Új Nógrád, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-23 / 69. szám

1991. MÁRCIUS 23., SZOMBAT SPORT nEunrnj 11 Szedd a lábad, Anikó! Tizedszer mondom el ne­ki, ne köszönjön csókolo- mot. Hovatovább fordítva dukál. Behan Anikó, az •SKSE fiatal atlétanője kissé feszeng, nincs még ahhoz hozzászokva, hogy újságírók legyeskednek körülötte. De ha így folytatja, csak­hamar belejön majd. Szá­mára máris, tizenévesen megadatott az, amiről spor­tolók tíz- és tízezrei csu­pán álmodoznak szerte a világon. Eljutott a világ- bajnokságra ! Anikó számára bizonyá­ra sokáig felejthetetlen ma­rad 1991. március 24-e. Hol­nap rendezik meg a bel­giumi Antwerpenben a mezeifutó-világbajnokságot, ahol a vékonyka, szőke hajú salgótarjáni leányzó a ma­gyar női ifjúsági válogatott tagjaként nem csak szűkebb hazánk, hanem az egész ország sikeréért szedi nya­kába lábait. — Egy fiatal lány miért megy éppen hosszútávfutó­nak — kérdezem egy nap­pal elutazása előtt —, miért nem inkább mondjuk mű­vészi tornásznak, vagy vala­mi másnak? — Ehhez van tehetségem — mondja szűkszavúan, de a világ legtermészetesebb hangján. Édesanyja, aki maga is sportoló volt, 1985-ben vit­te el Anikót az SKSE-hez, majd hamarosan már a Sal- gó Öblös SC színeit visel­te. Telek András edző keze alatt rohamosan fejlődött a szorgalmas — akkor még — kislány; hamar felfigyeltek rá a fővárosi szakemberek is, hiszen egyik legjobbja lett korosztályának. 1989- ben már országos bajnok volt, 90-ben bekerült a vá­logatottba. A Budapest-baj- nokságokon háromszor volt első, kétszer második. A közelmúltban igazolt át is­mét az SKSE-hez. ahol He­gyi Judittal és Simon Lillá­val együtt Máté Csaba edző irányításával készült. — Miért váltottam egye­sületet? — kérdez vissza. — Edzőm, Telek Andris meg­vált az Öblös SC-től, és én sem akartam tovább marad­ni. És itt, az SKSE-nél sok- Tcal jobbak az edzési, ver­senyzési feltételek. Behan Anikó — Hogyan fogadtad a hírt, miszerint utazol Ant­werpenbe, a világbajnok­ságra? — Nagyon megörültem, hi­szen minden sportolónak az a szíve vágya, hogy eljus­son ilyen jelentős világver­senyekre. Ám ahogy köze­leg az utazás, a verseny napja, úgy leszek egyre iz- gatottabb: sikerül-e jól sze­repelnem; méltó módon tu­dom-e majd képviselni ha­zámat a versenypályán? Tippelésbe nem bocsát­kozik. Nem ismeri a nem­zetközi mezőnyt, a leendő ellenfeleket. Bizonyára sok afrikai lány is elindul, és futószámokban ők a „nye­rők”. Az a lényeg, hogy leg­jobb képességei szerint sze­repeljen. Jó formában ér­zi magát. Hogy idáig elju­tott, édesanyjának, továbbá Telek Andrásnak és Máté Csabának köszönheti — így mondja. — Neked azért az atlé­tika mellett vannak más kötelezettségeid is. Hogyan megy például az iskola? — Mehetne jóban is, de nekem így is jó — mondja szerényen. Mi tudjuk, hogy Behan Anikó, a Madách Gimnázium diákja harmadik lett Nógrád megyében a Jő tanuló — ló sportoló pályá­zaton. Mit vár a távolabbi jö­vőtől? Ilyen messze még nem tekint előre. Hölgyek­nél még nem bevett szo­kás a hosszútávfutás. Van tehát keresnivalója. Hát, szedd a lábad. Anikó! Balás Róbert Vasárnap ismét itthon sze­repel a Síküveggyár SE lab­darúgócsapata. A salgótar­jáni együttes vendége ezút­tal a Nyíregyháza együttese lesz az NB II. Keleti cso­portjának 18. fordulójában. Nem vár könnyű feladat Dávid Róbert legénységére: a nyírségiek jelenleg 22 pontjukkal a 4. helyen ta­nyáznak. Feltűnő, hogy az ukrán vendégjátékosokkal megerősített együttes eddigi 17 mérkőzésén mindössze 9 gólt kapott. Legutóbb Ka­zincbarcikát