészen pontosak le­gyünk, már kilencszázöt lako­saink száma, mondja Balázs Já­nos polgármester. Szandai László jegyző hozzáfűzi, hogy a három­száz házból négy éppen üresen áll és most folynak a tárgyalások, hogy vagy sportegyesületnek, vagy egyéb más intézménynek adják további hasznosításra. Sétánk során benézünk a klub­könyvtárba, amelynek nagyterme egyben mozihelyiség is, ahol most két fiatalember a vetítőszo­bát alakítja át, ugyanis az eddig használt keskenyfilm helyett át­térnek a 35 milliméteresre. így na­gyobb helyet igényel az új vetítő­berendezés. Az átalakítási mun­kákat a 120 férőhelyes mozihelyi­ségben Pifka József és Kiss Tiha­mér végzi, „természetesen” tár­sadalmi munkában. A villanyoszlopokra kiragasz­tott hirdetések szerint fordított a világ Nógrádsipeken. A megszo­kottakkal ellentétben itt nem kí­nálnak, hanem vesznek. Például több cédula hirdeti, hogy kiírója vetőburgonyát keres. A rendezett házak mögött — kora estére hajlik már az idő —, így „otthon van” a falu apraja- nagyja, valósággal forrnak a ker­tek. Asóznak, veteményeznek, metszenek, és az ilyenkor szoká­sos egyéb tavaszi munkákat vég­zik a sipekiek. A huszonhat gyermeket befo­gadó óvoda konyhája nem panasz­kodhat, hogy nincs munkája. Az ott dolgozók főznek ugyanis azoknak a sipeki idősebbeknek, akik már nem képesek erre. Aki még jó erőben érzi magát, helyben megeszi — a szerintük igen ízle­tes ebédet —, aki viszont kéri, az önkormányzat szervezésében la­kására szállítják. A község fölé magasló római katolikus templom eredetileg a XVIII. században épült, de azóta többször munkálkodtak falain. A hittanórákat nemcsak most, a rendszerváltás óta tartják Nógrád­sipeken, hanem mint büszkén mondják, még a régi rendszerben is ugyanúgy járhattak hittanra a gyerekek, mint most. Nógrádsipek statisztikájához tartozik az is, hogy mindössze három tehén található a község­ben, ló nincs, de a családok szép számmal foglalkoznak a jövedel­mező nyúltenyésztéssel. Sérel­mezik, hogy a környező erdők fáit kitermelés után elszállítják az erdőgazdálkodás ágazatainak dolgozói, a helyben lakóknak pedig a tüzépekre kell járni tüze­lőért. Körzeti megbízott rendőr nincs a faluban, de nincs is szük­ség rá, mondják, annyira nyugodt itt az élet. Egy-két pincefeltörés, ha történik néha, de a tettes úgyis előkerül. —sólymos— Falugyűlés Nagylócon Őszinteség, felelősségérzés, kölcsönös megértés, jó hangulat jellemezte a nagylóci falugyűlést. Bélák Dezső polgármester beszélt a közmeghallgatáson a közérdekű javaslatokról, a község idei ter­veiről — Őszintén elmondom, a pénz kevés, nem a nagy tervek idősza­kát éljük, nagyobb beruházásokra nem gondolhatunk. Célunk az, hogy az alapellátást biztosítsuk, az intézmények rendeltetésüknek megfelelően működjenek. A vízlevezető árkok elhanya­goltak, azokat ki kell tisztítani, az úttestet több helyen kátyúzni kel­lene. Ez van, ennyire telik 1991- ben... Középkori emlékek nyomában Szécsény belterületén a Somo­gyi Béla utcában hosszú ideje szünetel a kora középkori plébá­niai templom feltárása. Özv. Hor­váth Béláné, a Városfejlesztési és Műemléki Bizottság elnöke arról tájékoztatott, hogy áprilisban a munkák továbbfolytatódnak. A közelmúltban Szécsényben járt az Országos Műemléki Felügyelő­ség neves szakemberekből álló csoportja Jékely Zsolt főigazgató vezetésével. ' A helyi vezetőkkel, a múzeum szakembereivel megbeszélték a hogyan továbbot. A tervek között szerepel a templom további feltá­rása, az omladozó városfal és kör­nyékének a megkutatása, a régi belvárosi rész még be nem épített területének feltárása. Az eddigi munkák az anyagiak miatt szüneteltek. — Lesz-e pénz a feltárásra és a helyreállításra? — Az önkormányzat erre a cél­ra alapítványt hozott létre. A tes­tület tagjai pedig felajánlották tiszteletdíjukat. Számítanak a vál­lalkozók, vállalatok, intézrrié- nyek segítségére. Reményke­dünk, hogy országos szervektől is kapunk támogatást. Szeretnénk, ha a feltáró munkák mielőbb befe­jeződnének, annál is inkább, mert a terület beépítési, rendezési terve attól