Új Nógrád, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-23 / 69. szám

1991. MÁRCIUS 23., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Négyfordulós országos vetélfctdi Tálján Tarjan A győztesek külföldre utaznak Elérkeztünk vetélkedőnk elődöntőjének utolsó forduló­jához. A négy forduló kérdéseire adott válaszokat leg­később március 29-ig kérjük az alábbi címre eljuttatni: József Attila Művelődési Központ, 3100 Salgótarján, Pf. 100. A döntőbe jutott háromfős csapatok 1991. április 10-ig értesítést kapnak a szükséges előkészületekről: A 4. forduló kérdései: 1. Híres olasz filmrendezők és hazánkban bemutatott filmjeik. 2. Olasz operák magyarországi ősbemutatóinak helye és dátuma. 3. Jellegzetes olasz sportágak és nevezetes művelőik. 4. Hogyan töltene egy hetet Olaszországban? Pontos útitervet kérünk! Még most sem késő a vetélkedőbe bekapcsolódnia I Az elődöntő előző kérdéseit ugyanis megtalálja az Axel Springer Kiadó napilapjaiban és a TVR-Hét-ben. A négy forduló kérdéseire a válaszokat együttesen is beküld­heti I Olaszországi vetélkedő dijai: Hold Tourist: Páris és Loire menti kastélyok utazással együtt 8 nap, Express Uta­zási Iroda: 7 nap Olaszországban lakókocsival, Nógród Tourist: 2 éjszaka Hollókőn, Idea Tourist: Olasz tenger­parti üdülés, MÁV Tourist: 3x2 ezer forint értékű utazá­si utalvány, Turotours: 3 darab kétszemélyes bécsi út 1 napra. A Volán Utazási Iroda, az IBUSZ, a Prima Tours, a Missió Tours és az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. Nógrád Megyei Irodája egyéb értékes díjakat ajánl fel a vetélkedőre. Kettőszázezer forintos kár ál önkormányzatiság A jegyzőképzés nyitánya előtt Zajlik a magyar közigazgatás élete is. A rendszerváltás je­gyében és útján a politikai bázis megteremtődött, a közigazga­tás intézményrendszere lényegében kiépült. Az intézményrend­szer döntő láncszemei a helyi önkormányzatok. Szerepük és je­lentőségük abban áll, hogy - a törvény biztosította keretek kö­zött - önállóan szabályozhatják,, egyes sajátos egyedi ügyekben szabadon igazgathatják a feladat- és hatáskörükbe tartozó he­lyi közügyeket. Vállalhatják minden olyan helyi közügy megol­dását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Endrefalva. A közelmúlt­ban új állattartási rendele­tet fogadott el a községi önkormányzat. Erre már nagy szükség volt, mert pél­dául a kóbor kutyák a szá­(Folytatás az 1. oldalról) lóit (november 2-án), és ki­jelentették: nem kérnék a munkáspártiakból! Ezen fe­lül pedig nem fogadták el polgármesternek Tolmácsi Ferencet. Erre az SZDSZ úgy reagált, jó néven ven­nék, ha a kormányzó párt helyi szervezete alpolgár­mestert jelölne saját berkei­ből. Azért, hogy a választók elhiggyék: a városért poli­tizálnak. Patthelyzet. Fellélegezhettünk, ami­kor dr. Szabó Sándor (MDF) vállalta a kihívást. Végre dolgozhattak. A felállás: a polgármester SZDSZ-es, a két alpolgárrpester MDF-es, illetve MSZMP-s. Négy hó­nap elteltével változik a helyzet: dr. Szabó Sándor április elsején lemond. A patthelyzet ugyanaz. A cir­kusz is. MSZMP - a nyugodt érd — Az MDF szerint jobb az irányítás, ha két főállású személy intézi a város ügye­it. Ebbe a képbe nem fér be az MSZMP-s alpolgármes­ter, Cserháti József. Mi a véleménye, kell Salgótarján­nak két alpolgármester? — Mindenképpen kell. Közgazdasági vénájú főállá­sú alpolgármester kell, aki a gazdasági és vagyonügyeket kezeli. A társadalmis aszta­la lenne az