verték 3—1 arányban. A Síküveggyár háza tá­ján gondot okoz, hogy Bab­osán begyűjtötte harmadik sárga lapját, Garainak pe­dig még tart a kiállítás miatti büntetése. Sokat je­lent viszont, hogy a Baja otthonában kiharcolt dön­tetlen visszahozta a játé­kosok önbizalmát. Dávid Róbert edző, annak ellené­re, hogy nem tudja leg­jobb csapatát pályára kül­deni, reménykedik a hazai győzelemben. A Síküveggyár kerete: Ha­lász, Hiesz — Zsély, Gyet- vai, Juhász, Hómann, Be- nyó, Kajli, Balga, Stark, Králik, Baranyi, Balogh, Hodúr, Mohácsi, Tarlósi. A találkozó vasárnap 15 órakor kezdődik a Sugár úti pályán; Maros vári lesz a síp gazdája. * Az NB III. Mátra-cso- portjának 17. fordulójában az öt nógrádi együttes kö­zül kettő játszik itthon, három pedig idegenben pró­bál szerencsét. SKSE—Bélapátfalva (ma, 15.): A kohászcsapat szá­mára kötelező a győze­lem. Tipp: 1. Bgy. HVSE—Szolnoki Cu­kor (ma, 15.): Az egy­re erősebb Ipoly-parti gárda hazai pályán is bizonyíta­ni készül. Tipp: 1. Kovács Dusán — Hol tart most az átiga­zolási ügy? Kiadják Dusánt, vagy nem? A gyarmati sport­egyesület nem jelzett még? — Lombos elnök éppen a napokban értesített, hogy még nem tudta „összekaparni” az ötvenezer forintot — vá­laszol Girtl József. Nem kérünk egyetlen fillért sem — Mi lesz akkor? Egy Ko­vács Dusán mégsem kallód­hat el? Angyal János szólal meg: — Akkor most már nem mondhatok mást: Dusán át­igazolásáért nem kérünk egyetlen forintot sem! Ha ők így állnak a dolgokhoz, ha Dusán így látja ezt három év közös munkája, közös si­kerei után, nem mondhatok mást: igazoljon Gyarmatra és érjen el sok sikert! — Mit szól ehhez az elnök úr? Az egyesület lemond öt­venezer forintról? — Az én számomra min­dig a vezető edzők véle­ménye volt a mérvadó. Ha János így látja, akkor én is csak azt mondhatom: Ko­vács Dusán legyen a Bgy. HVSE sportolója. Fáj a szí­vem, egy ilyen atlétáért — de mit tegyek? A búcsúzáskor Angyal János még megjegyzi: — Bárki, bárhogyan is gondol­ja, azért mégiscsak az SKSE- ben lett országosan ismert atléta Dusán. Mégiscsak mi hoztuk fel őt ilyen szintre. Mindegy. Hihetetlenül csaló­dott vagyok, de mégis azt mondom: tartsa meg szép emlékei között Dusán az -itt- töltött három esztendőt. A mostani levele ellenére, ta­lán volt benne valami jó is. És talán én is segítettem neki... — Kovács Dusán tehát három év után ismét a Bgy. HVSE sportolója. Ingyen? — Ha visszahozza az SKSE-től kapott felszerelését, már a gyarmatiaké! — bú­csúzik Girtl József, az SKSE ügyvezető elnöke. Szilágyi Norbert Gáspár SE—SBTC (ma, 15.): Az átszervezett hat­vani honvédcsapat ellen az SBTC fegyelmezett já­tékkal „jó” lehet egy dön­tetlenre. Tipp: x, 2. Dány—Salgo öblös (va­sárnap, 15.): A kiesés ellen menekülő ' hazai együttes bizonyára ambicionálni fog­ja a győzelmet. Tipp: 1. Bag—Pásztó (vasárnap, 15.): A listavezető hazai együttes nem engedheti meg magának a hibázást. Tipp: 1. Tippjeink a megyei I. osz­tály 16. fordulójának mér­kőzéseire: ÖMTE—N. Volán x. Somos—Kisterenye x, Rétság—Karancslapujtő x, Szécsény—Mohora x, Őrha- lom—Szőnyi SE 1, Bércéi— Nagybátony 1, Mátranovák szabadnapos. Valamennyi mérkőzés vasárnap 14.30 órakor kezdődik. (balás) Az OBV Salgótarjáni Bányagépgyárából alakult Salgótar­jáni Anyagmozgatógépek és Acélszerkezetek Gyára vál­lalati tanácsa pályázatot hirdet a vállalat IGAZGATÓI munkakörének betöltésére. A vállalat főbb tevékenységi köre: — anyagmozgató gépek és alkatrészeinek gyártása, — acélszerkezetek és szerkezeti elemek gyártása. A megbízás 5 évre szól, alkalmasság