függ, hogy milyen és mennyi középkori emléket rejt a föld. Ha valaki nem tudja megvalósí­tani saját elképzeléseit, gondola­tait, ha senki nem kiváncsi a véle­ményére, ha csak a „végrehajtó” munka jut neki osztályrészül, akkor joggal érzi, hogy a szellem rabszolgája. Verbói László szécsényi vállal­kozó mondja: — Itt Szécsényben épületgé­pész voltam. Jó beosztásom volt, vezető voltam. Ennek ellenére úgy érteztem, hogy nem tudom az elképzeléseimet megvalósítani. Változtatni kellett, úgy döntöt­tem, hogy önállósítom maga. Az én vállalkozásom is úgy kezdő­dött, mint általában a legtöbb, kevés pénzzel, sok munkával. — Mibe vágott bele? — A gépészettől egy kicsit eltá­volodtam, de az építészettől nem. Mészoltó lettem. Béreltem egy te­rületet, a földmunkában segítet­tek a barátaim, a szükséges gépe­ket magam szereltem össze. Volt úgy, hogy napi tizenhat-tizenhét órát dolgoztam .Nemvoltkönnyű, viszont úgy éreztem, talajt érzek a lábam alatt. A Kossuth- és S^OT-díjas, megyeszerte ismert képzőmű­vész, id. Szabó István még most, nyolcvannyolc évesen is faragja a szobrait. Méghozzá nem is akár­milyeneket. Hat esztendővel eze­lőtt a lékai bíboros felkérésére egy Krisztus-stáció megalkotásába kezdett. A kezdet sem volt akár­milyen, mert abban a fában, amelybe belekezdett, pontosan hét bombarepesz találtatott... Ezek a vasdarabok a mai napig is kitapinthatok az elkészült szob­ron. A régi műhely körül semmi nem változott. A mai napig is ott áll a hatalmas, ötméteres Lenin- portré, azzal az érdekességgel, hogy egy méhcsalád költözött a közepébe, és mit ad isten, Lenin apánk kebeléből kicsordult a méz... A régi udvarházat körülveszik a körte-, dió-, akácfarönkök, ame­lyekből a szobrok készülnek. — Több évtizede dolgozik itt, Benczúrfalván... — Valóban, pontosan harmin­Drágább a szemét­szállítás Szécsény. Az önkormányzat új rendelete értelmében a szemét­szállítás díját háztartásonként és ingatlanonként kettőszázne­gyven forintról ötszáz forintra emelték. Autóbuszra várva Szécsényben... nem éppen városi körülmények között. Fotó: Sz. T. — Ma már mással is foglalko­zik... — A vállalkozás tulajdonkép­pen akkor stabil, ha több lábon áll. Ezért, műszaki ember lévén, még tavaly hitelből vettem egy ka­miont, és bekapcsolódtam a nem­zetközi árufuvarozásba. —1 Úgy tűnik, a napi munka mellett egyre több a társadalmi megbízatása. — Igen, ez családi örökség. Félreértésben vannak az emberek, él az a nézet, hogy a vállalkozók csak a saját érdekeiket képviselik, hiányzik belőlük a közéleti érdek­lődés, a tenni akarás. Ez koránt sincs így. — A vállalkozások korát éljük. Mi kell manapság egy sikeres vál­lalkozáshoz? — Nincs rá képlet. A vállalko­zás, mint minden, adottságot, rá­termettséget igényel. Mondhat­nám úgy is, sokat kell dolgozni. A vállalkozás tulajdonképpen egy életforma. — Megbánta, hogy ezt válasz­totta? — Nem, még akkor sem, ami­kor voltak nehéz napjaim. A fele­ségem mindenben társam, ő tanár­nő az egyik szécsényi iskolában. A két gyerekünk egyelőre még tanul, hogy a vállalkozás szele mennyire érintette meg őket, az majd csak a későbbiekben derül ki... —szenográdi— cöt esztendeje, hogy ebben a mű­teremben faragok. Hajnalban ke­lek, aztán meghallgatom a rádiót, hogy mi újság a nagyvilágban. Néha-néha felütöm a vendég­könyvet, eltűnődöm, kik is jártak nálam. Mert nem voltak akármi­lyen emberek. Legalábbis a régi és a mostani politikában is ismert nevek szerepelnek. A hajdani kerékgyártómester, Pista bácsi, aki annak idején ko­csikereket faragott, megkapta a vármegye ösztöndíját. Nyolcvan­nyolc év semmiként sem csekély­ség, értékhántások, megpróbálta­tások, ma már a bekopogtató ven­dég is kevés. Egyet viszont nem tud elfelejteni és megbocsátani. Azt, hogy „kikezdték” a bádog­embert, vagyis az ő általa megál­modott partizánszobrot.