oktatás, egész­ségügy, művelődés, sport. — Eszerint a főállású MDF-es lenne? mítások szerint mintegy két­százezer forintos kárt okoz­tak a községnek. Az új ren­delet szabályozza az állatok tartásának módját és rendjét. — Miután az erőviszonyok úgy alakultak, hogy 8 SZDSZ-es, 7 MDF-es, 6 MSZMP-s képviselő került a testületbe — így egyetértünk azzal, hogy az MDF-é le­gyen a főállású poszt. Mi nem kértünk nagy részt. Azt valljuk, az MDF is megha­tározó erő a városban, ne­ki is helyet kell biztosítani a vezetésben. , Mi a nyugodt erőt képvi­seljük abban az értelemben, hogy ez a szék minket nem érdekel. Döntse el ezt az SZDSZ és az MDF! Ha az MDF nem — az SZDSZ — Foglalkoznak már az­zal, ki legyen a végleges alpolgármester? TOLMÄCSI FERENC: — Gondolkodunk rajta, mivel Szabó Sándor bejelentette, hogy áprilisban lemond. Tarthatatlan lesz a helyzet. — Ki töltheti be ezt a tisz­tet a szabályzat, illetve a po­litikai felállás szerint? — A szabályzat szerint semmiféle megkötöttség nincs, még csak a helyben lakás sem. Felállás szerint a demokrata fórumnak kellene jelölnie a szavazati arány alapján. Ha nem vállalják, akkor nekünk kell jelölnünk. — Mármint az SZDSZ- nek? Nem sorjázom az önkor­mányzatok feladatait, hatás­köreit, megteszi ezt a helyi önkormányzatokról szóló — az Országgyűlés által 1990. augusztus elején elfogadott — törvény. Azt viszont még itt kell megállapítani, hogy a lakosság, a közvélemény, a helyi önkormányzatok meg­alakulásának pillanata óta igen nagy várakozással te­kint működésük elé. Mun­kájukat, döntéseiket és in­tézkedéseiket megkülönböz­tetett figyelem és kiváltképp élénk érdeklődés kíséri. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a helyi önkormányza­tok tevékenysége — a jó­indulatú hozzáállás és igye- k'ezet, a tett erőfeszítések ellenére — korántsem zök­kenőmentes. Munkájukat — nap mint nap széles körű kritikai — néha túlzó, nem ritkán rosszindulatú, eseten­ként megalapozatlan, számos alkalommal pedig jogos — észrevételek, bíráló meg­jegyzések kísérik. E sorok írója számára ké­zenfekvőnek tűnik, hogy egy szervezet működésében ta­pasztalható zavaroknak szá­mos oka lehet. Kiváltképp igaz ez az önkormányzati szervekre, amelyeknek ön­ként vállalt, illetőleg kötele­zően előírt feladat- és hatás­körei a helyi közügyek szé­— Igen. Mi egyeztetünk és megpróbálunk javaslatot tenni. — A demokrata fórummal egyeztetnek? ' — Nem. Képviselőkkel és más pártokkal. A pártpolitika megcsólolója — Az MDF közszereplése után kevéssé tűnt logikusnak hogy ön. mint fórumos, meg­mentve a helyzetet, elvállal­ta az alpolgármesterséget! DR. SZABÓ SÁNDOR: — Pártpolitikai szempontokból illogikus volt, én azért még­is látok benne logikát, kü­lönben miért vállaltam vol­na el ? A várost tartottam fontosnak, és az impoten­ciából való kilépést. — Gondolom, a pártja nem köszönte meg a dönté­sét... — Nem. Végül is ez a pártpolitika megcsúfolása volt. De nem értem, hogy miért nem lehet felülemel­kedni a pártérdekeken? — Mit szól a 8—7—6-os választási eredményből kö­vetkező vezetési struktúrá­hoz? — Ez a gyakorlatban meg­valósíthatatlan ! Innen kelle­ne elmozdulni! Azt kellene látni, hogy itt van egy 50 ezres város, igazi, kicsonto­sodott, arra alkalmas veze­tés nélkül! les körét fogják át. S a do­log innentől kezdve izgal­mas igazán. A működésbeli zavarok okai — az eddigi kritikai észrevételek alap­ján — legalább három cso­korba köthetők. Az egyik: a