esetén meghosszab­bítható. A munkakör betöltésének feltételei: — egyetemi vagy szakirányú főiskolai végzettség, — 10 év szakmai gyakorlat, ezen belül legalább 5 év ve­zetői beosztás, — lehetőleg 50 év alatti korhatár. A munkakör főbb követelményei: — a vállalat gazdaságos működésének biztosítása, — az ehhez szükséges szervezeti és irányítási érdekelt­ségi rendszer működtetése, — gazdaságos tevékenység, — a pénzügyi stabilitás feltételeinek megteremtése. A pályázat elbírálásánál az idegen nyelv ismerete előnyt jelent. A pályázatnak tartalmaznia kell: — a pályázó szakmai és vezetői tevékenységét tartalmazó részletes önéletrajzot, — a feladata ellátására vonatkozó rövid vezetői koncep­ciót, — a feltételekre vonatkozó okiratok másolatait, — jövedelemigényt. A munkakör a pályázat elbírálását követően azonnal be­tölthető. Bérezés, premizálás a vonatkozó jogszabályok figyelembe­vételével, a vállalati tanács döntése szerint. A pályázatokat 1991. április 10-ig kérjük megküldeni a vállalati tanács elnökének címezve, az elbírálás 1991. április 30-ig megtörténik, melyről az érdekelteket levél­ben tájékoztatjuk. A borítékra kérjük ráírni: PÁLYÁZAT. A pályázatokat bizalmasan kezeljük. A pályázattal összefüggő kérdésekben a vállalati tanács elnöke, Németh József ad felvilágosítást. Telefon: (32) 11-677/44. Cím: SALGÓGÉP, Salgótarján, Hősök útja 49. 3104. (Levél: 3101. Pf. 214.) rmM» m. • , mse- mmm m w Három ér után ismét hazai színekben Kovács Dusán visszatér Gyarmatra! A minap két levél fénymásolatát kaptuk meg, ezekből idé­zünk: „Alulírott, Kovács Dusán atléta kijelentem, hogy az elkövetkező időben nem kívánok az SKSE színeiben verse­nyezni.” „Alulírott, Szabó Béla edző kijelentem, hogy Kovács Du­sán versenyző edzéseit és felkészülését, amennyiben az SKSE sportolója, nem vezetem.” Mindkét levél címzettje Girtl József, a Salgótarjáni Ko­hász SE ügyvezető elnöke. Angyal nem tartotta be a szarát Szabó Béla Mivel Kovács Dusán, a Semmelweis Orvostudomá­nyi Egyetem első éves hall­gatója, Budapesten végzi tanulmányait, Szabó Béla edzőt kértük a meglepő tar­talmú levél indoklására. — Kovács Dusán, a meg­számlálhatatlan bajnoki cím tulajdonosa 1988. április óta az SKSE versenyzője. Az­előtt Balassagyarmaton bon­togatta szárnyait a tehetsé­ges fiatalember. Miért most jutottak mindketten olyan elhatározásra, hogy szakí­tanak a tarjáni egyesülettel? — Minden első osztályú sportoló számára lehetőség nyílik tanulmányiösztöndíj- szerződést kötni egyesületé­vel. Az SKSE, személy sze­rint Angyal János, az atlé­tikai szakosztály vezető ed­zője ezt megígérte Dusán­nak. Az ígéret azonban csak hangzatos szöveg maradt! Igaz, hogy decemberben — és nem szeptemberben, ahogy kellett volna! — kaptunk egy szerződésajánlatot, de azt nem fogadhattuk el. — Miért? — Hogy mást ne is em­lítsek: a szabályok szerint havi hatezer forintot lehet adni, az egyesület ezzel szem­ben csak négyezret kínált Dusánnak! Ha van valaki, akkor a tanítványom igazán megérdemli, hogy a maximu­mot kapja! Ezért mi is benyújtottunk egy szerződést az egyesület vezetésének, mely részlete­sen tartalmazta Dusán vál­lalását az 1991-es esztendő­re. Ezt Angyal János, a Nóg­rád megye Kiváló Sportolója díjátadás után visszautasítot­ta, hozzáfűzve azt: ha talá­lunk olyan egyesületet, ahol Dusán több pénzt kap, mint amit az SKSE ajánlott, ak­kor nem gördít akadályt Du­sán átigazolása elé. — Gondolom, ekkor önök akcióba léptek... — Múlt év végén felvettem a kapcsolatot Révész László­val, a balassagyarmati