- cs ­Szécsényi szőttesek Floridában A világ egyre több pontján ismerik — méltán — művészi termékeiről a szécsényi Palóc Háziipari Szövetkezet munká­ját. Rednicsek Lászlótól a nemrégiben megválasztott el­nöktől megtudtuk, hogy jelen­leg — a többi, már korábban lekötött szerződésük mellett — német megrendelésre a Konzumex-en keresztül két­szer száz darab palóc népmű­vészeti mintákkal díszített és zsűrizett térítőt szállítanak. Érdeklődnek termékeik iránt a felkelő nap országában, Japánban is. A Folk—Art vál­lalaton keresztül szőtteseket és alátéteket szállítanak a későb­biekben. A mintakollekciót már elküldték, most várják a visszajelzést. A legfrissebb tárgyalást ott- jártunkkor, március közepén bonyolította le a szövetkezet elnöke a Holliday—Business magyar—amerikai Utazási és Kereskedelmi Vállalat képvi­selőjével Korcsmáros János­sal. A tervek szerint a legin­kább magyarlakta amerikai területre, Floridába szállítaná­nak palóc népművészeti ter­mékeket és a szállítást, vala­mint a megrendelést egy ottani kiállítás előzi meg. SZÉCSÉNY ÉS KÖRZETE Szépül a falu Piliny. A pilinyiek úgy tartják, hogy a saját munkájukkal kell a környezetüket szebbé tenni. A fa­lun keresztül vezető patak medre évek óta elhanyagolt állapotban van. Most a polgármesteri hivatal kezdeményezésére összefogtak a fiatalok, elhatározták, hogy rend­be teszik a patak medrét. Mi lesz a közkifolyókkal? Szécsény. A városban az utcákon százötven közkifolyót tartanak nyil­ván. Legutóbb szóba került, hogy ezek jelentősége az utóbbi időben egyre csökkent. A városiasodó Szécsényben a lakások több mint hatvan százaléká­ban van bekötve a víz. Ezért az önkor­mányzat létrehozott egy ad hoc bizott­ságot. amely nem kevesebb, mint ötven közkút megszüntetésére tett javaslatot. Termőföldeket adnak bérbe Szécsény. Az országosan is elismert szécsényi közös gazda­ság termőföldek bérbeadásával segíti a kistermelőket. Az ősszel több száz hold földet adtak bérbe. Most a Rimóci úton a szövetkezet tulajdonában lévő házhelyeket lehet egy évre bérbe venni. Az sem mindennapos dolog, hogy mega­lakult a tizenegy embert számláló vagyonvédelmi őrség, amely a termelőszövetkezeti rendészek munkáját segíti. Ok éjjel-nappal őrködnek a közös tulajdon felett. Tanár-képzőművész Szécsény. Nógrád megyében ismert ember Ivicz László tanár­képzőművész. Egerben szerzett diplomát, azóta is Kisterenyén tanít, és rendszeres résztvevője a megyei amatőr és pedagógus kiál­lításoknak. Sok díjat szerzett már, önálló kiállításait sok érdeklődő tekintette meg. Most Szécsény­ben, a Kubinyi Ferenc Múzeum­ban láthatók képei, egészen május végéig.____________________ Sütemények mázsaszámra Az előző évi húsvéti megrende­léseket veszi figyelembe az alapa­nyagok megrendelésekor és a dol­gozók munkaidejének beosztása­kor Farkas László, a Szécsényi Egyesült Afész cukrászüzemének vezetője. Az elmúlt évben egy hét alatt közel háromszázezer forint értékű süteményt rendeltek a har­minc elárusító helyről. Négy-öt­száz darab torta fogyott, hét-nyolc ezer krémes, mázsaszámra mér­hető aprósütemény, mignon és linzerféleségek a legkelendőb­bek. Burda a falakon Szécsény. Egyre többen igény­lik a városban a népszerű „Burda” divatlapot, valamint sok a jelent­kező a Révay Lexikon újabb köte­te iránt. Ezért a helyi könyvesbolt vezetője Szécsény több pontján szitanyomásos eljárással készült plakátokon értesíti előfizetőit, hogy megérkeztek a kért példá­nyok. Endrefalva. Ez a község külön­leges helyzetben van az egészség­ügyet és az oktatást illetően. Ugyanis három falu — Endrefal­va, Piliny és Szécsényfelfalu — lakóinak közös kötelessége az iskolai oktatás, illetve az egész­ségügyi szolgálat megoldása. Ami az általános iskolát illeti, a rendelkezések szerint az állam harmincezer forinttal támogatja gyerekenként az oktatást. Ez vis­zont kevés, ezért a három önkor­mányzat ezt az összeget „megtá­mogatja” még gyerekenként plusz tízezer forinttal. Ez a pénz egyéb­ként a fenntartást biztosítja. Az egészségügy területén ugyancsak arányokban osztották el a költségeket. Mivel Endrefal- ván ezerkétszázötvenöt, Piliny- ben hétszáznyolcvanhat, Szé- csényfelfaluban ötszázötvenegy ember él, a községi önkormányza­tok közösen fizetik az egészség- ügyi ellátást. Három község a gyerekekért

Next

/
Thumbnails
Contents