gazdasági alapok részbeni elégtelensége. A másik: a relatív szabályozatlanság; a kapcsolódó törvények egy részének hiánya. Végül, de nem utolsósorban: egy har­madik. ám nem elhanyagol­ható, indulatokat is kiváltó neuralgikus pont: a szemé­lyi állomány. Ez utóbbi eset­ben a személyi állományon belül természetesen a pol­gármester és a jegyző áll az érdeklődés homlokterében és az ítéletek kereszttüzé­ben. Még ez sem természet ellen való: hiszen egy ré­szük kezdőként, megfelelő gyakorlat és kellő szakisme­ret nélkül végzi szerteágazó, bonyolult és felelősségteljes munkáját. Mindezeken túl az is vi­lágos: az önkormányzatiság kiteljesedése, a helyi törvé­nyes és szakszerű hatalom- gyakorlás feltételezi az ön- kormányzati tisztségviselők és a hivatalok munkatársai­nak szervezett felkészítését. Ez a felismerés vezette a Belügyminisztériumot és az Államigazgatási Vezetőkép­ző Intézetet már az elmúlt Ez a helyzet már ahhoz hasonlít, mint amikor a vak pereskedik a sükettel... — Kell két alpolgármester Salgótarjánnak? — Egy főállású feltétlenül kell. Aki nyolcórás, állandó, megfizetett. Ennek én nem tudok megfelelni. Az em­berek bíznak bennem, de nem tudom ezt ellátni napi két-három órában. Nem úgy megyek el, mint aki menekül, szó sincs ró­la. Itt fogok ülni a testület­ben, azt vállalom továbbra is. A félbehagyott ügyeket még elintézem, nem hagyok itt félbe semmit. — Amikor elvállaltam ezt a feladatot, társadalmi meg­bízatásban, tiszteletdíj nél­kül, azt mondtam, addig maradóik, amíg nem lesz fő­állású. Ezt megszegtem, de elmondtam, nem tudom vál­lalni. És nem csak, hogy nincs főállású alpolgármes­ter, de még remény sincs rá, hogy lesz! — Sokkal többről van itt szó, mint arról, hogy vala­ki elmegy, és kell helyette valaki más. Újra párthar­cokról van szó és arról, hogy kiválasztottjaink nem bennünket, hanem pártjai­kat képviselik. Teszik mind­ezt a fejünk fölött, a mi nevünkben, és megingatha- tatlanságuk tudatában. Én a magam részéről egyre re­ménytelenebbnek látom a helyzetet. És ön? Mi lehet itt a megoldás? év végén, amikor megszer­vezte — megyei közreműkö­déssel — a polgármesterek alapozó képzését. Kétségte­len tény, hogy a jegyzők kö­zül sokan többéves igazga­tási gyakorlattal is rendel­keznek a kötelező iskolai végzettségen kívül. Tevé­kenységük nem kevésbé fe­lelősségteljes, mint a pol­gármestereké. Hiszen a jegy­ző gondoskodik alapvetően — mégha a törvény szerint a polgármester irányításával is — az önkormányzat mű­ködésével kapcsolatos fel­adatok ellátásáról, ezek tör­vényességéről, az operatív és olajozott működés feltételei­nek megteremtéséről. Kezé­ben összpontosul a szakmai munka irányítása, és ez sem semmi, ahogy mondani szokás. Nos, ezért is szervezi meg az Államigazgatási Vezető­képző Intézet és a Köztársa­sági Megbízott Hivatala — megyei közreműködéssel — a Belügyminisztérium és a Hanns Seidel Alapítvány anyagi támogatásával a kö­zeljövőben a jegyzők alapo­zó képzését. A képzésre, amelyről az értesítést már megkapták a jegyzők, Salgó- bánván, a Hotel Medvesben kerül sor. A tanfolyami fog­lalkozások 1991. március 25— 29. (I. csoport), illetve 1991. április 8—12. (II. csoport) kö­zött lesznek. Az előadásokat és a foglalkozásokat jeles szakemberek tartják. Reméljük, hogy a résztve­vők eredményes munkával, hasznosan töltik ezt az öt napot. Kívánjuk, gyarapítsák ismereteiket és tapasztalatai­kat. Dr. Baráthi Ottó — Megoldás?... Ha lenne még