sport­felügyelővel, aki találkozót hozott össze dr. Németh György polgármesterrel. A város vezetője türelmi időt kért, hogy megvizsgál­hassa az anyagi lehetősége­ket Dusán támogatására. Legnagyobb örömünkre feb­ruár 22-én aláírtuk azt a szerződést, melyet a polgár- mester elénk tett. őszintén megvallom, ez egy nagyon korrekt, minden igényt ki­elégítő szerződés Dusán szá­mára. Udvarlás nélkül el­mondhatom : felemelő érzés, hogy a város polgármestere ennyire barátja a sportnak, s a város közismerten nehéz anyagi helyzetében is meg­oldotta, hogy Kovács Dusán, kinek neve országszerte is­merten hangzik, ma már, is­mét Gyarmatnak hozza az eredményeket és a dicsőséget. Dr. Németh úrnak egyetlen kikötése volt: Dusán mezén a Balassagyarmat felirat sze­repeljen. — Látszólag minden rend­ben, hol itt a gond? — Alig néhány nap múl­va került sor az országos bajnokságra, ahol Dusán baj­noki címet szerzett. Ezt kö­vetően Angyal János már nem egyezett bele az átigazolás­ba! Állítása szerint a kohá­szati üzemek vezérigazgatója mégis csak megadja Dusán­nak a maximális juttatást! Vagyis nincs akadálya, hogy az SKSE-nél maradjon ta­nítványom. Erre mondta Du­sán és én: nem! Tarjánban csak akkor tartották be a szavukat, mikor Gyarmaton — ígérgetés nélkül! — már mindent megtettek értünk. — Mi hát akkor a megol­dás? — Legutóbb azt mondta Angyal: Kovács Dusán száz­ezer forintért átigazolhat Gyarmatra! De az sem akár­mi, ahogyan kiszámolta ezt az összeget! Dusánnak kifi­zeti szeptemberig vissza­menőleg az ösztöndíjat — harminchatezer forintot — plusz nekem valamilyen cí­men tizenkétezer forintot, így a Bgy. HVSE-nek már csak ötvenezret kell leten­nie Dusán visszaigazolásáért. Lombos István, a gyarmati egyesület elnöke azonnal be­leegyezett ebbe az ajánlat­ba, mondván, egy Kovács Dusánért nem pénz félszáz ezer forint! Én azonban azt mondtam: egyetlen fillért sem fizetünk! Legyen szent az adott szó! Angyal ugyan­is megígérte, ha Gyarmatra igazol Dusán, semmit sem kérnek érte! Tartsa be a szavát! — Mi lesz, ha ragaszko­dik az ötvenezer forinthoz az SKSE? — Akkor Dusánnak, az átigazolási szabályzat sze­rint abba kell hagynia a versenyzést! Remélem, ala­posan átgondolják ezt a Kohász vezetői! Nem Dusán írta a levelet Angyal János Megkerestük Angyal Já­nost és Girtl Józsefet, az ügy másik két főszereplőjét is. Az ügyvezető elnök érdek­lődésünk után halászott elő a fiókjából két érintetlen levelet, amit Szabó Béla nyújtott át neki a közel­múltban, azzal a kitétellel: csak akkor bontsa fel az ügyvezető elnök a leveleket, ha ő szól neki. Most ugyan még nem szólt, de az érin­tett feltépte a borítékokat, s ugyanazt találta bennük, amit szerkesztőségünk meg­kapott: Kovács Dusán és Szabó Béla nyilatkozatát. Angyal János és elnöke is láthatóan jócskán meglepő­dött a levelek tartalmán. An­gyal János nem is próbálta • leplezni zavarát: — Hirtelen nem is tudok mit mondani. Dusánt min­dig nagyon szerettem, sőt — ami talán meglepő egy vezető edző esetében — tiszteltem őt! Tiszteltem a tudását, az akaratát, a hoz­záállását. őszintén megval­lom, nagyon ritkán találko­zik egy szakember ilyen óri­ási tehetséggel! Ezért is meglepő, amit állít a levél­ben. Míg az atléták szakveze­tője szótlanul maga elé me­red, Girtl József szólal meg: — Nem hiszem, hogy ezt a levelet Dusán magától írta! Biztos vagyok benne, hogy Szabó Béla hatására csinál­ta ezt az egészet. Ismerem Dusánt, ő nem ilyen ember. Ritka remek sportoló, ritka remek ember. Fociforduló Le akarják győzni Nyíregyházát

Next

/
Thumbnails
Contents