nyolc-tíz ember, aiki azt tudná mondani, jó, MDF-es vagyok valahol a szívem mélyén, de nem lehet „vagy- vagy ’-ot tenni a matemati­kai szempontok és a város működése közé! Ha ide alkalmas, jó veze­tő kerül, nekem mindegy,, milyen pártból jön. De nem látom reális lehetőségét an­nak, hogy itt bárki főállású alpolgármester legyen... Hát persze... A sors fintora, hogy az említett MDF-es sajtótájé­koztatóval ugyanazon lap­számunkban jelent meg a körkérdés: — Az önkormányzati tes­tületben többséget szerzett pártok ténylegesen a város érdekeit kívánják-e képvi­selni? A válaszokból: SZDSZ, Gusztos István: — Mi természetesen szeretnénk, nem is vagyunk hajlandók másra. (...) Nincs szándé­kunkban diktálni, a város irányításának felelősségét a választások eredményét tük­röző megosztásban vagyunk hajlandók vállalni. MDF, dr. Várkonyi József: — Meggyőződésem, hogy minden egyes képviselő a város érdekét kívánja szol­gálni. (...) Ez az önkor­mányzat nem lesz a párt­csatározások színhelye. MSZMP, dr. Kovács Jó­zsef: — A képviselő-testü­letet nem a pártharcok szín­helyének tekintjük. * Minek ezt kommentálni? Dudellai Ildikó Országos állat­éi kirakodóvásár Nagyoroszi. Ma, már­cius 23-án, a községben rendeznek országos állat- és kirakodóvásárt. A vásár­ra bármilyen állat felhajt­ható. lutalomként: kéthavi fizetés Balassagyarmat. A me­gye ipari szövetkezetei kö­zül az elmúlt évben a leg­jobb eredményt a Balassa­gyarmati Faipari Kisszövet­kezet érte el. A huszonnégy főt számláló kollektíva 36,5 millió értékű, különböző egyedi kisbútorokat állított elő. Ez egyúttal azt is je­lenti, hogy az egy főre eső, megyei átlag termelési ér­téket, — 600 ezer forint — megduplázták. Ennek meg­felelően alakult a dolgozók jövedelme is. Havi kere­setükön kívül a fizikai dolgozók^ személyenként két­havi fizetésüknek megfe­lelő összeget, 62 ezer fo­rintot vettek fel jutalom­ként. Tehenesgazdák pénz nélkül Karancslapujtő. Január óta nem kaptak pénzt a helyi és a környékbeli te- henesgazdák. A lakosság ré­széről van ugyan igény a házi tej kimérésre, azonban ez nem jelent anyagi biz­tonságot a tulajdonosoknak. Vannak, akik túró és tejföl árusításával is foglalkoznak. Tavaszi nagytakarítás Nagybárkány. Szemétgyűj­tési akciót kezdeményezett a polgármesteri hivatal, melyről hangos híradón és levélben is értesítették a lakosságot. Vasárnap reg­gel 8 órától tehergépkocsi járja körbe a falut, s több menetben szállítja el a há­zak elé kirakott limlomot. A tavaszi nagytakarítástól üdébbé válik a település arculata. Óvodai dilemma Cserhátsurány. Évek óta megoldatlan probléma a köz­ségben az óvoda helyzete. A főút mellett zajos, füstös he­lyen áll az épület, s a ját­szóudvar. Az önkormány­zat ebben az esztendőben mindenképpen döntésrev akarja vinni a dolgot, ép­pen ezért már pályázatokat is nyújtottak be céltámoga­tásra. A legvalószínűbb és legolcsóbb megoldásnak az látszik, hogy az iskolában alakítják ki a gyermek­palánták új otthonát. Idén nem lesz adó Cserháthaláp. A képviselő* testület döntése alapján az idén itt sem vezetnek be helyi adót. Az önkormány­zat döntését azzal indokol­ja, hogy nem kívánja újabb kiadással terhelni a lakos­ságot. Ugyanakkor kiszá­mították. hogy akármelyi­ket is választanák, akkor sem tudnák lényegesen 'nö­velni a bevételüket. Egyéb­ként a helybeliek ez évi összes adója 50 ezer forin­tot tesz ki. A vak és a süket pere a megyeszékhelyen

Next

/
Thumbnails
Contents